Békés Megyei Népújság, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-18 / 246. szám

10 HÉPŰJSA6 1961. október 18., szerda Évente 300 000—350 000 lakos kap jó ivóvizet a második ötéves tervben Az új tervidőszakban előtérbe kerül az alföldi városok vízellá­tásának fejlesztése. A második öt­éves tervben előnyös változtatást jelent, hogy a vízgazdálkodási be­ruházásokból az eddiginél jóval nagyobb összeg jut a csatorna­hálózat bővítésére és korszerűsí­tésére is. Az Országos Vízügyi Főigazga­tóság legnagyobb beruházása a békéscsabai és a nyíregyházi köz­műépítés és csatornázás. Nyír­egyházának a 12 kilométerre fek­vő Kótaj község határából szállí­tanak majd naponta nyolcezer köbméter vizet. Az Alföldön bő­vítik még Szentes, Kecskemét, Hódmezővásárhely, Debrecen, Hajdúszoboszló, Szeged és Szol­nok vízellátását, vagy csatornahá­lózatát is. Mint ismeretes, Békés­csabára még ez évben eljut a bő­séges és jő ivóvíz. A Vízügyi Főigazgatóság átfo­góbb intézkedésekkel központi víztermelő egységek építésével egyszerre több község vagy város vízellátásáról gondoskodik. Bor­sod megyében ezzel a módszerrel már vízhez jutott Kazincbarcika és tíz község. A második ötéves tervben bekapcsolják a hálózatba Ózd egy részét, és még csaknem húsz községet. Salgótarján és még néhány falu vízellátására az Ipoly völgyétől építenek 23 kilo­méter hosszú vezetéket. Hasonló elvek alapján kap vizet Miskolc, Székesfehérvár, Vác, Pécs, Sop­ron és még több város, sőt a Ba­laton mellett Szántód, Zamárdi és Balatonföldvár is. A második ötéves tervben a falvakban évente 150—200 kutat fúrnak vagy ásnak és mintegy húsz törpevízművet helyeznek üzembe. Az új ipari üzemek is építenek vízműveket, s adnak vi­zet a lakosságnak. így mindent egybevetve, évente 300 000— 350 000 lakos kap majd vizet az új tervidőszakban. Ezenkívül a városok és települések csatorna­hálózata mintegy 500 kilométer hosszú főgyűjtő és leágazó veze­tékkel bővül a második ötéves terv végéig. (MTI) Szarvasi Füzetek — Készül a község nagy monográfiája Szarvason a községi tanács és a Hazafias Népfront-bizottság tá­mogatásával neves kutatók, pe­dagógusok feldolgozzák a vidék történetét. Szarvasi Füzetek cím­mel frusztrált helytörténeti és A népművelésről „Nem könnyű feladat: minden­nap újabb és újabb pedagógiai nehézségek, szívet, lelket kívánó meggyőző beszélgetések, előadá­sok teszik próbára a népműve­lőt ... ” — mondotta egy ismerő­söm, aki maga is egy azok közül, akik ilyen feladatokat oldanak meg nap, mint nap és nem min­den eredmény nélkül. Sok-sok előadás, százakat szó­rakoztató és tanító ismeretter­jesztő tanfolyam, szaporodó fa­lusi könyvtárak, amelyek nem­csak népes olvasótáborral, de so­kasodó olvasnivalóval is rendel­keznek, bizonyítják eredményei­ket. — Doboz „istenhátamögötti hely”... — mondogatták azelőtt a városi emberek és nemrégen, amikor ott jártam, éreztem iga­zán mennyire nem igaz ez a kije­lentés ma. Hogy nem, legjobban talán az az eleven élet bizonyítja, amelyről a dobozi kiszes fiatalok meséltek. Igaz, nincs még rendes kultúrhá- zuk sem, de amíg lesz, addig sem tétlenkednek népi táncosaik. A könyvtár is talált magának helyet. Nehéz a munkájuk a kez­detleges körülmények közt, de van már ahol a kultúra virágzik. Feléled, mert vannak akik támo­gatják és a város egyre közelebb kerül hozzájuk. A gyulai járási könyvtár és Jókai Mór kultúrott­hon nem egy tsz-t és falusi KISZ-szervczetet támogat könyv­vel, előadásokkal és kulturális rendezvényeknél fontos jó taná­csokkal. Pedagógusok, könyvtáro­sok és üzemi kultúrfelelősök igyekeznek minél szélesebb kör­ben kiterjeszteni munkájukat, ezernyi lehetőséget keresve és nyújtva az embereknek a mű­velődésre. —gr— ismeretterjesztési kiadványt szer­kesztenek. A füzetsorozatban dr. Vincze Ferenc a helyi Tessedik Sámuel Mezőgazdasági Techni­kum igazgatójának útikalauza, dr. Maday Pál Szarvas község a Tanácsköztársaság idején című könyve, dr. Hanzó Lajos Kossuth- díjas tanár Tessedik Sámuel ki­sebb írásai című gyűjteménye, és dr. Nádor Jenő nyugdíjas gimná­ziumi igazgatónak a Körös-menti község 1848-beli eseményeit meg­örökítő műve jelent meg eddig az eltelt egy évben, a híres gyomai és gyulai nyomda nyomtatásá­ban. A községi tanács és a népfront- bizottság' megbízta dr. Maday Pál szegedi egyetemi tanárt Szarvas község történetének megírásával is. Pj ö ílu leml // //YÍ //7/ / / //Í // Kint a tág kórház­udvaron nagy a zson. gás, forgalom. Ott egészséges emberek jönnek-mennek vagy legalábbis még egye­lőre annak számíta­nak. De benn a kórte­remben teljes a csend. A szomszéd-ter­mekből szüntelenül hallani az ajtók csap- dosását, üvegek és nikkelezett tárgyak koccanását, csak úgy visszhangzik a folyo­só. A régi betegek tudomást sem vesz­nek róla. Ök tudják, hogy ilyenkor a nő­vérek készítik elő a penicillint és egyéb oltó-szereket, hogy mire jönnek az orvo­sok, minden készen legyen. Legtöbbjükről azt gondolná az em­ber, hogy alszik, de ki tudja? liehet, hogy csak pihennek így be. csukott szemmel és gondolatban barátsá­gosabb helyeken jár­nak: az övéik között. A felnőttek álmodoz­nak, a gyerekek vá­gyakoznak. Csak a kis ötéves Lacikán látszik, hogy nem alszik. Nyitva van a szeme és bámul az ablaküvegen át. Ki tudja mit? Talán a kék eget, a végte­lenséget. • Ö már nem vágyik és nem vár senkit, tudja, hogy hiába! Sokáig tart az ő gyógyulása és addig nem mennek érte. Azóta, hogy kórház­ba vitték, de sokan jöttek és mentek el gyógyultan és ő még mindig bent van. Eleinte sírt, nagyon sokat sírt, de hiába. Apukája nem ér rá, anyukája rég halott. Kórtermi beteg-társat „sírómasinának’’ ne­vezték, amiért mindig sírt, ápolói pedig kénytelenek voltak erélyesen bánni vele, folytonos sírása miatt. Egy alkalommal ad­dig zokogott, hogy hányingert kapott és bepiszkoUa háló­ingét meg az ágyat. „Na te tisznó, látod, mit értél él a bőgő­seddel?” — szólt rá a szolgálatos nővér, miközben tisztába tet­te. Hisz az ő türel­müknek is van hatá­ra... Azóta már nem mer hangosan sírni. Csak némán potyognak könnyei nagy, kék szemeiből, ott a pap­lan alatt. Azért sem mer sírni, mert az orvosok azt mondták, hogy nem gyógyul a sebe, mivel a sok sí­rástól belázasodik. Ezért zokog hangtcu- lanul. Fél. De az utöbbi na­pokban már ezzel a sírással is felhagyott. Amióta X. nővér be­került az osztályra, kicsiny szívét új re­mények szállták meg. Már nem is gondol az otthonukra, csak azt lesi, mikor jön be az ajtón a jó nővér és mikor megy hozzá az arcát megsimogatni. Olyan lágy a keze és olyan meleg, barátsá­gos a hangja, mint amilyen az édes­anyjáé volt. „Na La­cikám, hadd lássam, mennyi a lázad? Hi­szen te szemlátomást erősödsz, kisfiam” — szokta mondani és valóban, Laci szemlátomást erősö­dik, gyógyul, a ked­ves nővér barátságos hangja és keze simo­gató érintésétől. Talán mire megje­lennek e sorok, a kis Lacika él is hagyta a kórházat. De lelki-gazdagok az ilyen emberek, akik jóságot és vigasz_ talást is tudnak adni a rászoruló betegek­nek egy olyan he­lyen, ahol — sajnos — olyanok is akad­nak, akik még egy barátságos emberi szót is anyagiakkal mérnek!.,. fváoos ülés Újabb Petőfí-emlékek, tiszántúli híres betyárok történetei — gyulai kiadványban — Mondja, nem fél a tűzzel játszani? Miért féljek? Van általános épület- és háztartási biztosí­tásom, mély kiterjed: tűz, villámcsapás, vihar, robbanás, betöréses-lopás, baleset, állatbiztosítás és szavatossági kár biztosításokra. Kössön Ön is mielőbb épület- és háztartási biztosítást! Kérien felvilágosítást az Állami Biztosító fiókjainál 516 Érdekes ismeretterjesztő kiad­ványok jelennek meg három év óta dr. Dankó Imre múzeumigaz­gató szerkesztésében Gyulán. A szép külsejű kiadványok eljutnak az ország minden tájára, egyete­mekre, kulturális intézményekbe, az egyre gyarapodó megrendelők­höz. A lapokon megyebeli és más vidéki, fővárosi kutatók szólnak főleg Gyula város és környékének régészeti, történeti, néprajzi, kép­ző- és iparművészeti és termé­szettudományi kérdéseiről, de gyakran a helytörténeti vonatko­zásokon túlterjedő, országosan figyelmet keltő érdekességekről. Eddig csaknem harminc kötete jelent meg a népszerűvé vált fü­zeteknek. A sorozatban pl. Erdős Kamill a Békés megyei cigányok­ról, Szűcs Sándor karcagi múze­umigazgató békési pásztorhistóri­ákról, dr. Dankó Imre a Körös­köz—bihari hajdúságról, Lakatos Attila és Péter László szegedi egyetemi tanárok Juhász Gyulá­ról, dr. Csákabonyi Kálmán gyu­lai levéltárvezető a Békés megyei boszorkányperekről, ifjú Bartók Béla édesapjának Békés megyei kapcsolatairól, Vargyas Lajos Bartók Béla békési gyűjtéséről írt. Megjelent a nagy figyelmet kel­tő két legújabb kötet is: dr. Béres András, a debreceni Déry Múze­um igazgatója a tiszántúli híres betyárokról írt ízes nyelvezetű, s Menyhárt József festőművész raj­zaival díszített érdekfeszít» ta­nulmányt; a másik kötetben pe­dig Czeglédi Imre gimnáziumi ta­nár több évi gyűjtése alapján Pe­tőfi Sándor gyulai emlékeit újszerű adatokkal. Szép eredmények a téglagyári kiszeseknél Amikor a KISZ meghirdette az Ifjúság a szocializmusért mozgal­mat, a Békéscsabai Téglagyár KISZ-fiataljai csaknem egy em­berként vállalták, hogy teljesítik a követelményeket. Az azóta el­tett időben igen aktívan vettek részt a fiatalok minden munká­ban, mely a követelmények tel je­sítését segítette elő. Fél év alatt mintegy 900—1000 óra társadalmi munkát végeztek a gyárban és a város területén. A 250 fiatal közül 243-an teljesítet­ték mind a négy követelményt jú­lius végéig. Azóta már csaknem kivétel nélkül mindegyik fiatal teljesítette, sőt túlteljesítette vál­lalását. A kiszesek nem maradnak le a tanulásban sem. KISZ-oktatásban hetven fiatal vesz részt, állami oktatásban negyvenen — általá­nos és középiskolai oktatásban. A motoros-, kazánfűtő-, és villany- szerelői tanfolyamokon összesen hetven, a különféle egyéb szak­oktatásban pedig 85 fiatal vesz részt. Gondolnak a szórakozásra is a téglagyári fiatalok. Ebben az év­ben több kirándulást szerveznek az Ismerd meg hazádat mozgalom keretében. Ellátogatnak Pécsre, Szegedre, Budapestre és az ország más tájaira, hogy megismerjék nevezetességeit. Összesen nyolc ilyen társas kirándulást szervez­nek. Harminc fiatal tagja az ön­tevékeny kultúrcsoportnak és negyvenen látogatják rendszere­sen a TIT előadásait. A sport te­rén sem maradnak le. Hatvanhé­tén vesznek részt a Kilián testne­velési mozgalomban, és 85-en ösz- szetett versenyeken. K. J. SZABADSÁG MOZI, Ok*. 16—18: A mi édesanyánál. K. tk 6, 8, V 4, 6, & BRIGÁD MOZI, Békéscsaba* OJrtó­ber 16—18: öt l.oltenyhüveiy. K. Ír, ftH 6, fél 8, v. fél 4, fél 6, íél 8. TERV MOZ| Békéscsaba. Oku*)« 16—16: Gyalog a mennyországba. K. h. fS 6, fS 8, v. fél 4, fél 6, fél 8. BASTYA MOZI, Békés. Október 19—24: Ludas Matyi. K, Jv: 6, 8, 4, 6, 8. SZABADSÁG MOZI, Gyónta. Októ­ber 16—18: W-ai ren-m- mestersége. K. h. 8, v. 4, 6, 8. PETŐFI MOZI, Gyute. Október 19—22 :A kolostor titka, K. n.: 6, 8, V.: 4, 6, 8 ERKEL MOZI, Gyula. október 13—18: A halálhajó. K. h.: fél 6, Ki 8, v. fél 4, fél 6, fél 8. VÖRÖS OKTOBER MOZI, Mezöko- vácsháza. Oki. 16—18: Szombattól hétfőig. K. h. 7, v. 3, 5, 7, PARTIZÁN MOZI, Orosháza. Októ­ber 19—21: Házasodni alkarunk. K. h.: fél 6, fél 8, v.: fél 4, fél 6, fa 8 BÉKE MOZI, Orosháza. Október 1«—18: A szép kikéri. K, h, 5, 1, vas. 3, 5, 7. PETŐFI MOZI, Sarkad. Október 16—18: Kővirág. K. ll. 8, v. 4, 6, 8. TÁNCSICS MOZI, Szarvas. Október 16—18: Megmérgez a családom. K. h. S, 7, v. 3, 5, 7. ADY MOZI, Szeghalom. Október 16—18: Milliók keringő je. K. b. 7, V. 3, S, 7. DÖZSA MOZI, Tótkomlós. Október 16—18: Lejtőn. K. h. 8, V. 4, 6, 8. SZABADSÁG MOZI, Vésztó. Októbet 16—18: Vak muzsikus. K, h. 7, v. 5, 7i

Next

/
Oldalképek
Tartalom