Békés Megyei Népújság, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-17 / 271. szám

M ÉP ÚJ SM & iJol. november 17., péntek Finn lapok Gromiko és Karjalainen megbeszéléséről Helsinki (TASZSZ) A finn lapok élénken kommen­tálják a finn kormánynak azt a közleményét, amelyet kedden adott ki Gromiko szovjet és Kar­jalainen finn külügyminiszter tár. gyalásairól. Gromiko magyarázataiból kitű­nik — írja a Maakansa —, hogy a szovjet jegyzékben foglalt tárgya­lási javaslat nemcsak a nemzet­közi helyzettel függ össze, hanem Finnország jelenlegi politikai adottságaival is. A Szovjetunió nem ellenez semmit Finnország külpolitikájában, bizalommal van kormányunk és államvezetésünk iránt. Ügy véli azonban, Finnor­szágban a politikai események úgy alakulhatnak, hogy bizonyta­lanná tehetik külpolitikai irány­vonalát. Az Ousi Suomi kijelenti: „Finn­országban egybehangzó vélemény uralkodik a jelenlegi külpolitikai irányvonalról. Minthogy ez a hely. zet, nem lesz nehéz meggyőzni er­ről szomszédunkat is, amely csak bizonyos akar lenni afelől, hogy a hivatalos külpolitika zavarok nélkül folytatódni fog” (MTI) Az ENSZ közgyűlése elítélte az algériai foglyokkal szemben tanúsított francia magatartást New York (MTI) Az ENSZ közgyűlése szerdán a késő esti órákban folytatta a gyár. mati kérdés vitáját. Az elsőnek felszólaló ausztráliai küldött után Pakisztán állandó képviselője 34 afrikai és ázsiai or­szág nevében határozati javaslatot terjesztett elő, amely indítványoz­ta, hogy hozzanak intézkedéseket a francia börtönökben sínylődő és A párt vezetőségek újjá választásának tapasztalataiból Mintegy száz békéscsabai párt­titkár vett részt szerdán délután a megyei pártbizottság székházá­ban megtartott szokásos titkári ér­tekezleten. A tanácskozáson Such János elvtárs, a városi pártbizottság tit­kára ismertette a pártvezetőségek újjáválasztásának eddigi tapaszta­latait. Mint mondotta, három hó­nappal ezelőtt — több más fel­adat elvégzése közben — kezdték meg az előkészületeket a pártve­zetőségek újjáválasztására. Hang­súlyozta, hogy az eddigi eredmé­nyek jók. November 10-ig a vá­rosban lévő alapszervezetek felé­ben lezajlottak a vezetőségvá­lasztó taggyűlések. Ezeken a ta­nácskozásokon a párttagság szin­te kivétel nélkül részt vett. A megjelentek közül több mint ötszáz párttag, a résztvevő tagok 39 százaléka szólalt fel és csak­nem ötven pártonkívüli hallatta szavát a kommunisták e fontos gyűlésén. Csaknem százötven pár­tonkívüli vett részt a párt-taggyű­léseken. A városi párt-végrehajtó bizott­ság, az eddigi tapasztalatok alap- , ján olyan következtetésre jutott, hogy a pártonkívüli aktívák meg-1 hívása helyesnek bizonyult. Azo-1 kon a taggyűléseken, ahol részt I vettek pártonkívüliek is, mindé-1 nütt színvonalasabb volt a ta-| nácskozás. A pártonkívüliek sok hasznos javaslatot mondtak el, felszólalásaikkal élénkítették a taggyűlést. Such elvtárs tájékoz­tatójában bírálta azokat a párt- alapszervezeteket, ahol nem értet­ték meg ennek a kezdeményezés­nek jelentőségét. többek között Such elvtárs, a be­számolók tartalmára vonatkozóan. A tapasztalatok szerint egyes alapszervezetekben a vezetőség­választó taggyűlésen túl sokat foglalkoztak a múlttal: kevés idő jutott a legfontosabbra; a felada­tok meghatározására, ismertetésé­re; a határozatok megindokolásá­ra és megalkotására. Néhány alap- szervezet taggyűlésén sablonos, gyenge határozatokat fogadtak el, melyek nem tartalmazták a rövi- debb és hosszabb időre szóló fel­adatokat. Az ilyen határozatok nem tekinthetők az alapszervezet teljes programjának... A legtöbb alapszervezetnél az előbb említett hibák nem fordul­tak elő — mondotta Such elvtárs —, de, hogy a kevés hibát még kevesebbre csökkentsük, ezért szükséges szólni az említett fogya­tékosságokról: — A nők és fiatalok aránya nem növekedik kielégítően az újjává­lasztott vezetőségekben — fi­gyelmeztette a párttitkárokat az előadó. — Az eddig megválasztott vezetőségek 173 tagja között hat­vanhét nő van, tízzel több, mint a választás előtt. Nem lehetünk megelégedve ezzel. , Hasonló a helyzet a fiataloknál. Már most szükséges gondoskodni arról, hogy a fiatalok a pártvezetőségekben edződjenek, tanuljanak az idősebb pártmunkásoktól, hogy amikor szükségessé válik, saját lábukon is megálljának. Vigyázzunk arra, hogy ne öregedjenek el a pártve­zetőségek... — A taggyűléseken megelége­déssel szóltak a városi pártbizott­ság munkájáról, de bírálták is te­vékenységünket — jelentette ki a titkári értekezleten a városi párt- bizottság titkára. Elmondotta, hogy egyes alapszervezetek több helyszíni segítséget kémek a fel­sőbb pártszervezettől. A bírálatot a pártbizottság elfogadta és máris intézkedések történtek. A jövőben több helyszíni, gyakorlati, elmé­leti segítséget nyújtanak az alap- szervezeteknek... Such elvtárs tájékoztatója után a titkári értekezlet a pártoktatás kérdéseivel foglalkozott. Boda Zoltán éhségsztrájkot folytató algériai foglyok helyzetének enyhítésére. A pakisztáni küldött kérte, hogy a vitát szakítsák meg és azonnal határozzanak a javas­lat felől. Berard francia küldött tiltako­zott a javaslat megvitatása ellen, azzal érvelt, hogy az algériai fog­lyok ügyének „sommá köze sincs” a gyarmati kérdéshez. A közgyűlés részvevői egyhangúlag beleegyez­tek abba, hogy a vitát felfüggesz- szók és tanulmányozzák a 34 or­szág javaslatát A francia küldött, ség kivonult a teremből. A közgyűlés 62 szavzarttal, 31 tartózkodás mellett elfogadta a ha­tározati javaslatot Ellenszavazat nem volt Anglia, az Egyesült Ál­lamok, több nyugati és latin^ame- rikai állam tartózkodott a szava­zástól. Az elfogadott határozat felszólít­ja Franciaországot, hogy „a nemzetközi gyakorlatnak és az emberiesség elveinek meg­felelően orvosolja az algériai foglyok sérelmeit és az éhség­sztrájk azonnali megszünteté­se érdekében ismerje el, hogy megilletik őket a politikai fog­lyoknak kijáró jogok”. A szavazás után a közigyűlés folytatta a gyarmati kérdés vitá­ját Mód Péter, a Magyar Népköz- társaság képviselője támogatta azt a szovjet határozati javaslatot, amely követeli, hogy 1962 végéig adják meg a függetlenséget min­den, még gyarmati sorban síny­lődő országnak. Hollandia képviselője megpró­bálta védelmébe venni kormányá­nak Nyugat-Iriánra vonatkozó el­képzeléseit. Felszólalására Subandrio indo­néz külügyminiszter válaszolt. Ki­jelentette, hogy Hollandia állás­pontját nem lehet összeegyeztetni Indonézia függetlenségével. Han­goztatta, hogy Nyugat-Irián Indo­néziához tartozik — függetlenül attól, mi