Békés Megyei Népújság, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-17 / 13. szám

1862. január 11* szerda NÉPÜJSAG 3 A körösladányi Új Barázda Tsz határában A sarkadi Dózsa vezetőinek A körösladányi Űj Barázda Tsz tagjai sem töltik tétlenül a téli na­pokat. Január 5-én kezdték meg a tavaly ősszel szarvasba hordott fekáltrágya széjj élszórását. Nagy Béla brigádvezető tájékoztatása szerint 136 holdat akarnak meg­trágyázni. A trágyát őszi mély­szántásra szórják, s majd a ta-A csípős szél végigszánt a bé­késcsabai pályaudvaron. A hideg vörösre festi az emberek arcát. Elmentem a pályafenntartáshoz, ahol az állomás üzemgazdásza dolgozik. Elbeszélgettem Kmetykó üzemgazdásszal az 1961. évi terv­teljesítésről, a múlt év tanulságai­ról. — A békéscsabai vasutasok — mondta — nem szégyenkezhetnek. Becsülettel helytálltak. Tavaly a második félévben 101,21 százalék­ra teljesítették a tervet. A máso­dik félév igen nehéz volt, komoly feladatokat rótt a dolgozókra, de sikerrel birkóztak meg velük. — Hogyan teljesítették a múlt évi tervet? — Az éves tervet — tájékozta­vasszal beletárcsázzák. Azt mond­ja Nagy Béla, hogy így jó lesz a kukoricának, s aztán ősszel a bú­zának is, mert ha tarlóra szórnák ki, akkor csak két év múlva ke­rülne fel a barázdafenékről és éreztetné hatását. A trágyaszó­ráshoz egyébként két vontató és 13 lófogat látott hozzá. szikvíztöltőt vásárolt 65 ezer fo­rintért, és egy másik bambitöltőt 13 ezer forintért. Az új szikvíztöl­­tő és a két bambitöltő ez évben a nyári időszakban havonta 140— 150 ezer üveg bambit lesz képes termelni. A földművesszövetkezet vezetői elsősorban a helyi szük­séglet teljes kielégítését, a környe­ző községek ellátásának pedig lé­nyeges javítását tűzték ki felada­tul. A megnövekedett kapacitás­hoz az eddigi 15 ezres üvegállo­mányt 30 ezerre növelték. nökhelyettesét választották. A közgyűlés után a Lenin Tsz meg­kezdte működését, a három ko­rábbi tsz termelési tervét összesí­tik, és kialakítják a termelés fő irányát. Az idei beruházásokat már a szövetkezet távlati telepíté­si tervének megfelelően készítik, s kiépítik a munkaszervezeteket és a tsz üzemegységeit. gében 105,16 százalékra teljesítet­ték. — A békéscsabai forgalmi dol­gozók versenye a következőkép­pen alakult: Első lett a Papp— Horányi—Peleskei-brigád, máso­dik a Börcsök—Józsa—Pályi, har­madik pedig az Alföldi—Valkó— Pécsi-brigád. — Most értékeltük, s dolgoztuk fél a múlt évi vállalások teljesí­tését, tapasztalatait. Rövidesen az idei vállalások szempontjait dol­gozzuk ki — mondotta Kmetykó üzemgazdász. A versenyt az idén is folytatjuk — fejezte be a tá­jékoztatást. Még november 24-én közölt a Népújság tudósítást a sarkadi Dózsa szövetkezetről, mely arról is számot adott, hogy „lassan ki­egyensúlyozódik a vezetés is, egyre... kevesebb a baj”. És ép­pen ezzel nem értett egyet a me­gyei tanács mezőgazdasági osztá­lyának egyik munkatársa. Külö­nösen azt kifogásolta, ami a „ki­­egyensúlyozódásbain” Varga Sán­dor elnök elvtársra vonatkozott Rögvest arra gondoltam: ha 1961-ben sem javultak a szövetke­zet dolgai, az elég nagy baj, hi­szen eléggé ziláltak voltak ott a körülmények. Nagymérvű volt a felelőtlenség, egyesek csaknem úgy hordták, vitték a közösből a kukoricát, a búzát és mást, mint­ha gazdátlan lett volna. Gyenge lábon állt a gazdálkodás, de azért névnapra, születésnap­ra borjút vághattak a szövetkezet tagjai, a vezetőség nem tagadta meg az ilyen kérést. Mindez oda vezetett, hogy egyesek már az új kötőféket, az új kocsikereket ócs­kára cserélték ki. így volna most is? Mert hiszen az a mércéje a vezetésnek, ho­gyan mennek a dolgok. Hát mind­járt azzal kell kezdeni, hogy ami­kor Varga élvtársat választották meg elnöknek, rögvest más szelek kezdtek fújni. Nem volt rest éj­szaka körülnézni a szövetkezet portáján, hogy helyreálljon a rend, megszokja mindenki: a közös vagyon szent. S amikor egy ilyen éjszakai „por­tyán” kukoricával megpakolt zsákkal csípte el az egyik embert, kártérítést fizettetett vele és a ne­vét kiírták a hirdetőtáblára, s mel­lé írták még, hogy dézsmálta a szövetkezeti vagyont Előfordult, ha kisebb dolgokon fogott rajta valakit, amúgy istenigazában rá­­ripakodott — Ha még egyszer rajtakaplak, megfogom a nyakad, megbüntet­lek. Ezután keringett a hír: Varga megfogta X-nek a nyakát. Nyilvánvaló, a tilosban járó ar. ról nem beszél, hogy él akart olyasmit vinni, ami nemcsak az övé, s hogy ha még egyszer elcsí­pik, megbüntetik. Arról annál többet, hogy az elnök ráripako­­dott, s a szavakat kicsit megfor­gatta, s mások már úgy mond­ták, hogy „megfogta a nyakát”. A tilosban járó részéről nem volt más ez, mint a dolgok szépítése, hiszen szégyen az mindenütt, ha valaki a közösség dolgait eltulaj­donítja. Az ilyen embereket neve-Szovjet titkárnő-automaták Az ukrán precíziós mechanikai üzem az idén háromezer Telsa nevű automatagépet gyárt. Ez a gép a titkárnők munkáját végzi el: felveszi a telefonokat, átadja a főnök utasításait, magnetofonsza­lagra rögzíti a beszélgetéseket, az időpont megjelölésével. Ha a fő­nök „városból” odatelefonál, a gép automatikusan közvetíti az él­hangzott beszélgetéseket. mércéje zik el azután enyves, ragadós, csirizes markának. Persze, ha valaki ilyen esetek­ben csak egyoldalúan ismeri a dolgokat csak a „sértett” ember megjegyzései alapján ítél, akkor könnyen rá lehet fogni bárkire, Varga Sándorra is, hogy goromba, s ezért vezetői stílusa nem jó, ezért nem alkalmas elnöki tiszt­ségre. De szabad-e ítéletet mondani ily módon emberekről? Nemcsak, hogy nem szabad, ha­nem bűnös dolog. Azért, mert nem az ember egész tevékenysé­gének a mérlegelése alapján ala­kult ki ez a vélemény. Márpedig ilyen mérlegelés nélküli vélemény nem vélemény, hanem felelőtlen fecsegés. Varga Sándor esetében sincs másról szó, hiszen rövid el­­nökösködésének ideje alatt vá­lasztották újra az igazgatóságot és más vezető szerveket, ami na­gyon lényeges lépés volt ahhoz, hogy a zilált körülményeket meg­szüntessék. Azóta a borjúkat nem névnapokra, születésnapokra ad­ják el, hanem az állatállományt gyarapítják. Vagy gondoljunk ar­ra, hogy augusztus 15-ig befejez­ték a gabona betakarítását, csép­­lését, továbbá: a járásban a cu­korrépa átlagtermése 80—90 má­­zsányi volt, a Dózsában pedig 100 mázsán felül termett holdanként Azután: az ősszel megtrágyáztak minden olyan földet, amelyet mé­lyen szántottak. Október 31-én befejezték az őszi vetést és no­vember 3-án nem volt egyetlen vágatlan kukoricaszár sem a szö­vetkezet földjén. Ha a gazdaságnak csupán e né­hány dolgát említjük meg, akkor is nyilvánvaló, hogy olyan mun­karend van kialakulóban a Dó­zsában, amely egy nagyüzemi gazdálkodás feltétele. És ez lénye­gében tükrözi a vezetés munká­ját, amely a zűrzavart lépésről lépésre képes megszüntetni. Ezzel a mércével kell „mérni” az embe. reket. S hallgassuk csak meg azo­kat a szövetkezeti gazdákat is, akiket nem csíptek rajta sem azon, hogy kicserélték az új ko­csikereket ócskára, sem azon, hogy kukoricával megpakolt zsá­kokat akartak elvinni. Mit mon­danak? — Tisztakezű a mi elnökünk. Azt hiszem, ebben a kifejezés­ben az is benne van: Varga Sándorban megbízunk Ennek a kifejezője az is, hogy a vezetőséget választó párttaggyű­lésen részt vevő 42 kommunista közül negyvenegyen (ő csak nem szavaz saját magára!), arra sza­vaztak, hogy a pártvezetőség tag­ja legyen. Azt hiszem, azoknak az embereknek az ismerete, akikkel együtt küzd, együtt örül és bosz­­szankodik, eléggé bőséges ahhoz, hogy kevesebb tévedéssel mond­janak ítéletet róla. Távol áll tőlünk, hogy hibákat védelmezzünk. Van hiba most is a szövetkezetben. Előfordult, hogy valamelyik szövetkezeti gazda na­gyobb összeget kért az elnöktől, aki az igazgatóság elé terjesztette a kérelmet. Amikor a vezető tes­tület bizonyos indokok alapján elutasította a kérést, egyes igaz­gatósági tagok úgy tolmácsolták a dolgot, hogy „Varga nem ad”. Ez­zel is arra szeretnénk utalni: a vezetésnek sok még a javítaniva­lója, hiszen alig lépett még ki a szövetkezet az évekig tartó zűr­zavarból. De hogy a kezdeti lé­pések jók voltak, hogy a vezetés „kiegyensúlyozott”, az bizonyos. Az más dolog, hogy a jövőben ho­gyan birkóznak meg a feladatok­kal, többek közt: hogyan bizto­sítják a növekvő igényeknek meg­felelően a szakirányítást. Azt majd a gyakorlat dönti eL Borbiró Lajos levelező Békés megyei Tanács Építőipari és Tatarozó Vállalat (Békéscsaba, Kétegyházi út 1921/2) felvesz azonnali belépésre ÉPÜLETGÉPÉSZ TECHNIKUST, gyakorlat­tal rendelkező FŐÉPÍTÉS VEZETŐT, építésvezetőt, va­lamint gyakorlattal rendelkező ÉPÍTŐIPARI TECH­NIKUSOKAT. Jelentkezés mindennap a vállalat mű­szaki osztályán. 129 Cserei Pál ÉRTESÍTÉS A dolgozók biztosítási igényeinek jobb kielégítése és gyorsabb ügyintézése érdekében 1962. január 17-én Tótkomlós községben Kossuth u. 4. szóm alatt kirendeltséget nyitunk A kirendeltség intézi: Tótkomlós, Békéssámson, Nagykopáncs. Pusztaföldvár és Csanádapáca községeinek biztosítási ügyeit ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ Békés megyei Igazgatósága 36 Jelentősen növeli kapacitását az endrődi bambiüzem Tavaly májusban kezdte meg működését az Endrődi Földmű­vesszövetkezet kezelésében egy bambiüzem, amely a helyi és a környező községek lakossága szá­mára a nyári időszakban mintegy 80 ezer üveg hűsítő italt, vagyis bambit készített. Ezt a mennyisé­get elég nehezen tudták előállíta­ni, mert csak egy bambitöltővel, és egy eléggé korszerűtlen, ócska szikvíztöltővel rendelkeztek. Az elmúlt év végén a földművesszö­vetkezet egy nagy kapacitású, új Egyesültek a csabacsüdi tsz-ek Az elmúlt héten jelentős ese­mény színhelye volt Csabacsűd. A falu három szövetkezete, a szö­vetkezeti gazdák akarata szerint egyesült, és Lenin nevét vette fel. A 6200 holdon gazdálkodó közös 590 családot, 642 tagot számlál. A szövetkezet első közgyűlését meg­tartották, s elnökké Szklenár Pált, a szarvasi járási tanács v. b. el-Folytatják a munkaversenyt tott az üzemgazdász — összessé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom