Békés Megyei Népújság, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-07 / 288. szám
4 KÉPÚJSÁG 1961. december 7., csütörtök Érdekes iskolai lap Orosházán Áz orosházi Táncsics Gimnázium KISZ-fiataljai „Táncsics útján” címmel nemrég jelentették meg az iskola életével foglalkozó kiadvány novemberi számát. A hat oldalas kis alakú kiadvány érdekes és értékes cikkeket, tudósításokat és irodalmi anyagot tartalmaz. Ismertetik az iskola KlSZ-szervezeté- nek munkatervét, az őszi társadalmi munkák során elért jó eredményeket, jutalmakat, írnak a szakkörökről és részietet közölnék Mészáros Katalin IV. c) osztályú tanulónak az 1960/61. évi országos középiskolai tanulmányi versenyre készült, országosan is kiemelkedő dolgozatából. Az irodalmi anyagból különösen Rács Balázs versei tetszettek és ezenkívül jól szerkesztett sportrovat egészíti ki a szám tartalmát. fl felnőttoktatásról és a közösségi nevelés kérdéseiről rendez értekezletet a Békés megyei tanács művelődésügyi osztálya December 7-én a békéscsabai Irodaház kultúrtermében pedagógiai vitát rendez a megyei tanács művelődésügyi osztálya a gyomai és a szeghalmi .járási tanácsok művelődésügyi osztályainak be. számolója felett. Megvitatják a párthatározat végrehajtása közben elért eredményeket a falusi kultúrmunka és az iskolai közösségi nevelés tekintétében. December 8-án a békéscsabai Balassi művelődési házban egész, napos értekezletet rendeznek a dolgozók általános iskoláiban folyó tanítás elméleti és gyakorlati kérdéseiről. Részt vesznek a tanácskozáson a dolgozóik általános iskoláinak vezetői, valamint az iskolát végző felnőttek képviseletében a társadalmi szervek és termelőszövetkezetek kiküldöttei. Honismereti szakkör alakult Dévává nyári A Békés megyei Dévaványán honismereti szakkör alakult dr. Bereczki Imre múzeológus-nép- rajzkutató segítségével. A kör tag. jai, vállalati dolgozók, munkások, termelőszövetkezeti tagok és értelmiségiek elsősorban falujuk és környéke mai életének jelenségeit, új szokásait, néprajzát, gazdasági és kulturális eredményeit dolgozzák fel. Tanulmányt írnak a Sárrét mai lakóinak megváltozott életé, ről, a termelőszövetkezetek gazdálkodásáról, az új ipari üzemek, ről, így például a rizshántolóról, a gépállomásról, feljegyzik a nép. táplálkozás, ruházkodás mai érdé. kességeit, a női munkakörök néprajzi vonatkozásait, a dolgos hétköznapok jelenségeit. Munkájuk eredményét később kiállításon is bemutatják. Újabb tizenháromezer néző előtt vetítik le a műszaki tudományos filmfesztivál filmjeit A második nemzetközi műszaki filmfesztivál befejezése után is tovább folytatódik a 291 hazai és külföldi film vetítése. Először 16 iparág műszaki dolgozói, mérnökei, technikusai, szakmunkásai előtt vetítik le a munkájukkal kapcsolatos filmeket, iparáganként 25—30-at. A fesztivál rendezősége ezeken a vetítéseken összesen körülbelül tizenháromezer szakembernek kíDecember 22-töl január 8-ig féli szünet az iskolákban A Művelődésügyi Minisztériumban kapott tájékoztatás szerint az idei tanévben téli szünet az általános és a középiskolákban december 22-én, pénteken kezdődik és 1962. január 8-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap december 21-e, csütörtök, a szünet utáni első tanítási nap január 8-a, hétfő. (MTI) vánja bemutatni szinte az egész világ műszaki tudományos filmgyártásának legjobb termését. Az iparági bemutatók után nagyobb vidéki városainkban szakmai előadásokat rendeznek az adott helyen legtanulságosabbnak látszó filmek vetítésével. (MTI) A még jobb ismeretterjesztésért A TIT országosan is mind szorosabb és gyakoribb tapasztalatcserére ösztönzi munkatársait. Ilyen értelemben érkezett megyénkbe Nagy Andor, a TIT Heves megyei szervezetének társadalomtudományi szaktitkára, aki a járási szervezetek munkájának a megismerése céljából ellátogat a gyomai, a sarkadi és a gyulai szervezetekhez, ahol találkozik az elnökség tagjaival és előadásokat hallgat meg. Karácsonyra és újévre vásárlásaival keresse fel a Csorvási Föídmüvesszöveíkezet üzleteit Az áruházban megtalálja ruházati szükségletét; készruha, kötöttáru, méteráru és cipőféleségek. Vas-műszaki boltjaiban beszerezhető; rádió, televízió, kerékpár, tűzhely, motorkerékpár, kályhák, üveg, porcelán, valamint zománcedények nagy választékban! Bőséges áruválaszték és figyelmes kiszolgálás! Vásárlási könyvecskéjét hozza magával! 652 Segítsen, aki csak segíthet — Megkopasztjuk a csirkét, libát, felvesszük érte a fizetést, aztán a legközelebbi munkáig nem érdekel a munkahely — mondta egyszer egy onnan való még a nyáron. Valóban így lenne, hogy a kereseten kívül semmi egyéb sem fűzi az embert munkahelyéhez a „Barneválban?” Ma, az üzemi művelődési otthonok és az üzemi sportegyesületek világában létezik még ilyesmi? Kerekedjünk fel és nézzünk utána! Miközben a békéscsabai vállalatnál a „fej”, az igazgató után érdeklődünk, az üzem másik nagy felelősének, a pártszervezetnek az első emberébe, Huszár Mihály párttitkárba ütközünk, — Pillanatnyilag nincs itt Mesz- jár elvtárs, de hát miről is van szó, hátha... Már mondjuk is jövetelünk okát, célját. Először arra vagyunk kíváncsiak, hogy a művelődés, az olvasás részére mekkora tömeg „áll rendelkezésre”. — Van úgy, hogy ezer ember is, de ez csupán az év egy-két hónapjában, a munka dandárjában. Az átlag azonban 250—350 fő. Ennyi dolgozóval számolhat folyamatosan a vállalat — közli a párttitkár. Hirtelen feltűnik a „láthatáron” Antonovszky Mihály, üzemi villanyszerelő és könyvtáros. Teljes mértékben megerősíti az előbbi véleményt. Leginkább a szépirodáimat viszik, de szakmai és politikai műveket is keresnek — néha. A könyvtáros ezt pontosabban így közli; — Persze, ha politikai, szakmai könyv kell, azt is adunk. A párttitkár úgy látszik, nem akar „megragadni” a mi témánknál, az olvasómozgalmi kérdéseknél, mert az üzem általános kulturális életére tereli a szót; — Másfél évig pezsgett itt a kultúráiét, aztán bevonult a KISZ. titkár. (Utólag jegyezzük meg, hogy mennyivel hasznosabb több személyre, egész kollektívára építeni minden munkát, s akkor nem történik „baleset”.) — Két hónappal ezelőtt kiszese- ink „fuzionáltak” a honvédség ki- szeseivel — folytatja Huszár elvtárs. — Ott sok a fiú, nálunk sok a lány. A táncesték voltak az első lépések, és ma már sok irányú kulturális tevékenység kezd kialakulni. A TIT-tel kötött szerződés alapján decemberben már ismeretterjesztő előadássorozat is kezdődik. Politikai, tudományos és közvetlen szakmai témák szerepelnek a sorozatban. Antonovszky Mihály könyvtáros veszi át a szót: — Az ü. b.-irodám egy nagy, új szekrény a „könyvtár”. Ebből „szabadpolcos” kölcsönzés folyik. Az olvasó kiválasztja magának azt a könyvet, amelyik kedvére való. Meszjár György igazgató az igazgatói alapból ad a szakszervezetnek, illetve közvetve a könyvtárnak évi 6000 forintot. Ettől az összegtől függetlenül folyóiratok, újságok is járnak a művelődési otthonba. Mikor a lányok, fiúk próbázni jönnek vagy más alkalomból népesebb az otthon, akkor olvasgatják ezeket. Jelenleg hatvan olvasója van a könyvtárnak. Az a véleményünk, hogy ez kevés. Azt a választ kapjuk, hogy ha a dolgozók egy ötödé beiratkozott olvasó, az nem is rossz arány, és egyébként is sokan vannak olyanok, akik maguk vásárolják az olvasnivalót. Bizonyságul előkerítik Kolarovszky Pált, aki munkája mellett könyvterjesztést is végez. Azt mondja, hogy már negyven körül van azoknak az üzemi dolgozóknak a száma, akik rendszeresen vásárolnak könyveket, egész sorozatokat házi könyvtáruk részére. A vásárlók hetven százaléka nő. Itt van például Wald Emília vagy Farkas György- né; nincs olyan nap, hogy meg ne kérdeznék tőle, jött-e már újabb olvasnivaló? Maga Meszjár elvtárs, az igazgató jár elöl jó példával a könyvvásárlás terén. Rendszeres sorozatvásárló. No de térjünk csak vissza közvetlen témánkhoz, az üzemi könyvtár életéhez, még pontosabban a dolgozók általános olvasási helyzetéhez, annak felderítéséhez. — Tizenöttől húszig meg a 40 éven felüli évjárattól felfelé lévők jelentik az olvasók zömét. A magam kora körüliek, a 20 és 40 közöttiek nem nagyon érdeklődnek a könyvtáv, az olvasás iránt — közli az érdekes tényt a könyvtáros. — Mi az oka? — kérdezzük meglepetten. Valóban, mi lehet ennek az oka? — dugjuk össze a jelenlévőkkel a fejünket, és próbáljuk kibogozni a talányt. Keller Mihály bácsi, akit a vállalat legolvasottabb emberének tartanak, s aki joggal jelenti ki büszkén, hogy kocsmába járás helyett olvas, azt mondja erre; — Nem is tudok magyarázatot adni. A párttitkár szerint húsz és negyven közt foglalja le legjobban az embert a szerelem, a családalapítási gondok, a házasélet. Negyvenen felül, mikor már nem ülünk ki szerelmünk oldalán esténként a kisgangra a csillagokat bámulni, több idő jut az olvasásra. A többiek is mondják a maguk véleményét; talán mert nem ja- minaiak azok a nem olvasók, vagy sportrajongók, esetleg továbbképezik magukat, és sok a tanulni- valójuk — hangzik a találgatás mindenfelől. — Ugyan kérem, tanulnak, sportért rajonganak meg még szerelmesek is tudnak lenni más év- járatúak is, azért mégis olvasnak — kiált közbe valaki indulatosan. — Meg aztán van aki nem tanul, nem sportol, nem szerelmes, és mégsem olvas húsz meg negyven közt. Máshol van a hiba — teszi hozzá. Hol a hiba? — A szakszervezeti bizalmiak útján mindenkihez eljut a könyvtári propagandánk, abban hiba nincs — jelenti ki a könyvtáros. Igaz, hogy az üzemi hangszórók sem ártanak az agitációban, csak éppen rosszak. Mi arra is kérjük Antonovszky elvtársat, hogy írja ki az ü. b.-iroda homlokára, hogy ott történik a könyvkölcsönzés. Mert milyen szép, jó és hasznos is, ha újabbak erősítik a régi olvasógárdát, melynek 'Keller bácsi mellett olyan „megrögzött’ tagjai vannak, mint az öt éve rendszeresen olvasó Lipták Mihály II., üzemi festő, a háborús irodalom nagy kedvelője, az építőipari és a szobafestési szakkönyvek keresője, vagy a nők közül Várai Pálné, aki egyszerűen így vall: — Az olvasás legkedvesebb időtöltésem Befejezésül egy fontos terület felől kérdezősködünk: Mi van a szakkönyvekkel ? Érdeklődnek-e a dolgozók a szakirodalom iránt? Felkeltik-e egyáltalán az érdeklődésüket? Avagy Lipták Mihály II. esete csupán kivételes? — Van öt fiatal technikusunk; Most töltik gyakorló évüket, de idáig még ők sem kaptak szakirodalmat — hangzik a válasz. — Az a helyzet, hogy az üzem munkája, technológiája* vagyis a baromfi feldolgozása és hűtése nem rendel, kezik nagy szakirodalommal, noha a fejlődés itt is szembetűnő. Tíz évvel ezelőtt szinte csak kézműipari szinten dolgoztunk; egy óra alatt legfeljebb hét szárnyast kopasztottunk, ma géppel ötvenöt. Ám az a furcsa helyzet áll fenn* hogy a világhírű magyar baromfi- feldolgozóipari gépeknek még a leírása is angol vagy más egyéb szövegű, tehát még csak ezt sem tanulmányozhatják ifjú technikusaink, akiknek nagy a gyakorlati tudásuk, csak éppen az elméleti, a szakirodalmi anyag hozzá édeskevés, holott annak birtokában biztosabban állnának ők is, meg a többiek is a lábukon, aminek a baromfifeldolgozó- és hűtőipar néhány jó, esetileg „korszakalkotó” újításban látná hasznát. Várainé szavaival fejezzük be írásunkat: — Az olvasás legkedvesebb időtöltésem. Ez legyen valóban legkedvesebb időtöltése a „Barnevál” mind több dolgozójának korra, nemre — és irodalmi műfajra való tekintet nélkül. Ehhez segítse őket mielőbb a könyvtárosuk és mindenki, aki csak segíthet ebben. Huszár Rezső KARÁCSONYRA, ÚJÉVRE kpje meg ismerőseit, rokonait! Neves magyar iparművészek alkotásaiból iparművészeti bemutatót tartunk. Művészi kisbútor, bútortextil, kerámia, ötvösmunkák, ajándéktárgyak Vásárlás részletre is Képcsarnok Vállalat Békéscsaba, Sztálin u. 12. 3710
