Békés Megyei Népújság, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-14 / 268. szám

1961. november 14., kedd népüjsaa 3 Az Avramucz-munkcscscspcxt A Gyulai Állami Gazdaságiban van egy női munkacsapat. Avra- mucz Mária vezeiti. Már hét éve együtt dolgoznak. Minden évben kilencőjük közül új munkacsapat­vezetőt választanak. S aki valami, lyen óiknál fogva — férj hezmenés vagy szülés, gyermeknevelés — miatt kiválik a kollektívából, an­nak helyét fiatal erővel pótolják, így fiatalodik évről évre ez a csapat Az idén is, de már évek óta mindig versenyeznek, ki termel többet? Tavaly benevezitek a KISZ kongresszusi versenyébe is. Igen jó eredményt értek el. öt holdon átlagosan 320 mázsa cukor­répát termeltek. Jutalmukat, a 3000 forintot a KISZ megyei bizottságán vették át. Amikor legutóbb a gazdaságban jártunk, szerettünk volna ezekkel a fiatalokkal találkozni. Csakhogy a DáV áramszünetet rendelt el, így aznap kényszerpihenőt kaptak. Győrfi elvtársnak azonban — a párttitkár — mentő ötlete szüle­tett: — tátogassuk meg őket — java. solta és máris Kétegyházán Ar- szinityánéknál voltunk. Ebből a csa­Megkezdődött a tartalékos tisztek továbbképzése Békésen Vasárnap délelőtt Békésen a községi tanács tanácstermében el­kezdődött a tartalékos tisztek to­vábbképzése. Vámos Sándor, a járási tartalékos tiszti tagozat ve­zetője üdvözölte a megjelenteket, majd külpolitikai tájékoztatót tar­tott. Ezután felszólalt Vágási László őrnagy, a járási kiegészí­tő parancsnokság vezetője. Beszé­dében értékelte az elmúlt tovább­képzést. Több hozzászóló beszélt a tartalékos tiszti oktatás fontossá­gáról, majd a résztvevők a Bástya Filmszínházban katonai tárgyú filmet néztek meg. Iádból két lány dolgozik a gazda­ságban, Zsófia és Mária. — Csabára utaztak — fogad bennünket édesanyjuk. — Kabátot vásárolnak — tette hozzá. — Hogy-hogy vásárolnak — szól közbe Győrfi elvtárs —, hiszen holnap lesz fizetés? — Van egy kis megtakarított pénzük — mondja az idős asszony. — De átellenben — magyarázza — szintén lakik egy közéjük való. A ház, ahová benyitunk, ragyo­gó tiszta. A góré és a gang egyik oszlopa között frissen mosott térí­tőkét csapdos a szél. A konyhában finomabb, zöld színű szekrény áll, látjuk az ajtón át. A fehérnép az alsókonyha üvegajtaján néz kifelé, a kertben pedig egy idős ember tesz-vesz. — Tessék beljebb jönni — in­vitál a szobába a kerek arcú fia­talasszony. Amint később kiderül, ő a csapat legfiatalabb dolgozója, már két éve szinte megszakítás nélkül jár munkába. — Mi köti a csapatot a gazda­sághoz? — kezdjük a beszélgetést. — Nem is tudom — mondja ha­tározatlanul >—, talán az a sok év, amióta mindig együtt vagyunk. Abrudán Anna, az Árszintyán- lányok meg Mogyorósi Flóra több mint hat éve együtt dolgozik. Tu­lajdonképpen ők a munkacsapat megalapítói. Azután az is tetszik, hogy minden reggel autót külde­nek értünk és megbecsülnek mind. annyiunkat. A csapat egysége is szóba kerül. Meg is kérdezzük: miben látja a legnagyobb összetartó erőt? — A munkában — vágja rá —, idén 8 hold cukorrépavetést bíz­tak ránk, hogy a tavalyinál maga­sabb termést érjünk el. Most az aszályos év után eümomclhatjuk: megtettük a tőlünk telhetőt Győrfi elvtárs nyomban igazol­ja: — Éppen a napokban számoltuk össze a 8 hold cukorrépa termését és úgy találtuk, hogy 20 mázsával több, minit amennyit korábban már jeleztünk. — 300 mázsa — mosoiyodik el Abrudánné. Ez az eredmény valójában ki- váló, hiszen a kétegyházi lányok öntözés nélkül termeltek annyi ré­pát, mint máshol öntözéssel. A módszer nem más, mint az igen becsületes munka. Az egye- lésnél ügyeltek arra, hogy holdan­ként biztosítsák a 65 ezres tőszá­mot. A nyáron pedig a kánikula kellős közepén is megkapálták a sorok közét. — De ne csak én mondjam — szabadkozik —, menjünk el Av­ramuczékhoz. Ahogy benyitunk a kapun, ép­pen csirkefogással foglalkozik Mária, a csapat vezetője. Egy sep­rű van a kezében. — Meggyógyultál mér? — kér­dezi Abrudánné — Még mindig fáj — lassan be­biceg a szobába. — Mi történt? — Semmi az egész — mondja s mutatja a lábát. Visszeres volt, s szert tett va­lami olyan gyógyszerre, ami az ereket visszafejleszti. Most már az injekció utóhatása érződik. — Afféle érgyulladás — tapo­gatja az egyre dudorodó barnás daganatot. Amíg beszélgetünk, Abrudánné a szomszéd utcába siet és Mogyo­rósi Flórával tér vissza. Flóra sd- ketnóma, de ők mégis igen jól megértik egymást. „Beszélnek” is vele. Ahogy benyitott a szobáiba, éppen azt mondja, helyesebben mutatja, hogy feküdt. Nagy, erős nő. 38 éves. Állan­dóan mosolyog, ö már hat éve dolgozik a fiatalokkal Megszerették, mert jól dolgozik és mert mindig velük van. Annak el­lenére, hogy szóval nem tudja ma­gát kifejezni és nem hallja, amit beszélnek, mégis együttérez a csa­pattal Évről évre együtt verseny­zik a célkitűzésekért A lányok testvérükké fogadták. Flóra siketnémasága megrendí­tő, de benne az érzések magaszto­sak. Egész éven át hóban, sárban, fagyban, vagy nagy hőségben min­dig együtt van a csapattal. A töb­biek nem szánják, nem sajnálják, hanem igyekeznék lekötni figyel­mét, hogy a munka után kijáró megbecsülést ő is érezze és értse, miről van ma szó. A néhány pillanatig tartó fe­szültséget Abrudánné oldja fel. — Tudják, mi tetszett nekem legjobban? Mindenki ráfigyel. — Hájas magatartása — nevet­nek. — Hogy izgult, amikor meg­látott egy vezetőt, vagy ha 10 perc­cel megnyújtottuk az ebédidőt. Mindjárt mondta: mi lesz, ha jön­nek a fejesek? Semmi — mond­tuk. — Hiszen bennünket min­denki ismer, tudják, hogy milyen a munkánk. Közben Marika egy bekeretezett oklevéllel jön be. — Még tavaly kaptam a szocia­lista brigád cím elnyerésekor — dicsekszik. — A konyhaajtóval szemben felakasztja az oklevelet A beszél setés tovább szövődik, a KISZ kerül szóba. Ök, az ifjúsági munkacsapat legjobbjai lesütött szemmel mondják: közülük senki sem KTSZ-es, de támogatják a KISZ-t. Persze, a KISZ célkitűzé­seiért szervezeten kívül nehéz küzdeni, ezt már ők is egyre job­ban látják. El is határozzák: rövi­desen belépnek a gazdaság KISZ- szervezetébe. Délfelé jár, amikor magunk mögött hagyjuk Kétegyházát. Győrfi elvtárs a jövő évre gondot Avramucz Mariék munkacsapatá­ra, amelyik immár 8. éve felújul­va, megerősödve ismét visszatér az üzembe. Dupsi Károly mér égett a mesélési vágytól, csak a percre várt, hogy elkezdhesse. A felkérésre, mert visszavonhatatla­nul szerepet játszott, legszűkebb családján belül is. Elkezdte, é® szavai nyomán tovább bontakoz­tak a különös pályafutás szálai ... Még május első napján is valar milyen csodára várt. Hiába esett el Berlin — ő még mindig re­ménykedett. Csak amikor az utol­só Völkischer Beobachter-ban a többi SS-nagyságok halottá nyil­vánítását és elparentálását olvasta — olyanokét, akikről bizonyosan tudta, hogy élnek, gyúlt végleg vi­lágosság agyában — ez már a nagy' „átmeneti hadművelet...” Megfogalmazta — érdemektől hemzsegöen — saját halotti jelen­tését is, de már nem volt lap, hogy leközölje. Az előkelő fekete egyenruhát rongyokra cserélte, úgy bolyongott Németország útjain. Azután egyen­ruhát szerzett megint, úgysem hit­ték volna el, hogy nem katona, s hóna alatt különben is ott árul­kodott a tetovált két S-betű. Üj nevet választott, s ez végigkísérte: Benedikt Krause lett, a Waffen- SS tizedese, aki mindvégig csak keleten harcolt, a szovjet hadse­reg ellen, tehát joggal számíthat a Nyugat pártfogására. Miközben szentimentális sóhajokkal ecsetel­te Kruger, hogy mennyit gondolt az összeomlás napjaiban családjá­ra, egy kis részletről elfeledke­zett, hogyan bújkált Luise asz- szonynál: régi szeretőjénél. Elfe­ledkezett róla azért is, mert Luise jelentette fel az amerikaiaknál. A feleségére hasonlító, de annál tel- tebb szőke szépség ugyanis átnyer. gélt és a német őrn agyot egy ame­rikai sergeant-tal cserélte fel. Szö­gesdrót mögé került, hadifogolytá­borba, ahol a nagy fürkészés kor­szaka volt ez, mindenki a másik igazi énjét szerette volna ismerni, jól tudták, hogy az egymásnak feltaiát szépen hangzó mesék távol járnak az igazságtól. Kezdte már megszokni Krause bőrét, amikor egy szép napon az irodára hivatták. Rövid ideig vá­ratták, azután bevezették egy má­sik belső terembe, ahol két an­gol és két amerikai tiszt fogialt helyet. — Mit akar mondani nekünk, őrnagy úr? — kérdezte szenvtelen hangon az egyik angol, csaknem kifogástalan németséggel. Kruger összerezzent és nem tu­dott felocsúdni. Már-már elhatá­rozta, hogy megkísérli a lehetet­lent: a további tagadást, amikor ismerős hang térítette magához. A terem hátsó sarkából Frőben szólt hozzá —, igen, az a Frőben, akinek némi köze volt a fontértékesítési műveletekhez: — Kedves Krugerem, ezek az urak itt igen jólértesültek ... A beszélgetés azzal folytatódott, hogy Kruger rágyújtott egy Ches- terfieldre, s azzal végződött, hogy meghívták szakértőnek a brit had­sereg Toplitz-tavi expedíciójához. És megdicsérték szakértelmét: a fontok valóban kitűnőek voltak;.. (Folytatjuk) Szarvasmarhatenyésztési és takarmányozási bemutató a Felsőnyomási Állami Gazdaságban A Felsőnyomási Állami Gazda­ság a megyei törzskönyvi fel­ügyelőséggel karöltve mintegy 200 termelőszövetkezeti és állami gaz­dasági állattenyésztési szakember részére szarvasmarhatenyésztési és takarmányozási bemutatót tar­tott, ahol a gazdaság bemutatta 17 gai szarvasmarhatenyésztésének minőségi javulásához. A szarvasmarhatenyésztési be­mutató után a vendégek megte­kintették a gazdaság központi szé- rűskertjében elhelyezett 3 darab egyenként 16 vagonos Vámosi-féle légáramlásos szénaszárítási mód­A termelőszövetkezeti és állami gazdasági állattenyésztési szakemberek a Vulkán nevű tenyészbika utódjait bírálják. darab ivadékvizsgált bika 250 da- szerrel készített kiváló minőségű rab üsző utódját, és az ivadékvizs- lucernaszénát. Ezzel a módszerrel gált bikákat. A Földművelésügyi készített széna üde zöld színű, az Minisztérium részéről Krisztián összes levélzet rajta van, és ennek László főfelügyelő előadást tartott eredményeképpen a fehérje-tar- szarvasmarhatenyésztésünk hely- talma 13,6 százalék, a hagyomá- zetéről és az ivadékvizsgálat ered- nyos módszerrel betakarított lu­A Wolfgang nevű tenyészbika bemutatása. ményeiről, majd Takács Bertalan megyei törzskönyvi főfelügyelő ismertette az ivadékvizsgált bikák származását és bemutatta azok ki­állított utódjait. A bemutatót követő vitában fel­szólalók megállapították, hogy megyénkben az ivadékvizsgálat jó úton halad, melynek eredménye­cemaszéna 11,4 százalékával szent­ben, keményítő-tartalma 34,5 szá­zalék, míg a hagyományos mód­szerrel betakarítotté 26,4 százalék. Megtekintették még a meghívott szakemberek a gazdaság föld felet­ti silókazlait is, amelyek földelés nélkül 20 cm-es törekréteggel van­nak takarva, és a veszteség ki­Vámosi-féle légáramlásos módszerrel készült lucernaszéna megtekintése. képpen az várható, hogy a békés­csabai mesterséges termékenyítő főállomásnak rövid időn belül több ivadékvizsgált, javító hatású bikája lesz. Ez a tény nagyban hozzá fog járulni a megye terme­lőszövetkezetei és állami gazdasá­sebb költség mellett mégis mini­mális. A szakemberek egybehang­zó véleménye szerint a bemutatott szénaszárítósi és silózási módsze­reket szélesebb körben kell alkal­mazni, mert kevesebb költséggel jobb minőségű takarmány állítha­tó elő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom