Békés Megyei Népújság, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-16 / 270. szám
BÉKÉS MEGYEI Ara SO fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! 1961. NOVEMBER 16., CSÜTÖRTÖK AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 270. SZÄM Ezért szükséges a német békeszerződés megkötése A szocialista tábor országai mindent elkövetnek annak érdekében, hogy megkössék a német békeszerződést. A békeszerződés aláírásával a többi között az a céljuk, hogy kiküszöböljék azt a veszélyt, amelyet a nyugatnémet militarizmus jelent a világ számára. Az a három rövid hír, amelyet az elmúlt napokban a világsajtó közölt, félreérthetetlenül alátámasztja: legfőbb ideje határozott intézkedéseket foganatosítani a német békeszerződés megkötésére. Nyugat-Németország ugyanis lépésről lépésre megteremti annak feltételeit, hogy önállóan gyárthassa a legkorszerűbb fegyvereket, s hogy szükség esetói függetleníteni tudja magát a nyugati hatalmak fegyverszállítmányaitól. Ez év október első felében a nyugatnémet hadiipar TStrauss hadügyminiszternek átadta az első „Fiat G—91” és Lookihead F— 104” típusú szuperzonikus vadászgépeket. Az előirányzat szerint az előbbi típusból 150-et, az utóbbiból 200-at gyárt a nyugatnémet hadiipar. Nem véletlenül hangsúlyozzák a nyugatnémet uralkodó körök, hogy az Egyesült Államokban vásárolt vadászgépek ára 5,5 millió márka, ezzel szemben a Nyugat-Németországban gyártott vadászgépek egymillió márkával olcsóbbak lesznek. Kétségtelen, hogy nem ez a dolog lényege. A legfőbb indok az, hogy Nyugat-Németország hadiipara olyan színvonalra emelkedett, hogy önállóan képes gyártani a legkorszerűbb repülőgépet, s az sem vitás, hogy ehhez a nyugati hatalmak adták meg neki a segítséget, A világsajtóban megjelent második hír arról számol be, hogy a Howaldswerke hajógyárban a nyugatnémet haditengerészetnek átadták az első tengeralattjárót, amelyet a második világháború után a Német Szövetségi Köztársaságban készítettek. A tengeralattjárót nyolc torpedóvetővel szerelték fel, hossza 44 méter, vízkiszorítása 350 tonna. Nyugat-Németország ezzel maximálisan kihasználta azt a határt, amelyet az úgynevezett párizsi megállapodás engedélyezett számára. A nyugatnémet ipar megteremti annak feltételeit, hogy ennél még jóval nagyobb tengeralattjárót is gyárthasson. Nyíltan beszélnek arról, hogy Bonn ezer tonnán felüli víz- kiszorítású tengeralattjárókat is kíván gyártani, mivel úgymond, csak ezek a tengeralattjárók alkalmasak rakétafegyverek használatára. A szovjet békejavaslat azonban abból indul ki, hogy Németországnak sem tengeralattjárói, sem rakétái, sem irányítható lövedékei nem lesznek. A Nyugat-Németország militarizálásáról szóló hír, amelyet nemrég közölt a sajtó, félreérthetetlenül a rakétafegyverekre vonatkozik. August Staats, a német rakétatársaság elnöke bejelentette, hogy Nyugat-Németország „békés célokra” egy- és kétlépcsős rakétákat gyárt, sőt már most képes háromlépcsős interkontinentális rakéta előállítására. Staats mindehhez még hozzátette, hogy Nyugat-Németország a rakétakutatás területén elérte a világszínvonalat. Az egész világ számára világos, hogy Bonn nem a sürgős szerelmeslevelek kézbesítésére, hanem katonai célok érdekében fejleszti rákétafegyvereit, jóllehet ezt még ma nem akarja, és nem is vallhatja be. A nyugatnémet rakéta- gyártás megindulásáról szóló hírek annál nyugtalanítóbbak, mivel Nyugat-Németország Francia- országgal együttműködve megfelelő feltételeket akar teremteni az atomfegyverek gyártásához is. Nyugat-Németország ki akarja erőszakolni, hogy engedélyt kapjon a tömegpusztító fegyverek önálló gyártáséira, s ily módon kivonja magát a nyugati hatalmak „ellenőrzése” alól, amely már kezdettől fogva kétséges volt. Egy pillanatra sem vitás, hogy Nyugat-Németország burkoltan bár, de fittyet hány a párizsi szerződésben lerögzített fegyverkezési korlátozásoknak. Egy ideig taktikai okokból nem tiltakozott nyíltan a párizsi szerződésben lefektetett korlátozások ellen, tudva azt, hogy nem kerülhette volna el egyes nyugati országok népeinek felhördülését, nem beszélve arról, hogy a nyugatnémet gazdaság néhány évvel ezelőtt még képtelen volt a legkorszerűbb fegyverfajták gyártására. Bonn azonban lassan leküzdi az összes nehézségeket és a haditermelésben is saját lábára áll. Világos, hogy minél kevésbé függ Nyugat-Németország a nyugati hatalmak fegyverszállítmányaitól, annál arcátlanabbal fellép majd a nemzetközi kapcsolatok terén, és a nyugati hatalmak akarata ellenéire is hirdetni fogja expanziós törekvéseit. Abban az esetben tehát, ha szabadjára engedik a nyugatnémet militarizmust, az kétségkívül további bonyodalmakat idéz elő a nemzetközi helyzetben. A helyzetet csakis a két Németországgal kötendő békeszerződés oldhatja meg. Ez olyan intézkedéseket foganatosítana, amelyek egyszer s mindenkorra lehetetlenné tennék, hogy Németország területéről veszélyeztessék a világbékét. Ugyanakkor kiküszöbölné azt a veszélyt is, amelyet az a tény jelent, hogy Nyugat-Németországban megkezdték a támadó és tömegpusztító fegyverek gyártását. Mczőgazd aságfe j I pszí isi értekezlet Taskentben Hruscsov részvételével Taskent (TASZSZ) Szerdán Taskentben tanácskozás kezdődött, amely a közép-ázsiai köztársaságok, Azerbajdzsán, és Dél- Kazahsztán mezőgazdaságának kérdéseivel foglalkozik. A tanácskozás munkájában részt vesz Nyikita Hruscsov. (MTI) A Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának jelentése a megye III. negyedévi gazdasági, szociális, kulturális és egészségügyi helyzetéről Beruházás A megyében az állami beruházások volumenében jelentő® változás következett be. Az előző évi nagyarányú növekedéssel szemben ez évben jelentősen csökkent a beruházások összege. 1961 első három negyedévében 200,4 millió forint értékű beruházást adtak át rendeltetésének, annak értéke 15,4 százalékkal volt alacsonyabb, mint a múlt év azonos időszakának üzembehélyezési értéke. Az év első kilenc hónapjában tovább növelték a mezőgazdaság erő- és munkagépállományát: 331 traktort, 185 darab ekét, 164 vetőgépet, 75 arató-cséplőgépet, 92 darab traktoros fűkaszát szereztek be. A szállítóeszközök állományát 238 darab kéttengelyes pótkocsival növelték. Termelőszövetkezeti beruházások: A termelőszövetkezetek 1961. évi éves építési terv-előirányzata 95 millió forint, amely összegből csaknem 75 millió forintot használtak fel a III. negyedév végéig. A termelőszövetkezetek tervben előirányzott létesítményeinek kivitelezése kedvező ütemben halad, mivel azok készültségi foka általában 80 százalék körül van. Ezt elősegítette többek között az, hogy a termelőszövetkezetekben jórészt házi építöbrigádok végzik az építkezést. Lemaradás van azonban a góré- és a juhhodály- építkezéseknél. A termelőszövetkezeti építkezéseken a negyedév végén 225 építőbrigád dolgozott 2021 fővel. Ipar Az év első kilenc hónapjában általában nőtt az építőanyagok, a bútorok, a sütőipari termékek és a cukor termelése a múlt óv azonos időszakához képest Egyes ruházati, húsipari és malomipari termékek termelése viszont jelentősen csökkent. Például: férfiingből 20,3 százalékkal, női kabátból 28,7 százalékkal, csontos nyershúsból 4,7 százalékkal, takarmánylisztből 27,2 százalékkal termelt kevesebbet a szocialista ipar. Az ipari termékek termelésében nem érvényesült maradéktalanul a tervszerűség. A tervszerűtlen termelést előidézte az anyagellátási nehézségeken és a kooperációs hibákon kívül a kereskedelmi szervek tervezésében tapasztalható hiányosság is. A megye szocialista iparának teljes termelése az év első kilenc hónapjában volumenben 8,9 százalékkal nőtt a múlt év azonos időszakához viszonyítva. A szocialista iparban és ezen belül az állami iparban, a termeléstöbblet 81 százaléka a termelékenység növekedéséből származott. A szövetkezeti ipar egyes termékekből. például sodronvfonatból, kályhából terven felül termelt. Annak ellenére, hogy a termelékenységi tervét nem teljesítette, a bázisidőszakhoz viszonyított termeléstöbblet 83,0 százalékát a termelékenység emelésével jiztosítot. tia. A közvetlenül lakossági megrendelésre végzett javítás-szolgáltatási tervét csak igen nagy, 61,0 százalékos lemaradással teljesítette. A lakossági javítások értéke 1961 I—III. negyedévben 3,7 százalékkal nagyobb, mint a múlt év azonos időszakéban. Építőipar Az állami építőiparban 1961 első 9 hónapjában 133,8 millió forint értékű építési-szerelési munkát végeztek, a tervezettnél 0,9 százalékkal többet. Az állami építőiparon belül a tanácsi építőipar lemaradt a tervteljesítéssel (97,4 százalék). Az állami építőiparban 1961 I—III. negyedévben az egy építőipari munkásra jutó napi átlagos saját építőipari termelés 4,9 százalékkal volt több a tervezettnél. Az építőipari munkások havi átlagkeresete á tervezettnél 1,4 százalékkal kevesebb, az egy évvel előbbinél viszont 1,2 százalékkal több volt. A szövetkezeti építőiparban az év első 9 hónapjában a termelési tervet 2,6 százalékkal, a termelői létszámtervet azonban 4,6 százalékkal teljesítették túl, így a termelékenység nem érte el a tervezett szintet (97,8 százalék). Mezőgazdaság — felvásárlás 1961-ben az összes gazdaságot figyelembe véve a kenyérgabona vetésterületének több éve tartó csökkenése megállt. Kétezer ka- tasztrális holddal nagyobb volt a kenyérgabona vetésterülete, mint az előző évben. Az árpa vetésterülete azonos volt, a zab ‘ vetés- területe viszont 4,3 ezer kataszt- rális holddal kisebb volt, mint 1960-ban. A tavaszi kedvezőtlen időjárás a gabonafélékre nem volt azonos kihatással. A búza holdanként! terméseredménye lényegesen kedvezőbb, a takarmánygabonáké pedig gyengébb volt, mint a megelőző években. A megye 11,4 mázsás búzatermés-átlaga hosszú évek óta a legjobb eredmény. A kiemelkedő átlag elérését nagyban elősegítette, hogy a korszerű talajmunka és a nagyobb mennyiségű műtrágya felhasználása mellett az állami gazdaságok a vetésterület több mint felén, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek pedig mintegy 10 százalékán nagy terméshozamú külföldi búzafajtákat termeltek. Ennek volt az eredménye az is, hogy az állami gazdaságokban 640 kilogrammal magasabb volt a búza termésátlaga, mint a tanácsi szektorban. Ugyanakkor a termelőszövetkezetek is 220 kilogrammal nagyobb terméseredményt értek el, mint az egyéni és egyéb gazdaságok. A külföldi búzafajták termésátlagai több mázsával meghaladták a hazai fajtákat. A kenyérgabona 1961. évi magasabb terméshozama következtében lényegesen nagyobb volt a felvásárlás, mint az előző évben. Csupán az új termés betakarítása után 35 ezer tonnával több kenyérgabonát vásároltak fel az állami és szövetkezeti szervek, mint 1960-ban. A jó termés lehetővé tette, hogy a termelők saját szükségletük biztosítása mellett — a terméshez képest is több kenyér- gabonát értékesítenek. A megye szeptember 30-ig 104,7 százalékra teljesítette éves kenyérgabonafelvásárlási tervét. Különösen kiemelkedő volt a termelőszövetkezetek közös gazdaságainak árutermelése. A III. negyedév folyamán minden 100 katasztrális hold szántóra 153 mázsa kenyérgabona árutermelés jutott. A takarmánygabona-felvásárlás eredményei sokkal kedvezőtlenebbek, mint az elmúlt évben. A megye összes gazdaságait tekintve 60 vagonnal kevesebb volt az és első három negyedévében a felvásárlás, mint 1960 azonos időszakában. • 1961-ben a sertés- és a szarvasmarha-állomány tovább növekedett a megyében. Október 1-én a sertésállomány 35 százalékkal, a szarvasmarhaállomány több mint 11 százalékkal volt nagyobb, mint ez év március 7-én. A termelőszövetkezetek közös gazdaságainak sertésállománya növekedett legnagyobb mértékben, 45,3 százalékkal. Sertésállományuk jelenleg több, mint 202 ezer darab. Az össz-állomány növekedésén belül a kocaállomány aránya csökkent. A szarvasmarhaállomány növekedése is a termelőszövetkezetek közös gazdaságában volt legnagyobb március óta. A jelenlegi 54 ezer közös állomány csaknem 30 százalékkal nagyobb, mint március 7-én volt. Kedvezőtlen azonban a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságában a szarvasmarha-tartás. Jelenleg csak minden harmadik háztáji gazdaságban tartanak tehenet, illetve szarvasmarhát. Az állatállomány növekedésével nem volt arányos 1961 első 9 hónapjában a vágóállatok árutermelése. A vágómarha-felvásárlás csaknem azonos volt, a vágósertés pedig lényegesen kevesebb volt, mint 1960 első három negyedévében. A baromfi és az állati termékek árutermelése kedvezően alakult. Baromfiból 2880 mázsával, tojásból egymillió darabbal, tehéntejből 24 ezer hektoliterrel vásároltak fel többet az első három negyedévben, mint 1960 azonos időszakában. A baromfi- és tojásfelvásárlás növekedését nagyban elő. segítette a termelőszövetkezetek intenzívebb árutermelése. (Folytatás a 2. oldalon)
