Békés Megyei Népújság, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-09 / 290. szám

2 H ÉP ÚJ SÁG 1961. december 9., szombat Mondják meg mindig az igazságot a vésztői Aranykalász kommunistái Meg-megretneg a keze, amit a bensejóban hullámzó izgalom vált ki. Első beszámolójára ké­szül a megbízott párttitkár, Rábai Albert És hát a szövetkezet sem valami régi, amelynek kommu­nistái most kétéves munkájukról adnak számot A szövetkezet is csak kétéves. Két éve, hogy a vésztőd Aranykalász gazdái — összevonással, új belépőkkel — több mint négyezer hold birtoko­sai lettek. Hétszázam vannak. Most a 49 kommunista közül 42 — a többi nem hagyhatta ott a jó­szágot vagy éppen valami mást bíztak rá — készül, hogy meghány- ja-vesse a két év s a jövő dolgait Mint orsón a fonál, gombolyod- nak a szavak, mondatok. Ügy gör­dülnek, hogy megláttatjáik, hol vé­tették el a lépést a szövetkezet gazdái és hói csinálták jól dolgai­kat ... Korholó szavak érik a kommunistákat mert ugyan van három növénytermesztő, s az ál­lattenyésztő-brigádban és a mel­léküzemágban is pártcsoport, de valahogy akkor nem hallatják sza­vukat amikor legjobban kellene, így volt ez a tavasszal is, amikor a pártvezetőség azt javasolta, hogy a háztájinak járó kukoricát közö­sen kapálják és a várható átlag­termésnek megfelelően húsz má­zsát kapjanak azok a szövetkezeti gazdák, akik eleget tesznek a kö­vetelményeknek. Az adott hely­zetben ez jó volt, serkentette a gazdákat, hogy jól megműveljék a kukoricát. De már az igazgató- sági ülés sem mérlegelte megfele­lően a javaslatot és 25 mázsát ter­jesztettek a szövetkezeti közgyű­lés elé, ahol a kommunisták hall­gatásba burkolóztak, nem hada­koztak az olyan helytelen szemlé­let ellen, melyből kiindulva egye­sek sem a talajviszonyokat, sem az időjárást nem vették figyelem­be és azt követelték, hogy 30 má­zsában állapítsa meg a közgyűlés a háztáji kukorica mennyiségét. A hallgatásnak az lett a következ­ménye, hogy megalapozatlan ha­tározatot hozott a közgyűlés s ku­koricatöréskor „ütött be” a gond, akkor kellett rengeteg erőt elfe­csérelni, hogy a meggondolatlan­ságból okozott csorbát kiköszörül­jék. Ez az eset bizonyítja: a kom­munisták soha nem mondhatnak le arról, hogy mindig és minde­nütt hadakozzanak az olyan néze­tek ellen, melyek a valóságos helyzetet nem mérlegelik, hiszen a meggondolatlanság olyan sza­vakat csal az egyes emberek aj­kára, melyek kárt okoznak az egész közösségnek, mert rossz irányba:' terelik a figyelmet. Min­dig és mindenütt verekedjenek a valóságos helyzet mérlegeléséből fakadó elgondolások megvalósítá­sáért, mint ahogyan az őszi mun­káknál is tették és idejében beta­karítottak mindent és elvetettek gondot okoz az abraktakarmány, mert kevés van belőle, de az ál­lam kölcsönnel segíti a szövetke­zetét, hogy az állatok ne szenved­jenek hiányt, hogy erősödjenek a szövetkezet alapjai. A szálasta­karmányt pedig silóval egészítik ki. Ennek megfelelően az állatok jobb elhelyezésére is gondolnak. Vannak ugyan óljaik, istállóik, de egy részük már nem megfelelő. Ezért Mágoron egy régi épületből olyan istállót csinálnak, amelybe 100 tehén fér és mellé pedig egy 50 férőhelyes borjúneveidét, meg tejházat. Három öreg tanyát pedig baromi i szál lásnak alakítanak át. Sorakoznak a számok, a má­zsák, az épületek és kitárulkozik az ember előtt az egész gazdaság Igaz, hogy sok kárt okozott tavasz- szal a víz, nyáron az aszály, de ott gyűrűzik a közösség ereje, láttat­ja, hogyan múlnak majd el sorra- rendre a fiatal gazdaság bajai. Gördülnek a megbízott párttitkár szavai: Van egy öreg Hoff erünk, univerzál kerti motorunk 6—7 munkagéppel, ezt jövőre a kerté­szetben használjuk, van két Szu­per Zetorunk két-két pótkocsival. Ugyancsak pótkocsikkal ellátott három Beloruszunk és egy teher­gépkocsink. Tervünk, hogy ve­szünk majd két lánctalpast, egy Sz, 100-ast, ezt már várjuk is. Ve­szünk két esőztető berendezést, egy kuitivátort. egy disztillert, traktorvontatású ekét kettőt és több kisebb gépet, palántázót is. S lassan nem is remeg már a keze, inkább már kissé emelkedik a hangja, újra korholja a kommu­nistákat, hogy nem küzdöttek eléggé a megfelelő munkaszerve­zet, munkarend kialakításéért. Nem volt az éves terv brigádokra osztva, amit most pótolni szüksé­ges, hogy mindenki tudja mindig, mit kell csinálnia. Nem szabad el­nézni, hogy egyes gazdaságvezetők hanyagsága, felelőtlensége miatt károk származzanak, mert ilyen is volt. Az ilyeneket el kell ma­rasztalni, térjenek észhez. Senki­nek a szép szeméért nem hagyjuk, hogy a közösség értékei veszendő­be menjenek. Meg-megreccsen egy szék, bel­jebb vagy kijjebb húzódnak az emberek. Talán már mondani sze­retnék: bizony igaz, mi sem úgy csináltuk mindig, ahogyan kel­lett volna. Elnéztünk a dolgok fe­lett. De az őszi munkáknál láttuk, hogyan mehetnek jobban a dol­gok. Hogyan lehet jobban össze­vetni a vállunkat. Mondták is ké­sőbb, amikor a párttitkár befe­jezte beszámolóját De előtte még nagy csend lett A szivekig fúród­tak a párttitkár szavai: Van gon­dunk, bajunk, de pezsdül az élet nálunk. A számokon, épületeken, mázsákon és a befejezett őszi munkán kívül nézzük csak embe­reinket. Igaz, még nem sokan, de már vannak, akik mezőgazdasági technikumba) iratkoztak, többen az ezüstkalászos tanfolyam máso­dik évét járják, nóhányan pedig traktoros iskolára jelentkeztek. Művelődnek, tanulnak. Ez nagyon jó dolog. A jobb gazdálkodásihoz nagyobb tudás is szükséges. Azért mondom, hogy pezsdül az élet nálunk, mert többen már ezt is látják. Aki pedig ezt látja, az azt is tudja, hogyan lehet több kuko­ricát tömi, hogyan lehet több te­jet fejni. S ezért csinálunk min­dent. Éspedig azért, mert az em­bereknek van rá szükségük ... Újra reccsentek a székek. Égy. más után emelkedtek fel és hal­latták szavukat az Aranykalász kommunistái. S ismét tágabb lett a látókör. És jobban haladnak majd a szövetkezet gazdái. Cserei Pál Az üzletek karácsony előtti és újév előtti nyitvatartásának rendje A forradalmi imirikás-paraszt kor­mány határozata alapján a KPVDSZ megyei bizottságával és a MESZÖV- vel egyetértésben a nyíltárusítási üz­letek munkaszüneti napok előtti nyit- vatartását a következőképpen szabá­lyozták. December 16-án, szombaton Békéscsabáin az élelmiszer-, édesség-, dohányboltok és a vendéglátóipar! egységek a szokásos szombati nyitva­tartási rend szerint tartanak nyitva. Az iparcikk- és könyvesboltok, valamint az áruházak 18 óráig árusítanak. A megye egyéb helységeiben minden nyiltárusítási üzlet a szombati nyitva­tartási rend szerint lesz nyitva. December 17-én, vasárnap Békéscsabán a vasárnapi nyitvatartás- ra kijelölt élelmiszerboltok a szokásos ideig, az édességboltok 9—20 óráig, a dohányboltok és a vendéglá tói pari egységek a vasárnapi nyitvatartási rend szerint üzemelnek. Az iparcikk-, a könyvesboltok és az áruházak 10—18 óráig tartanak nyitva. A megye többi helységében a vasárnapi nyitvatartásra kijelölt élelmiszerboltok a szokásos ideig, az édesség-, a dohányboltok és a vendéglátóipaxi egységek a vasárnapi nyitvatartási rend szerint tartanak nyitva. Minden egyéb bolt zárva lesz. December 23-án, szombaton Békéscsabán az élelmiszerboltok reg­gel 6-tól, illetve 7 órától 18 óráig, az édesség-, a dohányboltok és a vendég­látóipari egységek a szombati nyitva­tartási rend szerint üzemelnek. Az iparcikk-, a könyvesboltok és az áru­házak 19 óráig lesznek nyitva. A me­gye többi helységében az élelmiszer- boltok mindegyike a rendes hétközna­pi nyitvatartási rend szerint árusít. A vendéglátóipar a szombati nyitvatar­tási rend szerint üzemel. Az i par cikk- és könyvesboltok a rendes hétközna­pi nyitvatartási rend szerint árusíta­nak, December 24-én, vasárnap Békéscsabán az élelmiszerboltok 8-tól 16 óráig, az édesség- és dohányboltok 9—16 óráig tartanak nyitva. A vendég­látóipari egységek általában 20 óráig üzemeinek, «i Csaba-étté rém és a MÁV Utasellátó étterme azonban a szükség­lethez mérten tovább is nyitva tart­hat. Az iparcikk-, a könyvesboltok és áruházak '10—16 óráig árusítanak. A megye egyéb helységében az élelmi­szerboltok 8—12 óráig, az édesség- és dohányboltok 9—16 óráig tartanak nyitva. A vendéglá tóipari egységek 20 óráig lesznek nyitva, azonban váro­sonként és községenként egy-egy étte­rem szükség esetén tovább is nyitva lehet. Az iparcikk- és könyvesboltok 10—16 óráig tartanak nyitva. December 25-én, hétfőn az élelmiszer- és iparcikkboltok a me­gye egész területén zárva lesznek. Az édesség- és dohányboltok a vasárnapi nyitvatartási rend szerint árusítanak. A vendéglátóipari egységek a szombati nyitvatartási rend szerint üzemelnek. December 26-án, kedden a vasárnapi nyitvatartásra kijelölt élelmiszerboltok a megye egész terü­letén a szokásos ideig nyitva tartanak. A többi élelmiszerbolt zárva lesz. Az édesség- és dohányból tok, valamint a vendéglátóipari egységek a vasárnapi nyitvatartási rend szerint árusítanak, illetve üzemelnek. Az iparcikkboltok egész nap zárva lesznek. December 30-án, szombaton az élelmiszerboltok a rendes hétköz­napi nyitvatartási rend szerint árusíta­nak az egész megyében. A dohány-, az édességboltok és a vendéglátóipari egységek, valamint az iparcikk-, a könyvesboltok és áruházak a szombati nyitvatartási rend szerint üzemelnek. December 31-én, vasárnap Békéscsabán az egyműszakos élelmi­szerboltok 7—10 óráig, a kétműszakos élelmiszerboltok 7—12 óráig árusítanak. Az édesség- és dohányboltok a vasár­napi nyitvatartási rend szerint lesznek nyitva. A vendéglátóipari egységek a szombati nyitvatartási rend szerint, il­letve a zenés szórakozóhelyek január 1-én reggel 5-ig üzemelnek. Az ipar­cikkboltok egész nap zárva lesznek. A megye többi helységében a vasárnapi nyitvatartásra kijelölt élelmiszerboltok a szokásos ideig lesznek nyitva. A töb­bi élelmiszerbolt zárva lesz. Az édes­ség- és dohányboltok a vasárnapi nyit­vatartási rend szerint árusítanak. A vendéglátóipari egységek a szombati nyitvatartási rend szerint, illetve a ze­nés szórakozóhelyek január 1-én reg­gel 5 óráig állnak a vendégek rendel­kezésére. Az iparcikkboltok egész nap zárva tartanak. Január 1-én, hétfőn az élelmiszer- és iparcikkboltok a me­gye egész területén zárva lesznek. Az édesség-, a dohányboltok és a ven­déglátóipari egységek a vasárnapi nyitvatartási rend szerint üzemelnek. Túri András: EG 21. Az asszony az íróasztal előtt ül. — Mondja, mitől fel? Mit köve­tett el, hogy ennyire remeg? — Semmit! Én nem... nem is tudom, mi bajom. — Mielőtt bármit is szólna, hadd mondjam meg: semmi kö­zöm az ön ügyeihez. Sem mint nyomozót, sem pedig mbit ma­gánembert nem érdekel, hogy ki­vel milyen kapcsolata van, és mi­ként rendezi be az életét. Feltéve, hogy ezek a kapcsolatok nem ta­karnak bűnesetet, illetve nem já­rulnak hozzá bűneset eJtitkolásá- 1350 hold búzát, ebből 500 hold Értette, amit mondtam? magas hozamú külföldi fajta. Kü­lönben a betakarítás, vetés bi­zonyság rá: amikor szükség van rá, össze tudják vetni vállukat a szövetkezet gazdái. Erre nagy szükség van, különösen most, hi­szen a búzán és a vörösherén kívül csaknem minden növényből keve- ....„ sebb termett a tavaszi viznyomasi — Igen. Az asszony szemében megköny- nyebbülés. — Ilyen értelemben kívánok be­szélgetni magával. Nagyon őszin­tén és egyenesen. Amit mond, ter­mészetesen köztünk marad. Mióta és a nyári aszály miatt. De az erő megvan hozzá, hogy élőbbremoz­— Március óta. Műsoros estet [rendeztek az üzemben, és ő egész dítsák a gazdaság szekerét. Ezt! idő alatt velem táncolt. Ez akkor mutatja jószágállományuk, amely j nem tűnt fel senkinék, hiszen o annyira gyerek még és a férjem a főnöke. Azután fölhívott telefo­a gazdaság megerősítésének na­gyon lényeges alapja. A 306 szarvasmarha, a 614 sertés, a 8521 non, mindennap, sokszor. Először juh, na meg az ezernyi tyúk, liba,! csak nevettem rajta, azután bosz- pulyka olyan forrás, amelyből J szankodtam. Felszólítottam, hagy- mindig több és több bugyog. Igaz, I jón békén. Nem tette meg, kitar­GYÁR tott, szívós volt, erőszakos. Ké­sőbb találkát kért és egyszerre az én számomra sem volt már kö­zömbös. Olyan kedves, annyira gyengéd. A szava csupa simoga- tás. Nem tudom én ezt megmagya­rázni magának... senkinek. Bol­dog vagyok és boldogtalan, vidám és szomorú, elveszítettem a nyu­galmamat. — Rágyújt? — Nem, köszönöm. Sárosi a kezét nézi. Az asszony keze vékony, finomvonalú, körme lakkozatlan. — Engedjen meg egy kérdést,- ami látszólag talán nem is tartozik szorosan az ügyhöz. Egyáltalán nem érdekli, mi történt Csiszár­ral, aki végül mégis csak a maga védelmében sebesült meg? Két másodpercnyi hallgatás. — Még aznap éjjel fölhívtam valamennyi kórházat és érdeklőd, tem utána. Oh, hát ennyire szív­telennek hitt engem? — Csali meg akartam bizonyo­sodni róla, maga volt-e az az is­meretlen nő, aki az eset után vé­gigtelefonálta a kórházakat. Az ügyeletes nővér említette a dolgot. Gondoltam, hogy maga volt. S most térjünk a tárgyra. A tűzeset időpontjában beszélt Csiszárral telefonon. — Igen. Azért hívott, hogy rész. letesen és véglegesen megbeszél­jük az indulás helyét és idejét. — Miféle indulásról volt szó? — A férjemnek ezen a szomba­ton osztrák műanyagszakemberek, kei a Mátrába kellett volna mennie, azt mondtam, hogy én meg a balatonboglári nővéremék- hez utazom.. A sógorom körorvos ott — Nagyot nyelt, mielőtt foly­tatná. — Lajos vitt volna le a mo­torján, s azután ő is lent maradt volna persze úgy, hogy ne tudjon róla senki. Mereven bámulja az' íróasztal szélét. — Mit mondott magának a fiú? — Nagyon ideges volt, mert nem a saját szobájából beszélt, s csak nagysokára kapott vonalat. — Vonalat? Hiszen onnan be­szélt a házból. — Igen. De mindig városi vona­lon hívott, hogy a kolleganőm ne fogjon gyanút. Buta óvatosság volt, tudom, de ón nagyon-nagyon féltem. A főhadnagy bólint. — El tudná ismételni az akkori szavaikat? — Hogyne. Ö azt mondta: „Egy órakor az Alagút kijáratánál, a 2~es busz megállójánál. Pontos le­gyen!” Ennyi volt az egész. Én annyit válaszoltam csak: rendben van, ott leszek. — Mást nem mondott? — Semmi egyebet. — Erről a telefonálásról, illetve körülményeiről nem beszélt ma­gának később a fiú? — Nem. — Az asszony hangja csodálkozó. — Miért beszélt vol­na? Megállapodtunk az időpont­ban. Hogy mégsem utazhattunk el, annak a tűz volt az oka. Emiatt a férjem sem utazott él, így hát én is otthon maradtam. — Miként tudott elmenni Csi­szárral a Napsugárba? Nem tá­masztott a férje nehézségeket? — Nem volt otthon. Ezen a na­pon tartották meg az osztrákok­kal a mátrai kirándulást. — Beszélje el röviden, hogyan történt az a bizonyos affér a Nap­sugárban? — Én azt a fiatalembert addig észre sem vettem. Egyszerre az asztalunknál állt és fölkért tán­colni. Már nem emlékszem ponto­san, én utasítottam-e vissza vagy Lajos ... Tény, hogy valami szem­telen megjegyzést tett, mire Lajos felugrott és pofon vágta Ügy vá­lasztották szét őket. Azt a társa­ságot aztán kitessékelták. De én már akkor nagyon ideges voltam, és kértem Lajost, hogy menjünk el. onnan. Máshova akartam men­ni. Ha tudtam volna, hogy azok odakint várnak, nem kértem vol­na erre. Amikor kiléptünk, Lajos meglátott egy taxit, és intett neki. Amíg a kocsi fordult, az a társa­ság hirtelen előbukkant és körül­vette Lajost Rettentően megijed­tem. Oh, nem attól, hogy engem is megüthetnek ... Eszembe ju­tott milyen következményekkel járhat, ha nyilvános botrányba keveredem. Elvesztettem a feje­met. A taxi épp akikor állt meg mellettünk. Gyorsan beugrottam, s a sofőrnek csak annyit mond­tam, hajtson el onnét, amilyen gyorsan tud! — Szeme könnybe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom