Békés Megyei Népújság, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-14 / 294. szám

1961. december 14., csütörtök N E P U J S ÁI G 3 3dt u ineqjMt a télapó... Kedves délutánt szereztek szüleiknek a békéscsabai III. sz. ál­talános iskola kis elsősei. Salamon Pálné tanító néni sok szeretet­tel betanított ének-, tánc- és zene számait sikerrel mutatták be ta­nítványai. A kis elsősök bebizonyították, hogy a tanuláson kívül a néhány hónapos iskolába járás után már a színpadon is tudnak ügyeskedni. Látványos, ritmikus táncot mutatnak be a íehér ruhás elsősök. Nagy sikert aratott a kanász-tánc. Mindenki megtapsolta Klopp Editke altató-dalát. S a jól sikerült szereplés után a kis „művészek” nagyot ittak az édes málnaszörpből. lógat s mindenki meghatott egy kissé, és irigykedve gondolják: micsoda szerencsés ember az a Hevesi, megint külföldre utazik, világot lát. A szerencsés ember le- hörpinti feketéjét. — Akkor hát búcsúzom, kartár­sak. További jó munkát mind­annyi uknak. Először Keresztesivel kezel, amikor megszólal a telefon. A tit­kárság jelentkezik. A főmérnök kartársat hívatják az igazgatód szobába. Szíveskedjék fölmenni. — Az utolsó utasítások — moso. lyog a főmérnök. — Holnap reggel már túl leszek a határon. S megy fel az igazgatóhoz. Hol­lón íróasztala mögött ül, pillantása furcsán zavart. A bőrkamapén s a fötöjben két férfi ÜL — Az elvtársak önnel kíván­nak beszélni, Hevesi úr. Sárosa főhadnagy feléje lép. — Kérem, jöjjön velünk. A főmérnök beleegyezően bó­lint, majd váratlanul felnevet. Különös, szomorú nevetés ez. Fá­radt nevetés; — Mehetünk. A titkárság ajtajában Hevesiné- vel ütköznek össze. A főmérnök ellép mellette, mintha nem látná Az asszony dermedten áll, nézi a távozó csoportot. Éles, nyilalló fáj. dalom vág a szívébe. A főhad­nagy után szalad, megragadja a karját. — Hová viszik a férjemet? — Be kell jönnie velünk a ka­pitányságra.-— Mit követett el? Mi a vád el­lene? Sárosi csöndesen nézi a zakla­tott, dúlt arcot, a fátyolos szeme­ket — A vád? Idegen hatalom rneg. bízásából felgyújtotta a gyárat Az asszony hátratántorodik. — Jóságos isten! Az nem lehet! — Asszonyom, elképzelheti, hogy ilyet csak akkor mondok, ha már bizonyosak vagyunk a dolog­ban. Kérem, nyugodjék meg. Hona ott marad. A borzalom át- meg átjárja Hosszú ideig mozdul­ni sem tud. Mégiscsak a férje. S ha nem is szereti mér, hozzá soha­sem volt rossz A könnyek döntik a szemét függönyön át látja a folyosót, a tárgyakat Lassan megindul, be­fordul a szobájába. Különös sze­rencse folytán senki sincs ott Le­roskad a székébe, arca dőtt a te­lefon. Önkéntelen mozdulattal nyúl a kagylóért, tárcsáz. A vonal másik végén hallja a jól ismert hangot: — Halló, itt Csiszár! Halló, ki az? Végre megszólal, annyit mond sarán, elcsuklón: — Borzasztó dolog történt! Jöj­jön «Bonnal! Azonnal! Nyolcszázötveaaél IBM javaslatot terjesztettek a taaássoliaoz a mezőgazdasági állandó bizottságok Megyénk községeiben, városai­ban és járásaiban jövő évi mun­katervüket tárgyalták a mezőgaz­dasági állandó bizottságok. Egy­úttal javaslatokat tesznek a tanácsoknak és a megyei ta­nács végrehajtó bizottságának azokról a kérdésekről, ame­lyek megtárgyalását fontos­nak tartják. Ebben az évben nyolcszáznál több ellenőrzést, ha­társzemlét tartottak és több mint 2100 ülésen tett nyolcszázötvennél több, a lakosság kérése szerinti közérdekű javaslatot terjesztettek a tanácsokhoz és a végrehajtó bizottságokhoz a mezőgazdasági állandó bizottságok megyeszerte. A füzesgyarmati mezőgazdasági állandó bizottság például azt ja­vasolta, hogy Szeghalmon, a já­rás székhelyén csibekeltető-állo- mást, Füzesgyarmaton pedig erő- takarmánykeverő üzemet hozza­nak létre a tsz-ek állattenyészté­sének növelésére. A javaslatokat elfogadták, a takarmánykeverő már üze­mel, s megvalósítják a szeg­halmi csibekeltető-állomást. Sarkadon a járási mezőgazdasági állandó bizottságnak a termelő­szövetkezeti öregek nyugdíjügyei­nek vizsgálatára, a zárszámadá­sok dősegítésére, a mezőgazdasá­gi munkaverseny kialakítására, a baromfitenyésztés fejlesztésére tett javaslatait tárgyalta meg és fo­gadta el a végrehajtó bizottság és a tanács ülése. A szarvasi állandó bizottság javaslata szerint a kör­nyező községek és a járás terme­lőszövetkezeti szakembereinek részvételével tapasztalatcserét tartanak. Gerendáson a mezőgazdasági állandó bizottság ellenőrizte az őszi vetéseket és az állat- tenyésztést, novemberben és decemberben pedig a tsz- nyugdíjasok kenyérszükségle­tének ellátására is kiterjedt figyelme. Figyelemre méltó, hogy Szarva­son a községi mezőgazdasági ál­landó bizottság — amelynek dr. Dótár János állatorvos az elnö­ke — az időszerű munkák ,napi­— Jövök, máris! Rohanok! Lant az osztályon épp aíkkor fordul Aranika Keresztesihez: — Itt van ez a Hevesi. Egyesek élete csupa szerencse. Bezzeg ma­ga sohasem jut el külföldre. — Nem baj, én nem is nagyon kívánkozom. — És maga. Pedig, ha valaki megérdemelné, maga az. A férfi mosolyog. — Az én vágyaim sokkal szeré­nyebbek. Rendes, nyugodt otthon, békesség, egy kis kert sok-sok vi­rággal. — Egyedül? — Öh, az egyedüllétet is meg lehet gyűlölni. Aranka reménykedve néz rá, de a férfi valahová a messzibe te­kint. A másikra gondol, annak szól a mosolya is. A nő megérzi ezt, egyszerre eszébe jut a vörös­hajú, akit a férfinál látott s várat­lanul szomorú lesz. Ilona asztalára borulva sír, La­jos ügyeden mozdulattal hajol fö­léje, tétovázó keze az asszony ha­ját simogatja. Dadog. —• Ilonkám, drágám nem sza­bad ... Ne sírjon. Talán jobb is így..: Én veled maradok. Min­dig ... örökké... A fulladt sírás csöndesül. — Te... olyan jó vagy. Igazán olyan jó..: (Folytatjuk) renden tartásán kívül egy-egy tsz munkáját is értékeli esetenként és tájékoztató beszámolókra kér­te fel az Öntözési és Rizstermesz. tési Kutatóintézet kutatóit. Egyik határozatában felkérte a kutató- intézet és az állami gazdaságok szakembereit, hogy nyújtsanak szakmai segítséget, főleg az új, a gazdaságilag még nem eléggé szi­lárd tsz-eknek. Ugyancsak a szövetkezeti gaz­dálkodás támogatására szakem­berek közreműködésével növény- termesztési, állattenyésztési, üzemszervezési és gépesítési szak- bizottságot alakított a gyulai me­zőgazdasági állandó bizottság. A gyulaiak az utóbbi időben a tsz- ekben vagy az állami gazdaság­ban tartják üléseiket, s a soron levő feladatokon kívül szakmai problémákat is elemeznek. Mindezek tanúsítják, hogy a mezőgazdasági állandó bizottsá­gok kezdik felismerni újszerű szerepüket a szocialista nagyüze­mű gazdálkodásban. Rendszeressé és tervszerűbbé vált például a szarvasi járási mezőgazdasági állandó bizott­ság munkája; általános jel­legű helyett mindinkább a tényekre alapozott tennivaló­kat valósított meg, többek kö­zött a békésszentandrási és a csabacsűdi tsz-ek állattenyész­tését, öntözéses gazdálkodását értékelte. I Még sokfelé azonban — mint a mezőkovácsházi és a békési járás több községében, valamint Szeg­halmon, Vésztőn, Körösladányban és Körösújfaluban hiányosan, gyengén dolgoznak á mezőgazda- sági állandó bizottságok. A taná­csok is lebecsülik jelentőségüket; a szeghalmi és a körösladányi ta­nács és v. b. nem irányítja meg­felelően, és nem számoltatja be őket. A szarvasi járásban viszont mind töbször bízzák meg konkrét feladatokkal a községi tanácsok a mezőgazdasági állandó bizottsá­gokat, s beszámoltatják őket a ta­nácsüléseken. A sarltadi járási tanács is tá­mogatja az állandó bizottságo­kat, Juhász József tanácsel­nökhelyettes rendszeresen részt vesz ülésein. Szarvason a Hazafias Népfront szakemberei is segítik a mezőgaz­dasági állandó bizottságot. (B. L) Önkéntestűzoltó-élet Orosházán Régi és gazdag hagyománya van az önkéntes tűzoltótestületnek Orosházán. Aki fiatalon tagja lett az - élet- és vagyonvédelem e lel­kes gárdájának, azt onnan semmi el nem választotta többé. Ma is így van ez az orosházi testületek­nél. Az elsőt 1874-ben — csaknem száz esztendővel ezelőtt — egy pár öntudatos és a mind gyakrabban előforduló tűzkatasztrófák felett elgondolkozó kezdeményező alakí­totta meg. A régi testület ma is fennáll, de nemcsak a városiban, hanem a hozzá tartozó kirendeltségeken is: Szenteitornyán, Pusztaszentetor- nyán és a Rákóczi-telepen. Vala­mennyi testület lelkesen dolgozik, éli a maga szakmai és kulturális életét. A téli továbbképzést ünne­pélyes keretek között kezdték meg. A szentetornyai testület ün­nepélyes megnyitóján 49 tűzoltó előtt Laczkó Lajos — a városi ta­nács kirendeltségének vezetője — ismertette az új továbbképzési év jelentőségét. A szentetornyai Pe­tőfi Tsz vezetősége segíti a testü­let munkáját. Az ünnepélyes to­vábbképzési megnyitón jelenlévő Gönczi János elvtárs, a tsz elnöke elismeréssel szólt a tűzoltóság munkájáról, amely a megelőző tűzrendészet! munkában nagy se­gítséget nyújtott nemcsak a nyári mezőgazdasági időszakban, de egész esztendőn keresztül. A szen­tetornyai testület legtöbb tagja a Petőfi Tsz-hez tartozik. A városi központi és többi tes­tületnél az oktatási foglalkozá­sok mellett megkezdődött és je­lenleg is tart a lakóházak tűzren­dészet! felülvizsgálása is. E mun­kát nagyban segítik a Kéménysep­rő Vállalat dolgozói is, akik szin­tén tagjai a városi testületnek. A közösen végzett ellenőrzések után a Rákóczi-telepi önkéntes tűzoltók és rendőrök közös vacsorát is ren­deztek, ahol a városi testület ze­nekarának hangjai mellett regge­lig szórakoztak családjukkal együtt. Szarvasi Mezőgazdasági és Faipari Ktsz Szarvas, Telefon: 63 Köszöntjük az 1962-es új esztendőt és kérjük kedves megrendelőinket, hogy bizalommal keressenek fel továbbra is bennünket. RÉSZLEGEINK: kovács, bognár, kárpitos, üveges, mázoló, asztalos és fényező. Kedves megrendelőinknek és összes ügyfeleinknek kellemes ünnepeket és sikerekben gazdag, boldog új esztendőt kíván a Szarvasi Mezőgazdasági és Faipari Ktsz vezetősége 684

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom