Békés Megyei Népújság, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-29 / 281. szám

.2 M ÉP ÚJ SÁ6 1961. november 29., szerda A NEMZETKÖZI JOG ÉS A NÉMET KÉRDÉS I szovjet kormánynyilatkozat és a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetéséről szóló egyezménytervezet nemzetközi visszhangjából Napjaink egyik legfontosabb és leg­többet vitatott nemzetközi problémája a német kérdés. Megértéséhez szüksé­ges rövid áttekintést nyújtani a máso­dik világháborút közvetlenül megelőző és követő eseményekről. Tudjuk, hogy Németország 1939-ben megnemtámadási szerződést kötött a Szovjetunióval. Hitler hadserege 1941. június 22-én a Szovjetuniót — a fenn­álló megnemtámadási egyezmény elle­nére — megtámadta. Az érvényes nem­zetközi szerződéseket semmibevéve rá­tört a többi békés államra. Egymás­után rohanta le Csehszlovákiát, Len­gyelországot és a többi európai orszá­got. Tömegesen irtották ki a lengyele­ket, cseheket és a zsidókat. A hágai konferencián 1099-ben egyez­ményt írtak alá, melynek értelmében: „az egymással hadbanálló feleknek nincs korlátlan joguk az ellenségnek ártó eszközök megválasztásában.’* El­tiltották a fojtó és mérgesgázok, vala­mint a dumdum-iövedékek használa­tát. Ezeket a nemzetközi jogi rendelke­zéseket a németek durva módon fel­rúgták. Németország felrúgta ezeket a ren­delkezéseket az első világháború folya­mán is, ezért eltiltották Németorszá­got az 1919-es Versailles! békében is a gázok előállításától és importálásától. Németország 1945. május 8-án 15 óra­kor kelt nyilatkozattal kijelentette, hogy feltétel nélkül megadja magát. Ezzel a meg nem engedett fegyverek használata és az embermilliók pusztí­tása véget ért. A német haderők pa­rancsnoksága parancsot adott az összes szárazföldi, tengeri és légierőknek, hogy mindennemű hadműveletet 1945. május 8-án 23 ára 0 perckor szüntessenek meg. A győző nagyhatalmaik ezt tudo­másul vették, és 1945. július 5-én ki­hirdették, hogy Franciaország, az USA, Nagybritannia és a Szovjetunió kormányai veszik át Németország te­rületén a legfőbb hatalmat, és gyako­rolják mindazokat a jogokat, amelye­ket eddig a német kormány és az egyes német hatóságok gyakoroltak, anélkül azonban, hogy a jogok átvétele Németország annexióját jelentené. Né­metországot a feltétel nélküli megadás folytán kötelezték, hogy: 1. szüntessen meg a szárazföldön, a tengeren és a levegőben mindennemű hadműveletet: 2. minden fegyveres erejét szerelje le: 3. minden repülőgépét adja át a szö­vetségeseknek, ugyanígy a hadihajókat és a szállítási eszközöket is. 4. tartóztassa le a név szerint megje­lölt náci vezetőket; 5. a szövetségesek belátásuk szerint szükséges csapa tóikat fognak Németor­szág területén elhelyezni; 1945. július 1-től augusztus 2*-ig folyt a potsdami tanácskozás, amelyen a győző nagyhatalmak megállapodtak, hogy milyen rendelkezések alapján fogják megkötni a békeszerződést. Mint tudjuk, ez a mai napig nem va­lósult meg. 1942. január 1-én a washingtoni nyi­latkozatban az Egyesült Nemzetek kö­telezték magukat, hogy sem különbé1 két, sem külön-fegyverszünetet nem kötnek az ellenséggel. Ennek ellenére 1942-ben és 1943-ban Svájcban a Szov­jetunió háta mögött és tudomása nél­kül tárgyalások folytak Anglia, az USA és Németország között, hogy Német­országgal különbékét kössenek. A korábbi megállapodások ellenére a nyugati zónákat egyesítették. Német­ország ketteszakításával megalakították Nyugat-Németországot, és a megálla­podások ellenére külömbékét kötöttek N y ugat-Németo rszá ggal. 1954. augusztus hó 31-én a párizsi konferencián elhatározták, hogy Nyu- gat-Németország újból hadsereget lé­tesíthet, de azt az amerikai főparancs­noknak rendelik alá a NATO kereté­ben. Németország nyugati része je­lenleg újra tűzfészke lett a fegyver­kezésnek és a háborús uszításnak. Olyan katonai erőt alakítottak ki, amely rendkívül veszélyes az egész világra. A fegyverkezési kiadások állandóan emelkednek. Mint annak idején Spár- ta — jelenleg Németország is katonai állam lett. A fasiszta szervezetek ismét működnek. A volt SS fasiszta szerve­zetnek jelenleg 45 jogutód egyesülete van, 42 fasiszta ifjúsági szervezet is működik. Ezek a szervezetek nyíltan követelik, hogy Kelet-Németországot csatolják Nyugat-Németországihoz. A Der Spiegel nyugatnémet lap a kö­vetkezőket írta: „A Szovjetunió és a szocialista országok régen felismerték azt, amit a nyugati kormányok még ma sem ismernek fel, hogy ha a nyu­gatnémet hadsereg felfegyverzése olyan ütemben folyik, mint ahogy napjainkban, akkor 1965-re olyan po­tenciális katonai erőt képez, amely ké­pes lesz egy újabb háború kirobbantá­sára, belerántva magával nyugati szö­vetségeseit is.” Mindezeket megtehetik, mert nincs békeszerződés, amely rendezné a né­met állam helyzetét, határait, jogait és kötelezettségeit más államokkal szem­ben; Az elmondottak miatt a békeszerző­dés megkötése és ilyen módon a re- vansásták megfékezése nem tűr halasz­tást. Ez a nemzetközi politikában az egyik legsürgősebb megoldásra váró kérdés, mert ha Nyugat-Németországot időben nem fékezik meg, úgy mindent meg fog tenni egy harmadik világhá­ború kirobbantása érdekében; A német kérdéssel összefüggésben a nyugati hatalmak azt a látszatot kel­tik, hogy a Szovjetuniónak a béke­szerződés megkötésére irányuló törek­vése a korábbi egyezemcjnyek megsze­gését jelenti. A valóság az, hogy a megállapodások ellenére a nyugati ha­talmak az egyezményeket felrúgták, és 1949. szeptember 20-án megalakították a Német Szövetségi Köztársaságot. Ez tette szükségessé a Német De­mokratikus Köztársaság létrehozását 1949. október 7-én. Jelenleg tehát két német állam van, békeszerződés nél­kül. A most érvényben lévő fegyverszü­neti egyezmény Németország és a volt hadviselő felek közt azt jelenti, hogy a hadműveleteket a felek megegyezéssel felfüggesztették. Ez csak azt teszi le­hetővé, hogy a hadban álló felek a bé­ke feltételeit megtárgyalják. A politi­kai jellegű kérdéseket a fegyverszü­neti egyezmény nem döntötte el, mert azt asak katonai parancsnokok kötöt­ték. A fegyverszüneti egyezménnyel szemben a háború megszűnésének nemzetközi jogilag elfogadott módja a békeszerződés, amely jogilag is hely­reállítja a hadviselő felek békés kap­csolatát; Egy héttel előbb kezdik a nyugdíjak kifizetését A nyugdíjaik szokásos kifizetési ideje egybeesik az ünnepekkel, a zsúfoltság elkerülésére a nyugdí­jak kézbesítését már egy héttel előbb, december 15-én megkezdik, s 20-ig, mire az ünnepek előtti le- vél-„hajrá” megindul, mindenki meg is kapja járandóságát. A posta intézkedései biztosítják, hogy mindenki megkapja az ünne­pekre szánt küldeményeket. Az idén azonban a karácsony hármas munkaszüneti nap lesz, ezért leve­let szombaton, csomagot pedig va­sárnap kézbesítenek utoljára. A posta már most felhívja a közön­ség figyelmét: gondoljon arra, hogy idejében adja fel a karácso­nyi csomagot, a jókívánságokat tartalmazó levelet, üdvözlőlapot. (MTI) A hadui.lapot csak a békekötéssel szűnik meg a felek között. Ez a béke- szerződésnek az alapvető kihatása. Je­lenleg tehát Németország és a Szovjet­unió között a hadiállapot még fenn­áll, és ez annak tudható be, hogy a nyugatnémetek és szövetségesei soro­zatosan megszegték a nemzetközi szer­ződéseket. Végül néhány szót Nyugat-Berlln szerepéről is: Nyugat-Berldn az NDK területén be­lül fekszik, ennék ellenére a nyugat­németek ké-mkozpontja. A nyugatné­met kormány Nyugat-Berlint a 12. tar­tománynak tekinti annak ellenére, hogy a nyugati nagyhatalmak kijelen­tései szerint sem tartozik az Nyugat- Németországhoz. Jelenleg, mint kémköapont nagy sze­repet játszik az Imperialisták tervei- ban. Ott van a Haditengerészeti Felde­rítő Hivatal is, ezenkívül az angolok és franciák is rendelkeznek ott kém- szervezetekkel. Az érvényben lévő megállapodások szerint Nyugat-Berlin- ben nem szabad hadfelszerelési tár­gyakat gyártani, ennek ellenére 25 ha­dianyaggyár a NATO részére hadi­anyagot gyárt. Az elmondottak igazolják, hogy szük­ségesek voltak a Német Demokratikus Köztársaság azon intézkedései, ame­lyek megakadályozzák a nyugat-német­országi és nyugat-berlini militarista erők tevékenységét. — A Szovjetunió soha nem fog elsőnek fegyvert hasz­nálni, de minden erőszakra méltó vá­laszt fogunk adni — mondotta Hrus­csov elvtáns. A háború még mindig elkerülhető és megakadályozható, mert a kialakult erőviszonyok a szocialista tábornak kedveznek. A Szovjetunió erőfölénye nemcsak rakétafegyverek gyártásában, hanem a hagyományos fegyverek terü­letén is megmutatkozik. A német kérdés megoldása a béke megvédésének kulcsproblémája. Ár­talmatlanná kell tenni a második vi­lágháború veszedelmes maradványát — a harmadik világháború kirobbantásá­nak tűzfészkét. Ezért jelentette ki Hruscsov elvtárs. hogy a békeszerző­dés megkötése hosszú időre nem tűr halasztást; DR. CSANALOSI ÁRPÁD G-yvfla ■ (TASZSZ) PRÁGA A Szovjetunió újra magához ra. gadta a nukleáris kísérletek betil­tásáról szóló egyezmény megköté­sének kezdeményezését — írják a prágai lapok. A Rudé Právo közli a szovjet kormánynyilatkozat és egyezménytervezet teljes szövegét, s kiemeli belőlük azokat a része­ket, amelyek szerint megvan a re­ális lehetősége annak, hogy az ál­talános és teljes leszerelés útján megakadályozzák a nukleáris há­borút, és megőrizzék a békét. VARSÓ A lengyel társadalom mély meg­elégedéssel fogadta a szovjet kor­mány nyilatkozatát. A lapok fel­hívják a figyelmet a Szovjetnió következetes béketörekvésére, hangsúlyozzák annak elhatározott­ságát, amellyel a fő cél, az általá­nos és teljes leszerelés megvaló­sítása felé tör. BUKAREST A Román Népköztársaság lakos, sága is helyesléssel fogadta a szov­jet kormánynyilatkozatot, s az atom. és hidrogénfegyver-kísérle- tek beszüntetéséről szóló egyez­ménytervezetet. Valamennyi lap bő terjedelemben ismerteti e do­kumentumokat. A Scinteáa hang­súlyozza, hogy az általános és tel­jes leszerelés megvalósítása az iga. Becs (MTI) November 29-én 70. születésnap­ját ünnepli Julis Raab, volt oszt­rák kancellár. Ez alkalommal róla nevezték el a Bécs Meidling-ke- rületóben épülő új lakótelepeket Raab nevéhez fűződik a kor­mányelnöksége alatt megkötött osztrák államszerződés. Az egy­kori Sankt-Pölten-i építőmestert a II. világháború utáni reélpolitiká- ja emelte a kancellári székbe. Az zi út a békéhez, s hogy a genfi ta­nácskozásoknak igazolniok kell a népek reménységét. PÁRIZS Franciaországban rendkívül nagy érdeklődéssel fogadták a Szovjetunió kormányának nyilat­kozatát és egyezménytervezetét. A keddi párizsi lapok általában első oldalaikon, nagybetűs címek alatt ismertetik a Szovjetunió új, béke­szerető kezdeményezését. „A Szovjetunió, hogy reális lé­pést tegyen az általános és teljes leszerelés felé, javasolja a nukleá. ris kísérletek betiltásáról szóló egyezmény mielőbbi megkötését. A szovjet kormány véleménye sze_ rint Franciaországnak is részt kell vennie a tárgyalásokon” — hirdeti a l’Humanité címe. Hasonlóan ír a Liberation is. KAIRÓ A kairói lapok vezető helyen és részletesen ismertetik a Szovjet­unió kormányának nyilatkozatát és javaslatait. A lapok felhívják a figyelmet arra, hogy a Szovjet­unió Franciaországot is be akarja vonni a tárgyalásokba — kiemelik a lapok a szovjet kormánynyilat­kozat ama részét, amely hangsú­lyozza,- hogy a nukleáris fegyver­rel rendelkező hatalmaknak fő célként „az általános és teljes le­szerelésről szóló egyezmény meg­kötését” kell maguk elé tűzni. fekvő Ausztria igazi életérdekeit: állást foglalt Ausztria független­sége és önként vállalt örökös sem­legessége mellett. Raab ez óv tavaszán az Osztrák Néppárt jobboldali reformistáinak személye ellen intézett heves tá­madásai miatt mondott le. Azóta az Osztrák Néppárt örökös dísz­elnöke és az Osztrák Iparkamara elnöke. államférfi ú realitásával szemlélte Túri András: EG A GYÁR Raab volt osztrák kancellár 70 éves a két világtábor határvonalán 12. Szól a dzsessz. Igen, a valódi, hamisítatlan dzsessz. A zenészek fehér szmokingja csillog a zene­kart megvilágító sárga fényben és csillognak a hangszereik. Vijjog a furulya, rikolt a piszton, sikolt a szakszofon, ritmusra dalol a zon­gora, csattan az üstdob, a tenyér­nyi táncparkett kefe fénybe burko­lózik, az asztalok körül füstfá­tyol lengedez. Falba épített ezüst légcsavarok hajtják a levegőt, a hőség mégis kibírhatatlan. A lányok válla fé­nyesen remeg, olajbarna bőrükön szikráznak a fénypászták. A kel­lemes fehér ingek között egyné­hány színes s a színesek mintha jobban rángatnák tagjaikat, me­I részebben dobálnák derekukat a tánc ütemére. S a színes ingesek mind együvé tartoznak. Egy asz­I tálnál ülnek, velük három-négy lány is, jóval hangosabbak a kelle­ténél. — Dodó hol van? — visít egyi­kük. — Neked már csak Dodó szá­mít? — formed rá az egyik fiú. — Dodó ma nem dajdajozik, üz­leti tárgyalása van. — Ez jó! Dodó és az üzlet! — Fogd be már a csőröd! Mi is vagyunk olyan fiúk, mint Dodó. — Csak szeretnétek. Egy másik lány veti oda ezt a válla fölött, egy fásult arcú, barna lány, fülében diónyi díszekkel. Szemében jó adag nevetés. — No nézd csak a hercegnőt! Mi az kisanyám, talán untatunk? Lemorzsolódhatsz, ha akarsz, nem megyünk utánad kunyerálni. — Nem tudom, akkor is így szómád-e a sódert, ha Dodó itt lenne. — Hagyjatok már a fenébe az­zal a Dobóval. Valami baj van az epétekkel. Gyerünk inkább tán­colni. Négyen elmentek, a többi unat­kozva néz körül. Pincér siet el ar_ ra. — Hé papa, hozzon még három konyakot. De gyorsan, mert évek óta szomjazunk. A „papa”, egy öreg, fáradt pin­cér rábólint és megy, hozza a há­rom konyakot a pénzes legények­nek. Aztán elalszik minden fény, csak a mikrofon környékére ve­tődik egy sárga sugár és megje­lenik a dizőz. A fekete nő csupa érzékiség és csupa ritmus. Óriási ováció fogadja. íme, egyes ifjak eszményképe, a dzsessz-énekes. Az ember, akiért felelőtlenül és következményeik nélkül lehet ra- jongani, aki a valóságos életből elvisz egy másik, egy álomvilág­ba, a lehetetlenségek és banalitás világába, aki egyfajta zavaros szentimentalizmust testesít meg a romantikátlan generációban. A dizőz énekel. Előre-hátra rin­gatja felső testét, ujjával pattint, torokhangon vonít, hogy rögtön utána a legerotikusabb mélységbe zuhanjon. Keble csaknem kibugy- gyan estélyi ruhájának kivágásá­ból s ezek a keblek valóban szé­pek és izgatok. Az egész nő na­gyon szép és izgató. Ismeri a tit­kot, a ritmus feletti uralkodás tit­kát, a nemiség hatalmas vonzását. A színes ingesek előre-hátra rin. ganak székükön, lábuk öntudatla­nul veri a taktust. Ez az igazi élet, az életük egyetlen értelme, a tánc és a ritmus bódulata, a má­sik világ. A lányok az egyneműek szakértelmével gusztálják a nőt, azzal a szent meggyőződéssel, hogy ugyanezt ők jobban csinál­nák. A dizőz énekel. Németül, ola­szul és angolul énekel. Paul An- ka számokat énekel ugyanazon a rekedtes és furcsa férfihangon, mint a szerző, a húsz esztendős sláger-zseni. A hatás elképesztő, s a nyomában felzúgó taps orkán­szerű. A dizőznek ráadást kell ad­nia. Pedig nem szívesen ad, hisz az éjszaka során még háromszor kell a mikrofon elé állniá. — Tud a bőr dalolni — állapít­ja meg az egyik színes inges mű­bíráló, amikor a ráadás is véget

Next

/
Oldalképek
Tartalom