erről a kérdésről a köz­gyűlés véleménye. Hozzátette, hogy Indonéziá­nak nincs szándékában erő­szakhoz folyamodni mindad­dig, amíg csupán vitáról van szó. Ha azonban Hollandia befejezett tények elé akarja állítani az in­donéz kormányt, akkor Indonézia kénytelen lesz más eszközökhöz folyamodni. Rámutatott, hogy a helyzet rendkívül feszült. Az ülést ezután elnapolták, a vitát csütörtökön folytatták. Megkezdődött a KISZ-oktatás a mezőkovácsházi földművesszövetkezef' KISZ-szervezetében A mezőkovácsházi földmű- vesszövetkeaet KISZ-szervezete megkezdte a politikai oktatást. Tavaly ilyenkor az alapszerve­zet tagjai az ifjúsági akadémia előadásait hallgatták kis lét­számban, most azonban, hogy Túri András: EG A (2.) A fiú felvihog. Aztán az ablak í felé néz. A rengeteg virág mögött, .emenyezes- másfél méterre ott csdUog a , „ , ,z®n. 1 enc ? nagy labor üvegfala., A felső ablak, alapszeryezetben nem hívtak meg í rámák nyitv hosszabb kaid pártonkívülieket a vezetősegva- í ember bizt0n letéphet az irodából lasztásra. Ez azt bizonyítja, hogy í Méje hajló virágokból, vannak, aíflik félnek a pártonkívü- ■ Keresztesi leteszi a kannát, liek véleményétől, vagy pedig le-j go,n<jdal a sarokba tolja, majd e becsülik a pártonkívüli munkáso- j célra tartott rongyot vesz elő író­kat, nem értik, hogy a párttagok f asztalából, kis üvegcséből rátáit és és pártonkívüliek egyazon célért j lemossa ujjait. Mindent a helyére küzdenek, hogy nincs a pártnak j tesz s az órájára néz. valamiféle titkos különérdeke, _ N lc óia _ j^. amelyet feltem kellene a munka- k el a munkát soktól. I , . , , , | Loizi fintorog és zsebrevágja a A taggyűlés, beszámolókról és sportújságot; a vitákról szólva Such elvtárs elégedetten nyilatkozott. Közölte a titkárokkal, hogy a mostani tag­gyűlésekre kollektív munkával készültek, a beszámolók és en­nek következtében a viták is szín­vonalasak, hasznosak. Hibaként | említette, hogy egyik-másik he- | lyen a nemzetközi helyzetről szóló j tájékoztatót túlméretezték. Egyik | — Hevesi? — kérdi egy idő múlva és a harmadik, üres íróasz­tal felé bök. — Már bent van, rövid értekez­letre ment. Legyen szíves, adja csak ide a B—6-os rajzait. Köszö­nöm. És belehajol a papirosba. Aranka, két szobával messzebb, helyen a beszámoló 34 gépelt ol-! maga elé néz. A számjegyek egy dalra terjedt és ennek fele a nem- í kicsit táncolnak a füzetére hulló zetközi helyzetről szólt. A vezető- j napfényben. Gyűrűje is szikrázik ség megértve a bírálatot, jóvá- j tőle. A gyűrű. A régi kötelék, az hagyta, hogy a titkár zsebre te-| elhullott érzelem emléke. Néha gye a nemzetközi anyag jó részét. * úgy érzi, gyűlöli a virágokat. Ki — Törődjünk többet a jelen és a f tudná irtani valamennyit, össze­jövő feladataival — mondotta í borzad. Gyilkos gondolat volt ez. Szemközt Jónás Gizi elmosolyodik. A negyedik asztalnál a kis kopasz Fischer könyvelő magábamélyed- ten körmöd, Illésné a számológépet nyúzza. És kint vad diadallal szikrázik a július. Csaik ebéd VI ő lenne már — gon­dolja Aranka. Szombat van, ilyen­kor ebéd után mindig megvárják egymást és együtt mennek az autó. buszhoz. Lopva az órájára pillant, fél tizenkét tő. — Fél tizenkettő — szólal meg Lojzi és ásítást nyom ed. — Fene lassan múlik az idő. Keresztesi nem felel, némán dől. gozik. Jó az ilyen vén embernek — gondolja a fiú. Legalább ötven éves. Nincsenek vágyai, álmai, nem szerelmes, nem akar már semmit, *bsok a virágait. Meg a munkát. Minek is él már az ilyen? Nem is tudnak ezek ketten: Keresztesi meg Hevesi másról be­szélni, mint a rajzokról, a tervek­ről,«a gyárról. De gyönyörű az idő odakünn! Az ördög bújna minden íróasztalba! — Nem segítene átrendezni né­hány cserepet az ablakban? Más­fél napig nem kapnak vizet, egy kicsit a hűvösre tolnánk őket. — Nagyon szívesen. Csak mond­ja meg, melyiket. — Azt a páfrányt talán, meg a két begóniát. Aztán a cáriniuso- kat. Ügy, köszönöm. Egy kicsit nyújtózik. — Hány óra? — Tizenkettő. — Remek. Ma korábban ebéde­lünk. És maga? — fordul a be­lépő Hevesi felé. — Kezet mosok és mehetünk. — Mindnyájan egyszerre? — Ugyan, szombat van. Ma már úgysem dolgozunk többet. — Jó, hát akkor menjünk. Keresztesi még beszól Aranká­ért. Megígérte s ez már olyan szo­kássá vált náluk, mint a minden­napi kézmosás. Aranka boldog. Ezek az együttes étkezések a nap legszebb percét jelentik számára. Együtt megy ve. lük étkezni Jolán és Karcag is a kereskedelmiből. A folyosó végén Lojzi megtorpan. — Menjenek csak előre — mondja —, nekem még van egy kis dolgom. Nemsokára jövök. És eliramodik. Hevesi utána­néz — micsoda hebehurgya kö­lyök. Az ebédlőben viszonylag keve­sen vannak. Szombaton délben nincs akkora forgalom, mint más­kor. Keresztesi és Aranka a hosz- szú asztal végére ülnek. —Adhatok a levesből? — kérdi a nő szolgálatkészen és már meri, is a férfi tányérjába. — Köszönöm, csak keveset. — Lehetetlenség, hogy ilyen ke­veset egyék — zsörtölődik Aran­ka. — Egy férfinak ez semmi. Nem is tudom, miből él maga. Még egy kanállal, annyit muszáj. megerősítették alapszervezetü­ket, már a KISZ politikai kör első évfolyam hallgatói lettek. Az első oktatáson mintegy 32 fiatal vett részt és megbeszélték az őszi-téli tanulási programot. A hallgatók között kiszenkívüli fiatalok is vannak. Keresztesi bágyadtan mosolyog. — A túlétkeziés ártalmas. Az evés csak szükséges rossz. A nagy- étkűség a gondolkodás ellensége. Eltompítja az agyat, megbénítja a szürke agysej tokét, tönkreteszi az ész rugalmasságát. — Mesebeszéd! Hevesi gúnyosan mosolyog, a többiek döbbenten merednek rá. — Mindjárt felsorolom az ellen­példákat Balzacot, az öreg Dü­rnast, Fontanet, vagy akár a mi Mikszáthunkat. Az étkezés gyönyör, magasabbremdű élvezet, szellemi reinkarnáció. Tudja, mi­kor születtek a legnagyobb gondo­latok? Ötfogásos ebédek után. Hol jöttek létre az új filozófiák? Egy vacsora utáni karszékben. Aki nem élvezd az étkezést, az magát az életet sem tudja élvezni. — Ez vulgáris bölcselkedés. — Az aszkéták a legkegyetle­nebb emberek. Gyűlölik a világot és az életet. Aranka belekap a szóba. — Igen, igen. Egyék még a krumpliból, kitűnő. Higgye el, en­ni kell. Keresztesi bágyadtan rámoso­lyog. — Lehet, hogy igazuk van. Min. dig azt hittem, a belső, a lelki jól­lakottság a fontos. — Nagyon szeretek főzni — csi­csergi Aranka. — Egyszer majd meghívom hozzám ... Ijedten eiharapja a szót és siet­ve folytatja: — Egyszer meghívom magukat egy jó lecsóra, tojással, kolbásszal. Azt mondják, jól csinálom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom