Békés Megyei Népújság, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-01 / 258. szám

6 NÉPŰJSÁG 1961. november 1„ szerda Ülésezik a megyei képviselőcsoport A kirösladányi honismereti szakkör munkája és célkitűzései A széles Alföld végtelen sík­ságán az ezüstösen csillogó Sebes- Körös partján van a mi szülő­falunk, Körösladány. Aki csak keresztülutazik a köz­ségen, úgy látja, hogy ez is egy a sok alföldi poros-sáros községek közül. Nekünk mégis ez a legked­vesebb. Ha az utas letér az útról, elbe­szélget az emberekkel, megnézi a múlt emlékeinek megbecsülését, a község lakóinak munkaszerete­tét, kultúra és a szép iránti von­zódását, létesítményeit — kelleme­sen fogja magát érezni közöttünk. Honismereti szakkörünk is azt a célt tűzte ki maga elé, hogy be­csüljük népünk értékeit, állítsunk méltó emléket történelmünk, a munkásmozgalom hőseinek. De * ne csak a múlt felé tekintsünk, ha­nem nézzük meg a mát is. Épü­lő, szépülő termelőszövetkezeti községünk munkáját, kulturális fejlődését segítsük. Segítsük a párt kulturális célkitűzéseit, kor­mányunk programjának megvaló­sítását. Mit tettünk eddig? Hogyan fo­gunk tovább haladni? A munkát először is a legfogé­konyabb lakosokkal, az ifjúsággal kezdtük meg. Romantikus érdek­lődéssel fordultunk a régi teme­tők, kiszáradt folyómedrek, ke­rek kunhalmok története felé. A végeláthatatlan Sárrét-nád- rengeteg sokszor nyújtott mene­déket őseinknek. Sok régi szokást, történetet megőrzött a nép ebből a régi vízi életmódból. Nagy segít­séget jelentett neves néprajztudó­sok színes leírásai, múzeumok ér­dekes kiállításai ezekről az idők­ről. Aztán ismét a történelem nyúj­tott segítséget. Az 1735-ös Péró- felkelésben a mi falunk jobbágyai is részt vettek Vértesi Mihály ve­zetésével. Kapcsolatot kerestünk Békésszentandrás községgel, ahol szobrot emeltek községünk hősé­nek. 1848-as eseményekkel foglalkoz­va, a mezőberényiek lelkes Petőfi- kutatójával, Irányi Istvánnal ta­láltunk kapcsolatot, aki Petőfi Az orosházi Táncsics gimná­zium a gimnáziumok között első megyénkben, ahol az idén már olyanok érettségiztek, akik a négy esztendő alatt mindvégig poli­technikai oktatásban részesültek. A Táncsics idén érettjei — azok akik nem tanultak tovább, de azok is, akik felsőbb iskolákban foly­tatják tanulmányaikat — annak idején, az öt plusz egyes oktatás­nak megfelelően, hetente szorgal­masan eljártak az orosházi gép­állomásra. Kezdetben megismer­kedtek a szerszámokkal és a gé­pekkel, csak úgy külsőleg szem­lélődő módon. Később a szerszá­mokat kézbe is vették és jó szak­munkások szíves oktatása révén elsajátították a traktorok, kulti- vátOrok, kombájnok, cséplők ja­községünkön való utazásával is­mertetett bennünket. 1848—49-es szabadságharc ese­ményeivel foglalkozva pedig már egy évtizedes helytörténeti kuta­tómunka eredményeit tudtuk a Hazafias Népfront segítségével publikálni. Hősünk Tüköry Lajos, akiről az első magyarul megjelent könyvet kiadtuk. Nemcsak a magyar nép, hanem nemzetközi hős is volt. Nem csoda, ha községünk lakói iskolát, kultúrházat, parkot, em­lékművet avattak tiszteletére. A Rissorgimento 100. évfordulóján kormányküldöttségek találkozóhe­lye volt szülőfalunk. De nem álltunk meg 1848-nál. Nyomon követtük a nép életét a gátépítések, a Sárrét kiszárításá­nak korában is. A földmunkás-szervezkedés, ku­bikosok mozgalma, aratósztrájkok eseményeinek még ma élő tanúi is vannak. Ezek az idős harcosak hiteles tanúi a magyar munkásmozgalom történetének. Felbecsülhetetlen szolgálatot teszünk a párttörténet­nek, munkásmozgalom történeté­nek, ha ezeket a krónikákat hű­ségesen lejegyezzük. Különösen az első világháború után a Nagy Októberi Forradalom­ban részt vevő élő emberek visz- szaemlékezései, valamint a Ma­gyar Tanácsköztársaságban részt vett vöröskatonák hősi harcainak megörökítése elsőrendű kötelessé­günk. Ezek a veteránok leghűségesebb tagjai a honismereti szakkörünk­nek. Nemcsak a bőrükön érezték a tőke ostorát, hanem harcoltak ellene az illegalitás éveiben is. Rendkívül vonzóak az ifjúsá­gunk számára, amikor élményei­ket mesélik el. Az ő visszaemlé­kezéseik alapján tudtuk feldolgoz­ni a körösladányi direktórium forradalmi korszakát, Földmívelő Munkásegylet alakulását, kubiko­sok szervezkedéseit és az egész el­lenállási mozgalmat a fasizmus ellen. Kibontakozik az egész felszaba­dulás története. Pártalapítás, föld­osztás, a termelőszövetkezeti moz_ vitását. Mikor évek során ezen is túljutottak, megtanulták a gépek indítását, vezetését. Letették a traktorvezetői vizsgát, megkap­ták az igazolványt. Sokan közü­lük érettségi után nyomban ke­nyérre váltották tudományukat és felcsaptak traktorosnak. A to­vábbtanulók pedig, ha majd évek múlva mérnökként, orvos­ként, pedagógusként vagy mű­vészként elvetődnek a mezőkre, nem mint ’idegen, hanem mint hazalátogatott testvér, szó szerint vehető szaktárs szorítanak kezet a traktorossal, s ha felbuzdul bennük a virtus* maguk is a gép nyergébe pattannak, s megmutat­ják, hogy ők sem utolsók a mezei munkában! — húr — galom kezdetei, a kibontakozás útja. Kik számolnak be ezekről? Ma­guk a szakköri tagok. Az öreg 1919-es harcosoktól kezdve a mai termelőszövetkezeti mozgalom legjobb munkásáig, akik szeretik a szülőfalujukat múltjával, jele­nével és jövőjével együtt. Történelem, néprajz, földrajz érdekesen találkozik a gazdasági és politikai problémákkal össze­jöveteleinken. Foglalkozunk irodalmi kérdések­kel is. Például Arany János és a ladányi Márkus-monda története, Petőfi ladányi útja. Nyelvészethez tartozó anyag a jellegzetes tájsza­vak, mondások megbeszélése. Gazdag felderítésre váró anya­gunk van a népdalok, ősi táncok feldolgozására. Bartók is járt gyűjtő útján nálunk, akiktől dal­lamokat jegyzett, ma is élnek. Szeretnénk a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését is feldolgoz­ni, dokumentációval bemutatni. Munkánk nem áll meg, nem merevedik meg a múlttal, hanem az élet fejlődésével együtt kíván haladni. Megőrizni mindent, ami érték népünk számára. A mi községünk egy a sok ezer község közül. De mindegyiknek megvan a maga múltja, sajátos értéke, kultúrája. A nép megbe­csüli ezeket a hagyományokat, büszke rá, áldozatokat hoz érte, ha kell. Mutatja a mi falunk pél­dája. össze kell gyűjteni minden falu­ban ami érték, ami maradandó a néppel együtt. A falu kulturális forradalmát azzal tudjuk legjob­ban szolgálni, ha népünk a saját értékeit megismeri, mások érté­keit is megbecsüli. Szocialista ha­zaszeretetre, mások kultúrájának megbecsülésére nevelünk. Végh Mihály tanár, szakkörvezető Miért nem működik a tótkomlóst Kossuth Dalkör? 1955-ben ünnepelte fennállásá­nak 80 éves jubileumát a tótkom- lósi Kossuth Dalkör. Az akkor 50 tagú kitűnő vegyeskar, az őket köszöntő vendégkórusok zengő dalától kísérve, nagyszabású hangversenyen mutatta be tudá­sát. A dalkör munkáját azóta las­sú hanyatlás, majd az utóbbi időben a teljes némaság jellemzi. Mi történt a nagymúltú kórussal? Miért nincs Tótkomlós községnek daloló közössége? Lehet-e fel­emelő ünnepségeket, műsoros es­teket rendezni énekkar nélkül? Szabad-e elnémulni a dalnak? Egyesek szerint a dalosokban van a hiba, mások szerint az a baj, hogy két karnagy is van. Akad­hatnak nehézségek, de 80 éves együttes életéért, vagy elhalásáért a felelősség is élesebben felvető­dik. A község dolgozói nem nél­külözhetnek egy községi ének­kart. Helyes lenne, ha a községi pártbizottság mellett működő mű­velődési bizottság foglalkozna a dalkör problémáival és biztosíta­ná a kórus működését. Hrinák Rózsi, Horváthné, Molnárné, Szo- kolay Dezső, Karkus Lajos, Ri- bárszky István és a többi régi dalosok, a termelőszövetkezet jó néhány dalszerető fiataljával ké­pesek lennének megindítani a dalkör munkáját. Zengjen újra a dal Tótkomlóson! Feldmann József November 4-ón délelőtt 9 óra­kor tartja negyedik negyedévi ülését Békéscsabán a Hazafias Népfront helyiségében a megyei képviselőcsoport. Az ülésen töb­bek között a város- és községfej­lesztési tervek teljesítéséről, va­lamint az ötéves terv célkitűzé-1 A Békés megyei Építő és Tata­rozó Vállalat dolgozói ebben a negyedévben elkészítették a pusz­taföldvári egészségházat, a békési napközi otthont, s jó ütemben építik a medgyesegyházi kultúr­házat is. Pusztaföldváron és Bé­késen tegnap, október 31-én az új épületeket műszakilag átadták a község vezetőinek. A medgyes­egyházi kultúrház átadására no­vember 4-én kerül sor. Ezeken a jelentős munkákon kívül év vé­Falujáró kollégisták Nélkülözhetetlen munkanélküliek A Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusán is­mertetett nagyszerű program ha­tására a néhány millió amerikai munkanélküli közül többen felke­resték az USA külügyminisztéri­umát. A munkások kijelentették, hogy szeretnének kivándorolni az új vi­lágba: a Szovjetunióba. A hivatalnokok morcosán meg­tagadták a kivándorlás engedé­lyezését. Mint mondották, az Egyesült Államokban nélkülözhetetlen nagy szükség van a munkanélkü­liekre. Bizonygatták, hogy Ame­rikában munkanélkül lenni szent és hazafias kötelesség... Elemi dolog Az albán vezetők elvesztették internacionalista eszméiket. A ke­resésbe beszervezték az elerpistá- kat is: elemi dolog, hogy megta­lálják:.. Egészségügyi előadás Dr. Hüs Márton professzor a Dolgozók Házában számos részt­vevő előtt „A lázas semmittevés kórokozói” címmel nagyszabású előadást tartott. A hozzászólók többen hangsú­lyozták, hogy rejtélyes okok mi­att munka közben nincs idejük dolgozni. A professzor a betegek között recepteket osztott szét. r Óvatos duhaj Egy neves nyugati újságíró fel­kereste az egyik kaliforniai üdü­lőben a közismert fegyvergyá­rost. Az interjú a következőképpen .zajlott le: Újságíró: Mi az ön véleménye seiről lesz szó. Ezenkívül a me­gyei tanács operatív bizottsága tájékoztatja a képviselőcsoportot a mezőgazdasági árutermelésről, valamint a földművesszövetkeze­tek megyei bizottsága beszámol megyénk földművesszövetkezetei­nek kereskedelmi tevékenységé- i ről és fejlődéséről. géig még 29 helyen fejezik be az építkezést. A vállalat 17 brigádja közül igen nagy termelékenység­gel tűnt ki a Gyuraskó János ve­zette brigád, amelyik a szarvasi óvónőképzőt hozta rendbe, továb­bá Farkas László brigádja, ame­lyik a pusztaföldvári építkezése­ken járt elöl jó példával. Az eleki művelődési házból közvetít a rádió csütörtökön este az SZKP XXII. kongresszusának tanácskozásán elhangzott prog­ramról és a kommunistáik leszere­lési javaslatáról? Fegyvergyáros: Hagyjon béké­ben! Idegesen: Nem is biztos, hogy tanácskoznak... Újságíró: Biztos, minit a halöl. Fegyvergyáros: Atomhalál, ugye­bár. ; . Újságíró: Nem. Rendes, békés halál: ugyanis az atomhalál a kongresszus szerint már egyálta­lán nem biztos... Fegyvergyáros: Kár. Dühösen felfortyanva: Menjen a pokolba. Magának nem nyilatkozom. Újságíró, meglepetten: Miért!? Fegyvergyáros: Mert ön újság­író.^. Hihetetlenül ritka eset Tantori Jenő, a Gurgulya-gyár főkönyvelője október 20-án dél­előtt háromnegyed kilenckor be­hívta irodájába Halvány Piroskát, az alkönyvelőt. Megdicsérte a megszeppent leányt, amiért az igazgatónál szóvá tette a főköny­velői munka fogyatékosságait. A segítésért, hálájának jeléül, rózsa­csokrot nyújtott át bátor bírálójá­nak. Az esetet széltében-hosszában beszélték. Állítólag senki sem hiszi el. A lányt hazudósnak kiáltották ki... Nevelés A pedagógus gyermeke két nap­pal ezelőtt gumicsúzlival lelőtte az egyik békés járókelőnek a fejéről a kalapot. — A cipésznek rossz a cipője, a pedagógusnak rossz a gyereke — mondotta dühösen az ember, és a gyereket alaposan elnáspángolta. A gyerek otthon panaszkodott. Az embert feljelentették. Kide­rült, hogy az illető a pszichológiai neveléstan nyugdíjas professzora... Boda Zoltán Értesítjük vásárlóinkat, hogy a Békés megyei AGROKER Vállalat szakmánkénti leltározását az alábbi időpontban végzi: Textilraktár november 1—10-ig FÖMAG kirend. dec. 1—10-ig Gépraktár november 10—28-ig MÜNÖSZER kirend. Szeráru-raktár november 10—28-lg november 20—25-ig A leltározási időszak alatt az árukiadás szünetel. Békés megyei AGROKER Vállalat 52740 A politechnikai oktatás első gyakorlati eredménye A battonyai Martos Flóra Le­ánykollégium vezetői és kiszesei úgy döntöttek, hogy a jövőben azokban a községekben tartják meg a szülői értekezleteket, ahon­nan kikerülnek a kollégium tanu­lói. Az első ilyen szülői értekezle­tet Medgyesbodzáson tartották. A szülői értekezletet a kollégium kiszeseinek műsora követte. A Magyar Rádió és Televízió a Népművelési Intézettel közösen Népművelők negyedórája címmel rendszeres előadássorozatot ren­dez a jövőben. A sorozat első adá­sa csütörtökön este a Petőfi-adón 18.05 órától 18.20 óráig hangzik el, Amiről a klubokban beszélnek címmel, az eleki Hunyadi műve­lődési házból. kxuiiúvbun Békésen napközi otthont, Pasztaföldváron egészségházat adtak át az építők

Next

/
Oldalképek
Tartalom