Békés Megyei Népújság, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-13 / 242. szám

6

NÉPÜJSÁG

1961. október 13.. péntek

HÍREK

Az ősz talán segít..

Csak az ősz tud segíteni a gyomai állomás gyermek-várótermében elszaporodott legyek kiirtásában. Vagy lehet, hogy van más segítség is?

Az asztalokon nyüzsög a légy, hordja a fertőző betegségek csíráit a gyermek-váróterembe, féltett kincsünkre, gyermekeinkre.

Egy anya — amikor ott jártam — egy kisbabát etetett, egy másik asz- szony pedig hajtotta a gyermekről a legyeket. Amikor e legyek sokaságát valaki panaszkönyvileg is szóvá tette, bizony nem a legjobb véleménnyel fogadták. Nem tudom, hogy e legyekkel* foglalkozó panaszkönyvi bejegyzésre történt-e intézkedés, mert — amikor a napokban ott jártam — még mindig vígan röpdöstek a betegség e terjesztői.

Valóban csak az ősz segít légyteleníteni ezt a gyermek-várótermet: --------------------------o----— ■

á

tutazok

— SZELLEMI vetélkedőt rendez október 15-én délelőtt 9 órakor Békéscsabán a téglagyár kultúrtermében a VI-os számú általános iskola úttörő-csapata és a téglagyár KISZ-szervezete. A szel. lemi vetélkedőn a legjobb úttörőket jutalmazzák.

— OKTOBER 13-án, ma délelőtt fél 11 órakor tartja ünnepélyes megnyitóját a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével kitüntetett szarvasi Tessedik Sámuel Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum öntözéses növénytermesztési tagozata.

— KÖNYVELÉSI, gép- és gyorsírási tanfolyam megszervezését tervezi a családtagok részére Békéscsabán a fegyveres testületek klubja vezetősége.

— NÉVADÓ ünnepséget rendeznek három kendergyári dolgozó gyermekének október 14-én, délután 3 órakor Sarkadon a járási művelődési házban. Az ünnepséget a gyár szakszervezeti üzemi bizottsága rendezi.

Talajmenti fagy

Felhoátvonulások eső nélkül. Néhány helyen reggeli köd, gyenge szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 3—8 fok között, néhány helyen gyenge talajmenti fagy. Legmagasabb nappali hőmérséklet 17—30 fok között.

Közületek,

figyelem!

Felhívjuk a vállalatokat, hogy

téli védőöltözetüket

u. m.

és

esőkabátok javítási munkáit

mielőbb behozni szíveskedjenek, hogy azok kellő időben elkészülhessenek. Továbbá az esetleges hiányokat méretes részlegünknél sürgősen kérjük megrendelni. Bizalommal keresse fel szövetkezetünket! Előzékeny kiszolgálás! Pontos munka!

Békési Szabó Ktsz

Békés, Kossuth u. 1. Telefon 44,

504

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Az MSZMP megyei bizottsága és a megyei tanács lapja.

Felelős szerkesztő: Cserei Pál Szerkesztőség: Békéscsaba, Szabadság tér 19., III. em. Teieíon: 21—96, 22—96 Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat. Békéscsaba, Szt. István tér 3. Felelős kiadó: Lehóczky Mihály. Telefon: 10—21;

Békés megyei Nyomdaipari Vállalat Békéscsaba.

Felelős nyomdavezető Kendra György Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesítőknél,

— A KEDVEZŐTLEN időjárás ellenére mintegy 75 százalékban elvetették a búzát a körösnagy- harsányi Űj Élet Termelőszövetkezet tagjai. A sarkadi járásban eddig ők érték el a legjobb eredményt.

— NÉGY NAPON ÁT vasgyüj- tési napokat rendeztek szeptemberben a Békéscsabai Téglagyár KISZ-szervezetének tagjai. A fiatalok ez idő alatt a gyár területén 400 mázsa vasat gyűjtöttek.

— A JÁNOS VITÉZ című bábjátékot mutatja be október 20-án, Sarkadon a járási művelődési házban az Állami Bábszínház.

— A SZÁZADIK műanyagíor- mázógépet készítette el szeptember végéig a Szovjetunió megrendelésére az Orosházi Vas- és Fémipari Ktsz.

— FELHÍVJUK a szántófölddel

rendelkező egyéniek figyelmét, hogy az őszi búzavetésekhez haladéktalanul fogjanak hozzá. A vetésterület a szántóföld 35 százalékát kell, hogy kitegye. 514

— ÉRTESÍTJÜK a város lakosságát, hogy az előzőekben elrendelt sertéspestis miatti piaci zárlatot és az ezzel kapcsolatos ösz- szes óvintézkedéseket a mai nappal megszüntetjük. A jövőben a hetipiacokra, valamint a havivásárokra mindennemű állat felhajtható. Városi Tanács V. B. Kereskedelmi Csoportja. 514

KORA TAVASSZAL a Békés megyei Népújság hasábjain hírt adtunk arról, hogy az orosházi Szántó Kovács Múzeum az orosházi Dózsa Tsz területén honfoglaláskor! temetőt tárt fel. Az ásatás vezetője, Dienes István muzeológus ekkor 5 sírt talált. Szeptember közepén kezdődtek el a temető további feltárásának munkálatai. Hamarosan eldőlt, hogy ez a temető egy kis család temetkezési helye volt, mert a leggondosabb kutatás ellenére is mindössze még egy sírt sikerült feltárni azon a helyen, mely a soros temetkezés jobbszámyának utolsó, sírja volt. A temetkezés nyugatkeleti tájolással történt. Noha lócsontok nem voltak a sírban, a halott mellé odatették a nyergét, valamint a ló szerszámait. Ebben a férfi-sírban legérdekesebb az, hogy a kengyelek — melyeket ott találtunk — fából készültek. Ugyanilyen fakengyelt készítettek a keleti lovasnépek is, ezt részben a szegénység indokolta, részben az, hogy télen nem fagyott hozzá a lovas lába. Annak idején az alföldi pásztorok is készítettek ilyet és egy öreg pásztor szerint Rózsa Sándornak is fakengyele volt. A halott vitéz viseletéből csak a varkocsok díszítésére szolgáló bronz hajkarikák maradtak meg.

A MÉG TAVASSZAL feltárt 3. számú sírban nem találtunk lócsontokat, a sírban levő csontváz feje pedig el volt választva a törzstől, s mélyebbre ásták el. .Most sikerült megtalálni a sir

Reggelenként, ha a békéscsabai

állomáson, de megyénk sok más állomásán is körülnéz az ember, rengeteg munkábamenőt és jövőt lát. Se szeri, se száma azoknak, akik Gyuláról Csabára, Csabáról Gyulára, Orosházáról Szarvasra, Szarvasról Orosházára, stb, stb járnak dolgozni. Természetesen ez elkerülhetetlen, talán úgy is mondhatnánk: fejlődésünk következménye, hogy egy-egy foglalkozási ág, vagy szakintézmény, ha helyileg nem talál szakembereket az ügyek viteléhez, örömmel fogadja a messzi vidékről jövő dolgozókat is. Azt azonban, amikor egy vállalaton belül történik ez az átutazgatás, nem lehet másnak nevezni, mint káros jelenségnek, rossz munkaszervezésnek.

Sokszor beszélünk arról, hogy szocialista építésünk meggyorsításának egyik lehetősége a többi között abban rejlik, milyen mértékben tudunk takarékoskodni, hogy hasznos, az életszínvonalat tovább növelő beruházásokba fektessük a megtakarított pénzösszegeket. A vállalatvezetőknek, igazgatóknak minden lehetőséget fel kell kutatniuk arra, hogy feleslegesen ne engedjék elfolyni a mel- lékcsatomákon az ezer és ezer forintokat. Nap mint nap keresniük kell az egyszerűbb és olcsóbb módjait vállalatuk pénzügyi gazdálkodásának. Sokszor a látszólag hivatalosan kiutalt összegeket is megtakaríthatná a vállalat, ha következetes lenne ezen a téren az ellenőrzés és * jobb a munkaszervezés, mint erre az alábbi példa is mutat.

A minap B. I-VBI, régi ismerősömmel találkoztam, aki egyik megyei vállalatunk felvásárlója. Késő este volt már — a mozinak akkor lett vége —, s B. I. viharkabátban, nehéz aktatáskával a kezében, fáradtan ment a Sztálin

nyugati végétől kissé távolabb egy magános lókoponyát. Feltehető, hogy a család utólag helyezte el a hiányzó lókoponyát a sír mellett, hogy ezzel „kiengesztelje” a halottat.

