Békés Megyei Népújság, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-27 / 254. szám

N ÉPÚJSÁG 5 1961. október 27., péntek Az „ügyfelek" örömére Hányszor, de hányszor esik meg az emberrel, hogy városban vagy járási székhelyein, szóval olyan helyeken, ahol nagyobb a közin­tézmények hivatali apparátusa, táblából, jön-megy jobbra-balra, emésztve magát az idő hiábavaló fecsérlése miatt, mert keresi, de nem találja a neki szükséges szo­bát, ahol ügyét intéznék. Nem egy hivatali épület olyan labirintus, hogy aki először jár ott, ember le­gyen a talpán, ha nem akar elté­vedni benne. Azokra sem vár sok­kal jobb sors, akik találomra be- benyitogatnaik ide is, amoda is és kérdezősködnek a keresett után. Zavarják vele az ott dolgozókat, s emiatt nem mindig a legbarátsá­gosabb eligazítás a részük. Ne szaporítsuk a szót, a minap a gyo­mai járási tanács épületében en-1 mek éppen az ellenkezőjét tapasz- I faltuk. A szó szerint „ragyogó tisztaságú” helyiségekben az el­igazítás igen egyszerű. A bejárat­nál ízléses Tájékoztatóról leolvas­hatja a látogató, hogy ki, milyen beosztásban, munkakörben, hol, hányas szobában lelhető. Ugye régi és pofonegyszerű találmány? A falakat művészi képek (nem giccsek!) díszítik. A folyosókon padok, székek vannak a várako­zók pihentetésére. A helyi mozi plakátja és — a vidéki ügyes-ba­josok iránti figyelmességből — a Gyomára érkező és onnan induló személyvonatok menetrendje is látható a bejáratnál. Mint mondani szokták, a „kül­csín” a „belbecsét” tükrözi. Bizo­nyára a munka is olyan rendes, alapos a tanácsnál, mint amilyen rendes és okosan szervezett a ta­nácsi épület belvilága. —húr— Megkezdték a hideg-meleg reggeli felszolgálását a földszöv-éthezdékben Megyénk földművesszövetkeze­tei harminckét melegkonyhás ét­kezdében naponta mintegy 1500 előfizetéses ebédet, sok-sok étlap­ról megrendelt ebédet és vacsorát szolgálnak fel. A földművesszö­vetkezeti vendéglátóipar fejleszté­séről Szekeres János, a MÉSZÖV vendéglátóipari előadója a követ­kezőket mondotta el: — Rendszeresen ellenőrizzük a A/ angol fotopf porter és a római koldus Egy angol fotoriporter Rómá­ban a Via Veneton „tipikus” olasz utcaképet akart fényképezni és ehhez koldust „bérelt.” Az olasz rendőrségnek azonban nem tet­szenek az ilyen „tipikus” felvéte­lek és ezért, mihelyt a fotori­porter elővette a gépét, a rendőr letartóztatta a fotoalanyt. A ripor­ter az őrszobára sietett, hogy tisz­tázza a tévedést, de őt is meg­büntették, amiért „segédkezet nyújtott a kolduláshoz”. földművesszövetkezeti konyhákat, étkezdéket. Döntő többsége meg­felel a kívánalmaknak. Ha vala­hol hiányosságot észlelünk, vagy panasz érkezlK hozzánk, iparko­dunk mielőbb kiküszöbölni azo­kat. Nagyon szeretik az előfizeté­ses ebédeket s vidéken is egyre többen étkeznek vendéglőben. Kü_ Ionosén, ahol férj-feleség dolgozni jár, kényelmesebb és semmivel nem drágább, ha terített asztalra tálalják eléjük az ebédet. — Megyeszerte megkezdjük a hideg-meleg reggeli felszolgálásét is. Eddig kilenc helyen csinálják s mondhatom, máris megkedvelték. Mezőhegyesen például már az el­ső napokban 15—20 komplett reg­gelit fogyasztottak a vendégek. Ezt is igyekszünk változatossá tenni. Kapható tej, kávé, kakaó, vaj, lek. vár, hentesáru, lágytojás, tükör­tojás, amit épp a vendég óhajt. Reméljük, ezzel az intézkedéssel is újabb igényeket sikerül kielégí­teni, különösen vidéken, ahol ke­vesebb az alkalom meleg reggeli fogyasztására. tiszt odalépett a századoshoz, hal­kan beszéltek egymás között, foszlányát sem tudták elcsípni a tárgyalásnak. A tiszt aztán papír­lapot vett elő és két számot ol­vasott fel, szinte kurjantva hozzá: — Kilépni! Kit takar a két szám? A másod­perc töredékéig érintetlenül és ingathatatlanul állt a sor, azután előlépett a két Fayermann. A tisztnek egy szava sem volt hoz­zájuk, csupán intett drapp bőr­kesztyűs jobbkezével. Két SS-ka- tona hozzájuk lépett — parancs nem hangzott el, úgy látszik elő­re tudták, mit kell cselekedniük — vastag, fehér kendőt vettek elő és Bekötötték azzal szemüket. Azután kifelé kezdték őket taszi- gálni, de a két testvér sután lép­delt, összeakadt. Erre a katonák megragadták őket karjukon és va­lósággal vezették őket kifelé, mint a világtalanokat. Kétoldalról rövid megjegyzés, parancs hang­zott el, a szavak rezegtek a leve­gőben, de a legkifinomultabb fü­lek sem voltak képesek értelmét felfogni. Miért? Mire való ez? Kivégez­nék őket? Fehér gyolcsot nem dik­tált a halálraítélteknek a kon­centrációs táborok divatja. Hová viszik a két fivért? A százados végignézett a felso- rakozottakon, rövid bőrbotját fel­emelte, gyengén ütögette vele jobbkezét, úgy szólt: — Négy nap alatt mindenki el­gondolkodhatott rajta, vajon md készül itt a falak mögött. Meg­nyugtatok mindenkit: a találgatá­sért kár volt. Úgysem találta el senki. Megállt, a színészek azt mondanák, hatásszünetet tartott. Űjra végigmérte a felsorakozott társaságot. Faarccal néztek előre, s csak szemük fénye bizonyította: élő embereik állnak előtte. A- sze­mekből egy szó sugárzott: Beszélj, akármit, de beszélj! A százados azonban tempósan sétált fel és alá, lépteinek taktusára ütögetve a bottal.’ A pillanatok éveknek tűn­tek, míg folytatta: —. Itt, a 19-es táborrészlegben különleges feladat végrehajtására kerül sor. Pénzt fognák gyártani Angol fontot! Az invázió napok kérdése és a Führer nem akarja, hogy a megszállt Nagy-Britannia lakossága nélkülözze régi pénzét. Tehát, amint mondtam, angol fon­tot fognak gyártani. Aki rendesen dolgozik, nem bánja meg. Jobb élelmezés, könnyebb munka, mondhatnám, szakmunka — vál­tott át szava enyhe gúnyra és a bottal a deszkafalra mutatott —, biztos védelem. Ha valaki még­sem teljesítené kötelességeit, ak­kor ... — gondolkodott a megfe­lelő kifejezésen, de nem mondta ki. vagv nem akarta kimondani. Bőrbotjával tompa ütést mért te­nyerébe és mindenki érthette, mit jelent az „akkor...” — Remélem, nem lesznek ösz- szetűzéseink és nem kényszeríte­nek airra, hogy ugyanazt még egy­szer nyomatékosabb eszközökkel elismételjem. Ne feledják, csak a munka tesz szabaddá, a szabotázs és a káosz ... ismét megállt és te­nyerébe csapott. Azután hangsú­lyozva, szótagolva mondotta, hogy Öt év alatt 10 mázsával emelkedik a búza termésátlaga, megkétszereződik a munkaegységérték a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-bei A KILENC ÉS FEL EZER hol­don gazdálkodó füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet­ben hónapokig tartó gondos mun­kával készült el a sokat ígérő új ötéves terv. A vezetőség sokszor meghányta-vetette: jók lesznek az irányszámok egyes terméshoza­mok emelésénél. Nem akarnak fellegekben járni, elérhetetlen cé­lokat kitűzni, de olyan tervet akarnak, aminek a megvalósításá­ért mindenkinek komolyan dol­goznia kell. Szerintük semmit nem ér az a terv, amit játszi könnyedséggel teljesíthetnek. A közösségi és egyéni érdek egy­aránt megköveteli, hogy maximá­lis eredményekre törekedjenek. — Azt hiszem, aprólékos gond­dal készült tervünk reális — ma­gyarázza Lehoczki Mihály, a szö­vetkezet jól képzett, fiatal főme­zőgazdásza. — A tervezésnél a szaktudásunkon, a laboratóriumi talajvizsgálatokon és az elmúlt évi eredményeken kívül messzemenő­en támaszkodunk a Gyarmaton született, idős emberek vélemé­nyeire, akik évtizedeken át itt dol­goztak, azok jól ismerik a határt. Kilenc és fél ezer holdon külön­böző talajokkal találkozunk. Ők oontosan tudják, hogy a legmosto- hább körülmények között is me­lyik dűlő adott legjobb termést búzából, melyik kukoricából, vagy cukorépából. A garai részen pél­dául a búza hálálja meg legjob­ban a munkát, Sárszigeten pedig a cukorrépa. Ezen a határrészen 300 hold cukorrépát vetünk jövő­re, mert itt az idei szárazságban is 200 mázsát adott holdja. A BESZÉLGETÉSBŐL kiderült, hogy tervüket két fő részre, az állattenyésztésre és a növényter­mesztésre építették. A gépesítés figyelembevételével készült a nö­vénytermesztési terv. Többszáz holdas nagytáblákba vetik a nö­vényeket,' kevesebb fajtát ter­mesztenek, hogy minél jobban ki­a különböző nemzetiségű foglyok jól érthessék: Arbeit macht frei! — Ennek a különleges tábor­részlegnek a parancsnoksága az én kezembe fut össze. Bemhard Kruger százados vagyok. A szak­mai irányítást Wogner főhadnagy úr végzi — mutatott rá a balolda­lon álló alacsonyabb, barna emberre, aki észrevehetően húzta jobblábát. Igyekezett mindenben GöbbeJs mozgását utánozni és Krebsből majd kibuggyant a gúnynév, amivel a propaganda- minisztert illették: utóbarnult, sorvadt germán. — A tábor rendjére helyette­sem, Behrens főhadnagy ügyel. A munka holnap reggel kezdődik, ma még várunk egy szállítmányt A szükséges utasításokat Wogner főhadnagy úr kiadja majd. Végez, tem. A százados nyugodt, kimért léptekkel kifelé indult, Behrens lépett a helyére és emelt hangon, jó hangosan, hogy még a távozó százados is hallja, így szólt: — Ez a munka a Bemhard-ak- ció keretében folyik. Az a meg­tiszteltetés ért minket, hogy a Führer a mi parancsnokunkró1 nevezte el ezt a fontos tevékeny­séget. Kruger megtorpant, hátranézett és Behrens ijedten kanta el pil­lantását. nem tudta hirtelen, jót tett-e a kiegészítéssel, vagy sem. Kruger hideg szavai csengtek fü­lébe. Az első számú követelmény: semmi bizalmaskodás befelé, sem­mi fecsegés kifelé. (Folytatjuk) használhassák az újabbnál újabb mezőgazdasági gépeket. A kerté­szeten kívül csak búza, takar­mánygabona, cukorrépa, kukorica, kender és lucemamag termeszté­sével foglalkoznak. — A terméshozam fokozása ér­dekében évről évre emeljük a műtrágya felhasználását is — halljuk tovább a főagronómus tá­jékoztatását. — Ez évben is negy­ven vagon kukoricát adunk el az államnak, adtunk több mint 100 vagon kenyérgabonát, s termé­szetesen több műtrágya vásárlá­sára tarthatunk jogot, mint azok a termelőszövetkezetek, amelyek kevesebbet adnak a népgazdaság­nak. Terméshozamunk emelkedé­sét a következőképp határoztuk meg: búzából 1962-ben 15 mázsás átlagtermést várunk, 1965-ben pedig 25 mázsát. Takarmánygabo­nából szintén tíz mázsa emelke­dést terveztünk, cukorrépából leg­alább 250, silókukoricából pedig 300—320 mázsás termésátlagra tö­rekszünk. Kiszámoltuk azt is, hogy az ötéves terv végén minden ezer hold szántóföldünk ötven va­gon kenyérgabonát, hetven vagon szemeskukoricát, 300 vagon siló- kukoricát, 100 vagon cukorrépát, 54 vagon lucemaszénát és 12 va­gon kendert terem. 1965-ben ezer holdanként a növénytermesztés és az állattenyésztés legalább nyolc és fél millió forint jövedelmet ad. Búzatermés emelkedésében sokat segítenek a bőtermő külföldi bú­zafajták. Ez év őszén például 1800 hold szovjet búzát vetettünk. SOK ÉRDEKES DOLGOT hal­lottunk az állattenyésztésről is. Főleg a sertéstenyésztésre és hiz­lalásra fordítanak nagy gondot, mivel a takarmánytermesztés ná­luk sertésetetésre a legkifizetőbb. Erre már rég gondoltak, ezért épült ez évben több mint három A Békés megyei tanács novem­ber 1-én, szerdán délelőtt 9 órai kezdettel Békéscsabán, a városi tanács nagytermében rendkívüli ülést tart. Az ülésnek két napi­rendi pontja lesz. Az első: a má­sodik ötéves terv tanácsi irány­számainak megtárgyalása és a és fél ezer sertésnek ól. Anyako­ca-állományukat ötszázra emelték. Jövőre négyezer hízott sertést ad­nak a népgazdaságnak, az ötéves terv végén pedig 7500-at. Kiszá­molták, hogy sertéshúsból, barom­fiból és hízott sőréből 1965-ben legalább egymillió kiló húst adnak államunknak. Sokat hallottunk a növénytermesztés és az állatte­nyésztés gépesítéséről, s minden­ből a nehéz fizikai munkák meg­könnyítésére irányuló törekvés csendül ki. — Évek óta itt dolgozom, és jói ismerem a gyarmati embereket — fűzi tovább gondolatait Lehoczki elvtárs. — Tudom, hogy szorgal­muk szinte határtalan. Számítha­tunk tagjainkra a legnehezebb vi­szonyok között is. Ezért mertünk bátran tervezni. Meggyőződésem, hogy a saját munkahelyén min­denki elkövet mindent a terv tel­jesítéséért. Persze, egyénenként is hasznát látjuk a terméshozamok emelkedésének, hiszen számítása­ink szerint — ez évben a rendkí­vüli szárazság ellenére 40 forint körül lesz egy munkaegység — 1965-ben legalább 80—85 forint értéket oszthatunk egységenként. Elhatároztuk azt is, hogy gyü­mölcsöst, szőlőt telepítünk. A ke- nyérnekvaló, a hús és a zsír bő­ségesen megtalálható minden szö­vetkezeti paraszt portáján, miért hiányozzék a friss gyümölcs, ami­kor már arra is telik a keresetből. A FÜZESGYARMATI Vörös Csillag Termelőszövetkezetben — amely 12 év alatt hihetetlenül ma­gas eredményeket ért el a Sárrét egykor terméketlen szikes talaján — sokat ígérő tervet készített a kollektíva. Semmi kétség nem fér hozzá, hogy a terv megvalósítá­sáért is egy emberként szállnak síkra az elkövetkező években. A. R. szaktárcák területi beruházási elő. irányzatainak ismertetése, a má­sik: a megyei tanács 1962. évi tervjavaslatának megtárgyalása és jóváhagyása. Mindkét napirendi pont előadója dr. Pusztai Ferenc, a megyei tanács végrehajtó bizott. ságának tervosztályvezetője lesz. MMMtWWMMWmmMMMMMtMtWMMMttMHHMMHmH Rögzített süldőfelvásárlási árak: A süldőnevelési szerződés keretében a szerződés alap­ján átadott hizlalásra alkalmas süldőkért fix szerződéses árat fizet az Állatforgalmi Vállalat. 40—60 kg súlyú fehér hús-süldőért 18,— Ft/kg 40—60 kg súlyú hús-, húsjellegű és mangalica süldőért 17,50 Ft/kg Ugyancsak rögzített árat fizet a vállalat a szabad süldőért és malacért is Fehér hús-süldőért 20­-89 kg-ig 17,— Hús-, húsjellegű és mangalica süldőért 20­-69 kg-ig 16,50 Nehéz süldőért 70­-80 kg-ig 13,— Húsjellegű malacért 19 kg-ig 20,— Zsírjellegű malacért 19 kg-ig 19,50 Ft/kg Békés megyei Állatforgalmi Vállal»’ 497 Rendkívüli ülést tart a megyei tanács

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom