Békés Megyei Népújság, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-05 / 3. szám
1962. január 5., péntek NÉPÜJSÁa 3 A% idén kapálás nélkül termesztik a kukoricát a kevermesi Főros Csillag Tsas-ben fósapijoti az. aa£ talt'drpéh>r bácsi! A 3100 holdön gazdálkodó kevermesi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben az idén 230 holdon kapálás nélkül akarják a kukoricáit termelni. Tizennégy mázsa vegyszeres gyomirtószert — Hungazint — vásároltak az AGROKER békéscsabai telepéről, amelyet február végén, március elején permeteznek majd a mélyen felszántott talajra. Ebben a szövetkezetben azonban nemcsak a kukorica termesztését gépesítik, ha-Az országosan megindult honismereti szakköri munkába bekapcsolódik a Balassi művelődési otthon is. A megalakuló szakkör legfőbb célja, hogy a szakköri tagokat öntevékeny foglalkoztatással ránevelje Békéscsaba történelmi, lakóhelyismereti, földrajzi, néprajzi és művészettörténeti hagyományainak s az azokat létrehozó dolgozó nép múltbeli és mai életének, munkájának és alkotóerejének megismerésére és meg-Az új esztendő első új létesítményét január 4-én, csütörtökön átadták rendeltetésének, s ma már meg is nyílt a vásárlók előtt az új önkiválasztó gyermekruházati bolt. A mintegy 350 ezer forintos költséggel épült bolt már kirakatával magára vonja a figyelmet. Nagy és impozáns portálja bemutatja a boltot és a kirakatrendezők választékos árurendezésükkel a jó ízlésre, a helyes öltözködésre tanítanak. Bent viszont kellő térség és áttekinthető bő áruválaszték fogadja a vevőt. A több mint kétmillió forint értékű áruk között megtalálható a legkisebb számtól a legnagyobb gyermekszámig a cipő, ruha és kabát, bakfis-kötény és kötöttáru, pizsama és hálóing. A bolt újszerű. Újszerű nemcsak kiszolgálási rendszerében, hanem az áruk elhelyezésében is. A rendszerezve, fachokba rakott áruk között könnyen boldogul a vevő, a körállványra helyezett fiú- és lánykakabátok, ruhák közül könnyű a választás, s a vásárló anélkül, hogy kérnie kel-9500 fiatal jelentkezett az Ifjúság a szocializmusért mozgalomba Áz utóbbi évek januárjában rendszeresen összeírták a KISZ- tagokat. Ez a munka most sem marad el. Január 2-án megyénk Kl^Z-alapszervezeteiben hozzáláttak a 21 ezer ifjúkommunista összeírásához. Az összeírás alkalmával elbeszélgetnek a fiatalokkal, életükről, idei terveikről és az ifjúsági munkáról. Ugyancsak ekkor írják össze azt is, hogy kik azok a fiatalok, akik beneveztek az Ifjúság a szocializmusért mozgalomba. A múlt évben megyénk fiataljai közül 21 ezren szerezték meg az Ifjúság a szocializmusért mozgalom I. sz. jelvényét. Az eddig nyilvántartásba vett tízezer KISZ-fiatal közül 9500-an jelentkeztek a mozgalom Il-es számú jelvényének megszerzésére. A békési Egyetértés Tszben 45 fiatal — köztük 26 KISZ-tag — vállalt részt az Ifjúság a szocializmusért mozgalomból, nem a cirok művelését, betakarítását is. Vegyszeres gyomirtásra a ciroktáblákon Dikonirtot használnak, az egyelést pedig szemenkénti vetéssel könnyítik, és a felesleges töveket kézzel húzzák majd ki. Ez a szövetkezet egy év alatt kereken 1 millió forintot fordított különféle gépek vásárlására, hogy korszerű körülmények között szinte kézi kapálás nélkül termeszthesse a kukoricát és a cirkot. becsülésére, hogy ezáltal hazafias formálásuknak élményanyagot és reális tartalmat adjon. A Balassi Bálint művelődési otthon szeretettel hívja és várja mindazokat a munkás, paraszt és értelmiségi dolgozókat, akik ebben a munkában részt óhajtanak venni, akár üzemük, termelőszövetkezetük, városrészük, kerületük, utcájuk, iskolájuk, akár a békéscsabai népi kultúra bármely területének felgyűjtési munkájában. lene, megtalálhatja a számára megfelelő árut. Illetve nem mindenben, hiszen a bő választék mellett mégis akad pótolni való. Nincs nagyobb számú guminadrág, de tíz éven felüli gyermekek számára cipő sincs megfelelő választékban. Ezt bizony még az sem tudja feledtetni, hogy kapható a bakfis-mackó, hogy a fachok közötti vitrin szépsége mellett tanácsokat is ad. — PORTRÉT VAGY TÁRCÁT ÍROK MAJD RÓLA — határoztam el, mikor meghallottam róla, hogy a gádorosi Petőfi Tsz Munkaérdemóremmel kitüntetett állattenyésztési brigádvezetője. Füstbe ment ez az elhatározásom, akárcsak az az elképzelésem, hogy Péter József, aki immár 14 éve szövetkezeti tag, végtelenül elégedett ember... Éppen Hazafelé tartott a tsz központi irodájából, amikor odaértem. Ott is beszélgethettünk volna, de a tárcához látni akartam a házatáját is, ezért hazakísértem. Csinos, szépen meszelt, városba illő, nagy háza van. Mondani sem kell: azóta építette, amióta szövetkezetbe lépett hat hold földdel. Kis területen kezdték, 12-en, szinte semmivel, s ma 4360 holdasok. Kívülről nézve ideális nagyüzemi szövetkezeti gazdaság ez. De maradjunk Péter József személyénél. — Miért kapta a kitüntetést? — Azért, mert állítólag jó tehenész voltam négy és fél évig — válaszolja szerényen, minden kérkedés nélkül. — Pedig nem önként vállaltam. Baj volt 1955-ben a tehenészettel, aztán rábeszéltek a járási pártbizottságtól: vállaljak el 14 tehenet a 36-ból. Kimentem, azaz, hogy kimentünk a feleségemmel együtt, ő lett a tejház kezelője. Emellett segített fejni, etetni, itatni, ráadásul 1000 csibét is- nevelt az első évben, azaz, hogy kilen cszázhetvenet adott át. Eleinte nem sok idő kellett a fejőshez, mert egy 25 literes kannába bőven belefért egy fejés... — Hogyan bírt annyit dolgozni Péter néni? — kérdeztem elismeréssel a pillanatra beállt csendben. — AKKOR MÉG FIATALABB VOLTAM. Észre sem vettem a sok munkát, pedig ráadásnak ott volt állandóan a két kisunokám is. — Na azért, nem volt az olyan könnyű, mint amilyennek most évek múltán látszik — emlékszik vissza Péter József. — Csináltuk, mert csinálni kellett. Meg aztán értelmét is láttuk: 1956-ban már télen is 12 liter volt a fejési átlag, most is 12—13 között mozog. — Gondolom, most jóval több tehén van, mint akkor? —■ Nem sokkal, 86 darab. — Több mint 4000 hold földhöz? Bizony ez elég kevés. — Amíg természetesen, szoptatással neveltük a borjút, csak választásig volt jó, aztán leromlott. Mióta mesterségesen neveljük, megint csak addig jó, amíg ott van, vagyis hat hónapos koráig. Kevés az abrak és gyenge a takarmány. Az ember szinte sajnálja őket kivinni a mesterséges nevelőből. Huszonegy éves borjút most is ott tartunk „feketén”. Azok szépek, egyik-másik 300 kilót is nyom már. Ezekből lesz tehén. De van 59 két éves üsző, ezeket egyszerűen nem lehet megtermékenyíteni, olyan gyengék. De milyen is lehet 60 deka abrakon és satnya takarmányon ? — Mióta brigádvezető Péter elvtárs? — 1958 óta. De mit tehetek én egyedül? — kérdezte a célzást megértve. — 1953-ban a járási főagronómus, Puskás Ferenc örökösen azt hajtogatta: minél több silókukoricát az állatállománynak! Nos ez a Puskás Ferenc az utóbbi években nálunk volt kihelyezett agronómus, most ment el, de silókukoricát alig vetett. Ami keveset vetettünk, annak nagyrészét is megérlelték és letörték. Holdanként kaptunk róla 20 mázsa csövest, 200—250 mázsa zöldtömeg helyett! Legalább kukoricaszárat silóztunk volna, de ez is elmaradt. Hát ez a baj. Volna itt miből növelni a tehénállományt, hiszen minden évben több borjút neveltünk, mint ahány tehén volt, mert néhány kettőt is ellett. Igaz, hogy amíg természetes termékenyítés volt a tehenészetben, addig én csaltam is egy kicsit: reggel én a tenyészbikával, este pedig a leszerződtetett hízóbikával fedeztettem, vagyis kétszer minden tehenet. Vemhes is volt mindegyik egytől-egyig. Most is elég jó, 95 százalékos a vemhesség. — MIT CSINÁLNAK A SZAPORULATTAL? Maghízlalják és eladják? — Adtunk el tavaly soványát is 20 darabot az egyik tsz-nek, persze hizlaltunk is 85 darabot. —jr Sertésből hányat hizlaltak? — Abból 760-at, szerződésre. — Véleményem szerint ebben a 4000 holdas gazdaságban legalább 200—300 tehén, ugyanannyi hízó marha és legalább 2000 hízott serA napokban tartotta meg küldöttgyűlését az okányi földművesszövetkezet. A gyűlésen a kilencvenhat küldöttön kívül részt vettek a sarkadi járás más szövetkezeteinek ügyvezetői és képviselői is, valamint a MÉSZÖV és a helyi szervek képviselői. áz igazgatóság munkájáról, valamint a földművesszövetkezet eddigi eredményeiről Szabó Sándor ügyvezető számolt be a résztvevőknek. A beszámoló után többen szóltak hozzá. Elmondották, hogy Okányban is fokozatosan be kell vezetni a boltokban az új kereske-_ tés kellene, hogy legyen évente. S akkor nem 28, hanem 40—50 forint jutna munkaegységenként. — Lehetne, kellene is annyi jószágot tartani, hizlalni. Én a háztájiban termett kukoricán 5 sertést hizlaltam meg, ráadásul még egy borjút is tartottam. Csakhogy nálunk a háztáji kukorica 40, a közös kukorica pedig 25 mázsát termett holdanként tavaly is. — Az a baj, hogy csak a háztájit kapálják meg sokan, a közöst pedig alig-alig — szólt közbe a beszélgetésünket figyelő Péter néni. — Volt olyan gazos cukorrépánk most is, hogy kaszálni lehetett volna. — így volt — erősítette Péter elvtárs. — Pedig a mi földeinken nem művészet 200—250 mázsát termelni, de a gyenge kapálás miatt most is csak 125 mázsa termett. — Mért nem csap az asztalra, Péter bácsi? Ilyen állattenyésztés mellett százezreket vesztenek el. — EGYEDÜL KEVÉS VAGYOK. Ahhoz, hogy nálunk jobb* szervezettebb legyen a takarmánytermesztés, a járási és megyei szervek segítsége kellene. Mert az kellene, jobb takarmánytermesztés. De itt nincs föld a takarmánynak, még amit silónak vetettünk* abból is szemtermés kellett nálunk, de legalább abrak jutna a jószágnak. Mondom, 59 két éves üsző áll medőn, pedig már félidős vemhesek lehetnének. Hát ilyen, leginkább indulattól fűtött beszélgetés lett az én előre eltervezett portrémból vagy tárcámból. Most csak az a kérdés* hogy a gádorosi Petőfi Tsz igazgatósága és a tsz tagjai akulnak-e ebből a beszélgetésből, papírt, ceruzát vesznek-e elő, hogy kiszámítsák a lehetőséget és azt, hogy ilyen állattenyésztés mellett mennyi jövedelemtől esnek el, mennyivel kevesebbet terem a föld trágya hiányában vagy pedig azt mondják: beszéljen, panaszkodjon csak Péter József, akinek akar, mi pedig továbbra is anynyi takarmányt termelünk, mint eddig. Csakhogy az állattenyésztés és hizlalás nem csupán a tsz ügye, hanem állami érdek is. Ha egy hold háztáji terméséből meg lehet 5 sertést hizlalni, miért nem lehet a közösben is legalább kétholdanként egyet? AZ IS BAJ, HOGY A GÁDOROSI PETŐFI TSZ TAGJAI az elégtelen közös takarmánytermesztés miatt nem tudnak háztáji tehenet tartani. S ez sem csak a tagok érdeke, hanem állami érdek is. Éppen ezért érdemes elgondolkodni Péter József elvtárs szavain, és jobb mederbe terelni a takarmánytermesztést és az állattenyésztést a gádorosi Petőfi Tsz-ben is, de mindenütt, ahol ehhez hasonló mostoha volt eddig ez a fontos gazdasági ágazat. Kukk Imre delmi formát. Sokan kérik a boltok szakosítását a községben és ezt a kérést a felszólalók továbbították. Elmondották többek között, hogy a vasboltban műszaki cikkeket nem lehet kapni és ezért Vész. tőre vagy Sarkadra kell utazni a vásárlóknak. Ha a szakosítás meg. történne, nagyobb lenne a választék is az egyes cikkekből. Kérték a boltok korszerűsítését is. A beszámoló és a hozzászólások elhangzása után megválasztották az igazgatóságot és a többi vezetőséget. Back Gyula A titkárnő kislánya Az igazgatóság titkári szobájában fél tízet mutatott a villanyóra, amikor Ilonka, a személyi titkárnő 8 éves kislánya belépett az ajtón. — Kézit csókolom, mama — mondta félénken, és megállt anyja íróasztala előtt. — Mi történt? — kérdezte ijedten a titkárnő. — Miért nem vagy az iskolában? Hol a táskád? — Anyuka, ne haragudj... Elaludtam... — De hiszen már ébren voltál, amikor én eljöttem. — Igen, de úgy gondoltam, hogy még öt percig ágyban maradhatok. És csak kilenckor ébredtem fel. — Hallatlan! És miért nem mentél elkésve az iskolába? A kislány meggyőző hangon válaszolta: — Anyuka, te nem ismered a tanító nénit. Tegnapelőtt a Korpánál fél órát késett. Hogy az mit kapott! Nem mertem elmenni. Féltem.. — Pedig az lett volna becsületes, ha elmégy és őszintén bevallód, hogy elaludtál. Még mindig elmehetsz. A kislány elpityerelett: — Nem mehetek, myuka. A táskámat íem hoztam el. Csak a második tízpercben érkeznék. Félek... — No jó, maradj itt. De holnap megmondod a tanító néninek az igazat. Azt, hogy elaludtál és nem mertél bemenni az iskolába. — Anyuka, nem lehetne azt mondani, hogy beteg voltam? — Persze, hogy nem. Az hazugság lenne. Hazudni sohasem szabad! Az igazat fogod mondani. Most ülj le a kerek asztal mellé és olvasgasd a képeslapokat. A kislány szót fogadott. Lapozgatni kezdte a várakozók részére odakészített külföldi idegenforgalmi prospektusokat és a kéthónapos képeslapokat. Közben a titkári szobában megélénkült a forgalom. Az igazgató többször becsengette Ilonka mamáját, néhányszor ő maga jött ki, a titkárnő gyakran letagadta az igazgatót, és még gyakrabban közölte a telefonálókkal: megnézi, szobán belül van-e az igazgató. Ilonka lopva felpillantott a képes prospektusokból és csodálkozva vette tudomásul, hogy anyja milyen gyakran téved: azt állítja, hogy az igazgató szobán vagy házon kívül van, meg azt, hogy ■értekezletet vezet, holott egyedül ül a szobájában. Még jobban elámult, amikor az egyik személyesen jelentkező ügyfélnek azt mondta, hogy az igazgató külföldön van. Az pedig egyenesen elképesztette, hogy a mamája egy esetben a hivatalsegédet a telefonhoz intette, és odasúgta neki, hogy mondja: ö maga nincs itt. Délfelé a titkárnő közölte Ilonkával, hogy az üzemi étkezőbe mennek ebédelni. A kislány letette a képeslapot és követte anyját a felvonó felé. Ebédnél Ilonka meg jegyezte: — Tudod, anyuka, azért nem ébredtem fel, mert nagyon szépet álmodtam. — Mit álmodtál? — Azt, hogy titkárnő vagyok. Tudod, hogy mindig, ha kérdeztek, mi akarok lenni, azt szoktam mondani, hogy az, ami anyuka. — Ha felnősz, te is lehetsz titkárnő. És akkor álmod majd valóra válik. Ilonka megrázta a fejét: — Már nem akarok titkárnő lenni. — Miért nem? — Mert a titkárnő nek mindig hazudnia kell. És az nem jó. Láttam, hogy te se szeretsz hazudni. Amikor azt mondtad, hogy az igazgató bácsi nincs itt, mindig sóhajtottál utána egyet. Palásti László Honismereti szakkor kezdi meg munkáiét a békéscsabai Balassi Bálint művelődési otthonban Több mini 2 millió forint értékű áru, de nincs gumínadrág Megnyílt az önkiválasztó gyermekruházati bolt Békéscsabán Küldöttgyűlést tartott az okányi földművesszövetkezet
