Békés Megyei Népújság, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-26 / 253. szám

6 NépűjsA er 1961. október 36., csütörtök Hazánkban a nemzetiségi oktatás megoldott kérdés DCífLck a Körös Állami Áruházból A félszabadulás előtti feudál- kapitalista Magyarországon a nemzetiségi kérdés és természete­sen a nemzetiségi Oktatás megol­datlan maradt. A nemzetiségek életét gazdasági, politikai és kul- tui'ális téren egyaránt kettős el­nyomás jellemezte. Az uralkodó osztálynak érdeke volt a nemzetiségek és a magyar­ság között mesterségesen szított ellentétek ébrentartása, hiszen a magyarság és a nemzetiségek egy- másratalálása komoly veszélyt je­lentett volna az uralkodó osztály­ra. A nemzetiségi kérdés megoldá­sában gyökér« változást csak a Magyar Tanácsköztársaság hozott. Ennek bukása után ismét az el­nyomás politikája következett. A fasiszta Horthy-korszaik poli­tikája is minden ízében ellenke­zett nemcsak a nemzetiségiek, de a magyar dolgozó nép létérdeké­vel is. Csak a félszabadulás után te­remtettük meg annak a lehetősé­gét, hogy kezdetét vegye hazánk­ban a politikai és társadalmi át­alakulás és a magyar nép a nem­zetiségiekkel együtt megkezdhette demokratikus államának építését. A Magyar Népköztársaság kor­mánya — a Magyar Tanácsköz­társaságén kívül — az első kor­mányzat Magyarország történel­me folyamán, amely teljes mér­tékben elismerte és megvalósítot­ta az ország nemzetiségeinek teljes egyenjogúságát. A magyar kormány idevonatko­zó rendeletéi biztosítják a nem­zetiségek népi sajátosságainak korlátozás nélküli érvényesítését. Megadják nyelvük teljes haszná­latának jogát a magán- és a köz­életben, az önálló kulturális élet minden lehetőségét. Iskoláik a magyar iskolákkal egyenlő mérté­kű támogatást kapnak. Hivatal­viselés és munkavállalás szem­pontjából semmiféle hátrányt nem szenvedhetnek. Ami évszázadokon át csak álom volt, a felszabadulás után tehát megvalósult. A nemzetiségi dolgo­zók a magyar dolgozókkal a leg­nagyobb egyetértésben, barátság­ban és közös erőfeszítéssel dolgoz­nak politikai, gazdasági és kultu­rális téren egyaránt. A nemzetiségllakta vidékeken országos viszonylatban 69 óvodá­ban, 360 általános iskolában és 9 gimnáziumban oktatnak nemze­tiségi nyelven, vagy nemzetiségi nyelvet tanítanak. Szarvason és Sopronban nemze- zetiségi óvónő-, Budapesten nem­zetiségi tanító-. Szegeden és Pé­csett általános iskolai, Budapes­ten középiskolai tanárképzés fo­lyik a nemzetiségi oktatási intéz­mények számára. Az említett nemzetiségi intézményekben az 1960/61. iskolai évben szintén országos viszonylatban 2576 óvo­dáskorú, 29 540 általános iskolai, 638 középiskolai tanuló tanult anyanyelvű vagy anyanyelvet ta­nító iskolában. Az országban 8 nemzetiségi gyermek-, illetve diák­otthon segíti a nemzetiségi okta­tást úgy, hogy a szétszórt települé­seken, tanyákon élő nemzetiségi, főleg dolgozó parasztszülők gyer­mekeinek ad meleg otthont, s a tanuláshoz minden lehetőséget biztosit olyan fokon, ahogyan azt csak a dolgozók államában, a szo­cializmust építő társadalomban le. hét elképzelni. Ez a gondoskodás is hozzájárult ahhoz, hogy az anyanyelven taní­tó nemzetiségi intézményekben a tantárgyakon belül elért eredmé­nyek azonosak a hasonló magyar anyanyelvű tagozatok eredmé­nyeivel, vagy megközelítik azo­kat. A középiskolákban érettségi­zett tanulók zökkenőmentesen képesek folytatni a tanulmányai­kat a főiskolák és az egyetemek tetszés szerinti tanszékein, i Ennék bizonyítására hadd mondjam el a következőkét. A békéscsabai szlovák és a gyu­lai román gimnáziumban mintegy 300 fiatal érettségizett 1953-tól a mai napig. Ezek közül sokan már mint óvónő, tanító, ta­nár, agronómus, orvos, mérnök, jogász, katona- vagy rendőrtiszt, védőnő, ápolónő, vasúti, illetve postatiszt, vagy más, legkülönbö­zőbb munkakörben dolgoznak közmegelégedésre. Sokan üzemek­ben vagy tsz-ekben tevékenyked­nek végzettségüknek megfelelően. A nemzetiségi oktatás területén eddig elért eredmények alapján a nemzetiségi iskolák nevelői képe­sek lesznek az iskolareform-tör­vényjavaslatban megjelölt fel­adatokat maradéktalanul végre­hajtani, valamint a szocialista vi­lágnézet, a szocialista erkölcs alapján igaz hazafiakat nevelni, akikben a legmagasabb fokon ki­fejeződik a kezdeményező erő, és teremtő akarat. Ezek a fiatalok for­rón szeretik majd hazájukat, a dolgozó népet, odaadással szolgál­ják a szocializmust, a békét, a né­pek testvériségének ügyét, és meg­védik a nép államát. Hankó György országgyűlési képviselő Békéscsaba December 4 és 16 között Moszkvában összeül az SZVSZ kongresszusa Jelentős esemény előtt áll a nemzetközi szakszervezeti mozga­lom: december 4 és 16 között Kongresszusi ajándékműsor A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Bé­kés megyei bizottsá­gának szervezésében jól sikerült kongresz- szusi ajándékműsort adott a napokban a Kecskemét környé­kén ideiglenesen állo­másozó szovjet kato­nák és családtagjaik részére az Európa- hírű békéscsabai Ba­lassi nemzetiségi táncegyüttes. A csa­bai népi táncok sze­relmeseit elkísérte Vrbovszki György, az MSZMP Békéscsaba városi pártbizottságá­nak munkatársa, Pan- kotai István, az MSZBT Békés megyei bizottságának titká­ra, Bencsik Ilona, a KISZ Békés megyei bizottságának tagja, Kusnyár János, a Bé­kés megyei Tanács dolgozója és Szatmá­ri Imréné, a Balassi Bálint művelődési otthon igazgatója. A viharsarki ven­dégeket meleg barát­sággal fogadták a szovjet katonák, tisz­tek és csáládtaajaik. Viharos tapsaikkal, hangos tetszésnyilvá- nításajjckgí. olyan len- 481 etet kölcsönöztek a híres táncegyüttes tagjainak, hogy a szokásosnál is színvo- salasabb műsort ad­tak. A kipirult arcú lányok bájos mosolya kísérte lépéseiket. Minden mozdulatuk­ból érezni lehetett, hogy szívvel-lélekkel táncolnak, őszinte szeretettel köszöntik a kongresszusi na­pokban a szovjet nép nálunk élő képviselő­it. A délutáni és esti műsor között ünnepi ebéden vettek részt a csabai vendégek. A fiatal táncosok — akik bejárták fél Eu­rópát — kíváncsian kóstolgatták a jelleg­zetes orosz ételeket. Az esti műsor utáni vacsora már jobban ízlett, abban több ma­gyaros ízt találtak. Előadás közben kek­szet, kolbászt, cukor­kát és hűsítő italokat kaptak a táncosok, a késő esti órákban pe­dig kellemesen szóra­koztak a tiszti klub­ban a vendégek és vendéglátók. Együtt ropták a magyar csárdást, játszották a különböződ társasjáté­kokat Jóval éjfél után meleg kézfogás­sal búcsúztak a csa­baiak. Vlagyimir Gavrilov, a hazánk­ban tartózkodó szov­jet katonai művész- együttes vezetője a következő szavákltal búcsúzott: — Érdekes együttes az önöké! örülök, hogy műsorukat vé­gignézhettem. Mélyen ápolják a magyar nép nemzeti hagyomá­nyait. Aki megnézi az önök táncszámait, jobban megismeri a magyar nép szokásait, életét és munkássá­gát. Remélem, eljut­nak hamarosan a mi drága hazánkba is. A mi népünk édestest­vérként fogadja önö­ket. Őszintén kívánok további sikereket. Kedves, új barátot szerzett a Balassi- együttes Lakos Al­fréd, az MSZBT Bács megyei bizottságának egyik vezetőjének személyében, aki örömmel tolmácsolta a vendégek és ven­déglátók szavait. A. R. Moszkvában összeül a Szakszerve­zeti Világszövetség ötödik kong­resszusa. A nagy jelentőségű tanácskozás napirendjén a világ dolgozóit ál­talánosan érintő kérdések szere­pelnek: a békéért, az általános és teljes leszerelésért, a békés egy­más mellett élésért, a dolgozók gazdasági és szociális követelései­nek védelméért vívott harc kérdé­sei, továbbá a szakszervezetek együttműködésének erősítése a gyarmati rendszer felszámolásá­ért folytatott küzdelemben. A kongresszuson a világ szerve­zett munkásait száz országból mintegy 1200 küldött képviseli majd. Nemrég korszerűsítették Békéscsabán a Körös Állami Aruházat. A* áruház több osztályát önkiszolgálóvá alakították át. Képünkön be* mutatjuk az üveg-, porcelán- és edényosztályt. Üj berendezést kapott a ruházati osztály is, s az átalakítással lénye* gesen nagyobb lett az eladótér. A női ruhák legszebb darabjait bá* bukón mutatják be a vásárlóközönségnek. A konfekció-osztály női kabát és férfiruha-részlegét mutatja képünk, ahol ugyancsak bábukat öltöztettek fel. ha Az egy lakosra jutó papírfelhasználásban az ötéves tervidőszakban túlhaladjuk a jelenlegi világátlagot A könnyűipar egyik fontos hazai alapanyagbázisának, a cel­lulóz gyártásának a meghárom- szorozása lehetővé teszi a papír­ipar termelésének nagyarányú növekedését a második ötéves terv idején. Iparunk 1965-ben a jelenlegi­nél 95 000 tonnával több papírt állít elő. A papíripar ilyen arányú fejlő­dése a lakosság mindennapi életé­ben kedvezően érezteti majd ha­tását, észrevehető lesz az árucik­kek szebb, gondosabb csomagolá­sánál, a könyvek, folyóiratok na­gyobb példányszámú megjelenésé­nél. Hazánk a papírfelhasználást tekintve, viszonylag elmaradt a nemzetközi szinthez mérten. Az Vidékről is indulnak kiránduló vonatok Lipcsébe és Drezdába Az idén az IBUSZ három olyan különvonatos kirándulást szervez, amelynek résztvevői nem Buda­pestről, hanem vidéki városokbó1 indulnak Lipcsébe és Drezdába. A háromszáz személyes különvo­natok közül az első még októ­berben Pécsről, a másik kettő pe­dig december elején Győrből, il­letve Békéscsabáról indul. (MTI) egy lakosra jutó papírfelhaszná­lás most mintegy húsz kilogramm hazánkban és még hosszú ideig nem tudjuk megközelíteni sem Csehszlovákiát, sem az NDK-t ahol 40, illetve 50 kiló ez a meny- nyiség. A világátlagban most 21— 22 kiló papír jut egy lakosra, s ezt rövidesen nemcsak elérjük, hanem meg is haladjuk. Magyar- országon az ötéves terv végére az egy lakosra számított termelés meghaladja a 23 kilogrammot, a felhasználás mértéke azonban en­nél jóval magasabb lesz, mert to­vábbra is fenntartjuk a papírim­portot, az újságok rotációs papír­ját például a későbbiekben is nagy mennyiségben külföldről szerezzük be. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom