Békés Megyei Népújság, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-07 / 5. szám
1062. Január 7., vasárnap népújsA a 7 Shaw-bemutató a Jókai Színházban Rádió- és televízió-műsor Pénteken este mutatta be színházunk G. B. Shaw, a színpadi kritikai realizmus óriásának Warrenné mestersége című drámáját. A bemutató érdekes és tanulságos színházi élmény volt, annál is inkább, mert Beleznay István, a színmű rendezője igyekezett Shaw darabját úgy a színpadra állítani, ahogyan azt az író elképzelte. Bonyolult és ellentmondásokkal terhes pályát futott be G. B. Shaw, a XX. század irodalmának nagy alakja. Eszméiben alapvetően antikapitalista volt. Járt a Szovjetunióban, felismerte a szov_ jet társadalomban az emberiség továbbhaladásának egyetlen reális lehetőségét. Bár művészete ezután sem vált szocialista realistává, színpadán mégis állandóan a lezüllött tőkés társadalom kerül a bírálat reflektorfényébe. Shawra végtelenül jellemző a gátlástalanság. Tud és mer frivol lenni, éles szatírát írni és a szatíra kellős közepén lírai hangot megütni. Ez a gátlástalanság ad neki módot és lehetőséget arra, hogy a tartalmát vesztett polgári társadalmat, a züllött erkölcsöket ízek. re tépje és egyértelmű véleményt mondjon arról a világról, amelyben él, amelyben hősei élnek, cselekednek, beszélnek és gondolkodnak. Shaw az értelemre apellál és ez tükröződik most bemutatott darabjában, a Warrenné mesterségében is, különösképpen Vivie alakjában. Ez a mű a legkorábbiak egyike. Formailag nem hoz újat, tartalomban azonban gyökeres a változás. Szándéka: bemutatni kora előkelő társadalmának bűnrészességét a legaljasabb kapitalista üzletben, a női test árubabocsátásában. Ügy hull le a lepel a tőkés morál álszentségéről, ahogyan és amilyen elemi erővel a nyári zivatar veri el a port a szennyes utakról. Erre gondolhatott Beleznay István, a rendező, amikor kézbe vette a darabot és megalkotta elgondolását a színre hozatal hogyanjait illetően. Nem megszokott az, amit tőle látunk. Kicsit meghökkentő több jelenet beállítása, eszmei kidolgozása (például a zárókép is) — de jó! Lehetnek, akik azt mondják: túlságosan direkt, sőt túlnyilvánvalóan „agitál” a fenekestül romlott kapitalista társadalom ellen. Talán Shaw nem azt tette? Szó volt fentebb arról, hogy Shaw gátlástalan. Nos, ez a műve, a Warrenné mestersége is az, és úgy is kell rendezni. Volt idő, amikor holmi túlságosan belemagyarázott érzelgősséget engedtek a darab nyakára nőni. Igaz, hogy Warrenné nem egy jelenetében van ilyen, de a néhol felbukkanó érzelgősség is csak eszköz az író kezében arra, hogy még meztelenebbé vetkőztesse kora társadalomét, annak kibékíthetetlen ellentmondásait, aljasságát a morál tekintetében is. Beleznay különösen Warrenné és Vivie első, nagy összecsapásának jelenetét komponálta meg pergő ritmusban, tisztán, a jelenet célját szolgálva. Operett-rendezése után mint prózai rendezőt is elismeréssel köszöntjük. Szép és hasznos, művészi munkát végzett. Szendrey Ilona eszközei, tudása, Shaw és a nagy szerep iránti alázata mint tökéletesen eggyé forrott vegyület eredményeként kelti életre a színpadon Warrennét. Ábrázoló ereje közvetlenül és egyszerűen hat. Híven követi és érzi a rendezői koncepció lényegét: félre a gátlásokkal, minden elkenő ízzel-mázzal, olyan Warrenné cselekedjen a színpadon, amilyenek valójában ezek a szerencsétlen lányokon vagyont szerző, ugyanakkor önmagukat a konvencionális morál hívének és példaképének képzelő (főnök-) asszonyok. Szedrey Ilona minden jelenetében jó, végül mégis a negyedik felvonásban a legmerészebb a szerep-felfogása, ezek a pillanatai, váltásai, mimikája hivatottságát a szerepre fenntartásnélkülivé teszik. Viviet, Warrenné leányát, Szentirmay Éva játssza. Az, hogy „játssza” talán a legjobb meghatározás. Érzi a szerepét, és jól formálódik át a csak eszére hallgató individualista leánnyá, de amikor kicsit „elveszti a fejét” Frank közelében (III. felvonás), akkor iga. zán bájos és kedvesen lírai tud lenni. Megkapó pillanatai vannak. Jól „játszik” az idővel, a néma másodpercekkel is és egyáltalán: van ereje ahhoz, hogy az egész „előkelő” társaság fölé emelkedjen. Zavaró érzésünk csak az, hogy néhol túlságosan gyors ez a felülemelkedés. Solti Bertalan Kossuth-díjas tiszteletese az álszent pap karikatúrája. Tartása, mozgása néha megbillenti az ember egyensúlyát (amit a darab, a többi szereplő játékstílusa alakít ki), de aztán rájövünk, hogy semmi más nem történt, csupán az, hogy Solti Bér. tálán a már emlegetett gátlástalanságot tűzte itt-ott jeleneteibe — találó helyeken. Érdekes figura Praed, a műépítész, Warrenné társaságának tagja, a régi ismerős, aki nem is sejti az asszony igazi mesterségét. Perényi László alakítja sok szívvel, érzéssel, nincs egyetlen hivalkodó, a figura jelleménél többet belemagyarázni akaró gesztusa, hangsúlya sem. Sok múlik rajta, azonban mindig egy kissé a háttérben marad, egyedül álmaival, vágyaival, emberségével. Szövegmondása is ezt példázza: halk, talán erősebben is visszafogott, mint kellene. Cyöry Emil, a színház fiatal, főiskolát most végzett tagja kapta Frank, a tiszteletes fiának szerepét. Nincs könnyű dolga, mert nem olyan szimpla ez a figura, mint amilyennek hirtelen • tűnik. Számító, kártyás, hozományvadász, cinikus kamasz és öregeskedő, filozofálgató aranyifjú — kell ennél több? Győry megbirkózik a nehéz feladattal. Ami hiányzik alakításából: nem érzékelteti eléggé Frank gátlástalan hozományvadász és karrierista jellemét. Nem sok hányzik ehhez, mindenesetre nagyon helyénvaló, hogy helyt kapott a darabban, annál is inkább, mert tehetséges, fiatal művész, aki most már másodszor bizonyított a Jókai Színház színpadán. Szándékosan került a kritika végére az előadás legjobb alakítása, Beleznay István Sir Crofts-a. A rendező Beleznay kitűnő tanácsokkal láthatta el a színész Beleznayt, aki Sir Crofts szerepét hiba nélkül, szuggesztív erővel hozta színpadra, tökéletes Shaw-i figurát formálva. Még meg sem szólal, máris gyűlöletet ébreszt maga ellen — s ez a legőszintébb dicsérete alakításának. Suki Antal díszleteiről — különösen a második és a harmadik felvonás tervét kiemelve — elismerően kell beszélni. A tervek kivitelezése is jó, főként a jelzett két felvonásban. A ruhák kitűnően jellemezték azokat, akik viselték, ez pedig Schaffer Judit vendégjelmeztervező érdeme. Sass Ervin Szeretlek élet Szovjet film A cukorgyárban fSleg lányok dolgoznak. Az egyik vidám brigád tagja, Grunya, nagyon elüt társnőitől. Ódivatú hajviselete, nyakig zárt ruhája, mindig komoly, szinte morcos arca merőben más, mint a többi lányé. Grunya, a „Jehova tanúi" szekta tagja és kollégiumi szobatársnőjét, Maját is állandóan „térítgeti". Közben azonban megismerkedik egy fiatal gyári anyagbeszerzővel, Zsenyával, akinek nagyon megtetszik a lány. Ám hamarosan rájön, hogy hol szorít a cipő. öntudatos ember lévén jól tudja, hogy a valóságba vetett igazával nem ronthat ajtóstul Grunyára. Lassan, végtelen türelemmel vezeti át a lányt az élet igazi oldalára. Ebben segítik őt a többi jóakaratnak; barátai, ismerősei, munkatársai, az egész közösség. Játssza a békéscsabai Brigád Filmszínház január 7-től 10-ig. (10 éven aluliaknak nem ajánlott film.) 1962. január 8-tól 11-ig gépszakmában leltározást tartunk A leltár ideje alatt az árukiadás szünetel. AGROKER . Békéscsaba. 49 ÁLLANDÓ MÜSORSZÁMOK: KOSSUTH RÁDIÓ: 4.30 Hírek. 4.35 Zenés műsor. 5.30 Hírek. 6.00 Falurádió. 7.00 Hírek. 7.10 Üj könyvek. 7.30 Színházak és mozik műsora. 10.00 Hírek. 12.00 Déli harangsző, hírek. 15.00 17.00 Hírek. 19.50 Jó éjszakát, gyerekek! 20.00 Esti krónika. 22.00, 24.00 Hírek. PETŐFI RÁDIÓ: 6.00—8.00 Reggeli zene. Közben: 6.25 Színházak és hangversenyek műsora. 6.50 Torna. 8.00 Hírek. 16.00, 18.00. 19.00, 21.00, 23.00 Hírek. 39.40 Falurádió. 1962. JANUÁR 7., VASÁRNAP KOSSUTH RÁDIÓ: $.10 Operettrészletek. 9.05 Édes anyanyelvűnk. 9.10 Beszélgetés a zenéről. 10.00 A Magyar Rádió Gyermekkórusa énekel. 10.15 Munkásvárosok. 10.40 Tánczene. 11.15 Somlyó Zoltán versei. 12.15 Népi zene. 12.45 Hétvégi jegyzetek. 12.55 Szív küldi. 13.30 Rádiólexikon. 14.00 Dvorzsák: IX. Üj világ szimfónia. 14.40 Nemzetközi kaleidoszkóp. 15.00 Üj Zenei Üjság. 17.10 Kincses Kalendárium. 18.10 Tánczene. 18.45 Irodalmi műsor. 19.00 Könnyű zene. 19.15 Szemtől-szembe. 19.25 Zenekari muzsika. 20.10 Téli rege. 22.35 Könnyű zene. 23.00 Két szonáta. 0.10 Verbunkos muzsika. PETŐFI RÁDIÓ: 7.30 Az unitárius egyház félórája. 8.00 Bach-orgonamüvek. 8.30 Mit hallunk a jövő héten? 9.00 Miska bácsi lemezesládája. 9.40 Szív küldi. 10.20 Egy régi bál. 10,35 Montreuxi zenei fesztivál 1961. 11 25 A tanulás módszertanáról. 12.30 A tejesember. 12.45 Művészlemezek. 14.15 Philemon és Baucis, mesejáték. 14.05 Gazdaszemmel a nagyvilág mezőgazdaságáról. 15.20 Lajtha László és Dávid Gyula népdalfeldolgozásaiból. 15 35 15.35 Richard Straus: A Rózsalovag. 16.51 Petőfi Sándor szerelmes verseiből. 18.00 Láttuk, hallottuk. 19.25 Irodalmi arcképcsarnok. 20.05 Tánczene. 21.00 „Ügy megrótta fáját, bizony meg'tsodáltuk**. 21.20 Januárban történt. 22.20 József Attila versei. 22.25 Goldmark: a-moll hegedűverseny. A TELEVÍZIÓ MŰSORA: 9.30 Üttörffhíradó. 9.40 Mesél az utca. 10.00 Zenével és tánccal. 16.45 1. sz. Magyar Híradó. 16.55 A Magyar Hirdető műsora. 17.10 BVSC—Bp. Építők bajnoki jégkorongmérkőzés II—III. harmadának közvetítése a kisstadionból. 18.30 Téli esték. 19.30 TV-híradó. 19.50 Az év első vasárnapján. 20.05 Vasárnapi vers. 20.10 Katonazene. 21.45 Telesport. 1962. JANUÁR 8., HÉTFŐ KOSSUTH RÁDIÓ: 4.30 Hírek. 4.35 Vidáman, frissen! 6.35 Sport. 8.00 Műsorismertetés. 8.10 Operavészietek. 9.00 Lányok, asszonyok ... 9.20 Tánczene. 10.00 Hírek. 10.10 Keringet a róka ... 10.S0 Elhangzott műsorainkból. 12.00 Hírek. 12.10 Részletek Iluszka Jenő Arany virág és Kacsóh Pongrácz János vitéz című operettjéből. 13.00 Napirenden ... 13.05 Heti zenés kalendárium. 14.00 Ordasok között. 14.31 Verbunkosok, katonadalok. 15.00 Hírek. 15.10 Úttörő-híradó. 15.30 A Magyar Rádió gyermekkórusa énekel. 15.45 Válaszolunk hallgatóinknak. 16.00 Szív küldi..« 16.55 Műsorism. 17.00 Hírek. 17.15 ötórai tea. 17.40 Magazin. 18.05 Beethoven: IV. szimfónia. 18.45 Tavasz a Mecsekalján. 19.05 Guruló Rádió... 19.55 Jó éjszakát, gyerekek! 20.00 Esti krónika. 20.20 Hófúvás. 22.00 Hírek. 22.15 Sporthírek. 22.20 Vidéki kórusok és népi zenekarok műsorából. 23.00 Magyarországi francia operabemutatók — korabeli kritikák. 23.50 Éjfél előtt — éjfél után ... 24.00 Hírek. PETŐFI RÁDIÓ: 5.50 Hírek. 6.00 Reggeli zene. 8.00 Hírek. 14.15 Haydn: G- dur vonósnégyes. 14.40 Moha bácsi, a törpe. 15.00 Szórakoztató zene. 16.00 Hírek. 16.05 A világ minden tájáról. 16.15 Kórusmuzsika. 16.35 A földalatti folyam. 16.50 Három keringő. 17.15 Mérlegen egy év munkája. 17.25 Kamarazene. 18.00 Hírek. 18.05 Az érett gótika. 18.25 Szovjet együttesek műsorából. 19.00 Hírek. 19.05 Ágai Karola és Uclvardy Tibor énekel. 19.40 Falurádió. 20.00 Tánczene. 21.00 Hírek. 21.10 Szép Heléna. 21.40 Felkelés Kakaó-szigeteken. 22.00 Zenekari hangversenyek. Egy életen át építi otthonát! A kár egy pillanat műve! Ileglett-e raiment értékei védeSnébei? Az épület és háztartási általános biztosítás fedezetet nyújt: tűz, villámcsapás, robbanás, vihar, földrengés, betöréses lopás és rablás okozta károk esetéré, továbbá lakóépület tulajdonosi, családfenntartói, kutyatartói felelősségből származó kötelezettségére. Állatelhullásból keletkezett károkra háromezer forint erejéig; végül baleset esetére a biztosított és vele egy lakásban élő családtagjai részére. A biztosítás évi díja kétszobás lakóépület esetén 120,— Ft. Két szobán felüli, vagy műhellyel rendelkező lakóépületnél évi 150,— Ft. Részletes felvilágosítást az ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ körzetfelügyelői és fiókjai adnak. 13 FILMHÍR ADÓ
