Békés Megyei Népújság, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-20 / 16. szám
BÉKÉS MEGYEI * Ara 90 (Hlér * Világ proletárjai, egyesüljetek! MOS. JANUAR SO.. SZOMBAT AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM A negyedik felvonás A híres uruguayi fürdőhelyen, Punta del Estében hétfőn összeül az Amerikai Államok Szervezetének külügyminiszteri értekezlete. Nem kevés az olyan téma — az amerikai tőkebehatolástól a gazdasági bajokig —, amelyeknek megvitatása valóban fontos lenne Közép- és Dél-Amerika számára. Mégsem ezekről fognak tárgyalni. Az Egyesült Államok azért erőszakolta ki ezt a konferenciát, hogy azon keresztülvigye Kuba elítélését és valamiféle „megbélyegzését”. Ezzel tulajdonképpen kezdetét venné a Kuba-ellenes akció negyedik felvonása. Az első — közvetlenül a Batista diktatúra bukása után — arra irányult, hogy a baloldali vezetők megbuktatásával és az ingadozók megvásárlásával megfosszák a forradalmat lényegétől, igazi tartalmától. Amikor ez kudarcot vallott — s éppen az árulók szigetelődtek el, következett a gazdasági háború. Kuba azonban sikeresen kiállta a bojkottot, sőt, az egymilliárd dollár értékű amerikai tőkebefektetések államosításával felelt. Erre, tavaly áprilisban nyílt fegyveres támadás indult, de a kubai nép hetvenkét óra alatt a tengerbe szorította a betolakodókat. Ilyen előzmények után készít most elő Washington egy diplomáciai bekerítő hadműveletet, amelyet egy brazil lap, igen találóan „bonyolult összeesküvés"-nek nevezett el. Az Egyesült Államok ezúttal szívesebben maradna a háttérben és keltene olyan látszatot, mintha Kuba szembenállna valamennyi latin-amerikai országgal. Nyolc országot máris sikerült rávennie Washingtonnak, hogy szakítsa meg kapcsolatait Kubával. Kiküldtek egy úgynevezett amerikaközi „békéltető bizottságot”, ennek elfogultságára azonban jellemző, hogy öt tagja közül négynek (Salvador, Kolumbia, Venezuela, Egyesült Államok) még diplomáciai kapcsolatai sincsenek Havannával. Közzétettek ezenkívül egy 23 oldalas „vádiratot” a Castrokormány ellen, s egy bizalmas munkaokmányt, amelyet Punta del Estében a határozat rangjára szeretnének emeltetni. Az amerikaiak azon igyekeznek, hogy a külügyminiszterek szólítsák fel Kubát: szakítson meg, hatvan napon belül, minden kapcsolatot a szocialista országokkal. Ez a követelés teljesen tarthatatlan lenne a nemzetközi jog és igazság szempontjából, hiszen Kuba mint független ország, azzal épít ki kapcsolatot és olyan mérvűt, amilyent akar. De torzan fest napjaink politikai realitásainak tükrében is, hiszen magának az Egyesült Államoknak is vannak kapcsolatai a szocialista országokkal, a latin-amerikai országok közül pedig mind többen törekszenek e kapcsolatok javítására. Ha a forradalmi Kuba eleget tenne Washington kívánalmának, egyszerűen öngyilkosságot követne el, hiszen éppen a szocialista országok testvéri segítségére támaszkodhatott a nehéz napokban. Az Amerikai Külügyminisztériumban jól tudják, hogy erre nem fog sor kerülni. Szükségük van azonban erre a játékra, hogy ürügyet találhassanak a szankciókhoz, vagyis a Kuba-ellenes lépésekhez. Tervük szerint, a kritikus hatvan nap lejárta után, valamennyi latin-amerikai országnak meg kell szakítania együttműködését Kubával, s természetesen nem riadnának vissza újabb, nyílt támadásoktól sem. Ez az, amit Washington akar. Más kérdés, mit képes elérni. Igaz, hogy jelenleg befolyásolna a latin-amerikai országok jó részét, sőt, Punta del Estében megszerezheti a kétharmados többséghez szükséges 14 szavazatot is. Az Amerikai Államok Szervezetének 21 tagja van, határozathozatalhoz kétharmados többség szükséges. De éppen a legjelentősebb hat orsizág: Argentína, Brazília, Chile, Bolívia, Mexikó és Ecuador nem áll ki Kuba ellen. Tegyük hozzá a helyzet jellemzéséül, hogy Latin-Amerika mintegy kétszázmillió lakosának 74 százaléka ezekben az országokban él. Az sem véletlen, hogy az elmúlt fél esztendőben éppen Brazíliában és Ecuadorban kíséreltek meg jobboldali irányzatú államcsínyeket, ezek azonban kudarcot vallottak a néptömegek ellenállásán. Megnehezíti az amerikai tervek valóra váltását Kuba bátor és következetes helytállása is. Havanna kész a diplomáciai csatára. Dorticos elnök vezetésével megerősített delegációt küld a külügyminiszteri értekezletre, az ENSZ-ben pedig éppen ebben az időben lép majd fel vádlóként, s terjeszti elő panaszát az amerikai beavatkozással kapcsolatban. A számbeli szavazattöbbség ellenére sem ígér tehát sok jót Punta del Este — a Latin-Amerikában már amúgy is megtépázott washingtoni presztízsnek. És ha az első három felvonás bukást hozott, nem vár különb sors a negyedikre sem. Réti Ervin Űjabb pusztító lavinaomlás Peruban A Reuter-iroda gyorshírben jelenti, hogy a Limától 480 kiliméterre délkeletre lévő Huadquina városánál lavinaomlás rombadöntött huszonöt házat. Az első jelentések szerint a szerencsétlenségnek tíz halálos áldozata van. Mint emlékezetes, a múlt héten gleccseromlás temetett be mintegy négyezer embert a Limától 360 kilométerre északnyugatra lévő Huascaran-hegység lejtőjén. A Reuter szerint az Andokból továbbra is nagy esőzéseket jelentenek. (MTI) Az emberiség elkerülhetetlenül rálép a szocializmus útjára Fidel Castro nyilatkozata a Nemzetközi Újságíró Szervezet kongresszusán Havanna (TASZSZ) A havannai lapok közük Fidel Castro nyilatkozatát, amelyet a Nemzetközi Újságíró Szervezet kongresszusán részt vett küldötteknek adott. A kubai forradalom jellegére vonatkozó kérdésre válaszolva Fidel Castro hangsúlyozta, hogy ez soha sem volt a burzsoázia és a kiváltságos osztályok forradalma, hanem az elnyomott népé és a munkásosztályé. A miniszterelnök részletesen beszélt a forradalom és a forradalmi eszme fejlődéséről és kiemelte a Kubában jelenleg lezajló kulturáüs forradalom jelentőségét. Egyetlen országban, az élet egyetlen területén sem képzelhető el haladás, ha nem valósítják meg mindenekelőtt a kulturális forradalmat. A vezetés formájával kapcsolatos kérdésre válaszolva Castro rámutatott, hogy ha az egyes országokban közösek is a célok, mindig az adott ország konkrét feltételei szabják meg azt. hogy a szovjetek formájában vagy más formában gyakorolják-e a forradalmi hatalmat, és hogy milyenek legyenek a forradalmi intézmények. Megkérdezték a miniszterelnököt, milyen álláspontra helyezkedik Kuba a küszöbönálló Punta del Este-i értekezleten. Kuba állásfoglalása világos — válaszolta— a népek önrendelkezési jogának, a latin-amerikai államok Tizenötezer vagon kenyérgabona kivásárlására készül a Malomipari és Terménytorgalmi Vállalat A napokban felkerestük Bánki Béla elvtársat, a megyei Malomipari és Terményforgalmi Vállalat igazgatóját. Arra kértünk választ: mennyi kenyérgabona felvásárlása vár az idei nyáron a vállalatra? Bánki elvtárs elmondotta, hogy ebben az évben csaknem tizenegyezer vagon kenyérgabona felvásárlását kell lebonyolítani. Ebből a mennyiségből 5400 vagonnyit szabad-felvásárlás útján. Az 5400 vagonon felüli mennyiséget pedig a szokásos szerződéses módszerrel. A megye termelőszövetkezetei eddig 5250 vagon kenyérgabonára kötöttek szerződést a megyei Malomipari és Terményforgalmi Vállalattal. A már említett csaknem 11 ezer vagon kenyérgabonán kívül az állami gazdaságoktól mintegy 3500—4000 vagon kenyérgabona felvásárlását tervezik. így, mindent egybevetve — amint hallottuk — a megyei Malomipari és Terményforgalmd Vállalat mintegy 15 ezer vagon búzát, illetve kenyérgabonát vásárol fel az idei nyáron a termelőszövetkezetektől és az állami gazdaságoktól, jórészt szerződésre. (Foto: KöczSsaky Iásett* és népek nemzeti szuverenitásának védelme. A Punta del Este-i értekezlet — folytatta Castro — imperialista támadás a népek önrendelkezési joga, a latin-amerikai államok szuverenitása ellen. Az imperializmus vakon, a történelem menetének és a reális valóságnak a figyelembevétele nélkül próbál megvalósítani egy történelem-ellenes abszurd dolgot: megfosztani a népeket az önrendelkezési jogtól és a szuverenitástól. Kuba a történelem nevében a népek és a haladás érdekében küzd az imperializmus ellen. A Punta del Este-i értekezleten — folytatta Castro — Kuba nem mint vádlott, hanem mint az amerikai imperializmus agresszív politikájának és e politika kiszolgálóinak vádlója vesz részt. Arra a kérdésre válaszolva, csökkenti-e Kuba a cukortermelést, Castro rámutatott, hogy erre nincs szükség, mivel az ország összes termékei számára piacot biztosítanak a szocialista országok, amelyekkel Kuba kölcsönösen előnyös kereskedelmet folytat. Ezen a téren Kubának nincsenek problémái — állapította meg Castro. A miniszterelnök nagy ügyeimet fordított a békés együttélés és az osztályharc kérdéseire. A békés együttélésért folytatott harc — mondotta — nem taktikai kérdés. A békés együttélés az emberiség létérdeke. A különböző társadalmi rendszerű országok békés együttélése megvalósítható és meg is kell valósítani, de nincs kapcsolatban az egyes országokon belüli osztályharccal. Befejezésül Castro hangoztatta, hogy Lati n -A merika népeinek küzdelme mind határozottabb jelleget ölt. A minimális program alapján megvalósuló egységfront — mondotta — megkönnyíti a monopóliumok elleni és az új társadalom felépítéséért folytatott harcot. Mindenesetre — hangsúlyozta Castro — az emberiség rálépése a szocializmus útjára, elkerülhetetlen. Ha a kizsákmány», ló osztályok háborút akarnak, aik_ kor megkapják azt! Ha pedig békét akarnak, akkor a méptömegeknek békés harci eszközeik is vannak a forradalom megvalósítására. (MTI) cÁz őt'izáját me útin
