Békés Megyei Népújság, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-26 / 253. szám

ti ÉP ÚJ S &I Ú 1961. október 26., csütörtök Tanácskozik az SZKP XXII. kongresszusa (Folytatás a 2. oldalon) Örömmel látjuk — jelentette ki b továbiakban —, milyen nagylelkű segítséget nyújt a Szovjetunió a leigá- zott népek nemzeti felszabadí­tó mozgalmának, valamint olyan országoknak, amelyek Kubához hasonlóan szuvere­nitásukat és függetlenségüket védelmezik az imperializmus agressziójával szemben. A szónok kijelentette, hogy az SZKP új programja „A mi fegy­verünk a szocializmusért folyta­tott harcunkban.” E programtól lelkesítve a dolgozók újabb csapa, tai csatlakoznak azok soraihoz, akik a jobb jövőért harcolnak. — Minden latin-amerikai ha­zafi tudja — jelentette ki a szó­nok —, hogy Kuba függetlensé­gének megvédése egyszersmind igen fontos tényező saját hazája szuverenitásának védelmében is. „Kubát védelmezve, a Szovjetunió minden latin-amerikai nép nem­zeti felszabadító harcát is védi” — mondotta Martinez Verdugo, majd a továbbiakban kifejtette, hogy támogatja a szovjet kormány­nak a Szovjetunió fokozottabb védelmét szolgáló intézkedé­seit, mert ezek az intézkedé­sek „a béke fenntartása ér­dekében történtek”. — A Mexikói Kommunista Párt egyetért azzal a felhívással — mondotta —, hogy az Albán Mun­kapárt vezetősége térjen vissza az egész nemzetközi kommunista mozgalommal való testvéri együtt­működés és egység útjára. E. Papaioannu, a Ciprusi Dol­gozók Haladó Pártjának főtitkára megállapította, hogy az SZKP programtervezete felrajzolja a szovjet nép nagyszerű jövőjét, i,Olyan világ lesz ez, amelynél Szebbet még nem ismert az embe­riség” — mondotta. Kijelentette, hogy a ciprusi nép nemzeti felszabadító, imperialista­ellenes harcot vív. Papaioannu teljes egyetértését fejezte ki’ Hruscsovnak az albán pártvezetők álláspontjára vonat­kozó kijelentéseivel. * Megállapí­totta, hogy álláspontjuk elfogad­hatatlan, s az csak az Imperializ­mus és a reakció érdekeit szol­gálja. Pedro Saad, az Ecuadori Kom­munista Párt Központi Bizottsá­gának főtitkára üdvözlő beszédé­ben rámutatott: A népek az SZKP új programjából reményt merítenek arra, hogy a béke fenn­marad. — Az ecuadoriak elutasítják az amerikaiak leigázó politi­káját — mondotta a további­akban — és támogatják a di­csőséges kubai forradalmat. „Oroszország, Kuba, Ecua­dor!” — ezek a jelszavak hangzanak el a dolgozók nagyszabású imperialistaelle­nes megmozdulásai során. Saad hangsúlyozta, hogy az ecuadori alelnöknek a Szovjet­unióban tett látogatása felkeltet­te a népben azt a reményt, hogy hazája önálló politikát fog folytatni. A szónok ezután kijelentette: „Elítéljük a marxizmus-leniniz­mus elferdítését az Albán Munka­párt vezetői részéről. Az Albán Munkapárt vezetői eljárásukkal megszegik a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom egysé­gének elveit.” Reza Radmanes, az Iráni Nép­párt (Tudeh Párt) Központi Bi­zottságának első titkára felszóla­lásában szintén elítélte az Albán Munkapárt vezetőinek magatartá­sát. Álláspontjuk gyengíti a kom­munisták nemzetközi kapcsolatait — mondotta. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy az SZKP programja ragyogó fejezetet nyit meg a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom történetében. „Mint a szemünk fényét, kei! óvnánk e mozgalom összeforroitságár A továbbiakban kijelentette, hogy a sah és klikkje Iránt nem­zeti érdekei ellenére belevitte a CENTO-tömbbe és a kétoldalú iráni-amerikai szerződésbe. Mint a titkos terv leleplezéséből kitűnt, a sah és klikkje attól sem riadna vissza, hogy Iránt a háború tüzé­nek martalékává tegye. Emberte­lenebb tervet el sem lehet kép­zelni. — Ma már szemmel látható az iráni uralkodó klikk csődje — je­lentette ki Reza Radmanes. — Irán a forradalmi mozgalom újabb fellendülése előtt áll. A Néppárt programja követeli, hogy Irán lépjen ki az agresszív tömbökből, és nemzeti kormány alakuljon. Ivan Kairov, az OSZSZSZK Ne­veléstudományi Akadémiájának elnöke azzal a kérdéssel foglalko­zott, hogyan kell kinevelni a kom­munista társadalom emberét. Hangsúlyozta, hogy az utóbbi években sikerrel fejlődött a szovjet iskolázás és neveléstu­domány. — Az új pártprogram — mon­dotta ezután — behatóan fog- | ialkozik a most felnövő nem­zedék. nevelésével. A szovjet iskolákban a nevelőmunka alapjává a kommunista tár­sadalom emberére érvényes erkölcsi kódexet kell tenni. Ezt a kódexet az SZKP programja tartalmazza. Az egyik legfonto­sabb feladat az, hogy kifejlesszük a gyermekekben a munka iránti kommunista magatartást. — A jövő iskolája a bennlaká­sos iskola lesz. A XX. pártkong­resszus óta már körülbelül két­ezer ilyen iskolát létesítettünk. Ezekben az iskolákban félmillió gyermek tanul és nevelkedik. — A nevelőmunka szempontjá­ból nagy jelentőségű, hogy a tanu­lók vegyenek részt a diákok ter­melő brigádjaiban. E brigádok tagjainak száma a múlt évben 400 000 körül volt. Gromiko felszólalása rialista tábor politikájával szem­ben, mint az SZKP XX. kongresz. szusa óta, amelynek történelmi jelentőségű határozataiban kifeje­zésre jutott a lenini irányvonal.” Gromiko megállapította, hogy napjainkban több mint 40 semle­ges állam olyan álláspontra he­lyezkedik a nemzetközi élet alap­vető kérdéseiben, amely lényegé­ben megegyezik a Szovjetunió ál­láspontjával, a szocialista orszá­gok külpolitikájával. Ezek az ál­lamok a Szovjetunióhoz hasonlóan a béke és a békés együttélés vona­lát követik. „Nem lehet titkolni azt az igaz­ságot, hogy mély szakadék vá­lasztja el a mi politikánkat az ag- I resszív N A TO - töm bhö z tartozó hatalmak politikájától” — jelen­tette ki Gromiko. Hangsúlyozta, hogy a Szovjet- | unió külpolitikai sikereinek titka i az, hogy hu a béke ügyéhez, szi- ; lé rd és kész elmenni a végsőkig, amikor helyt kell állni az igaz | ügyért, s béklyóba kell verni az | agressziós erőket; ugyanakkor haj­lékony és igyekszik figyelembe venni a tárgyaló felek érdekeit, ha azok valóban a kölcsönös megér­tést keresik. Túlzás nélkül elmondhatjuk -— állapította meg a szovjet külügyminiszter —, hogy Hruscsov és Kennedy bécsi ta­lálkozója „korunk egyik leg­kiemelkedőbb eseménye volt”. — Ezen a találkozón — folytatta Gromiko — a szovjet állam és az egész szocialista tábor érdekei, mindazok érdekei, akik megbíz­ható gátat akarnak emelni az európai agresszív háborúk kirob­bantásának útjába, a népek kö­zötti béke érdekei a halhatatlan Lenin pártjához méltó, népünkhöz méltó forradalmi szenvedélyesség-, gél, állhatatossággal és hozzáér­téssel részesültek védelemben. „A világhelyzet továbbra is fe­szült és bizonytalan” — mutatott rá a szovjet külügyminiszter, majd ebben az összefüggésben foglalkozott a német kérdéssel. Hangsúlyozta, hogy a német bé­keszerződés megkötésével kell meghiúsítani a revanspolitikát. Ha megkötik a békeszerződést a két német állammal, ezzel senki sem veszít, hanem mindenki csak nyer — mondotta Gromiko. Kijelentette, hogy a népek el­ítélik az Egyesült Államok politi­káját, amely arra irányul, hpgy feltámasszák a militarizmust Nyu gat-Németországban. Grofniko nyomatékosan kije­lentette: „Ha a nyugatnémet revansvá- gyók kezet próbálnak emelni a Szovjetunióra és barátaira, akkor Nyugaí-Németország temetővé válik. Ebben a te­metőben valószínűleg még sírásó’, sem akadnak, hogy eltakarítsák a nyugatnémet hadigépezet roncsait és elte­messék azok hamvait, akik üzembe helyezték e gépezetet.” Gromiko hangsúlyozta, hogy a béke megszilárdításának vágya, nem pedig a bosszúvágy vezeti a szovjet államot külpolitikájában. — Mi fejleszteni akarjuk a ba­ráti kapcsolatokat Angliával és Franciaországgal — jelentette ki Gromiko. — Országunk komoly fi­gyelmet szentelt és szentel ma is annak, hogy rendes kerékvágásba terelje és fejlessze a kapcsolato­kat az európai nagyhatalmakkal, mégis különleges jelentőséget tu­lajdonít a két hatalmas állam — a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok viszonyának. A miniszter kifejezte azt a meggyőződést, hogy ha az Egye­sült Államok külpolitikájában a szovjet—amerikai kapcsolatok fejlesztése terén felélednének Roo­sevelt jó hagyományai, ezt min­den nép megelégedéssel fogadná. A Szovjet nép lelkesen támogatja a lenini párt irányvonalát Gromiko szovjet külügyminisz­ter az SZKP XXII. kongresszusán mondott beszédében hangsúlyoz­ta, hogy a szovjet állam külpoliti­káját a béke nemes eszményei hatják át. E külpolitika maradék­talanul szolgálja azt a célt, amely már a jelenlegi szovjet nemzedék életében megvalósul: a kommu­nista társadalom megteremtését a Szovjetunióban. A miniszter kijelentette, hogy a háborús veszély sokkal fe­nyegetőbb volna, sőt az em­beriségre talán már rázúdult volna a háborús katasztrófa, ha nem őrködnék a béke fö­lött a Szovjetunió, az egész békeszerető szocialista tábor a maga erejével és kimeríthe­tetlen erőforrásaival. „A Szovjetunió külpolitikája még soha azelőtt nem bizonyítot­ta be oly erővel fölényét az impe­Pavel Szatyukov, a Pravda fő­szerkesztője kijelentette, hogy az SZKP programja új korszakot nyit meg*a marxizmus-leninizmus alkotó fejlesztésében. Hangsúlyoz­ta, hogy a Szovjetunió Kommu­nista Pártja ma olyan egységes, olyan erőteljes, mint amilyen még sohasem volt. A személyi kultusz bírálata, kö­vetkezményeinek felszámolása, a pártellenes csoport szétzúzása megtisztította a kommunizmus fe_ lé való gyorsított előrehaladás út­ját. Szatyukov megállapította, Mo- (Folytatás a 3. oldalon.) Mew York vágj Bécs Az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek központja 1945 — a világszervezet megalakításának éve — óta az Ameri­kai Egyesült Államok legnagyobb vá­rosában, New Yorkban székel. Az utóbbi években mind erősebben felme­rül az a kívánság, hogy az ENSZ szék­helyét Európába helyezzék át. Az ENSZ jelenlegi ülésszakán a Szovjet­unió képviselője földrajzilag is megin­dokolta, hogy mennyivel helyesebb lenne a világszervezet székhelyét Eu­rópába, a semleges Ausztria fővárosá­ba, Bécsbe áthelyezni. Mint térképünkön is látható, a New York körüli 1500 km-es körzetben csupán két főváros, a 3000 km-es suga­rú körben pedig 5 ENSZ-tag fővárosa található. A Bécs körül meghúzott 1500 km-es sugarú körben 22 ENSZ-tagál- lam, 3000 km-en belül pedig összesen 36 tagállam fővárosa helyezkedik el. A 3000 km sugarú körzetben Bécs körül elhelyezkedő 36 tagállam közül 9 a szocialista táborhoz, 11 az imperia­lista katonai tömbökhöz tartozik, 12 ország semleges (7 Észak-Afrikában és Nyugat-Ázsiában, 5 Európában): e zó­nában található még 4 egyéb kapitalis­ta ENSZ-tagállam.

Next

/
Oldalképek
Tartalom