Békés Megyei Népújság, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-19 / 298. szám
Í961. december 19., kedd hépojsaa 3 Elkészülnek-e december 31-ig a tsz-ek új épületei? A vezetés csak úgy teljes, ha érvényre jut a munkások véleménye A beköszöntött hideg tél nagyban gátolja a folyamatban lévő szövetkezeti építkezések befejezését. A Békés megyei Tsz-Beruhá- zási Iroda dolgozói a tőlük telhető legtöbbet elkövetik, hogy a tervezett határidőre — amennyire az időjárás engedi — az építkezéssel elkészüljenek. Lelkes munkájukat bizonyítja, hogy hétfőn — noha a megye több részéből hóakadályt jelentettek — motorkerékpárral útra keltek. Naponta egy-egy műszaki ellenőr két-három épületet vesz át az építő vállalattól és ad át a termelőszövetkezetnek. Közös gazdaságainkban az idén 872 jelentősebb épületet készítenek. Ezekből, mivel a tél korán beköszöntött, csupán tízet nem tudnak december 31-ig befejezni December 1-ig 686, azóta további 100 épületet vettek birtokukba a termelőszövetkezetek. Több he. •yen. miután az épület elkészült, még a műszaki átadás előtt használatba vették a tsz-ek. Megyei szinten a szövetkezeti építkezések állapota eléri a »6 százalékos készültségi fokot. Legnagyobb lemaradás az öntözőtelepek és a halastavak építkezésénél tapasztalható. Miután a föld befagyott, a földmunkával csaknem teljesen leálltak. A Tsz-Beruházási Iroda vezetői már a jövő évi építkezések megoldásán gondolkoznak. Tervükben olyan komplex építőbrigád szervezése szerepel, amely járáson belül — szinte építésvezetőség munkájához hasonlóan — az összes feladatokat ellátja. A meglévő vándorbrigádokat egy-egy nagyobb termelőszövetkezet gondjaira szeretnék bízni, hogy az építőbrigád tagjairól való szociális gondoskodást — családi pótlék, táppénz — szervezettebbé tegyék. Baráti eszmecserére gyűltek ősz. sze nemrégen a kunágotai községi pártbizottságon a kunágotai, ke- vermesi és dombiratosi termelő- szövetkezetek elnökei, párttitkárai és főagronómusai. A megbeszélés kezdeményeződ a budapesti Vörös Csillag Traktorgyár vezetői, azok az elvtársak voltak, akik már csaknem két esztendeje patronálják a meghívott termelőszövetkezeteket. Tormássy elvtárs, a gyár igazgatója és Kunczer elvtárs, az üzemi pártbizottság titkára néhány közvetlen szóval ismertették, hogyan birkóznak meg ők a feladatokkal, milyen tapasztalatokat szereztek munkájukban és mit tartanak azokból alkalmasnak arra, hogy a termelőszövetkezetek vezetőinek munkáját megkönnyítsék. Amilyen közvetlen módon számolták be az elért eredményeikről és „Ezentúl mi megyünk másokhoz tanulni” A tótkomlósi Haladás Tsz központját tavaly nyáron és egy évvel korábban nagyon sok Pest megyei és Békés megyei termelőszövetkezeti delegáció, mezőgazdasági szakemberek csoportja kereste feL Itt vezették be országosan elsőnek az eredményességi jövedelemelosztást, mely szerint a megtermelt mázsák súlya, a kifejt tej, a súlygyarapodás dönti el a jóváírt munkaegységek számát. — Annak idején sokat vitatkoztunk a megyebeli szakemberekkel is — emlékszik vissza Lóczi János tsz-elnök. — Akkoriban Kovács elvtárs volt nálunk az elnök, aki ma Mezőhegyesen párttitkár. Az ő javaslatára tértünk mi át az új rendszerű jövedelemelosztásra. A saját tagságunk hamarosan megértette, hogy érdemes jobban dől- ■ gozni. Évről évre emelkedett a terméshozam a Haladás Tsz határában. Ennek híre futott országszerte, s azért jöttek, hogy átvegyék a jó módszert. Csupán 1960- ban nyolcvan delegáció járt náluk. ök mindig szívesen magyarázták el a jövedelemelosztás módját, a részleteket is, de nem mulasztották el hangsúlyozni: másolni nem szabad. Mindenki Vegye figyelembe a saját területén lévő adottságot, s úgy módosítsa az elosztás elvét, ahogyan náluk a legeredményesebb. — Most már mi megyünk másokhoz tanulni — magyarázza mosolyogva az elnök. — Nem szégyen az. Mi tudtuk, hogy az elosztás módja változik, fejlődik. A mi módszerünk fejlettebb volt, ösztönzőbb másokénál. De ma már ennél jobbat is alkalmaznak. Már a Viharsarok Tsz jövedelemelosztása is fejlettebb itt Komlóson. Ök 71/1955. (XII. 31.) MT sz. rendelet 84. § (1) bek. szerint a betegségi biztosítási járulékot a munkaviszony tartamára kell fizetni. A 6/1955. (XII. 31.) SZOT sz. szabályzat 1933. § (1) bek. kimondja, hogy a járulékot a fizetés nélküli szabadság idejére is fizetni kell. A munkaviszony fenntartása esetén a járulékot az igazolatlan mulasztás, az előzetes lemér havi fizetést adnak a tagjaiknak. Ez még ösztönzőbb hatású, úgy látom. Persze, arra sem lehet máról holnapra áttérni. Mindenre alaposan fel kell készülni, akkor nem lesz soha csalódás. Mi is törjük a fejünket, hogyan léphetünk ismét előre egyet. Kell, hogy a tagság a saját zsebén keresztül érezze, hogy érdemes újabb módszereket alkalmazni minden területen. Érdemes többet termelni, mert abból nekik is több jut. A Haladás Tsz vezetői elmondják, hogy náluk a munkegység értéke évről évre 36—38 forint körül van. Ha a tagság keresete emelkedik, ott komoly termésátlagemelkedés van mögötte. Ezért tudták a rendkívül száraz év ellenére Január 1-vel új rendet vezetnek be a mezőgazdasági gépek, eszközök és cikkek árusításában, s megkezdi tevékenységét a három értékesítő szerv összevonásából alakult agrotröszt. — A három most összevont vállalat közül a MEZÖSZÖV a mezőgazdasági ' kisgép-eladással foglalkozott, s hozzá tartozott többek között a kis villanymotor, az öntöző-berendezés, a morzsoló, az aratógépzsineg, az ásó, kapa és egyéb kézi szerszámok, továbbá a szivattyús kutak eladása. A vállalatnak 17 megyei kirendeltsége volt. A másik vállalatnak, a MÜNÖSZER-nek, amely a műtrátartóztatás, a szabadságvesztés büntetés és az üzem időleges szüneteltetése idejére is meg kell fizetni. Ezekben az esetekben a dolgozó nem végez munkát, és munkabért sem kap. Ezért a munkáltató a fizetendő járulékot az 1/1960. (VII. .10.) SZOT sz. szabályzat 17. §-a szerint köteles kiszámítani. minden növényféleségből túlteljesíteni a tervet. A tagság előre tudja, hogy bizonyos átlagtermés elérése mennyivel emeli az évi keresetet, s szívesen dolgoznak az év minden szakában. Megszerették ezt a jövedelem-elosztási módot, de egyáltalán nem ragaszkodnak hozzá annyira, hogy ha jobbat találnak, abba ne tudnák hagyni. A Haladás Tsz vezetői és tagjai szívesen választanak ismét újabb elosztási módot, hogy még jobb eredményeket érhessenek el. Több árut akarnak adni a népgazdaságnak, de többet akarnak kapni is a közösből. Ez az egészséges törekvés mindannyiunk hasznát szolgálja, — Ary — gya- és növényvédőszer-értékesí- téssel foglalkozott, ugyancsak minden megyeszékhelyen volt ki- rendeltsége. A harmadik vállalat, a FÖMÁV a nagygépek és azok alkatrészeinek eladását intézte. A három vállalat között meglehetősen ötletszerűen oszlottak meg a feladatok. így például a vontatót a FÖMÁV-nál, a hozzávaló pótkocsit a MEZÖSZÖV-nél kellett megrendelni. A termelőszövetkezeti vezetők, a vásárlással megbízott tagok számára nehézséget okozott, hogy igényeiket az illetékes helyre eljuttassák. A sok ki- rendeltség fenntartása pedig növelte az értékesítés költségeit. — A három szerv egyesítése számos előnnyel jár. A 17 megyei vállalatnál a termelőszövetkezetek egy helyen szerezhetik be a szükséges gépeket és eszközöket. Az összevonás lehetővé teszi, hogy az értékesítés kulturáltabb formáit is alkalmazzák. Minden megyében megszervezik a vevőszolgálatot, és azoknak, akik ezt kívánják, Üzemelés közben is bemutatják a különböző géptípusokat. A megyei értékesítési szakemberek rendszeresen látogatják a szövetkezeteket, tájékoztatják a közös gazdaságok vezetőit, milyen gépekben és eszközökben válogathatnak. (MTI) Hasznos tudnivalók Mikor kell fizetni SZTK-járulékot? Egy helyen vásárolható a traktor és a pótkocsi Január 1-től új rendet vezetnek be a mezőgazdasági gépek, eszközök, műtrágya- és növényvédőszer-árusításban problémáikról, olyan alapossággal boncolgatták a vezetés kérdéseinek legfontosabb elméleti és politikai vonatkozásait is. Ezért sikerült már a bevezetőben felszínre hozni azokat a legfontosabb követelményeket, amelyeket az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt érvényesíteni kell a vezetésben. A jelenlévő termelőszövetkezeti vezetők gyakorlati példákkal érzékelhették, milyen szerepe van a gazdasági vezetők rendszeres tájékoztatásának, az előrelátó tervezésnek, a helyes munkaerőgazdálkodás- nak, a technológiai előrehaladásnak. Emellett már a vita alatt is tanulmányozhatták a traktorgyár komplex intézkedési tervének vázlatát, amelyben összhangot teremtenek az üzem ötéves és az 1962. évi terve között. Sok szó esett a pártszervezetek gazdasági szervező, irányító munkájáról is. Ebben is elsősorban gyakorlati segítséget kaptak a jelenlévők. Elmondották a budapesti élvtársak, hogyan foglalkozik az üzemi pártbizottság a tervezési munka javításával. Elsősorban az üzemi pártbizottság hagyja jóvá véglegesen a gyár tervét. Ez azon. ban a párt irányító, gazdaságszervező munkájának csak egyik oldala. Ezt a feladatát ugyanis csak akkor tudja jól megoldani, ha a gyár dolgozóit nagy számban vonja be a tervezési munkába. A dolgozók mozgósításának jól bevált módszere az úgynevezett ellentervek készítése. Ezek az „ellen tervek” tulajdonképpen az egyes üzemrészek dolgozóinak önkéntes vállalásai, amelyek az igazgatóság irányelveinek megvitatása után születnek meg. A pártbizottság ezeket az „ellenterveket” erősíti meg végleges tervként és adja át az üzem vezetőségének. A jelenlévők megértették, hogy nemcsak egyszerűen módszertani kérdésről volt szó, amikor erről beszéltek, hanem az is világossá vált, hogy a vezetés csak úgy lehet teljes, ha a dolgozók véleményét felszínre hozza és ténylegesen bevonja a munkásokat a vezetésbe. A termelőszövetkezeti vezetők i s elmondották, milyen eredményekét értek el és milyen nehézségek, kel küzdenek a vezetés mindennapi gyakorlatában. A mind feszteie- lenebbé és őszintébbé váló eszmecsere végén közös álláspont alakult ki néhány fontos kérdésben. Az egyik és legfontosabb az volt, hogy valamennyi résztvevő elismerte: a magasabb színvonalú vezetés elengedhetetlen feltétele a mezőgazdaságban is az eddiginél sokkal alaposabb tervező munka. Az éves gazdasági tervek mellett szükséges a távlati tervezés megteremtése. Egyetértettek abban, hogy már ma reálisabb, megalapozottabb terveket készíthetnek, ha valóban a termelőszövetkezeti gazdák saját ügyévé teszik a tervezést s ha a termelőszövetkezetek vezetői félredobják az olyan | nézeteket, hogy a mezőgazdasági termelés irányításában nincsenek meg a feltételei a komolyabb tervező munkának. Ellenkezőleg: szerteágazó napi munkájuk mellett idejük egy részét a tudatos tervező munkának szentelik. A budapesti vendégek elmondották, hogyan jutottak előne a „rejtett tartalékok” feltárásában. Először a munkaerő, az élőmunka-felhasználás területén kutatták fel a lehetőségeket és szükségszerűen eljutottak a technológiai, műszaki lehetőségek továbbfejlesztéséhez. Kézenfekvő, hogy ez az irányelv a mezőgazdaságra is érvényes. Az eszmecsere a munkás-paraszt szövetség egyre gyarapodó, gazdagodó tartalmának egyik újszerű és egyre jobban elterjedő megnyilvánulása volt. A közvetlen segítségen kívül elmélyítette azt a meggyőződést, hogy valóban szükség van a két nagy dolgozó osztály kapcsolatainak, együttműködésének további mélyítésére és rendkívül hasznos lehet a közvetlen eszmecsere a legfontosabb kérdésekről, a szocializmus építésének tapasztalatairól. Ezért kérték a termelőszövetkezetek képviselői, hogy a jövőben rendszeresítsenek hasonló megbeszéléseket. A kérésre válaszolva a traktorgyár vezetői meghívták a jelenlévőket üzemlátogatásra, hogy ott folytassák tovább a hasznos tanácskozást. T. R., Kunágota wwwwwwmwwwwwmHMWwuHwwww Gyulai Fás*, FémGépipari Klsx a lakosság szolgálatában Köszöntjük az 1962-es új esztendőt és kérjük kedves megrendelőnket, bizalommal keressenek fel továbbra is bennünket Bádogos, villanyszerelő, vízvezetékszerelő, lakatos, épület- lakatos és motorkerékpár részlegeink mindenféle javítást és új munkát vállalnak a lakosság részére. JAVÍTÓ RÉSZLEGÜNK: Gyula, Szt. István út 4. (volt Karácsnyi-műhely). Központ: Gyula, Thezarovits u. i. Telefon: 248. Egyben kedves megrendelőinknek és összes ügyfeleinknek kellemes ünnepeket és sikerekben gazdag BOLDOG ÜJ ESZTENDŐT KÍVÁN A GYULAI VAS-FÉM KTSZ VEZETŐSÉGE 676 UHItMUHHtHMtWMtMIMUHMMHIHMMWtMMMMMHH
