Békés Megyei Népújság, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-28 / 23. szám
1988. Január 2S., vasárnap NÉPQj&ÁG 5 cA gLÓdctm^sl Qipeifhek. kis iz&ü-ztkezete. Mint a legtöbb új, ez is nehezen született Pedig a szülőknek nem kellett sem földet, sem más anyagi erőt adni hozzá, csupán beleegyezésüket, hogy gyermekük tágja lehet, s szabad időben dolgozhat a falusi ifjúsági termelőszövetkezetben. — Nem engedlek — mondta több szülő. — Te azért dolgoznál, hogy a tanítóknak legyen mit zsebre vágniuk? Az ilyen hangok eljutottak a tanítók fülébe, hiszen Gádoroson is gyorsan jár szájról szájra minden. Bántotta őket, de nem keseredtek el, hanem szervezték a szövetkezetei, válogatták azokat, fiúkat, lányokat, akikről úgy gondolták, hogy az a kis munka, amit a kis közösségben kell megcsinálni, nem megy a tanulás i-ovására. Még véletlenül sem. A valóságban, a többi iskolás szövetkezet példája is azt bizonyítja, hogy ellenkezőleg, inkább növekedett a közös munkát végző gyér. mekek tanulmányi színvonala. S növekedett a gádorosiaké is. Mert azt mondani sem kell, hogy megalakították a szövetkezetét most egy éve, 40 taggal, Sáfár Pál tanár vezetésével, 8 és fél hold földön. A földet jól felszántva adta a Petőfi Tsz. S mennyi mindent adott még: műtrágyát és több ízben fogatot is. A helyi földművesszövetkezet az adminisztrációt segítette ellátni, meg a termést eladni. Amit termeltek — 182 mázsa kukoricát, 728 kilogramm babot és 8 mázsa árpát — azt ugyanis eladták. A kiadások és az osztalék leszámítása után is 21 ezer forinttal rendelkeznek, ennek csaknem felét a legjobban dolgozók ez évi nyári üdültetésére fordítják. Előreláthatóan 28-an mennek majd el két hétre Galyatetőre. Addig még sok idő van, de azok, akiket a zárszámadó köz. gyűlésen megdicsért Sáfár Pál, igencsak az üdülők között lesznek. Például: Szűcs Pali, Rozsnyai Sanyi, Szűcs Rozika, Sánta Erzsiké, Szűcs Rózsika és még többen. Amilyen ellenzést váltott ki ez a kis szövetkezet alakulása pillaIrodalmi est Csanádapácán Békés megye költői és írói hétfőn este irodalmi esten találkoznak Csanádapáca lakóival. Az irodalmi estet a megyei tanács művelődési osztálya rendezi és azon Vajda Aurél, a szarvasi felsőfokú óvónőképző tanára tart előadást irodalmi kérdésekről, a megye Íróinak munkásságáról. Az irodalmi estet a községi művelődési otthonban rendezik meg. MIMMVMHMWMMMMMMIMMHMHmMHMHMMMMIMM FELHÍVÁS Az Állami Biztosító felhívja a tűzbiztosítással rendelkező ügyfeleit, hogy tűzbiztosításuk 1962. január 1-én esedékessé vált biztosítási díjuk. Ez a régebben kötött biztosítás csak tűz, villámcsapás, vihar, földrengés és robbanási károkra vonatkozik, a kötvényben meghatározott biztosítási összeg erejéig. De nem terjed ki a meglévő biztosítás a betöréses lopás, rablás, baleset szavatossági és állatkárokra, termelőszövetkezeti tagoknál a szántó-, jégkárokra sem. Éppen ezért kötelességünknek tartjuk felhívni szíves figyelmüket, hogy időközben olyan új biztosítási módozatot vezettünk be, ami csupán napi 33 vagy 50 fillér, az ezekből származó káreseményre is fedezetet nyújt Ez az új biztosítási módozat a termelőszövetkezeti tagok részére a natában, s még aztán is, mert akadtak felnőttek, akik gorombán rászóltak a kapálni igyekvő gyerekekre, hogy inkább játszani mennének — olyan népszerű lett azóta. Mert nemcsak osztalékot, üdülést, könyvjutalmat, eredményezett. Sánta Erzsébet azt mondta a zárszámadó közgyűlésen, hogy a közös munkában megtanulták egymást becsülni. Pömeki Kati pedig azt, hogy a szövetkezetben több gyenge tanuló nyert önbizalmat, s javította a tanulmányi eredményét. Többek között ő is. A gyerekek, ha csak egy oldalról, s gyenge oldaláról ismernek meg valakit, akkor hajlamosak arra, hogy lebecsüljék. Akik egy kicsit gyengébben tanultak, a kö- 3ös munkában viszont elismerést vívtak ki maguknak és ez az elisme rés fűtötte őket, hogy a tanulásban is kitűnjenek. Ezért is érdemes volt az iskolás szövetkezetét létrehozni, meg azért is, mert a gyerekek még iskolás korukban megszeretik a munkát, a gazdálkodást, s nem vágynak el a faluból. S ebben az évben már nem negyvenen, hanem hetvennyolcán lesznek, a legutóbbi közgyűlésen ugyanis harmincnyolcán kérték a felvételüket A kis szövetkezetnek nagy tervei vannak erre az évre. A kukorica és a köztes bab mellett két hold mákot is termelnek. Néhány tanuló Sáfár Pál vezetésével elment Kristóf Ferenc helyi méhészetébe, hogy ismereteket gyűjtsön, mert a szövetkezet méhészkedni is akar. De, hogy ne csak néhányan, hanem a szövetkezet minden tagja megismerje ezt a szép foglalkozást, Kristóf Ferenc megígérte, hogy egy öt előadásból álló méhésztanfolyamot tart a gyerekeknek. Azt is tervezik, hogy jövő télire építenek egy hollandi ágyat, ahhoz nortonkutat fúratnak, hogy a kertészkedéssel is megismerkedjenek. Azon is gondolkodnak, hogy a megtermelt kukorica egy részén sertést hizlal, nak, de ennek az az akadálya, hogy eddig még nem találtak egy erre alkalmas ólat. Napi egy-két óra hosszát gazdálkodnak a gádorosi gyerekek kis szövetkezetükben. Inkább játék az, amit csinálnak, mint fárasztó munka. De így jó: játszás közben készülnek fel sokoldalúan az életre. K. I. Dalos, zenés és táncos irodalmi színpad Gyulán A gyulai Erkel Ferenc városi I művelődési otthonban irodalmi j színpadot alakítottak a helybeli j gimnazisták az elmúlt ősszel. Azóta „teltházas” három nagy sikerű irodalmi estet rendeztek, melyeken hazánk nagy költőit szólaltatták meg. Juhász Gyula emlékestet tartottak, szegedi és békés megyei írók közreműködésével Tiszatáj-estet rendeztek. Az irodalmi színpadot a télen a városi művelődési otthon táncegyüttesének, a hatvan tagú Erkel Fe! renc vegyes énekkar, a városi | szimfonikus zenekar és a színjátszócsoport szereplésével bővítették, s forgatókönyves, nagy műsort állítottak össze. Hangulatos, dalos, zenés, táncos és az irodalmi művek részleteit megjelenítő új műsorukkal a Népek barátsága című, áprilisban megrendezésre kerülő megyei kultúrális hónapra készülnek. A gazdag műsort megyeszerte, továbbá Kecskeméten és Szolnokon is bemutatják a tavasszal. Útvesztőben Amikor H. I. a harmadik emeletről lefelé ballagott, hossza« néztem utána, s hallgattam a szigorú egyenletességgel ki mért cipőkoppanását. Szabadságvesztésre volt ítélve. Tizenegy hónapot ült. Az új év első munkanapján szabadult. Azóta rója a város utcáit, egyik vállalattól ki, másikhoz be, keresi a társadalmat, de mindenhol elutasítják: „Nincs munkásfelvétel”,'meg különbén is olyan embereket, akiknek nincs „múltjuk”, szívesebben alkalmaznak. — Másodszor is elkaptak. Egy kis szenet meg fát vittem el. Ha tudtam volna, hogy így járok, inkább a kezem vágtam volna le. De most már késő ezen bánkódni — nyitja tágra könnybelábadt szemét és a letartóztatás előtti napokra emlékezik — Milyen jó dolgom volt. Az első büntetés letöltése után megbecsülve éreztem magam. Az emberek gondosságát tapasztaltam, s azt, hogy embert akarnak belőlem faragni. Munkát is kaptam. Nem is olyan rossz beosztást — Munkát szeretnék kapni — veti rám kérlelő szemét. — Munkát, mert nem is tudom, mit csinálok magammal. Ember szeretnék lenni, de munka nélkül nem tudóm, hogyan? Senki sem akar meglátni, senki sem akar rajtam segíteni, mint egy kitagadott, úgy bolyongok pénz és kenyér nélkül. Percekig szótlanul ül. Nézem, s arra gondolok, hogyan Is tévedhetett meg egy ilyen életerős fiatalember. Kutatok elejtett szavai között, keresem a lopás indítékát. Mi rabolhatta el a sok-sok becsületes közül? Talán belé hatódott, s lényegült benne a máséhoz nyúlás? Mit Is mondott? Nem tudom, hogyan lehet élni lopás nélkül? S most nagy H. I. és a társadalom közötti távolság? Képzeletét a becsületes élet keresése mozgatja. Felemelkedik, s elindul a társadalom, az emberek keresésére'. Bele akar kapaszkodni az emberek karjába, hogy ott legyen, ahol a becsületes életről hallhat, hogy ő is úgy éljen, mint a többi. Mert lehet becsületesen élni, csak ennek a módját kell megtalálni. Az emberek többsége megáll a maga lábán, nem nyúl a máséhoz, még akkor sem, ha esetleg valamit családjával együtt megnélkülöz. De az ő jelleme ennél gyengébb. Betege a lopásnak, s akkor boldog, ha a máséhoz nyúlhat. Keserves életfelfogás, gyengejeljeműség. De ez a tulajdonság alakítható. A becsületes életre kellene megtanítani öt. Emberséggel emberségről kellene vele beszélni, hogy önmagára találjon, s visszakerüljön a társadalomba, mert az emberek között csak így találhatja meg a helyét. S vaj on megtalálhatja-e a társadalmat, ha egyszer mindenhol zárt ajtó fogadja? Egyáltalán ki segítsen rajta, ha nem a társadalom? Vagy vetődjön Ismét az utcára? Lopjon és újra börtönt kapjon? A Segítségnyújtás a mi feladatunk. Kötelességünk ezeket az embereket visszavezetni az életbe. Ki kell ragadni tulajdonságaikból a gyengejelleműséget. Ehhez kell a segítség. Újra és újra meg kell próbálni a nevelést, mert csakis így lehet megtanítani a dolgos hétköznapok örömére, így lehet bele életkedvet önteni, s azt a tudatot, hogy lehet becsületesen is élni. Csak a társadalom, egy üzem, egy brigád vagy munkacsapat segíthet. Hiszen volt már példa, hogy egy szocialista brigád vállalta, és sikeresen vezette vissza az életbe a megtévedtet. H. I. esetében is erre lenne szükség. Kinézek az ablakon, s látom ahogyan ballag. Még hallani cipője koppanását. Ügy lépked, mint aki keres valamit. H. I. a társadalmat, a becsületes emberré válás útját keresi. Mutassuk meg neki az utat, emberekl Dupsi Károly háztáji általános biztosítás 180 Ft évi díjjal A bérből élő, vagy nem mezőgazdasági foglalkozású, családi házzal rendelkező dolgozók (kisiparosok is) részére az épület és háztartási általános biztosítás 1 vagy 2 szobás épületnél évi 120,— Ft, 3 vagy több szobásnál, vagy ha az épületben iparüzem is van, akkor 150,— Ft évi díjjá!. Szíveskedjék tehát a régi biztosításának díja helyett az önt felkereső dolgozónkkal, ha tsz-tag 180,— Ft-os, ha pedig bérből élő dolgozó, vagy kisiparos, úgy a szobák . számának megfelelő 120,-150,— Ft-os biztosítást kötni a régi biztosításnak törlése mellett. Amennyiben a saját érdeke ellenére mégsem fogadná el ajánlatunkat, úgy a régi biztosításnak diját kérjük befizetési lapon minél előbb befizetni szíveskedjenek. Állami Biztosító Megyei Igazgatósága , 61 WWVWWWW**««***M******M*W*W*W**WWWWWVVM S> Hogyan kell elszámolni az állami és földművesszövetkezeti kereskedelmi hálózat terület, és profilrendezése során átadott illetve átvett álló eszközök és forgóeszközök értékét? Az állami és földművesszövetkezeti kereskedelmi hálózat közös működési területén fennálló párhuzamosság megszüntetés# érdekében a felügyeletet gyakorló szervek terület- és profilrendezést hajtottak végre és ennek során állóeszközök és forgóeszközök kerültek kölcsönösen átadásra. Az átadás alkalmával egyes esetekben vita merült fel a felek között, hogy az átadott álló — illetve forgóeszközökért milyen összegeket kell fizetnie az átvevő félnek. Egyes esetekben a felügyeletet gyakorló szervek megállapodtak az értékelés módja tekintetében, azonban a felek vitatták, hogy a felügyeletet gyakorló szervek megállapodása esetében van-e döntőbizottsági eljárásnak helye és nem olyan árkérdésről van-e szó, amelyben az illetékes árhatóságnak kell döntenie. A kérdést időközben a belkereskedelmi miniszternek és a SZÖVOSZ elnökének 74/1961. (K. É. 23.) Bk. M. számú együttes utasítása átfogóan rendezte, tehát a jövőre vonatkozóan .a felügyeletet gyakorló szerveknek az átadott, illetve átvett állóeszközök és forgóeszközök értékének megállapítása tekintetében már nem kell külön megállapodást létesíteniük. A hivatkozott együttes utasítás 2. paragrafusának 1. bekezdése értelmében a leltár szerint átadott berendezési és felszerelési tárgyakat az átadó szerv számvitelében nyilvántartott könyv szerint nettóértékben kell elszámolni. Ugyancsak előírja az együttes utasítás 6. paragrafusa 1. és 2. bekezdése az árukészletek, használatlan fogyóeszközök, anyagkészletek és saját göngyölegek beszerzési áron, a használt fogyóeszközöknek a beszerzési ár 50 százalékában és az idegen gyöngyölegkészleteknek könyv szerint nyilvántartott betétdíjas árban való elszámolását. Amennyiben az átvevők az együttes utasításban foglalt szabályok szerinti értékelés alapján megállapított árakat nem fizetik ki az átadóknak, a felek között olyan vagyoni vita keletkezik, amelynek eldöntése a döntőbizottság hatáskörébe tartozik, tehát ezekben az ügyekben nincs helye az eljárás megszüntetésének, illetve az árhatóságok megkeresésének. hanem a hivatkozott rendelkezések figyelem!'"vételével az ügyben érdemi határozatot kell noa*
