Békés Megyei Népújság, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-18 / 14. szám
BÉKÉS MEGYEI * Ara 30 fillér * Világ proletárja!, egyesüljetek I 1962. JANUAR 18., CSÜTÖRTÖK AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS I.AP.TA XVn. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM Egpiiilsárű negyvenmillió ferial volt a RldnűvesszSvetkezetek forgalma 1961-ben — Négy esztendős fejlődésről beszélnek a MÉSZÖV vezetői — Jelentős állomáshoz érkeztek megyénk földművesszövetkezetei. Négy év eltelte után most tartják megyeszerte a vezetőség-új jáválasztó közgyűléseket. A vezetőség újjáválasztása és az eredményeket számba vevő, a hibákra rámutató küldöttközgyűlések — minden bizonnyal — nagy húzóhatással lesznek a földművesszövetkezetek fejlődésére, a szövetkezeti vagyon gyarapodására, arra, hogy a lakosság egyre nagyobb és egyre szélesebb körű igényeit az eddigieknél jobban ki tudják elégíteni. A küldöttközgyűlések előkészületeiről, az eddig lezajlott vezetőségválasztó közgyűlések tapasztalatairól, a megye földművesszövetkezeteinek fejlődéséről s a reájuk váró feladatokról beszéltünk a MÉSZÖV igazgatóságának elnökével, s a politikai és a kiskereskedelmi főosztályának vezetőjével. A kisiparosok kőfelező nyugdíjbiztosításáról tanácskoztak A rendeletet KlOSZ-napokon, falugyűléseken ismertetik Kérdés; Hogyan készültek i földművesszövetkezeteink a további fejlődést lényegesen befolyásoló vezetőségválasztó közgyűlésekre és milyen tapasztalatokat lehetett leszűrni az eddig lezajlott közgyűlésekről? Válasz: A küldöttközgyűléseket tagtanácskozások, ismertebb kifejezéssel: kisgyülések előzték és előzik meg. Ezt azért említjük meg, mert néhány helyen még nem zajlottak le a küldöttválasztó tagtanácskozások. Eddig 1574 küldöttválasztó tanácskozás volt a megyében negyvenezernél több résztvevővel, s 26 fmsz-nek választották újjá a vezetőségét. Ezen a 26 közgyűlésen 3800 hozzászólás hangzott el. A közgyűlések általában a kívánt mederben zajlanak, jól töltik be hivatásukat. A hozzászólások zöme is jó javaslatoktól, építő bírálatoktól fűtött. Mi azonban azt szeretnénk, ha az fmsz-ek tagjai a további küldöttgyűlések idejét nem az apró-cseprő dolgokra, egy-egy jelentéktelenebb cikk hiányának hosszas panaszolására, egy-egy kiszolgáló magatartásának bírálatára fordítanák főleg, hanem a vezetőség, az eddigi munka hibáinak bátrabb bírálatára. Tapasztalataink szerint ugyan, is keveset bírálják a helyi és a felsőbb vezetőket és kevés javaslat hangzik el az fmsz vagyonának gyarapítására, a bolthálózat fejlesztésére, a termeltetés és a felvásárlás javítására. KÉRDÉS: Talán az okozza ezt, hogy a földművesszövetkezetek jelentős eredményeket értek el, s a lakosság többé-kevésbé meg van elégedve az áruellátással? Válasz: A földművesszövetkezetek igazgatóságai négy év sikereiről számolnak be a küldöttértekezletek résztvevőinek, s ezek hatalmas megyei számokká kerekednek. Nem akarjuk, hogy ez öndicséretnek tűnjék, ezért csak néhány számot említünk meg. Egyik jelentős eredmény, hogy megyénkben az 1957. évi 116 ezerről 126 ezerre növekedett a földművesszövetkezetek taglétszáma. Ezenkívül a 19 takarékszövetkezet 9 ezer tagot tart nyilván 13 és fél millió forint betétállománnyal. Négy év alatt negyvenmillió forintot ruháztak be szövetkezeteink, s míg 1957-ben 57 és fél millió forint volt, most csaknem 81 millió forint az állóvagyon, a forgóeszköz pedig 45 millióról 135 millió forintnál többre növekedett. A raktárkészlet 140 millió volt, most pedig 197 millió forint, s az 1958. évi 814 millió forinttal szemben 1961-ben egymilliárd-negyvenmil. lió forint volt a földművesszövetkezetek össz-forgalma. Ezt a forgalomértéket nagyban növelték a műszaki cikkek, vagyis a falusi lakosság által vásárolt sok motorkerékpár, rádió, TV és különböző háztartási gépek. A fenti időszak alatt a saját termelés 198 millióról 258 millió forint értékre növekedett, s jelentős megtakarítást is értek el szövetkezeteink. A forgalom költségeit az 1953. évi 7,53 százalékról 6,32 százalékra csökkentették. Kérdés: Mik a tervek, milyen összegű beruházással és hogyan igyekeznek tovább korszerűsíteni a bolthálózatot és az ellátást javítani a földművesszövetkezetek? VÁLASZ: 1962-ben 14 millió forintot fordítunk a földművesszövetkezeti kiskereskedelem, a felvásárlás és a vendéglátóipar fejlesztésére. Ebből az összegből készül el és kezdi meg működését még az év első negyedében a mezőkovácsházi Baromfikeltető Állomás 30 darab tízezres géppel. Gyulán egymillió forint költséggel zöldség- és gyümölcs-felvásárló raktár épül. Kaszaperen hatszázezer forintot fordítunk egy iparcikk-szaküzlet építésére, Kétegyházán pedig félmilliót egy új ruházati szakbolt létesítésére. Ugyancsak félmillió forintot fordítunk a gyomai földművesszövetkezet üzleteinek szakosítására. KÉRDÉS: A bolthálózat fejlesztésén kívül milyen feladatok várnak ebben az évben és a közeljövőben megyénk földművesszövetkezeteire? VÄLASZ: Nem fontossági sorrendben adjuk meg a választ, hiszen nehéz kiválasztani, hogy a sok égető feladat közül melyiket említsük először. Talán azzal kezdenénk, hogy sürgős, égető feladat a lakosság zöldségellátása helyi termelésből. Ugyanis számos községben ez megoldatlan probléma, s emiatt tavaly is 700 vagon zöldséget kellett a megye községeiben széjjelfuvarozni. Ezt a költséget szeretnénk megtakarítani azzal, hogy földművesszövetkezeteink megszervezik ebben az évben a lakosság zöldségéllátását helyi termeléssel. Másik fontos feladat a lakosság egy újonnan jelentkező igényének kielégítése, vagyis községeinkben a földművesszövetkezetek és a ktsz-ek együttműködésével a motorkerékpár, a TV, a rádió és a háztartási gépek szervizének megvalósítása, hogy ne kelljen ezért messzire utaznia és sok időt töltenie a lakossá snak. Egy további, nem kisebb feladat a háztáji gazdaságok figyelmét még jobban ráirányítani a baromfitenyésztésre, s ezenkívül arra, hogy a háztáji földön ne csak kukoricát, hanem lehetőleg zöldséget: káposztát, babot, burgonyát, valamint lencsét is termeljenek, melynek termelése már szinte ki is ment a divatból. A háztáji gazdaságok ez irányú termelése jelentősen kiegészítené' a ~ közös gazdaságok kertészeteinek áruit. Ezenkívül földművesszövetkezeteinknek meg kell szervezniük a zöldség és a gyümölcs apró tételbeni, vagyis úgynevezett kosaras felvásárlását. Növelniük kell a tömegkapcsolatot gyakoribb beszámolással, a tagok fokozottabb társadalmi ellenőrzésbe vonásával, színjátszó csoportok és énekkarok gyakoribb szerepeltetésével, s más kulturális rendezvényekkel. Nem kisebb feladat — ennek most nagyon időszerű a megemlítése, hiszen vezetőségválasztás van: — a vezetés színvonalának javítása. Földművesszövetkezeteink igazgatóságai az eddiginél gyakrabban számoltassák be a függetlenített alkalmazottakat; a felvásárlókat, az egységvezetőket végzett munkájukról, teremtsenek minél jobb kapcsolatot a termelőszövetkezetekkel, segítsék őket további szakemberekkel s gondoskodjanak arról, hogy termelőszövetkezeteink megfelelő szeráruhoz jussanak termelőmunkájukhoz — fejezték be tájékoztatójukat a MÉSZÖV vezetői. Száz holdanként 123 mázsa húst értékesítenek A csanádapácai Köztársaság Termelőszövetkezetben az utóbbi években erőteljesen fejlődött az állatállomány. A múlt évben száz holdanként 104 mázsa húst adtak a népgazdaságnak. Az idén az állatállomány továbbfejlesztésével, a sertéshizlalással és a baromfineveléssel, továbbá néhány tucat hízómarha átadásával el szeretnék érni, hogy a közös minden száz holdjára 123 mázsa vegyes húst értékesítsenek. Ez a szövetkezet állattenyésztő, sét főleg a sertéstenyésztésre alapozza. A járási és a liözségi tanáccsal történt közös megállapodás alapján a csanádapácai Köztársaság Tsz-t sertéshizlaló szövetkezetté fejlesztik, s évente 1000—1500 hízott sertés értékesítését tervezik. Január elsején életbe lépett a kisiparosok kötelező nyugdíjbiztosításáról szóló törvényerejű rendelet. Ezzel a kisiparosok régi vágya teljesült, mert öregségük, megrokkanásuk esetében élvezhetik a nyugdíjat. Szerdán délelőtt Békéscsabán a KlOSZ-székházban a helyi csoportok titkárai és adminisztrátorai aktívaértekezleten tanácskoztak a nyugdíjtörvény bevezetésével kapcsolatos feladatokról. Plenter Lajos, a KIOSZ megyei titkára ismertette a kisiparosság szempontjából nagy jelentőségű rendeletet. Elmondotta, hogy már a felszabadulás előtt országszerte rendkívül sok gyűlésen kérték a kisiparosok, hogy róluk is gondoskodjanak, részesüljenek nyugdíjban. Ez a követelés azonban akkor nem valósulhatott meg. Hoszszú előkészítő munka, alapos vita után a szocializmust építő társadalomban immár lehetővé vált, hogy a kisiparosok is bekapcsolódhassanak a nyugdíjellátásba. Ezután elmondotta, hogy a férfiaknál a nyugdíjra jogosító korhatár 60, a nőknél pedig az 55 éves korhatár. Természetesen abban az esetben, ha tíz évig fizetik a nyugdíjjárulékot. Ennek három osztálya van. Az 50 évet betöltött férfiak és a 45 évet betöltött nő- kisiparosok csak az első nyugdíjosztályt választhatják, tehát havonta 80 forintot fizetnek. Tíz év után, ha visszaadják iparigazolványukat, havonta 400 forint nyugdíjban részesülnek. Ha pedig tíz év után továbbra is dolgoznak és fizetik a nyugdíjjárulékot, akkor minden esztendő után még 20 forinttal növekszik a nyugdíjuk. Az ötven évnél fiatalabb férfiak és a 45 évnél fiatalabb nők viszont a három nyugdíjkategória közül szabadon választhatnak. A II. nyugdíjosztály-A tizenkét éve gazdálkodó, négy és fél ezer holdas nagybánhegyesi Zalka Máté Termelőszövetkezet szerdán tartotta zárszámadó közgyűlését. A gazdasági beszámolóból kiderült, hogy a rendkívüli szárazság ellenére számos növényféleségből terven felüli átlagtermést takarítottak be: kukoricából például 37 mázsa termett holdanként, a kertészet a tervezett 137 ezer forint helyett 400 ezer forintot jövedelmezett, baromfiban a havi befizetési kötelezettség 150 forint, tíz év után a nyugdíj havonta 600 forint, a III. osztályban pedig a havi befizetés 200 forint, ennél azonban tíz év után 800 forint havonta a nyugdíjösszeg. A rendelet lehetővé teszi* hogy az olyan kisiparosok, akik korábban ktsz-ben vagy állami vállalatnál munkaviszonyban álltak, s a megszakítási idejük nem haladta meg az öt évet, akkor ez az idő a kisipari nyugdíjbiztosításba beszámítható. A tanácskozáson felszólalt és válaszolt a vitában elhangzott kérdésekre Nagy János, a KIOSZ Országos Központjának elnökhelyettese, valamintaz SZTK békéscsabai alközpontjának kiküldöttje. A rendelet ismertetésére elhatározták, hogy ebben a hónapban KlOSZ-napokat rendeznek a helyi csoportoknál, február 14-ig pedig kisiparos falugyűléseket tartanak. Meggyorsul mosógépek, centrifugák garanciális javítása A Hajdúsági Iparművek szerződést kötött néhány tanácsi vállalattal és több kisipari szövetkezettel, amelyeket megbízott a mosógépek és centrifugák garanciális javításával. Január 15-től a megyeszékhelyeken, a járási és ipari központokban országszerte túlnyomórészt a kisipari szövetkezetek javítják a Hajdúsági Iparművek által készített háztartási elektromos gépeket. Ily módon meggyorsul majd a garanciális javítás, a KGM és a Belkereskedelmi Minisztérium határozata alapján ugyanis a kisipari szövetkezetek kötelesek nyolc napon belül kijavítani az elromlott mosógépeket és centrifugákat. (MTI) ból 6200 kilót adtak el terven felül. A tiszta vagyonuk érteke egy év alatt négymillió forinttal gyarapodott, ezenkívül csaknem egymillió forinttal csökkentették az állami hitelüket, s a tervezett 703 ezer forint helyett egymillió-háromszázharmincezer forint sajáterejű beruházással építkeztek, illetve vásároltak gépeket. A Zalka Máté Tsz tagjai megbirkóztak a kedvezőtlen időjárással. Jól bevált náluk a premizálás: mindenki mozgósította a családtagokat is, hogy idejében elkészüljenek a munkákkal. Megérdemelten kapták a hat vagon szemeskukorica prémiumot és elérték a betervezett átlagkeresetet a közösben. A Zalka Máté Tsz tagjai a jó eredmények láttán az új esztendőben is családvállalások alapján készülnek gondos mun. kára minden területen. 23 tsz-ben kezdték meg a fejtrágyázást a békési járásban Az elmúlt héten kezdték meg a békési járás termelőszövetkezeteiben a fejtrágyázást. Eddig összesen 23 termelőszövetkezet kezdte meg ezt a munkát és január 13-ig mintegy 2800 holdon végezték el a fejtrágyázást. A termelőszövetkezetek folyamatosan kapják a műtrágyát és így nem lesz fennakadás ebben a tavaszi munkában. Tervtúlteljesítésró'I, négymillió forint tisztaragyon-gyarapodásról adott számot a nagybánhegyesi közgyűlés
