Békés Megyei Népújság, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-20 / 248. szám

1961. október 20., péntek NÉPŰJSÁG 5 A szeghalmi Kilián-próbások... Vidám társaságtól volt hangos a napokban Szeghalom. A köz­ségi és a járási tanács 82 dolgozója indult a Petőfi sportpályára, hogy megkezdje a Kilián-próbát. A derűs kedvű tanácsiak között helyet kért 21 nő is, akiknek jó része már évek óta édesanya. A próbán — melyet Tóth József, a JTST elnöke és Horváth János, a járási tanács v. b. elnökhelyettese szervezett meg és Balázs Pál, Vaszkó Irén testnevelési tanárok vezettek le — jó eredményt értek el a magas- és távolugrásban, a 100 méteres síkfutásban. A járási és a községi tanács dolgozóinak 90 százaléka részt vett a Kilián- próbán. Valamennyien 40—50 pontot szereztek. Kézigránátot dobnak az asszonyok. Elek Gyuláné kezéből hamaro­san messze repül a gránát. Mellette Vígh Zsuzsanna dobásra készen. Papp József, a szeghalmi községi tanács v. b. elnökhelyettese súly­lökés közben. A női kiliánosok is felsorakoztak a súlylökéshez. Winkler Károlyné, a járási tanács dolgozója készülő­dik a súlylökéshez. vázió terve egyelőre az Atlanti fal építésévé módosult. Kinek van most szüksége a fontokra? Meg­érné-e az egész cirkusz a fáradsá­got, amikor a megbízható kezek­re ezer helyen lenne szükség? Vagy mégsem a font-ügy? Kal- tenbrunner telefonhívása határo­zottan ingerült volt és különben is Kurt mindig igazat állít. Kurt a Mészáros egyik magántitkára volt és rendszeresen tájékoztatta Schellenberget mindenről, amiről nem szerzett tudomást hivatalból. Nem ingyen. Az én költséges, de biztos villámhárítóm — így köny­velte el magában Schellenberg a titkárt. Három perccel 11 óra előtt ér­kezett. Kaltenbrunner előszobá­jában Kurt kifejezéstelen arccal fogadta és udvariasan a belső aj­tó felé mutatott. — Fontos ügyem van a szá­modra, Walter — fogadta a Mé­száros, elmellőzve a köszönést is. Schellenberg veszélyt érzett, a szívélyesség ellenére is. Kalten­brunner közben a festett üvegű szekrényhez lépett — ezt soha ki nem állhatta, magában mindig Ízléstelennek tai'totta — két po­harat vett elő és töltött egy üveg rajnavidékiből. — A győzelemre! — A győzelemre! — hangzott a vá­lasz és a koccintásban bizonyta­lanul csengett össze a két pohár. Kaltenbrunner itta, harapta a bort, azonnal utánatöltött a ki­ürült pohárnak. Schellenberg ép­pen csak a szájához értette. — Egyszóval, Walter—tért rá a lényegre — a Führer hivatott teg­nap. Maga a Führer. Szemrehá. nyást tett a fontok miatt. — A fontok miatt? — csodál­kozott a másik elhúzva a szava­kat. — Igen. Méghozzá micsoda szemrehányást tett. A fontokra szükség van. Kifogás nincs, kité­rő nem lehet. A bankjegyecskék- re minél előbb szükség van. — Felújítjuk a tengeri-farkas tervet? — kérdezte önkéntelenül Schellenberg, a német inváziós tervek fedőnevére célozva. — Egyszer bizonyosan. Egyelőre, te is jól tudod, a Todt-szervezet a védővonallal