Békés Megyei Népújság, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-08 / 289. szám
4 HÉPÚJSÁe 1961. december 8., péntek Az igazi barátság szellemében Pedig tanulni, az nagyon jó! A csabai Balassi Bálint művelődési otthon öntevékeny táncegyüttesének lelkes fiataljai nagyon a szívükbe zárták Nyikoláj Szemjo- novicsot, aki szó szerint — fáradtságot nem ismerve, két hétig tanította őket vérbeli, eredeti orosz népi táncokra. Fájt a búcsú, de enyhítette némileg a fájdalmat az, hogy ez az örökké mosolygó, példamutató magatartású és szorgalmú szovjet ember tavasszal ismét ellátogat körükbe, és az általa annyira megszeretett Békés megyeiek, csabaiak körébe. Már írtunk arról, hogy a Balassi táncegyüttes koreográfusának, Born Miklósnak a Népek barátsága című táncszvitjével a közönség elé, sőt külföldi turnéra is készül. Szerettek volna a szvitbe egy igazi orosz népitánc-betétet. Erről tudomást szerzett a hazánkban tartózkodó Nyikoláj Szemjo- novics Szmirnov elvtárs, az OSZSZK érdemes művésze, a Szovjet Hadsereg Művészegyüttesének balettmestere, és teljesen önzetlenül felajánlotta, hogy két hétre közéjük jön, s megtanítja őket eredeti orosz népi táncra. Így történt, ennyi az egész, de ami ebben az egyszerűnek látszó tettben rejlik, az a magyar—szovjet barátság nagyszerű megnyilvánulása. Álljon itt néhány kép ennek a kedves együttműködésnek a mozzanataiból. A kedves Nyikoláj Szemjonovlcs a maga örök derűjével elmagyarázza a vidám táncosoknak a soron következő táncfigurák lényegét. Aztán később ugyanilyen türelmesen és mosolyogva elmagyarázza a fiúknak is. — így kell, kedves fiatal barátaim! — mutatja a mester, s a fiúk szívvel-Iélekkel követik utasításait. Maga Born Miklós, a szvit szerzője sem „páholyból” szemléli ezt. Ö is — sötét overálban — együtt »gyúrja” a többiekkel, mert csak így igazi, így példamutató a dolog. Hajrá!... És csattannak a tenyerek, s elől a két legény erős, víg vetélkedéssel ropja a táncot. Majd mikor valódi népi kosz- hetik, áldozzanak egy pillanatot tűmben járják a közönség előtt, mindnyájunk kedves barátjának, akkor lesz csak igazi műélvezet! Nyikoláj Szemjonovics Szmirnov Ha majd a nézők a szvit kereté- mesternek is. ben az orosz népi táncot is élvez- Huszár Rezső Télapó a Sportcikk tüskéméi December 6-án, szerdán este ap_ rócska emberkék gyülekeztek a Békés megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat klubhelyiségében. A kicsikre jellemző izgalommal várták a Télapót, aki mint mondták, „a jó és rossz gyereket meglátogatja”. Sok dolga lehetett a Télapónak, mert bizony egy kissé késett, de a gyermekek szórakoztatásáról gondoskodtak a ki- szesek, a vállalat. Ellenszenves, közben félelmet kifejező moraj fogadta a farkas fondorlatait, s felszabadult, boldog nevetés követte Piroska és nagyanyja szabadulását. Ezután színes diafilmvetítés tette színessé a gyermekek estéjét, majd megjelent a várva várt Télapó tele puttonyával. Mintegy 100 gyermek vette át boldogan ajándékát, hogy aztán előrelátó emberekhez illően már arról érdeklődjenek: Hányat alszunk még karácsonyig? Latyakos az idő, amikor megérkezünk Okányba és rövid szemlélődés után azonnal feltűnik, hogy milyen sokan járnak ebben a községben gumicsizmában. Persze, ez a legkényelmesebb. Így az ember Tanulunk vagy Joggal gondolná, kedves olvasó, hogy ezek szerint az iskola volt jövetelünk célja. Nos, tévedés. A kisdiákok megteszik a magukét — nem rosszak a tanulmányi átlagok az okényi iskolában —, hanem a „nagy diákok” bizony, az ő portájukon nem nyílik sok rózsa. De elég a képletes beszédből, lássuk a tényeket, mert immár nagyon elcsépelt, de soha el nem koptatható igazság az, hogy azok a tények makacs dolgok, ideig-óráig lehet ugyan kerülgetni őket, de teljesen megkerülni soha. — A Virágzik a hars című háromfelvonásos színművet próbáljuk, hamarosan meglesz az első előadás is — mondja Kovács Zsigmondné, a kultúrotthon igazgatója, miután lakásának előszobájában letelepedünk, és az okáfittyet hány sárnak, víznek, de egy kicsit az idegen azt is megállapítja, hogy nem valami jók az útviszonyok errefelé. Viszont ez már a községfej lesztés hatáskörébe tar. tozik és most nem erről akarunk írni. nem tanulunk? nyi népművelés eseményei, tervei felől kérdezem. Hogy még pontosabb legyek, nem is annyira a mű. vészeti szakkörök érdekeltek, hanem sokkal inkább az ismeretterjesztés. Az, hogy a tudatformálás nem könnyű csatája hogyan zajlik itt. Valahogy így mondhattam, mert egy kicsit összemosolyogtunk, és azt mondtuk, ha már ilyen nagy szó is belekerült az előbbi mondatba, mint az, hogy: csata, hát akkor — mondja Ko- vácsné — a harci riadót sem ártana megfújni. És itt kezdődik tulajdonképpen ez a riport, és itt kezdődött az a felismerés is, hogy Okányban, bár nagyon jól mennek a dolgok, a nagyok tanulásával még sincs minden rendben. Következzenek hát a tények! is TIT-előadók, vagy Kovácsné, a kultúrotthon igazgatója, és mások is, akikkel talán csak futólag beszélgettem, de annál komolyabban. Szabó elvtárs párttitkár azt mondja, hogy azt már világosan látja: nincs elég becsülete a két tsz-ben a többet tudni akarásnak, és a közeljövőben tenni is akar erről. Nem egyedül, dehogy! Az egész pártvezetőség vagy tovább: minden kommunista gondja ez, kinek ilyen, kinek olyan mértékben, de hogy már szóba került a dolog, az is eredmény. Még egy tény, hogy ne mindig csak a termelőszövetkezetekről beszéljünk. Ezt is Kovácsné mondta, a kellemes hangulatú kis előszobában. — Képzelje, a földszövnél megszerveztünk egy hat előadásból álló ismeretterjesztő-sorozatot. Nem sok a hat előadás egy szezonban, de kezdetnek ez is jó. Amikor elérkezik az első előadás napja, órája, kijön a járási előadó és nem talál ott senkit. Hogy mi történt? Már az első előadást elfelejtették megszervezni. Azért írjon meg egy jó dolgot is: a nők Közönyösség vagy má És még most sem az! Mert van közönyösség is, van olyan is, hogy a vezetők (sajnos ez a két tsz vezetőségére vonatkozik) nem tár- mogatják kellőképpen azokat, akik tanulni igyekeznének, van olyan hang is, hogy a termelésből esnek kíi azok, akik ilyen vagy olyan órákra járnak, tanfolyamokon vesznek részt. Például: az Alkotmány és a Petőfi Termelőszövetkezetekben egy közös tsz-aka- démiát szerveztek és hiába igyekezett Morvái József, a tsz lelkes agronómusa szervezni, előadásokra felkészülni, az akadémia ünnepélyes megnyitója valahogy mégsem sikerült. Azt mondja Kovácsné, a kultúrigazgató, aki különben az ismeretiterjesztés felelőse is a községben, hogy erre a közös akadémiára húszán jelentkeztek, ugyanakkor — és ezt már máshol tudtam meg —• jóval több, mint ezetr család tömörült a két oká5 — még nem világos ezelőtt kezdte meg munkáját az orosházi mezőgazdasági technikum kihelyezett osztálya hetven részvevővel. Jelenleg a második év anyagát tanulják, a tény viszont az, hogy mindössze 15—18- an, tehát a jelentkezők óriási többsége a közhasználatú szóval élve, „lemorzsolódott”. És ha még ehhez hozzátesszük azt is, amit Kincses László pedagógus mondott, hogy a 15—18 megmaradt hallgató között kevés a tsz-tag, akkor megint csak oda kerülünk vissza, hogy valami baj van ebben a két okányi tsz-ben a tanulás megbecsülésével. Az ember azt gondolná, hogy egyszerű az egész: aki tanulni akar, az tűzön-vízen át úgyis tanúi, sem ilyen, sem olyan akadály nem tudja visszatartani. Persze, ez így is van, de azért sokkal köny- nyebb ott a tanulni vágyók dolga, ahol nem hogy közönyösek velük akadémiája viszont jól sikerül, tíz előadás lesz, ezek közül már kettőt meg is tartottunk és sokan eljötték. Jó még az ifjúsági akadémia is. Lehet, hogy ez az írás nem is ad különösebb elgondolásokat, módszereket ahhoz, hogy miként kellene tovább lépni Okányban a „ta_ miiünk vagy nem tanulunk?” kérdésében. Ezt azok, akiknek szívügye, és — mondjuk ki nyíltan — kötelessége is a népművelés, az a sokféle terv, cél, mely ezen belül teret kíván magának, ott, helyben úgy is jobban meg tudják határoz, ni. És ha megpezsdül egy kicsit ez az akarat, akkor e riport célja megvalósult. Jön a tél (és ez most nem konvencionális, tájfestő befejezés akar lenni), annak sok gondja, öröme és az a nagy lehetőség, hogy falun, hogy Okányban is minden nappal több idő jut könyvek forgatására, figyelem-mozdításra egy- egy jó előadáson, mozizásra, és színdarab-nézésre is. nyi tsz-ben. Vessük össze! A jóval több, mint ezer család számát a húsz tsz-akadémdstával, nagyon rossz az arány ... Van itt még ezüstkalászos gaiz- datanfolyam is, ezt kétszer hetenként rendezik meg, és egy évvel Érdemes elolvasni! Keresse fel bizalommal mindenkor a Szarvasi Ruházati Ktsz méretes részlegeit, ahol a legújabb divat szerint készülnek a női és férfiöltönyök és ruhák Rövid vállalási határidővel, szolid árakkal és figyelmes kiszolgálással állunk minden időben kedves megrendelőink rendelkezésére. RÉSZLEGEINK CÍME: 1. sz. fiók: Kossuth tér. Tel.: 138. 2. sz. fiók: Szabadság út 26. Tel.: 118. 3. sz. fiók: Hunyadi út 1. Tel.: 269. 4. sz. fiók: Kondoros. Tel.: 30. 955 szemben, nemcsak szükséges rossznak minősítik időszakonkénti távollétüket a munkából, hanem egyenesen segítik, támogatják őket, vezetőik részéről jó példákat látnak maguk előtt. Lassan kitisztul a gondolat és a kép, amit nem tíz perc Matt, hanem több órán át alakítottam ki magamban és olyanok szavára támaszkodtam ebben, mint a község párttitkára. Szabó László elvtárs, az iskola tanárai közül többen: Kincses László, Kincses Imre, akik maguk — Rövidesen bemutatkozik a színjátszó csoport — újságolta még a bemutatkozás után Kovácsné, tehát oda is el lehet menni és bizonyára nemcsak szórakozás, egy kicsit más is kerekedik majd ki abból Még egyszer emlegessük a telet: hozza már a hosszú estéket, és annyi, de annyi lehetőséget arra, hogy mindenki többet lásson a világ dolgaiból tavaszra, mint most, akkor, amikor az első rügyekkel újra bekopogtat a föld emberének kemény munká ja. Sass Ervin oooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo Hatáskör — Főúr, esik még az eső? — Kérem, az utcai front nem hozzám tartozóik
