Békés Megyei Népújság, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-31 / 25. szám
4 MÉPÚJSÁG 19ö2. január 31., szerda Jól sikerült Csanádapácán a% irodalmi est A megyei művelődésügyi osztály népművelési csoportja idén több községben rendez megyénk írói, költői és a helybéli lakosság közt találkozót. Az első január 29-én, hétfőn, Csanádapácán a művelődési otthonban történt meg. Annak ellenére, hogy azon az estén párt- és más rendezvények, s jó moziműsor is volt, az irodalmi est telt házra talált. Sőt az előadás derekán is érkeztek érdeklődők, akik más rendezvények befejeztével siettek át hogy ezt a kulturális élményt se mulasszák el. A fiatalokból és felnőttekből álló hallgatóság előtt Vajda Aurél irodalomesztéta, a szarvasi óvónőképző intézet tanára méltatta a találkozó kulturális jelentőségét és mutatta be az esten szereplő megyei írókat, költőket, ismertette eddigi munkásságukat. Ezt követően a békéscsabai Balassi Bálint művelődési otthon irodalmi színpadának előadóművészei közül Lakos Mária, Somogyi Magdolna, Tuska Márta és Sándor Miklós adtak elő igazi, mély átéléssel a jelenlévő Csoór István, Ö. Kovács István, Mucsi József, Sass Ervin és Üj Rezső írásaiból. A sűrűn felcsattanó taps mutatta, hogy a csanádapácai lakosság és a megyei írók találkozása közvetlen hangulatú és igen eredményes volt „Korfárs“-est Békéscsabán Február 26-án a Balassi művelődési otthonban a TIT megyei szervezete, a megyei tanács, a megyed könyvtár, az SZMT és a MÉSZÖV rendezésében Kortársest lesz. Az irodalmi esten Veres Péter, Illés Béla, Tamási Áron, Garai Gábor, Kalász Márton és Simon István valamint Király István, a Kartárs főszerkesztőj e vesz részt. A vendégül látott írók művedből az Építők és a Balassi művelődési otthon irodalmi színpadának tagjai olvasnak fel részleteket, adnak elő költeményeket. Az irodalmi estet megelőző délután a fővárosi írók ellátogatnak a Békési Nyomdába, az üzemlátogatás után pedig a TIT megyei szervezetének klubjában a Békés megyei írókkal találkoznak. Miért nem közöljük naponta a mozik műsorát? Több előfizetőnktől és olvasónktól érkezett szerkesztőségünkhöz panasz amiatt, hogy nem közöljük minden számunkban a mozik műsorát Tájékoztatásul közöljük olvasóinkkal, hogy a mozik műsorának hirdetését nem szerkesztőségünk szabályozza, hanem a Moziüzemi Vállalat. Amennyiben e szerv továbbra is naponként kéri a műsor közlését (jelenleg minden héten csütörtöki számunkban közöljük), úgy md ennek eleget teszünk. Ugyancsak sérelmezték többen, hogy az előfizetést gyűjtő postás miért kéri az előfizetési díjat előző hónap 28-ig. Közöljük olvasóinkkal, hogy a posta hírlaposztálya csak abban az esetben tudja elsejével megindítani a lapot, ha legkésőbb 30-, illetve 31-én értesíteni tudja a Lapkiadó Vállalatot az előfizetés megtörténtéről. Ugyanis a lap példányszámát eszerint emelik vagy csökkentik. Ehhez pedig a három nap feltétlenül szükséges. A PÁLYAVÁLASZTÁSRÓL Legnagyobb események egyike életünkben a pályaválasztás. Tegyük hozzá azt is, hogy soha nem volt olyan jelentőségű, mint napjainkban, amikor sokoldalúan művelt embereket akarunk nevelni. Olyan embereket, akik erejük és képességeik szerint vesznek részt az alkotómunkában. Mindehhez megvannak már legszükségesebb feltételeink, melyeiknek eredményeként oktatási rendszerünk is alapvetően megváltozott. A szocialista társadalom igényei követelték e változást. Nagy átalakulás ez nemcsak egész iskolarendszerünkben, de társadalmunkban is. Az oktatási törvény kötelezően szabja meg: „Váljék szorosabbá iskoláink kapcsolata az élettel, a gyakorlattal, a termeléssel. Minden iskolatípus készítse elő tanulóit a termelőmunkában való részvételre.” Mindez szép, de nehéz féladat, és kapcsolatos vele a pályaválasztás nagy gondja is, mely ma már nemcsak egyéni, de társadalmi ügy lett; olyan társadalmi követelés, amelyben mindenki megtalálja egyéni boldogulását is. A szocialista építőmunkában nincs elveszett ember többé, ifjúságunk boldog jövendő elé néz, csak döntenie kell sorsáról. Ebben a döntésben sem áll egyedül: segíti törekvésében az iskola, a család és a társadalom. Egységes iskolarendszerünk eredményeképpen a Vili. osztály elvégzéséig nem okoz különösebb töprengést a pályaválasztás. De a VTII. évfolyam befejezésének időpontja az a határkő, ahonnan sokfelé visz az út az életbe. Itt válik el, hogy a továbbtanuló ifjú középfokon milyen oktatásban kíván részesülni, tanulmányait gimnáziumban, szakközépiskolában vagy technikumokban akarja-e folytatni. Ez iskolák sikeres elvégzése újabb határkövet jelent a tanuló számára. Elhelyezkedhet a termelőmunkában, de folytathatja tanulmányait felsőfokú intézetekben, főiskolákon, egyetemi jellegű főiskolákon, valamint egyetemeken is. Mindkét esetben nagy gond a választás. Első esetben talán valamivel könynyebb, mert a továbbtanulás lehetősége csaknem valamennyi közepes tanuló esetében nyitva áll, míg a felsőfokú oktatásban csak a legjobb eredményt elérő fiatalok vehetnek részt. Helyes elv ez, hiszen a középfokú iskolai végzettség a szélesebb néprétegek számára is szükségletté válik, a felsőfokú intézetekben viszont érthetően csak a legkiválóbbaknak van helyük: ők lesznek legmagasabb szellemi és gyakorlati életünk irányítói. Ki milyen pályára lépjen ? — Ezt elsősorban a tanulónak kell eldönteni a szülők, nevelők segítségével. A lehetőségekről azonban beszélnünk kell. Vessünk ezért rövid pillantást középfokú és felsőfokú oktatási lehetőségeinkre: A gimnázium az az iskolatípus, ahová a legtöbb általános iskolás tanuló kerül. Bővíti az általános iskolában szerzett ismereteket, és az 5+1 formában valamely szakmában előképzést is nyújt. Oktató-nevelő és szakmai munkáját ipari, mezőgazdasági vagy más üzem, ill. intézmény együttműködésével végzi. A gimnáziumi tanulók nyári termelési gyakorlaton, a szakközépiskolai tanulók pedig a tanév befejezése után szakgyakorlaton vesznek részt. A gimnázium utolsó évfolyamának sikeres elvégzése után a tanuló érettségi vizsga mellett szakmai minősítő vizsgát is tehet. A szakközépiskola hasonlóképpen bővíti az általános iskolai ismereteket, érettségi után egyúttal szakmunkásképesítést is ad. Az új típusú szakközépiskolák ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi szakokra képesítenek. A gimnáziumban és szakiközépiskolákban szerzett érettségi bizonyítvány általános irányú középfokú iskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltésére és bármely felsőfokú oktatási intézményben felvételi vizsgára való jelentkezésre egyaránt jogosít. A szakmunkástanulók képzése nem tartozik a középfokú oktatás keretébe. Oktatásuk a munkahelyen, tanműhelyekben, elméleti képzésük pedig szakmunkástanuló-intézetben (iskolában) történik, mely intézetek ipari, mezőgazdasági, erdőgazdasági, kereskedelmi, közlekedési tanulókat képeznek. Itt a tanulmányi idő általában 3 év. Beszélnünk kell mezőgazdasági és ipari (kereskedelmi) tanulóképzésről. Megyénk területén a mező- és erdőgazdasági tanulóknak elsősorban a zöldség-, gyümölcs-, kertimag-, dohány-, Öntözéses növény-, szántóföldi növénytermelő, magtáros, méhész, szarvasmarha-, sertés-, juh-, baromfitenyésztő, tejgazdasági és növényvédő szakmunkák tanulására van leh^őségük. Fentiék közül a szántóföldi növénytermelő, szarvasmarha-, sertés-, juh-, baromfitenyésztő szakmákat javasoljuk. Az ipari tanulók nagyobb része ne« hézipari (bányászati, kohó- és gépipari, vegyiipari stb.) vállalatoknál, ill. a Munkaügyi Minisztérium ezekkel kapcsolatban álló intézeteinél helyezkedik el. Kisebbik részük a tanácsi, állami vállalatoknál, szövetkezeteknél és magániparosoknál, továbbá a szakmunkásképzést közvetlenül irányitó egyes szakminisztériumok, valamint a SZÖVOSZ vállalatainál, ill. tanulóiskoláiban talál helyet. Ismeretesek a nehézipari vas- és fémipari, építő- és építőipari, könnyűipari, élemiszer, kereskedelem és vendéglátóipari szakmák. A szakmunkásképzés kb. 25 százalékára számíthatnak a lányok. Az érettségizett fiatalok rövidített (másfél-kétéves) tanulmányi idővel sajátíthatják el bármelyik szakmát. Az egészségügyi szakiskolák is főleg érettségizett tanulókból toborozzák hallgatóikat. Ezek általában kétéves és bennlakásos, teljes ellátást adó iskolák. Betegápolónőt, csecsemő- és gyermekgondozónőt, szülésznőt, védőnőt, közegészségügyi és járványügyi ellenőrt* diétás nővért, gyógytornászt, laboratóriumi asszisztenst képeznek ki. Ide az ellenőrökön kívül csak leányokat vesznek fel.) A technikumok feladata mélyebb elméleti és szakismeretek nyújtása. Ipari és mezőgazdasági életünk rohamos fejlődése maga után vonta technikumaink gyors fejlesztését. A különböző ipául, építőipari, nehézipari, közlekedés- és posta, könnyűipari, élelmezésipari, vendéglátóipari, mezőgazdasági, közgazdasági technikumoknak is többféle ágazata működik ma az országbam Szakképzés tekintetében külön ki kell emelni a mezőgazdasági szakiskolákat, hová érettségivel vesznek fel tanulókat a mezőgazdasági technikumok. Ez iskolák a középfokú mező* gazdsági technikumokkal egyenértékű kiképzést, illetve oklevelet adnak. Tájékoztatásul a megye területén lévő középfokú oktatási intézményeinkefe az alábbiakban soroljuk fel: Általános gimnáziumok: Battostya; Békés, Békéscsaba* Gyoma, Gyula5 Mezőkovácsháza, Orosháza, Sarkad* Szarvas, Szeghalom; Nemzetiségi gimnáziumok: Békéscsaba (szlovák), Gyula (román tannyelvű^ Technikumok: Közgazdasági (egységes és mezőgazdasági tagozatú): Békéscsaba; ipari technikum (út-híd- és vízműépítési); Békéscsaba: mezőgazdasági (kertészeti): Gyula: mezőgazdasági (Orosháza, Szarvas, Szabadkígyós). ViAAAAA/VA/VArSA^/VNAAA^VVVVVVVV/VVWVVWVVWWW^VVNAAA^AAA/N^VVWWVVVVWW/VNA/VVVVVWVVVWVVVWVVW^ A felsőfokú oktatás masasfo-Este 7 óra. Az evangélikus nagytemplom mögött levő artézi kút körül kannákkal, vedrekkel és más vízhordásra alkalmas edényekkel állnak és várnaki hogy rájuk kerüljön a sor, azok, akik a kutat környező utcákban laknak. Férfiak és nők, fiatalok és idősebbek, s néhány gyerek, akik szüleikkel jöttek ide. Kell a víz a főzéshez, mosogatáshoz, mosáshoz, no meg a fürdéshez is. Hideg, metsző szél fúj, s itt a templom mögött még erősebb és hidegebb, s a kút körül állók türelmetlenül nézik, hogyan telnek meg egymás után a kannák, vedrek. Mindenki siet, szeretne minél hamarabb hazakerülni a jó meleg szobába. Csak a gyerekek nem törődnek a hideggel. Távolabb a kúttól, egy nagyobb földhányáson űrhajóst játszanak azzal a különbséggel, hogy nem a földről szállnak fölfelé, hanem a földhányás tetejéről ugrálnak le, magasra emelt karokkal, fáradhatatlanul. A kútnál állók valamennyien ismerik egymást, hiszen majdnem minden este itt találkoznak, s ez a találkozás mindig alkalmat ad arra, hogy elmondják egymásnak a nap eseményeit, amely a családon belül vagy azon kívül történik. Egy-egy ilyen beszélgetés sokszor nagyon érdekes és a mai ember megváltozott életét tükrözi. Hallgassuk csak meg annak a két fiatalasszonynak a párbeszédét, akik kannákkal a karjukon távolabb állnak a többiektől. ■a — Ma este egy kis családi esemény zajlik le nálunk, — mondja cjuiberek az egyik, egy csinos szőke asszony a mellette állónak. — Olyan izgatott vagyok... —- Talán névnapot vagy születésnapot fogtok tartani? — kérdi érdeklődve barátnője. — Nem. Egészen másról van szó — feleli a szőke asszonyka. — A férjem ugyanis ma megvette a televíziót és mindjárt fel is szereltette. Ma este próbáljuk ki. Erre az alkalomra összejön az egész család. Először úgy terveztük, hogy csak tavasszal vesszük meg, de férjem hirtelen meggondolta magát és ma meglepett vele. Ha látnád, hogy örülnek a gyerekek... — Az én gyerekeim is nagyon szeretik a televíziót. Amikor mű-' sor van, alig tudjuk ágyba kényszeríteni őket. Akár éjfélig is fenn maradnának. Nagyon jó szórakoztató eszköz és összetartja a családot. Azelőtt a férjem bizony sokszor kimaradt, most azonban csak nagyon ritkán megy el hazulról. fi Akik megtöltötték kannáikat, sietve indulnak hazafelé. A két fiatalasszony is hazament már. Az eltávozottak helyébe azonban újabbak jönnek és beállnak a várakozók közé. Csinds, fiatal lány közeledik a csoporthoz, illedelmesen köszön az-ismerős asszonyoknak, majd leteszi a kannáit a földre. a faltnál — A Balassi táncegyüttes tagja — mondja halkan egy idősebb asszony társának. — Kitűnő tanuló és nagyon jól táncol. Többször járt már külföldön a táncegyüttessel, még Franciaországban is. — Ö, a mai fiatalok élete egészen más, mint a miénk volt — sóhajt fel visszagondolva elmúlt fiatalságára a másik. — Szebb, szabadabb és tartalmasabb, és ami a legfontosabb, minden lehetőségük megvan ahhoz, hogy kedvük és tehetségük szerint tanulhassanak. Lehet belőlük tanár, mérnök vagy orvos. Az én fiam például orvosnak készül. — Az én lányom meg pedagógus lesz. Nagyon szereti a gyerekeket és nehezen várja, hogy befejezhesse tanulmányait. A fiam viszont elektrotechnikus akar lenni. a A három űrhajóst játszó gyerek közül az egyik hirtelen a kút mellett álló édesanyjához fut. — Anyu, ugye, én vagyok a Gagarin — mondja félig sírva, édesanyjára emelt szemekkel. — öcsi megint azt mondja, hogy ő a Gagarin, pedig Gagarin csak egy van és az én vagyok. — Már megint ezen vitatkoztok? — csóválja rosszallóan fejét az anya. — Játsszatok szépen, mert különben elveszem tőletek az űrhajót, amit karácsonyra vettem nektek. A gyerek szó nélkül megfordul és visszafut társaihoz. Az anya boldog mosollyal néz utána. * Most két idősebb férfi, telt kannákkal, indul hazafelé. Mielőtt azonban elválnának, még megállnak néhány percre. — Tegnap találkoztam Gyulával és örömmel újságolta, hogy megkapta az első nyugdíját — mondja mosolyogva az egyik. — No akkor egy nyugdíjassal megint többen vagyunk — jegyzi meg derűsen a másik. — Remélem ő is be fog járni a klubba?.« — Én már megemlítettem neki ezt a dolgot és azt mondta, hogy örömmel vesz részt majd az esti összejöveteleken. * A Kossuth-étterem felől fiatal férfi jön át az úton. Kissé bizonytalanok a léptei, arca kipirult, s valamit halkan dúdol magában. Amikor a kúthoz ér, hirtelen lekapja fejéről a kalapját és boldog örömmel kiáltja: — Fiam született! Értik, fiam! Apa vagyok! A kút körül állók közül a fiatalok hangos nevetésre fakadnak a boldog, újdonsült apa parádés alakításán, aki széles jókedvében lassan megindul és apró tánclépésekkel eltűnik a szemben lévő utca sötétjében... Molnár Pál , tóú szakismeretekkel és általános műveltséggel rendelkező szakembereket képez, akiknek legkiválóbbjad szakáguk tudományának művelőivé, kutatóivá, tudósokká is képezhetik magukat. Ezeknek az intézeteknek feladata az élet számára szakembereik, valamin* az alsófokú oktatás számára tanítók, és óvónők képzése. Az egyetemek és egyetemi jellegű főiskolák feladata a középiskolai tanárok, mérnökök, közgazdászok, orvosok, állatorvosok, jogászok és más szakemberek képzése^ Mind a középfokú iskolák, mind az egyetemek, főiskolák, akadémiák, tanító- és óvónőképző-intézetek nappali tagozatára a felvételeket, illetőleg felvételi kérelmeket — kivéve a Színháza és Filmművészeti Főiskolára pályázókét — az iaietéfces iskolák igazgatói intézik. A felvételekről (az iskolai bizottság döntéséről) még a tanév végén értesítik a jelentkezőket. A felvételi vizsga idejét a felsőoktatási intézmények úgy állapítják meg, hogy az a KISZ által vezetett építő táborozás munkálatai közben ne zavarja a jelentkező lati utókat. Felsőfokú oktatási intézeteink a műszaki, tudomány-, orvostudományi egyetemek. Testnevelési Főiskola, pedagógiai főiskolák, felsőfokú tanítóképző-intézetek, felsőfokú óvónőképző-intézetek, felsőfokú mezőgazdasági tanintézetek (pl. Sopron, Magyaróvár, Keszthely, Debrecen, Budapest), művészeti főiskolák (ének-zene-fcépzőiparművészeti, színház- és filmművészeti szakok). Vannak már új típusú felsőfokú technikumaink is. (Ezekhez egy éves előzetes szakmai gyakorlat szükséges). Befejezésül hangsúlyozom, hogy írásom csak tájékoztató jellegű. Minden lehetőséget nem sorolhattam fel. Fentiekből azonban mégis látható; hogy a fiataloknak széleskörű választási lehetősége van a pályák tekintetében, IRÁNYI ISTVÁN szakfelügyelő, Mezöberény