buzgolódik. A fon­tokra mégis szükség van. — Ha szükség van rájuk, meg­lesznek. De mire használjuk? — Tudom, Walter, hogy nem szereted a rajnavidékit. Látom, bele sem kóstoltál. Viszont tarto­gatok egy meglepetést számodra. Whisky. Eredeti angol, bocsánat, skót whisky. Madridban különösen kedvelted ezt a fajtát. — Jól értesült vagy. — Szakmámhoz tartozik. Én maradok a rajnavidékinél, te tölts magadnak belőle. — A whisky egyike azon kevés dolgoknak, amelyeket még az an­golok is jól csinálnak. De hogyan jutottál hozzá? — Tisztelőm küldte Svédország­ból. Érted: Svédországból, ahol bármelyik üzletben megvásárolha­tod, természetesen nem márkáért. És sok mást is megvásárolhatsz. — Kezdem érteni. Szombaton: Labdarúgó edsőmérkőxés Békéscsabán A Bcs. VTSK labdarúgó­együttese szombaton délután 3 órai kezdettel a Kórház utcai pályán edzőmérkőzést játszik a Gyulai MEDOSZ NB III-as csa­patával. Előtte a VTSK ifjúsági csapa­ta a Bcs. Vörös Meteorral méri össze erejét. A Békéscsabai Kötöttárugyár nyerte a megyei női kézilabda rangadót BCS. KÖTÖTT—BCS. RUHAGYÁR 5:2 (4:2). Ruhagyári pálya, 300 néző. V.: Tárnok (Szeged). Gd.: Kovács 1. (2), Hegedűs, Karasz, Kocziha, illetve Ge- dó I., Várai (öngól). A sorsdöntő mér­kőzésen nagyon idegesen kezdtek a csapatok. A ruhagyáriak vezető gólja után a Kötöttárugyár több gólos ve­zetésre tett szert. A második félidőben emberfogásra tért át a Ruhagyár. De így sem sikerült az eredményt megfor­dítani, mert továbbra is idegesen ját­szottak és Vincze két kapufát lőtt. Öregdiákok találkozója a Híd- és Vízműépítési Technikumban vakkant a semmibe, keresi bará­tait, a diákokat. Itt maradt abba a történet — legalábbis számunkra, végzős diá­koknak — akkor 1955. júniusá­ban. Most 1961-et írunk, ismét zajos a technikum előtere. Hatéves ta­lálkozóra jöttünk össze mi, az 1955-ben végzett diákok. A vi­szontlátás örömei jellemzik a han­gulatot. A régi tanárok, osztá­lyok üdvözlik a visszatért diáko­kat. Eddig a találkozó első része. A második része bankett formájá­ban zajlik le és már tart is az „öregdiák”-sereg az Ipartestület fe_ lé. A Körös-part csendjét ismét felverik azok, akik akkor, 1955. tavaszán fölverték, a szomorúfű­zek újra mosolyognak ... DE ÁLLJUNK csak meg egy percre. Forduljunk ismét vissza az iskolába úgy, mint akkor, s néz­zünk újra szót a padok, tanter­mek, műhelyek között. Az osztályokban modem cső­vázas padok, a felső műhelyte­remben szemléltető eszközök, kí­sérleti tárgyak, az oktatók irányí­tásával készült önműködő hajózó zsilip (a kujbisevi erőmű hajózó­zsilipjének kicsinyített mása). Az udvaron a régi műhely, amelyet még mi építettünk. De várjunk csak, valahogy ez mégsem az a régi műhely! Nézzük meg köze­lebbről, belülről. Az öregdiák nem győz eleget csodálkozni. Külön ács-, külön kő­műves-műhely és a felszerelés: fű­részgép, köszörűgép, esztergapad, elektromos fúrógép, rézhegésztő apparátus, és ki győzné meg fel­sorolni mindazt, ami hat év alatt megváltozott. Dr. Barna Bálint igazgató az is­kola nemzetközi kapcsolatairól beszél. A diákok most már szemé­lyesen ismerhetik meg a szocia­lista társadalom kolosszális épít­kezéseit. Az iskola diákjai 1960 nyarán Moszkvában és a Szovjet­unió nagy épülő vízi erőműveinél — Sztálingrád, Kujbisev — jár­tak. A közeljövőben az iskola kül­döttsége az NDK-ba utazik. Az udvaron megállva, gondolat­ban előtűnik az 1955, júniusi kép. Mi volt akkor, s mi van most eb­ben az iskolában?! Hatalmas a fejlődés, mely nem véletlen, mert mit érne a tanárok, oktatók ön­zetlen lelkesedése, ha mindez nem a szocialista társadalomban tör­ténne? AZ UDVARON őszi szél kergeti a gesztenyefák hulló leveleit. Győ. ző bácsi kutyája gyanúsan néz bennünket, mintha idegenek len­nénk. Pedig ismer minket, csak éppen hat esztendő suhant el az­óta a fejünk felett. Máté András (egy öregdiák a sok közül) SZABADSÁG MOZI, Békéscsaba» Október 19—22: A piros autó utasai. K. h.: 6, 8, v.: 4, 6, 8. brigád mozi, Békéscsaba. Okto­ber 19—25: Megöltek egy leányt. K. h.: fél 6, fél 8, v.: fél 4, fél 6, fél 8. TERV MOZI, Békéscsaba. Ok tóbei 19—22: Háború és béke I. r. K. h.: fél 6, fél 8, v.: fél 4, fél 6, fél. SZABADSÁG MOZI, Gyoma. Októ­ber 20—22: Az utolsó paradicsom. K# h.: 8, v.: 4, 6, 8. BÁSTYA MOZI, Békés. Október T9—24: Ludas Matyi. K. h.: 6, 8, v.: 4, G, 8. PETŐFI MOZI, Gyula. Október 19— 22: A kolostor titka. K. h.* 6. 8, v.: 4, 6, 8. PARTIZÁN MOZI, Orosháza. Októ­ber 19—21: Házasodni akarunk. K. h.: fél 6, fél 8, v.: fél 4, fél 6, fél 8. ERKEL MOZI, Gyula. Október 20— 22: Küldetés Bahcsiszerájba. K. h.: fél 6, fél 8, v.: fél 4, fél 6, fél 8. VÖRÖS OKTOBER MOZI, Mezőko- vácsháza. Október 20—22: Félbesza­kadt dal. K. h.: 7, v.: 3, 5, 7. BÉKE MOZI, Orosháza. Október 20—22: Az osztravai gyors. K. h.: 5, 7, v.: 3, 5, 7. PETŐFI MOZI, Sarkad. Október 20—22: Az énekes csavargó. K. h.; 8, v.: 4, 6, 8. TÁNCSICS MOZI, Szarvas. Október 19— 22: Matróz a rakétában. K. h.: 5, 7, v.: 3, 5, 7. ADY MOZI, Szeghalom. Október 20— 22: Legénylakás. K. h.: 7, v.: 3, 5, 7. DÓZSA MOZI, Tótkomlós. Október 20—22: Napfény a jégen. K. h.: 8, v.: 4, 6, 8. SZABADSÁG MOZI, Vésztő Október 20—22: Négyen az árban. K. h.: *; v.: 5, 7, Rádió- és televízió műsor TALÁN OTT KEZDEM el, ahol 1955. tavaszán abbamaradt. A vízműépítő technikum végzős diákjai búcsúznak az iskola halijá­ban. Az első „fecskék”, mivel az iskola megalakulása óta még csak a második évfolyam ez, mely vég­zett technikusként hagyja el az is­kola padjait, tanárait, oktatóit. A búcsúzkodók hangos beszélge. tése már a Körös-part csendjét veri fel, s a szomorufüzek moso­lyogva bólogatnak az életbe induló „férfiak” felé, de forduljunk vissza egy pillanatra az iskolába, s nézzünk szét a magukra maradt padok között, tantermekben, mű­helyekben. A padok között nyikorgó tám­lásszékek, amelyek nemigen vál­tak be a diákok számára. — Köny- nyen kilazultak a csavarok, kitört a szék lába... A műhelyterem felszerelése egy többrészes gyalu- padbói, pár fűrészből és kézigya- luból állt. Az udvar jobb oldalán a diákok által épített gyakorlati tanterem nádpallóval lefedve. Fel­szerelése egy-két kőműveskala­pács, lapát, 100—200 darab tégla — ez volt a kőműves-műhely. BEFEJEZŐDÖTT egy tanév s egy évfolyam megkezdte a gya­korlati munkát. Az udvar kihalt, csak Mörk Győző bácsi kutyája — Vagyis kár lenne a hamis fontokat repülőgépről tékozolni London felett. Hagyjuk meg az angoloknak a mi szárnyasraké­táinkat. Ezeken a fontokon pedig vásárolni fogunk sok mindent: whiskyt, de acélt is. — Ha már vásárlásról van szó — szakította meg a Mészáros gon­dolatmenetét Schellenberg —, ér­deklődnék a VIII/4-es átiratom ügyében. — Ez az a törökországi fickó? — Igen, az angol nagykövet inasa. Afféle amatőr, aki kulcsle- nyomatot készített gazdája pán­célszekrényéhez és most Mata Harinak képzeli magát. Emlékeze­tedbe idézném, hogy egy speciál- fényképezőgépet kért és tételen­ként 15 ezer fontot a szállítandó anyagokért. — A javaslatod? — A gépet átadnánk, természe­tesen abból a fajtából, amelyet az isztanbuli bazárokban is meg­vásárolhatna. A fonttal már rosz_ szabbul állunk. Különben is két­kedem, hogy az öreg Churchill éppen ankarai nagykövetére fog­ja bízni titkos haditerveit. — Kis hal is lehet jóízű. Márkát nem fogad el? — Ragaszkodik a fonthoz. — Ezért kell nekünk fontot gyártanunk. Fintorognak a már­kától? Majd ellátjuk őket fontja­inkkal, made in Germany. Vagyis visszatértünk eredeti témánkhoz. Először is megfelelő ember kell hozzá. Csak ne professzor legyen. (Folytatjuk) SZOMBAT, 1901. OKTOBER 21. KOSSUTH RADIO: 8.10 Operett- hangverseny. 9.00 Lányok, asszonyok... 9.20 Schubert műveiből. 10.10 Az óvo­dások műsora. 10.30 Könnyű zene. 10.55 Rádióiskola. 12.15 Dallal—-tánccal a világ körül. 13.00 Mit olvassunk? 13.10 Szív küldi... 13.45 Válaszolunk hallgatóinknak. 14.00 Operettrészletek. 14.15 Az Ifjúsági Rádió műsora. 14.35 Beethoven. II. Leonora nyitány. 14.50 Moszkvai tudósítónk jegyzete. 15.10 Élőszóval — muzsikával. 16.50 Hét nap a külpolitikában. 17.10 Könnyűze­nei Híradó. 17.50 Gondolat. 18.30 Zon­goramuzsika. 19.05 A Szabó család 19.35 Népdalcsokor. 20.25 Vidám kör j ayezettanulmány. 22.20 Táncoljunk. t PETŐFI RADIO: 14.15 Tánczene. 14.55 Autósok és motorosok ötperce. 15.00 Operakalauz. 16.05 A következő tanú. tládiódráma. 16.50 Zenekari muzsika. 17.50 Zenés műsor. — Könnyű zene nagymamáknak. 18.45 A leláncolt óri­ás. 19.05 Dunajevszkij operett- és film­zenéiből. 19.35 Orvosi tanácsok. 19.40 Falurádió. 20.00 Színes népi muzsika. 20.40 Egy új filmklub indulására. 20.55 Bayreuthi Ünnepi Játékok. TELEVÍZIÓ: 18.00 Robin Hood ka­landjai III. (Angol filmsorozat.) 18.30 TV Híradó. 18.45 Hétről hétre... 19.00 ’ Tarbara őrnagy. Közvetítés a Katona j József Színházból. 22.00 Hírek és * I TV Híradó ismétlésé.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom