Békés Megyei Népújság, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-12 / 9. szám

4 Hép új s A a 1962. január 12., péntek Négy község kulturális életét tanulmányozták szerdán az országos kulturális tapasztalatcsere-értekezlet résztvevői Az országos kulturális tapasz­talatcsere-értekezlet szerdán to­vább folytatta munkáját az oros­házi Petőfi járási művelődési ház­ban. A délelőtti órákban az előző nap referátumait vitatták meg a résztvevők, majd délután a ta­pasztalatcsere-értekezlet négy brigádra oszlott és a járás négy községében: Tótkomlóson, Kar­­doskúton, Nagyszénáson és Csor­­váson közvetlenül tanulmányoz­ták a népművelési munka külön­böző formáit, módszereit. Az egyik brigád Tótkomlósra látogatott el. A brigád tagjai kö­zött ott volt dr. Kátai Ferenc, a Népművelési Intézet módszertani osztályának helyettes vezetője, Varga Edit, a Művelődésügyi Mi­nisztérium közművelődési főosz­tályának helyettes vezetője, Orosz Sándor, a KISZ K. B. főelőadója és sokan Győr, Szolnok, Szabolcs, Hajdú-Bihar és más megyék kép­viselői közül. A brigád délután 3 óra körül érkezett Tótkomlósra, ahol Jambrik Mihály tanácstitkár üdvözölte a vendégeket, majd a kötetlen ismerkedés után Hattin­­ger Antal általános iskolai tanár, a községi pártbizottság mellett működő művelődésügyi bizottság elnöke ismertette röviden Tót­komlós gazdasági és kulturális életének eredményeit és problé­máit, rövid ismertetője elején pe­dig a község múltját, kialakulását. Elmondotta, hogy községükben magyarok és szlovákok élnek közös egyetértésben és ma már nyoma sincs annak a viszálykodásnak, melyet annak idején a Horthy­­rendszer szított a nemzetiségek között. Érdekes adatokat közölt a három termelőszövetkezet, a Vi­harsarok, a Haladás és az Alkot­mány múltjáról és jelenéről, hangsúlyozva, hogy a Viharsarok Tsz már garantált munkaegység­gel dolgozik és tagjai havonta rendszeresen 30 forint előleget kapnak munkaegységenként. Szó­lott a község tavalyi és tavaly­­előtti termésátlagairól, különösen kiemelve azt, hogy az aszály el­lenére is jó termést takarítottak be búzából, kukoricából és más­ból is. Az országos tapasztalatcsere­értekezlet Tótkomlósra látogató tagjai ezután nagy figyelemmel hallgatták és jegyeztek fel azt, amit a 9500 lakosú község kultu­rális helyzetéről mondott el. — Három tantestület működik községünkben. Egy magyar, egy szlovák és egy külterületi. Sok még a tanya mifelénk — mon­dotta — és a tanyai iskolák külön igazgatóság alá tartoznak. A ma­gyar tannyelvű iskolában 36 neve­lő tanít 1049 tanulót, a szlovák iskolában 13 nevelő 130-at. So­kan járnak esti iskolába is és je­lenleg közel 50 azoknak a felnőt­teknek a száma, aki a VII—VIII. általános iskolai osztályt végzik. Szép számmal van tótkomlósi hallgatója az orosházi mezőgaz­dasági technikumnak is és több mint 200-an vesznek részt párt­oktatásban. Hattinger elvtárs ezután a köz­ségi pártbizottság mellett műkö­dő művelődésügyi bizottság II tagjának munkájáról, munkamód­szeréről beszélt, majd részletes tájékoztatót nyújtott a községi művelődési otthon tevékenységé­ről. Különösen kiemelte a szak­köröket, a hat szakkör közül el­sősorban a képzőművészeti szak­kör, az irodalmi és a mezőgazda­­sági szakkör munkáját. Ismertet­te a színjátszó-csoportok tevé­kenységét is, rámutatva arra, hogy a szlovák és a magyar cso­port egyformán kedves a köz­ség lakói előtt és mindig szép sikerű előadásokat rendeznek. Jól dolgozik még a művelődési otthon tánccsoportja és új mód­szerként említette azt, hogy a na­pokban szerveznek egy táncszak­kört a KISZ-szervezeten belül is. A művelődési otthon anyagi tá­mogatásáról szólva elmondta, hogy az állami támogatás mellett a községi tanács tízezer forinttal, valamint a három termelőszövet­kezet is 10—10 ezer forinttal segí­ti a művelődési otthont egy év­ben. Ismertette még számszerűen az ismeretterjesztő előadások rendszerét is, majd rövid beszá­molója után többen kérdéseket in­téztek hozzá. Kuntár Lajos, aki Szombathely­ről jött, a fiatalok életéről kért és kapott részletesebb tájékoztatót. A vásárosnaményi járási művelő­dési ház vezetője pedig a művelő­dési otthonban folyó klubélet mozzanatai és eredményessége iránt érdeklődött. Kiss Ferenc, a Győr megyei tanács művelődési osztályának képviselője arra volt kíváncsi, hogy a tótkomlósi köz­ségi tanács milyen elvi iránymu­tatást és segítséget ad a népműve. lés munkájához, érdeklődött a művelődési otthon, a könyvtár és a mozi kapcsolatáról, a mezőgaz­dasági szakkör munkájáról. Kérdéseire Jambrik Mihály ta­nácstitkár, Nagy József általános iskolai igazgató, Farkas György, a Viharsarok Tsz elnöke, Tejsi Mi­hály, a művelődési otthon igazga­tója és Mitykó János mezőgazdász, a mezőgazdasági szakkör vezetője válaszolt. A vendégek ezután megtekintet­ték a mezőgazdasági szakkör fog­lalkozását, majd megismerkedtek A rádió és televízió mai műsora 1962. JANUAR 12., FENTEK KOSSUTH RÁDIÓ: 4.30 Hírek. 4.40— 7.59 Vidáman — frissen! 6.35 Jó reg­gelt. 8.10 Szép napok. 8.50 Lírai önélet­rajz. 9.00 Kíváncsiak klubja. 10.00 Hí­rek. 10.10 Népdalcsokor. 10.30 Iskolai kórusok énekelnek. 10.40 Gárdonyi Gé­za két novellája. 10.59 Lottóeredmé­nyek. 11.00 Zenekari muzsika. 12.00 Hí­rek. 12.15 Tánczene. 12.55 Napirenden. 13.00 Fauré: Zongoranégyes. 13.30 Gaz­daszemmel a nagyvilág mezőgazdasá­gáról. 13.45 Régi magyar táncok. 14.00 Ordasok között. 14.30 Két madrigál. 14.40 A hinta. 15.00 Hírek. 15.08 Időjá­rásjelentés. 15.10 SzáUjon a dal. 15.30 Marika énekelj! 15.50 Szív küldi... 16.25 Gyújtópontban. 16.40 A Kábel- és Sod­ronykötélgyár és a HVDSZ Liszt Fe­renc férfikara. 17.00 Hírek. 17.15 ötórai tea. 17.45 Rádióiskola. 18.45 Csángó népdalok Grabócz Miklós feldolgozásá­ban. 19.00 Gál Anti és a többiek. 19.15 Téli órák — hasznos mulatságok. 19.54 Jő éjszakát, gyerekek! 20.00 Esti kró­nika. 22.00 Hírek. 22.55 Operahlradő. 23.45 Kedvelt régi melódiák. 24.00 Hí­­rek. 0.10 Éji zene. 0.30 Himnusz. PETŐFI RADIO: 5.50 Hírek. 6.00 Reggeli zene. 7.15 Az izraelita felekezet félórája. 8.00 Hírek. 14.00 Időjárásié lentés. 14.15 Könnyű zene. 15.10 So­sem vagy egyedül. 15.30 Zenekari hang. verseny. 16.00 Hírek. 16.05 Katonaport­­rék. 16.50 1000 szó franciául. 17.00 A Csatorna túlsó partján. 17.45 A buda­pesti honvéd helyőrség központi fú­vószenekara játszik. 18.00 Hírek. 18.05 Vldróczky. 18.45 Mai amerikai törté­net. 19.00 Hírek. 19.05 Operák Puskin művei nyomán. 19.40 Falurádió. 20.00 Heti hangversenykalauz. 20.45 Sport­­híradó. 21.00 Hírek. 21.10 Budai Mocsár Ferenc népi zenekara játszik. 21.45 Legkedvesebb verseim. 22.00 Tánczene. 23.00 Hírek. 23.15 Műsorzárás. TELEVÍZIÓ: Adásszünet, a művelődési otthon életével, a különböző művészeti csoportok munkájával. A tapasztalatcsere-értekezlet egy másik brigádja Kardoskútra látogatott el, ahol a délutáni órákban ülésezett az orosházi já­rási népművelési állandó bizott­ság. Ezen az ülésen részt vettek a párt és a tanács helyi vezetői, a kardoskúti termelőszövetkezetek elnökei, a társadalmi szervek kép­viselői. Az állandó bizottság meg­tárgyalta azt, hogy mi módon szolgálhatják gazdálkodási szer­veink kulturális alapjai legjob­ban és leghatékonyabban a műve. lődéspolitikai irányelvek megva­lósítását. A megbeszélésen a ven­dégek — ahogy elmondották — sok értékes tapasztalatot szereztek, majd sor került arra is, hogy sa­ját munkájuk egy-egy mozzana­tát, módszerét ismertessék. Az ülés után a tapasztalatcsere-érte­kezlet résztvevői Kardoskút lakói­val találkoztak és megtekintettek több foglalkozást a művelődési otthonban. Hasonlóan jól sikerült egy másik brigád látogatása Csór­­váson, ahol többek között az eseményei.' s program egyik leg­érdekesebb pontja a község ifjú­ságának „Kérdezz-felelek” estje volt. Ezt az estet Miklya Sándor, a művelődési otthon igazgatója ve­zette. A negyedik községben, Nagyszénáson is hasznos tapaszta. latokat gyűjtöttek az országos ér­tekezlet résztvevői, mely a tegna­pi napon a látottak megvitatásá­val tovább folytatta munkáját. S. E. Békés megyei néprajzkutató kiemelkedő eredményei A „Zeitschrift für Ethnologie” című német néprajzi folyóirat a legismertebb magas színvonalú nemzetközi tudományos orgánu­mok közé tartozik Európában. Ha­sábjain a világ néprajztudománya kiemelkedő képviselőinek tanul­mányai jelennek meg az egyete­mes néprajz különféle problémái­ról. Nagy megtiszteltetés Békés me­gye és Orosháza számára, hogy az elmúlt év elején az orosházi mú­zeum évkönyveivel létrejött Cíj£­­reviszony révén, a folyóirat szer­kesztősége felkérte Nagy Gyulát, a múzeum igazgatóját: írjon tanul­mányt a Zeitschrift für Ethnolo­gie részére. Nagy Gyula eleget tett a kérésnek, amely méltó elismeré­se volt eddigi tudományos mun­kásságának és „A hagyományos takarás és nyomtatás munkafázi­sai a magyar Alföld középső ré­szén” címmel írt munkáját küld­te el. A 16 fényképmelléklettel és 10 rajzos táblával illusztrált, hosz. szabb tanulmány most látott nap­világot, és megérdemelt elismerést szerez írójának. Nagy Gyula mun­kájának érdeme, hogy a hagyo­mányos földművelés módszereit a nagyüzemi mezőgazdaság térhódí­tása idején jegyezte fel. A régi pa­raszti gazdálkodási módok hama­rosan szükségszerűen eltűnnek* megörökítésük sürgetően fontos a tudomány számára. Itt említjük meg Nagy Gyula másik munkájának kiemelkedő si­kerét is. Lapunk hírt adott már róla, hogy tíz évi gyűjtőmunka eredményeként megírta „Hagyo­mányos földművelés a Vásárhelyi pusztán” című terjedelmes, mint­egy 400 fényképfelvétellel és raj­zos melléklettel ellátott monográ­fiáját. E dolgozatával a Magyar Tudományos Akadémiához 1961- ben benyújtott néprajzi munkák között az első díjat nyerte el. BEMUTATÓ a Kötöttárugyár legújabb termékeiből Január 10-én délután a Békés­csabai Kötöttárugyár kultúrtermé­ben mintegy 65—70 asszony és lány jött össze, »hogy meghallgassa az üzemi munkásakadémia soron következő előadását. Ezúttal kizáró­lag a gyár női dolgozói voltak az érdekeltek, mivel a divatról volt szó. Színek és formák a textiliparban címmel Zsufa Mátyás, a gyár tex­tiltervezője tartott igen érdekes és hasznos előadást a régi és mai di­vatról, a divat fejlődéséről. Egy-egy kor divatját képekkel is illusztrál­ta. Csodák a Egy-egy bérházban sok minden szokott történni. Mindennapi és különleges dolgok. Olyanok is... Szóval én nem olyanokról szó­lok, hanem egészen különlegesek­ről, amelyek a lakók életének egyhangúságát elűzik, biztosítják a különleges hangulatukat, bevi szik. belopják életükbe a romanti. kát, kiemelik őket a megszokott­­ságból... egyeseket közvetlenül az idegosztályra. Egyszóval nem unalmas a bér­házi élet... — habár azt nem mer­ném hozzátenni, hogy — ihaj, csu­haj. No, de lássuk csak ezeket a kü­lönleges különlegességeket... Ügy kezdem, ahogy egy igazi bérház­hoz illik, igazi magyaros nótával. Aszón gyahogy: Lenn a falu vé­gén nem füstöl a kémény Hát itt sem mindenütt Persze azért nincs különösebb veszély, mert a kémények beütemezett füstölési tervét a tűzhelyek és a cserépkályhák bőségesen túltelje­sítik. Persze, hogy a füst mégis eljusson igazi rendeltetési helyére, időnként kinyitják az ablakot. Lassan, de biztosan füstszínűvé válnak az eredetileg csaknem fe­hér falak. Egyes lakók már be sem mernek gyújtani. Bár ez sem segít mindig, mert ha egy kályhá­ban tüzelnek, már elégséges alap ahhoz, hogy csaknem minden kályha füstöljön. Hogy mi lehet az oka? Nem kerestük, mert a füsttől úgysem tudtuk volna meg­találni. Az például, hogy a ké­ményben lehet a hiba, eszünkbe sem jutott; No de sebaj, mert nemcsak nem­füstölő kéményünk van, hanem: füstölő konnektor Nehogy azt tessék gondolni, hogy ez egy új szabadalom vagy más efféle fából vaskarika. Á, dehogy. Még csak nem is karácsonyfadísz, sőt- még csak nem is különleges konnektor. Olyan, mint a többi, mint azok a társai, amelyek a Keravill fiókjában pihennek, mint azok, amelyeket az új és a régi há­zak falába beépítettek... csak ez füstöl. Hogy miért? Előbb rejtély volt, de aztán rájöttünk. A bérház má­sodik emeletét úgynevezett lika­­csos téglából építették. Namár­­most... A kéménynyílások áttöré­sekor a likacsokat elfelejtették bevakolni. A füst pedig szépen, alattomosan beszivárgott a tégla likacsaiba és onnan tovább a má­sikéba, a harmadikéba s végül a likacsok végén előbukkant a kon­nektornál. Ugye, hogy milyen egyszerű. Sokkal bonyolultabb jelenség pél­dául a hangszórófal Nem, ne tessék összekeverni a vezetékes rádióval vagy a fali hangszóróval. Ez egy egészen kü­lönleges hangszórófal. Igen, Igen hangszóró. Persze nemcsak hang­szóró, hanem mikrofon is. Mert ez a fal úgy veszi és viszi, sőt adja a hangot, hogy ez már több, mint csoda. Én nem is tudom, miért ■­­zefem a rádiódíjat, amikor lentről, fentről, innen-onnan hallgathatok egyszerre akár több rádiót is. Persze akad itt a falak között még néhány boldogító momentum, például.... nahát azért mindent nem árulok ed ón sem. (Kollárik) Ezután került sor a gyár vezető­sége által megrendezett divatbemu­tatóra, melyen a Kötöttárugyár leg­újabb termékeit és az 1962-ben le­gyártásra kerülő termékek minta­darabjait mutatták be. A maneke­­nek a gyár dolgozói voltak. Külö­nösen kedves volt, hogy a bemuta­tón a legkisebbek, az üzemi bölcső­de és óvoda kis lakói is szerepeltek. A szebbnél szebb nébiruhákat, há­lózsákokat, újszerű kapucnis kocsi­kabátokat a kicsinyek mutatták be. Különösen tetszett egy halványkék, műselyemmel átszőtt hálózsák, va­lamint a bolerós kétrészes flórna­pozó. Az óvodás korú gyermekek ■részére újdonság a kötött fiúruha, amely pamut és kártolt gyapjú ke­verékéből készült. Általában a be­mutatott darabok többsége az anyag alapszínéhez illő paszpolldí­­szítéssel készült. A felnőtt női és férfipulóverek közül igen szép volt egy narancsszínű flór női blúz, mely derékon alul ért, és saját anyagából öv volt hozzá. Itt is sok paszpolldíszítést láttunk. Újszerű volt a műselyembeszövésű anyag, mely fémes hatást keltett, és külö­nösen azok a női ruhadarabok vol­tak szépek, melyek ebből az anyag­ból készültek. Igen szép fehér-feke­te csíkos kabátkát láttunk, melyen különleges hatást keltett a műse­­lyembeszövés. Több szép női blúzt is láttunk, valamint egy igen szép fekete-zöld­­mintás kétrészes pamutruhát. Az idén is juta'mazzák a tisztasági nffzgaiom legjobbjait Már hagyományossá vált me­gyénkben, hogy a tisztasági moz­galomban megyénk községei és városai versenyeznek a legtisz­tább község, város, valamint a termelőszövetkezetek a legtisztább tsz címért. A megyei tanács ebben az évben is jutalmazza a legjobb eredményt elérőket, összesen 150 ezer forintot biztosított a verseny­ben jó eredményt elérő községek részére. Most vásároljon bútort a Békési FSldművesszüvetkezet bútorüzletében. Békés, Kossuth u. 26. Telefon: 7. AJÁNLUNK: konyhabútoro­kat 2—3000 forintig. Festett hálószoba garnitúrákat 4900—5300-ig, fényezett há­lószobákat, valamint festett és fényezett 2—3 ajtós szekrényeket nagy válasz­tékban. 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom