Békés Megyei Népújság, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-07 / 263. szám

3 PÉPŰJSÁG 1961. november 7., kedd (Folytatás az 1. oldalról) gondolkodására, és arra készteti őket, hogy tevékenyen harcoljanak az új rendszer megszilárdulásáért. A mi hazánk függetlensége, né- pünk szabadsága is beletartozik abba a világtörténelmi folyamat­ba, melyet az 1917-es Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom győ­zelme nyitott meg, amellyel kezde. tét vette a kapitalizmus általános és állandóan mélyülő válsága. Né­pünk múltja is a kisemmizettség, a könyörtelen elnyomás és az el­lene való forradalmi tiltakozás időszaka volt. Népünk — amely eggyé van Szabó Sándor elvtárs beszéde forrva a szocialista tábor va­lamennyi népének a sorsával — .jövője a felemelkedés, a szocialista, majd a kommunis­ta életforma! Társadalmi fejlődésünknek a szo­cializmus irányában világos és cél. rávezető útját mutat ja a forradalmi harcok füzében született és meg­erősödött pártunk, melynek lénye­géből fakad népünk hűséges szol­gálata! Mi, magyar kommunisták, akkor teszünk még jobb szolgála­tot a szocialista forradalom ügyé­nek, ha dolgozó népűnkkel eggyélorrva, minden lehető jót megteszünk azért, hogy meggyorsítsuk a szo­cialista építés ütemét, hogy miha­marabb közelebb hozzuk azt a na­pot, mikor elmondhatjuk, hogy győzött hazánkban is a szocializ­mus. Az 1956-os ellenforradalom szét­zúzása óta nagyszerű eredménye­ket értünk el az ipar és a mező­gazdaság termelésében, melynek nyomán tovább gazdagodott az or. szag, tovább javult megyénk la­kosainak is a jóléte. Bizonyításként engedjenek meg néhány példát említeni: 1960-ban Békés megyé­ben munkabér címén 35,4 száza­lékkal nagyobb összeget fizettek ki, mint 1957-ben, összesen 1 mil­liárd 99 millió forint összegben. Ezenkívül a családi pótlék, a táppénz, és az egyéb személyi jel­legű kifizetett összeg 71,1 százalék­kal volt nagyobb, mint 1957-ben. Csak nyereségrészesedés címén 26 millió forinthoz jutottak a dolgo­zók. Teljesen érthető, hogy ez je­lentkezik a kiskereskedelmi forga­lomban, mely 1960-ban 1957-hez képest 29,6 százalékkal növeke­dett, elérte a 2 milliárd 430 mil­lió forintot. 1960-ban 22,6 százalékkal több élelmiszert, 26 százalékkal - . több ruházati cikkét, 44,5 szá­zalékkal több vegyesiparcik­ket vásároltak a dolgozók, mint 1957-ben. 1960-ban, egy év alatt, 3543 mosógépet, 9966 kerékpárt, 1552 125 köbcentis, vagy ettől nagyobb motorke­rékpárt, 8476 rádiót, 1727 tele­víziót, 54 millió forint értékű bútort, 8 millió forint értékű órát vásároltak a megye dol­gozói. Hol vannak már az 1930-as esz­tendők, amikor a mezőkovácsházi járásban és máshol is egy föld­munkás-család egy fóré számított évi összes jövedelme 37 pengő volt, s a kisbirtok forgalmi értéké­nek 125 százalék erejéig volt ter­helve? Az egykor kizsákmányolt munkás, kisemmizett summás, le­becsült népi értelmiség ma saját hazájában, a munkán alapuló, nö­vekvő jólétben mind magasabb távlatok felé tör előre a szocializ­mus győzelme felé. Ennek megfe­lelően fejlődtünk kulturális, szo­ciális és egészségügyi ellátottság­ban is. Az épített lakások száma 1957-től 1960-ig 4906, a dolgozók lakásainak villannyal való ellá­tottsága az 1957-es 69 százalékról 1960-ra 78 százalékra növekedett. Településeink száma 79, ebből 74 villamosított. Meg szeretném je­gyezni: 1945 előtt mindössze 24 helység volt villamosítva, ezzel szemben két éven belül elérjük, hogy nem lesz megyénknek egyet­len olyan faluja, ahol ne gyullad­na ki az emberi kultúrát szolgáló villanyfény! Fejlődtünk a gyógyí­tás feltételeinek megteremtésében is. Az orvosok száma 1957-hez vi­szonyítva __1960-ig 356-ról 391-re növekedett.1 ’Elvtársak! Pártunknak, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának politikai vonala lenini vonal. Reális, világos utat és célt jelölt meg népünk számára. A párt VII. kongresszusa hatá­rozatainak megfelelően a második ötéves terv időszakában befejez­zük a szocializmus alapjainak le­rakását, jelentős lépést teszünk előre a szocializmus teljes felépí­tése felé. Meggyorsítjuk a szocia­lizmus építését, tovább emeljük népünk anyagi és kulturális szín­vonalát. Mindezek eredménye­ként: hazánk, a dolgozók országa, erősebbé, gazdagabbá válik Népgazdasági tervünk előírásai azokon az eredményeken alapul­nak, amelyeket népünk, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésé­vel az 3 958—60-as évi hároméves terv időszakában elért. Hároméves tervünk gazdasági és politikai cél­jai teljesültek, sőt a termelés nö­vekedési üteme, színvonala és a mezőgazdaság szocialista szekto­rának fejlesztése terén elért ered­mények a terv célkitűzéseinél na­gyobbak. Az elért gazdasági fejlő­dés, a következetes és eredményes politikai munka alapján a há­roméves terv végére hazánk, és benne megyénk mezőgazdaságá­ban történelmi jelentőségű fordu­latot eredményezett. Falvainkban is uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. A munkás- osztály messzemenő támogatásával dolgozó parasztságunk pártunk politikájával egyetértve rálépett az egyedüli helyes, visszavonha­tatlanul jobb és szebb életet biz­tosító szövetkezeti útra. A hároméves terv időszakában az ipari termelés gyors ütemben növekedett, az előirányzott 22 szá. zalékos növekedéssel szemben 39 százalékot értünk el. A mezőgaz­dasági termelés három év átlagá­ban 12 százalékkal nőtt. A nem­zeti jövedelem az előirányzott 13 százalékkal szemben elérte a 22 százalékot. A hároméves terv teljesítésének és túlteljesítésének az eredményei azt mutatják, hogy a gazdasági és politikai munka színvonalának emelése jelentős tartalékokat tárt fel és biztosít a jövőben is a ter­vek teljesítéséhez és túlteljesítésé­hez. Hazánkban, mint ahogyan a tervtörvény is utal rá: a második ötéves terv időszaka alatt be kell fejezni a szocializmus alapjainak lerakását és át kell térni a fejlett szocialista társadalom felépítésé­re! Az említett célok valóraváltá- sáért folytatott harcban pártunk Központi Bizottsága, a forradalmi munkás-paraszt kormány a követ­kező fontos feladatokat jelöli meg. Engedjék meg, hogy szó szerint idézzem: Folytatni kell a szocialista ipar — elsősorban a nehézipar — fejlesztését. Az ipar terme­lőerőit a viszonylag kevéssé anyagigényes, magasképesíté­sű munkát igénylő, korszerű, keresett gyártmányok gazda­ságos előáliílására kell össz­pontosítani. Fejleszteni kell továbbá azokat az iparágakat, amelyek hazánk viszonyai kö­zött szükségesek és a nemzet­közi munkamegosztás kereté­ben előnyösen fejleszthetők. Az iparfejlesztés most követ­kező időszakában a fejlődés döntő láncsz.eme a termelé­kenység növelése, az ipar mű­szaki színvonalának nagyará­nyú emelése, az ipari termé­kek minőségének a javítása. Egész népgazdaságunk és társa­dalmi életünk továbbfejlesztésé­nek a legközelebbi években kulcs­kérdése a mezőgazdaság termelő­erőinek a fejlesztése, a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek to­vábbi szilárdítása, az életszínvonal emelése, az ipar számára fontos nyersanyagok termelésének a fo­kozása, a mezőgazdasági export növelése. A társadalom erőfeszíté­seit összpontosítani kell a mező- gazdasági 'termelés fellendítéséhez szükséges gazdasági, politikai és szervezeti feltételek megteremté­sére. Az említett célok gyakorlati va- lóraváltásáért dolgoznak az üze­mek munkásai, az ipar parancs­nokai: műszaki értelmiségiek, mérnökök és technikusok, amikor igyekeznek tartósítani a jó gazda­sági eredményeket. Ezt mutatja a megye iparának ez év háromne­gyed részének termelékenységi mutatója, amely szerint az elért termelésnövekedést a minisztéri­umi ipar 93 százalékban, a megye szocialista ipara összesen 81 szá­zalékban a termelékenység növe­kedéséből hozta. Elvtársak! Megyénk viszonylag jelentősen fejlődik a második ötéves terv időszaka alatt. Több, mint egymil- lúird forintot tétó ki az ipari üzé­rnek felújítására, korszerűsítésére, és új üzemek létesítésére fordított- összeg. Csak az Orosházi Üveggyár létesítésére 350 milliót fordítunk. A beruházások jelentősen nö­velik az iparban foglalkoztatottak számát, de ezek figyelembevételé­vel is hangsúlyoznom kell, hogy a megye fő oldala a mezőgazdaság. Minden nagyzás nélkül elmond­hatjuk: a megye 235 termelőszö­vetkezetének — amelyek több mint 600 ezer katasztrális holdon gazdálkodnak és több mint 80 ezer termelőszövetkezeti tagot tömörí­tenék — igen jelentős szerepe, fel­adata van a népgazdaság szükség­letének megtermelésében. A párt megyei bizottsága a párt Központi Bizottsága által megje­lölt, helyes célkitűzéseknek meg­felelően járt el, amikor hozzákez­dett és kimunkálta a megye me­zőgazdaságának részletes terveze­tét. Az országos tervek csak úgy válnak valóra, ha a helyi tervekben realizálódnak A mi terveink bátrak, de reálisak. Ezek szerint el kell érnünk, hogy a második ötéves terv végére ke­nyérgabonából 174 ezer hold átla-. gában a jelenlegi 10,6 mázsáról 15 mázsára növeljük az egy kataszt­rális holdra eső átlagtermést. A kukoricátermelés eredményeit az 1960-as 14 mázsás szemestermény­ről 20—22 mázsára, a cukorrépát katasztrális holdanként az 1960-as 134 mázsáról 170—180 mázsára kell növelni. Jelentősen akarjuk növelni az öntözött kultúrnövé­nyek területét is. Az állattenyész­tésben alapvető célkitűzésünk a hozam erőteljes növelése, különös tekintettel a sertés- és baromfi- tenyésztésre, hogy a lakosság nö­vekvő igénye mind jobb kielégí­tést nyerjen — hús-, zsír-, tej-, to­jás-, zöldség- és más szükségleti cikkekből. Ennek megfelelően a második ötéves terv végére a tej­termelést mintegy 40 százalékkal, a tojás hozamát 40—45 százalék­kal, a gyapjú termelést 25—30 szá­zalékkal kell növelni 1960-hoz vi­szonyítva. —-----1 E lérhetők-e, megvalósíthatók-e ezek a célkitűzések? Csak igenlően felelhetünk a kérdésre. A megye állami gazdaságai, termelőszövet­kezetei (jelenleg még néhány ki­vételével) határozott választ adtak és fognak adni a kétkedőknek, hogy igen, megvalósítható. Ezt példázza ez évben elért szép gabonatermésünk is. mely 160 ezer hold átlagában elérte a 10,6 má­zsát. Az okos, fegyelmezett emberi tevékenység a biztosítéka annak, mely kiaknázza a terv számait, s ezeket a számokat hús, zsír, ke­nyér, tej, zöldség és más formá­ban teszi alapjává az emberi jólét további növekedésének. A szebb és gazdagabb holnap feltétele a szorgalmas ma! Nem lehet kétséges, hogy a gaz­dagabb holnap beköszönt, mert az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta eltelt évek ta­pasztalatai azt bizonyítják, hogy a ma gazdagabb a tegnapnál és törvényszerű, hogy a holnap gaz­dagabb legyen a mánál, ha min­den vezető, a megye minden be­csületes embere az önmaga, a csa­ládja és a népe iránti felelősséggel áthatva tesz mindennap többet és többet, hogy épülő, szépülő ha­zánk még erősebb, népe még gaz­dagabb, boldogabb legyen! így és csak ezen az úton, csak ilyen módon lehetünk méltó köve­tői az Októberi Szocialista Forra­dalom dicső harcosainak, építői, megvalósítói a győzedelmeskedő szocialista társadalomnak — fe­jezte be ünnepi beszédét Szabó Sándor elvtárs. Az ünnepség első része az Inter- nacionálé hangjaival ért véget, majd öntevékeny kultúrcsoportok szórakoztatták a résztvevőket. HARMATH - RÉTI: (26.) gerig. Így egy rejtett kijáraton a Másnap az urak megszemlélték pincéből minden feltűnés nélkül maguknak Fritz Schwendet. Ener_ egyenesen az Adriára csónakázhat gikus kopogás után konzervatívan 32 ember. Nem valami lényeges elegáns, magas, karcsú, fiatalos körülmény, de ilyen jellegű mun- arcú férfi lépett a szobába. Hofe- kánál nem árt. Ezennel feL „ánlorn hér haja és fekete csontkeretes 32 ügynek a Rozmaring villát, gon- szemüvege valahogy első pillan­tásra is jelentőségteljessé tette, árasztotta a magabiztosságot, a szilárdság szobra volt. — És ha szabad érdeklődnöm, mi lenne a vállalkozás fedezete? — kérdezte, amikor Domer közölte, miről lenne szó. — Az egész Harmadik Biroda­lom. Megfelel? — válaszolt Sched- lenberg és a vendég meghajolt. — Vállalom. Munkatársaim lis­táját néhány napon belül felter­jesztem Ami a színhelyet illeti, van egy luxusvillám Abbáziában, közel a Quamerohoz és mégis csöndes, gyönyörű helyen. Az elő­ző tulajdonos nagy különc volt: lagúnát építtetett a villától a ten­VII. A Cicero-ügy törölte le bal arcáról a szappanha­bot, hogy felvegye a fehér kagy­lót. Tudta azt, hogy beszélgetéseit lehallgatják és mint ő maga is igényt tartott az angol követség alkalmazottainak csevegésére, az ő mondatait a másik félnek adták el az ügybuzgó török rendőrök. Semleges telefont várt tehát, nem számított fontos üzenetre. A kagylóban azonban izgatott női hang szólalt meg, olyan len­dülettel és erővel, hogy kénytelen volt kicsit távolítani fülétől. — A nagykövetségről beszélek, kérem üljön azonnal kocsiba. A látogató már várja hivatalában. Rendkívül fontos ügyben. Bemutatkozásra nem volt szük­ség, felismerte az első titkár fe­leségének hangját, ott laktak a nagykövetség épületében. Az első titkár régivágású diplomata volt, Moyzisch lenézte és csak úgy be­szélt róla, mint a követség ház­őrző kutyájáról. Az ankarai nagy- követségen és az isztanbuli konzu­látuson már régen nem a klasszi­kus, szamárlétrái beosztás számí­tott. Moyzisch ugyan „csak” gazda, sági attasé volt beosztását tekint­ve, valójában ő irányította a tö­rökországi német titkosszolgála­tot. A nagykövettel, Papennel egyenrangú félként beszélt és iga­zában egy riválisa volt: Max Willi Götz, aki Ankarában Canaris rai német nagykövetség gazdasá- kémelhárító szolgálatát képviselte, gi attaséjának lakásán. Moyzisch Hivatalosan együtt dolgoztak, randevúra készült —- a szőke Bes- valójában pattanásig feszült volt sie várta a Pera-bárból — és ép- köztük a helyzet. Eltértek jelle­dclkodjanak rajta. Uraim, köszö­nöm a bizalmukat, szeretem a nagystílű dolgokat és nem távo­záskor kötelező formulaként, ha­nem szívemből mondom: — Örülök, hogy megismerked­tünk. Amikor becsukódott mögötte az ajtó, Domer felcsattant: — Ez az ember büntetett előéle­tű szélhámos. Elvi okokból ellen­zem a jelöltjét, Frőben. S' hellenberg a noteszével ját­szadozott: — Ez az ember büntetett előéle­tű szélhámos. Azt hiszem, az isten is nekünk teremtette. Gyakorlati okokból elfogadom a jelöltjét, Frőben. És a hamis fontok szétáramlot- tak... 1943. egyik kora őszi délután­ján türelmetlenül csengett a tele­fon Herr Moyzischnak, az anka- pen borotválkozott. Kellemetlenül műkben is, Moyzisch óriási terve-

Next

/
Oldalképek
Tartalom