Miután a kis család temetője kimerült, áttértünk az onnan 200 méterre keletre eső Görbics-tanya melletti homokdomb megvallatá- sára. Innen már 30 évvel ezelőtt kerültek elő honfoglaláskori lovassírok, melyből néhány emlékdarab az orosházi múzeumban látható. Itt, a homokbánya szélén sikerült még három sírt feltárni. E sírok sokkal gazdagabb mellékleteket tartalmaztak, tehát sokkal gazdagabb család temetkezési helye volt, mint az előbbi temető. Az első feltárt sír férfi-sír volt. A csontváz egy igen széles sírgödörben nyugodott. A gödör baloldalán egy magasabb padkát találtak a kutatók: oda helyezték el a szokásos lócsontokat. A halottat íjával és a tegezében nyolc nyílvesszővel együtt temették el. Itt sikerült először megfigyelni, hogy milyen volt a nyílvesszőtartó tegeznek a szája. (A megfigyelés szerint ^ tegez száját három oldalról csontlécekbe burkolták.)

A második sír volt az összes feltárt sírok közül a leggazdagabb és a legérdekesebb. Ez egy nőnek a sírja volt, akit igen díszes ruhában temettek el. A sírban 19 darab ezüst korongot találtak, ezek a korongok a nő pártáját és a felső ruháját díszítették. A ko-1

úton otthona felé. Munkából jött Szarvasról, ahol két hónap óta dolgozik. Minden hajnalban Békéscsabáról indul Szarvasra, s késő este van, mire hazakeveredik. „Nem egyedül vagyak így — mondta —, a számukat sem tudom azoknak megmondani, akik oktalanul ide-oda utazgatnak, mikor vállalatuknál helyben is dolgozhatnának. Sokszor beszélünk erről egymás között a vonaton...”

Naponta 100 kilométert tesz

meg B. I., hogy ellássa munkakörét, pedig nem „pótolhatatlan” ember Szarvason. Annyira nem, hogy — durva, de igaz példával — Szarvasról Telekgecendásra küllyette tennivalója Szarvason. Fonák helyzet. Z. Gy., aki szintén ugyanennél a vállalatnál dolgozik és Szarvason van háza, mindennap Telekgerendásra jár felvásárolni és B. I., aki csabai lakos, mindennap Szarvasra jár dolgozni. B. I-nek a vállalat csak utazási költség címén havonta 350 forintot kifizet. Ha őt küldenék a Békéscsaba melletti Telekgerendásra, mindössze 50 forint lenne a havi utazási költsége. Tehát csak ezen 300 forintot takaríthatna meg a vállalat. Ha pedig ennek következtében Z. Gy. Szarvason folytatná B. I. helyett a felvásárlást — hiszen ott lakik —, akkor még többet takaríthatnának meg, mert Z. Gy-nek még kiszállási díjat sem kellene fizetni. Két ember munkájának a jobb szervezésével közel ezer forint megtakarítása lenne a vállalatnak.

De nemcsak két emberről van szó, hanem tízről és húszról ennél a vállalatnál, akik Szeghalomról Gyulára, Gyuláról Szeghalomra,

rongok nagyon formás és jellegzetes díszítésűek. Megállapítást nyert az is, hogy a nő ingnyakán kétsoros elhelyezésben rombusz alakú bronzveretek sorakoztak. A halott lábára egy földréteget hánytak, s arra helyezték el a szokásos lócsontokat: a nyerget a kengyellel, s a lószerszámokat. A nyereg kápáját is veretes dísz borította. Ütravalóul húst helyeztek el a sírba, a hús csontja mellett ott hevert a vaskés is.

A HARMADIK sírban szintén női csontváz feküdt. Nyakában egy bizánci aranypénzt találtak a kutatók. Az érem egyidős a másik temetőben talált itáliai pénzzel, melyet a X. század elején vertek. Mindkettőt a kalandozó magyarok szerezhették. Az érmék ugyanakkor megerősítik azt a feltevést is, hogy a két temető egykorú, vagyis két közel levő dombhátra települt két szomszédos család temetkezési helyét sikerült feltárni. Ilyen temető több is lehet még a környéken. A honfoglaló magyarok korai jelenlétét az is bizonyítja, hogy a két temetőn kívül, a temetők közelségében két település van: a Mécses-domb környékén és a szélmalmos Kocsondi földjén.

A feltárt sírok igen értékesek, és a magyarság legrégibb emlékei Orosháza közvetlen környékén. A sírok mellékletei restaurálás és konzerválás után az orosházi mú. ’eumba kerülnek.

Nagy Gyula

vább, járnak, s akiknek úgyszólván egész napját igénybe veszi az utazgatás. És nemcsak erről a vállalatról, hanem sok másikról, melyeknél a rossz munkaszervezés következtében százezer forintok pocsékolódnak el feleslegesen.

Amikor takarékosságról beszélünk, nemcsak a vállalati jobb gazdálkodást értjük alatta, hanem a dolgozók családjainak takarékosabb életmódját is. És nemcsak azt, hogy ne égessék feleslegesen a villanyt, ne hagyják folyni haszontalanul a vízcsapot, hanem általában arról, ami az előbbi példákkal szorosan összefügg: ne vezessenek két háztartást, szervezzék meg úgy a családi életet, hogy minél kevesebb levést az a rossz vállalati munkaszervezés, melyről a fentiekben írtunk? Akadályozza és sok eset. ben előidézője is a megromló, diszharmonikus családi életnek, Nem egy olyan példát hozhatnánk fel, amire B. I. is utalt, hogy bizony az állandó utazgatás menynyire elidegenítette őt a családjától, akiket csak éjjel lát hónapok óta, s akikkel soha, de soha még csak sétálni sem megy, mert ha vasárnaponként otthon is van, örül ha pihenhet, hogy a jövő heti hajnali felkeléseket ismét birja fizikailag. Ez a körülmény az idegeit is kikezdte már, melynek szintén káros következményei vannak a családi életre nézve.

Nem kell nagy koncepció ahhoz, hogy egyes vállalatvezetők, akiknek munkaterületén tapasztalhatók a fenti jelenségek, meglássák a népgazdasági és az egyéni, családi érdekek között lévő mééy összefüggéseket. S ha már meglátták, nem lenne nehéz az sem, hogy jobb munkaszervezéssel sá_ lyos összegeket takarítsanak meg vállalatuknak, az államnak — s elejét vegyék a családi bony odaírna knak is.

Varga Dezső

GYORSJÁRAT

Békéscsaba és Szarvas között

Az utóbbi hónapokban, de különösen az iskolaév kezdetétől már szinte lehetetlenné vált az utazás a Szarvas és Békéscsaba közötti útvonalon. Az eddig közlekedő autóbuszok nem voltak képesek befogadni az utazó közönséget. Különösen Kondorostól kezdve maradtak le sokan a reggeli busz-járatokról. Habár Kondoros, Kétsoprony és Békéscsaba között közlekedett még egy járat, de már ez sem volt elég. A lemaradt utasok részéről sok panasz hangzott el és kérték az Au- tóközlékedési Vállalatot, hogy állítson be még egy járatot Szarvas és Békéscsaba között. Ez a kérés október 2-tól teljesült és jelenleg a kunszentmártoni, valamint a Kondoros és Békéscsaba között közlekedő járatokon kívül reggelenként Szarvasról 6.30 órakor indul egy gyorsjárat, mely csak Csabacsűd, Kondoros és a kétsop- ronyi elágazás megállóhelyein áll meg. Az új járat tíz perccel előbb érkezik be Békéscsabára a távolsági busszal szemben. Szombaton pedig már délelőtt 11.21 perckor indul Szarvasra, s így lényegesen csökkenti a szombati zsúfoltságot. A gyors járat előnye az is, hogy így ,a Szarvas és Békéscsaba közötti menetidő lényegesen megrövidült

Orosházáról Szarvasra és így toBefejeződött az Orosháza melletti honfoglaláskori temetők feltárása

dik Z. Gy.-t felvásárolni, nyilván

azért, hogy B. I-nek legyen he- j gyen a kiadás és minél több a

I takarékbetétkönyvben. De vajon nem akadályozza-e az ilyen törek-