Békés Megyei Népújság, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-19 / 247. szám

196Í. október 19., csütörtök H ÉPÜJSAG 5 •• _ Ülést tartott a párt megyei bizottsága A párt megyei bizottsága szerdán kibővített ülést tartott. Megvitatta és meghatározta a megye mezőgazdaságának öt­éves irányelveit. Megjelent az ülésen és- felszólalt Fehér La­jos elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A vitában fel­szólalt Klaukó Mátyás elvtárs, a párt megyei bizottságának el­ső titkára. Részt vett továbbá az ülésen Szobek András elv­társ, az Elnöki Tanács tagja, valamint Keserű János elvtárs, a földművelésügyi miniszter helyettese. A pártbizottság • táviratban üdvözölte a Szovjetunió Kom­munista Pártja XXII. kongresz- szusát. Jó 5 ütemben halad a termelési tervek előzetes felülvizsgálása Megyeszerte jó ütemben halad a termelőszövetkezetek jövő évi termelési terveinek előzetes felül­vizsgálása. A járási tanácsok me­zőgazdasági osztályai előre meg­határozott program szerint hívják be a járási székhelyekre, vagy keresik fel a községekben a ter­melőszövetkezetek vezetőit, hogy a jövő évi termelési tervek össze­állításával kapcsolatban az állam- hatalmi szerv feladatát teljesít­sék. Legtöbb járásban, mint pél­dául a békésiben is, a termelési tervek előzetes felülvizsgálása után megkötik a szerződést olyan növények termesztésére, amelyek­re a népgazdaságnak igen nagy szüksége van. A termelési tervek jóváhagyását október végére be­fejezik, s ^november 10-re elké­szítik az összesítőket, amelyek majd megmutatják, hogy a ter­melőszövetkezetek milyen mér­tékben tesznek eleget a népgaz­daság igényeinek. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a termelőszövet­kezetek többsége felhagyott az olyan gyakorlattal, amikor 4—5 holdon termelnek egy-egy mun­kaigényesebb növényt. Ehelyett nagyüzemi módon szervezték meg és rendezkednek be például a ci­roktermesztésre, vagy a konyha­kerti növények nevelésére. A me­zőkovácsházi, az orosházi, a szarvasi és a szeghalmi járásban nem is egy községben a termelő- szövetkezetek összevonták az 5— 10 holdas szerződéseket, s így egy-egy közös gazdaságban egy, esetleg kétfajta ipari, kereskedel­mi növény nagyüzemi termeszté­sével foglalkoznak. Szombaton az öntözéses gazdálkodás fejlesztéséről tárgyal a megyei tanács végrehajtó bizottsága Október 21-én, szombaton me­gyénk vízhasznosításának fejlesz­téséről tárgyal a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A fejlesztési terv 1962—65-ös évekre terjed ki. 1961-ben az öntözéses gazdálko-. dás fejlesztésével 11 200 holddal nagyobb területre jutott öntöző víz, mint az előző évben. Jövőre Lengyel művészettörténész megyénkben Az orosházi eszperantisták vendégeként megyénkbe érke­zett a héten Romuald Skalinski lengyel művészettörténész, a toruni könyvtár vezetője. A lengyel vendég kedden délután az orosházi járási pártbizottság és a járási tanács több dolgozó­jának kíséretében ellátogatott Békéssámsonra. ahol több órán át nagy figyelemmel kísérte az erdőházi halmon folyó ásatáso­kat. Romuald Skalinski meg­nézte a feltárt leletanyagok egy részét is és a tudományos szem­pontból jelentős leletmentő ása­tás vezetőjének, ifjú Olasz Er­nő kutatónak és az ott dolgo­zóknak további sok szerencsét kívánt. A lengyel vendég szerdán Bé­késcsabára látogatott a Zamen- hoff-kör meghívására. Megye- székhelyünkön megtekintette a múzeum Munkácsy-emlékeit, a Mester műveit és meglátogatta a megyei könyvtárat is. Ugyan­csak szerdán délután utazott át Gyulára, ahol a járási könyvtár munkáját, munkamenetét is­mertették számára a könyvtár vezetői, az öntözéses gazdálkodás tovább fejlődik. A Földművelésügyi Mi­nisztérium részben állami, rész­ben saját beruházásból 3200 hold új önitözőtelep építését teszi lehe­tővé. A későbbi években 1965-ig a vízgazdálkodása társulatok több mint 34, a megyei tanács több mint 18, az állami gazdaságok pe­dig mintegy 16 millió forintot for­dítanak majd erre a célra, e mint­egy 41 600 hold szántóföld öntözé­sét szervezik meg. Á békés építés terve Ebben a feszültséggel teli amikor megállapítja: Az iparfej- “ nemzetközi helyzetben az lesztés most következő időszakú- emberek leghőbb óhaja a béke. ban a fejlődés döntő Az országgyűlés most lezárult láncszeme a termelékenység ülésszaka mindén megnyilvánu- növelése, az ipar műszaki színvo- lásával és határozatával a béke nalának nagyarányú növelése, az erősítése mellett foglalt állást. ipari termékek minőségének javí- Ez a tény, valamint az a jövő- ,tása. S ha ebből a szemszögből be vetett, magával sodró bizako- vizsgáljuk a megye állami ipará- dás, ami a parlamentből az ország nak idei első félévi eredményeit — legeldugottabb zugába is kisugár- a harmadik negyedév számai még zott, kétségtelenül megnövelte a teljességükben nem állpak rendel- békés alkotóvágyat. Ennek kibon- kezésre — azt látjuk, hogy a múlt 3 takoztatásához az országgyűlés a második ötéves terv részletekbe menő elemzésével és vitájával meg is teremtette az hl apót. Mél­tán ráillik hát erre a nagyszerű pragramra a békés jövő építésé­nek terve elnevezés. Magyaráza­tát mindenekelőtt célja és tartal­ma szolgáltatja. Erre pedig még a legrosszabb indulattal sem fog­hatja rá senki, hogy valamiféle hidegháborús terv. A második öt­éves tervtörvény tartalma tömö­ren: az anyagi javak termelésének továbbfejlesztésével a sz o cia - lizmus alapjainak lera­kása, az életszín-úonal emelése, a nép kulturális igényeinek még tökéletesebb kielégítése. Ennek pedig a munka az alap­ja. Ez az az erő, amelyre a terv felépül, ez a biztosíték ahhoz, hogy előírásai megvalósuljanak. Jól szervezett munkára van szük­ség a terv végrehajtásához. Csak úgy érhető el, hogy a szocialista ipar termelése öt esztendő alatt 48—50, ezen belül az állami ipar termelése legalább 50 százalékkal növekedjen. Amint a számokból is látszik, nem lesz könnyű fel­adat mintegy 50 százalékkal töb­bet termelni annál, amit a három­éves tervidőszak utolsó évében el­értünk. A terv mégis reálisan szá­molt a lehetőségekkel, összeállítá­sánál sokoldalúan elemezték az elmúlt évek tapasztalatait. S ezek nem csalnak, ellenkezőleg, jó ala­pot adtak a termelésfejlesztés fel­méréséhez. Az 50 százalék növe­kedést azonban úgy kell elérni, hogy a termelés emelkedésének legalább 70 százalékát a munka termelékenysége adja. Ez — mondhatni — a kulcsa a termelés fokozásának. Ha pedig így van, akkor ezt a tényt semmiképpen évben egy sor üzembe^! hol ki­év azonos időszakához képest 15,4 százalékos volt a termelés növe­kedése. Ezen belül pedig aránylag igen jól alakult a munka' terme­lékenysége. A munkáslétszám 2,1 százalékkal növekedett mindössze, így a termelés emelkedésének 84 százaléka a termelékenység növe­kedéséből származott. 0 „start” volt ez a második ötéves terv első esztendejé­ben. Ám az eredmények mellett az előadódott hibákat sem lehet elhallgatni, hiszen a tervtörvény világosan kimondja, hogy a most következő időszakban a döntő láncszem a műszaki fejlesztés, a termékek minőségének javítása. A műszaki fejlesztés sok tényező­ből tevődik össze. Így tehát nem­csak az a műszaki fejlesztés, ha új, korszerű gépeket, berendezé­seket helyeznek üzembe, hanem az is segíti, ha a meglévőket tö­kéletesítik vagy éppen tervszerű megelőző karbantartással, gondos javítással elejét veszik a gépállás­nak. Ilyen figyelmeztető esetek előfordultak az elmúlt félévben. A Békéscsabai Téglagyárban a félévben, az elmúlt esztendő azo­nos időszakához képest kétszere­sére, 522 órára nőtt a gépállás ideje. Ez a tekintélyes munkaidő kiesett a termelésből, kedvezőtle­nül befolyásolta a termelékenysé­get, a gazdaságosságot is. Ezért fontos hát megszívlelni a tervtörvénynek ezt az útmutatá­sát. A termelési értéket, végső so­ron a vállalati gazdálkodást érzé­kenyen befolyásolja a termékek minősége is. Nemcsak üzemen belül, de a népgazdaság szem­pontjából sem mellékes, hogyan alakul ez a mutató. Az első fél­sem lehet figyelmen kívül hagyni. Nem véletlenül fordít olyan nagy figyelmet erre a tervtörvény, Már lehet jelentkezni! — Ismét megrendezik az Országai Mezőgazdasági Kiállítást és Fásárt A Földművelésügyi Minisztéri­um Mezőgazdasági Kiállítási Iro­dájától kapott tájékoztatás szerint 1962. szeptember 1—23 között is­tanácsok mezőgazdasági osztályai­nál kérhetik a kiállításon való részvételüket. Míg a különböző, mezőgazdaságot segítő vállalatok, mét megrendezik Budapesten az intézmények, s a termelőszövetke­riTO-jnnop 1\/T-rA o c ó ói TTi nTlvfátaf t a P'ifbi íi 7 PDVP­Országos Mezőgazdasági Kiállítást és Vásárt. A 64. Országos Mező- gazdasági Kiállításon részt vehet­nek a mezőgazdaság valamennyi ágában kiváló eredményt elérő állami, kísérleti, tan. és célgazda­ságok, gépállomások, kutatóinté­zetek, termelőszövetkezetek, s azok dolgozói és tagjai, valamint az egyéni termelők és tenyésztők. Részt vehetnek a kiállításon to­vábbá olyan ipari üzemek, válla­latok és személyek is, amelyek és akik a mezőgazdasági termelést elősegítő új eljárásokat, módsze­reket, gépeket, eszközöket dol­goztak ki és azok alkalmazása eredményesnek bizonyult. A kiállításra 1962. január 31-ig lehet jelentkezni. Az állami, kí­sérleti, tan- és célgazdaságok, a gépállomások és kutatóintézetek, s egyéb állami vállalatok és intéz­mények közvetlen felettes szer­vüknél jelentkezhetnek. A terme­lőszövetkezetek a járási (városi) zetek dolgozói, tagjai és az egy; ni termetek, tenyésztők a helyi ta_ nács végrehajtó bizottságának me- i zőgazdasági, szakigazgatási szer­veinél adhatják be kérelmüket. A kiállításon bemutatásra ke­rülő legkiválóbb üzemi, termelé­si, tenyésztési és kutatási eredmé­nyek, s a gyakorlatban már be­vált, új, az eddigieknél gazdaságo­sabbaknak , bizonyult eljárások, módszerek és technikai eszközök, mint a korábbi években, ugyan­úgy most is kitüntetésben és díja­zásban részesülnek. A - kiállítás résztvevői szállítási és utazási kedvezményt kapnak. A jövő év szeptember 1—23. kö­zött Budapesten megrendezésre kerülő 64. Országos Mezőgazda­sági Kiállításra és Vásárra már jelentkezhetnek megyénk mező- gazdasági, avagy ilyen jellegű nagyüzemei, azok dolgozói és tag­jai, valamint az egyénileg gazdál­kodók. sebb, hol nagyobb mértékben romlott a gyártmányok minősége. A .tervtörvény szellemében csele­kedve mód és lehetőség van a ja­vításra. Erre szükség is van. Ezt megköveteli a népgazdaság és a munkások érdeke. A terv nem önmagáért, hanem az emberekért, valamennyiünkért van. A holnap merész táv­lata rajzolódik ki belőle, át- meg áthatja az emberért való gon­doskodás. Erre utal az is, amikor a tervtörvény kimondja: Az ipar­ban dolgozók munkakörülményei további javítása érdekében foly­tatni kell a nehéz testi munkát igénylő, valamint az egészségre ártalmas munkafolyamatok gépe­sítését. Tehát nemcsak a terme­lés növelése a cél, hanem a mun­kafeltételek rendszeres javítása is. Ez nagyon is összefügg a terme­léssel. A gondoskodás, a munka- körülmények tökéletesítése ked­vezően visszahat a termelésre, a munkások munkakedvére. A Me- zőberényi I-es számú Téglagyár­ban messze földről csodájára jár­nak az alagútkemencének, amely a hagyományos téglagyári kemen­cékkel szemben összehasonlítha­tatlanul kedvezőbb munkakörül­ményeket teremtett. Épül már a hozzávaló alagút-szárítócsatorna is, amely nemcsak a termelékeny­ség emelését segíti elő, hanem az egészségesebb munkafeltételek megteremtését is. A munkakörül­mények javításához azonban nem minden esetben szükséges beru­házás. Sok, néha apróságnak tűnő szervezési változtatásokkal is le­het javítani a munkások munkakörülményeit. Különösen fontos ez most, a téli felkészülés időszakában. A második ötéves tervtörvény " a párt és a kormány hatá­rozatainak megfelelően elősegíti az iparilag szegény vidékek, így az Alföld iparosítását is. Me­gyénkben is több beruházás való­sul meg a-következő öt esztendő­ben. Orosházán már megkezdték az üveggyár építését, amely elké­szülte után több mint ezer mun­kásnak teremt munkaalkalmat. A második ötéves terv jelentős létesítménye lesz megyénkben a Békéscsabai Konzervgyár és a korszerű hűtőház. A tervek pontos teljesítésével, a gazdaságos terme­léssel ezek az alkotások is előbb elkészülhetnek és kapcsolódhat­nak be az ország vérkeringésébe. Az Orosházi Üveggyárral olyan iparág születik a megyé­ben, amelyre néhány esztendő­vel ezelőtt aligha gondolt volna valaki. És ime nemsokára a kövér gabonát és a sertést termő Békés­ben öblös- és síküveget gyártanak. Nem puszta ábránd már, hanem érlelődő valóság. A jövő valósága. Ugyanúgy, ahogyan gombamódra szaporodnak majd a következő években a többemele­tes lakótömbök és családi házak. A tervtörvény szerint a tervidő­szakban 250 ezer lakást kell épí­teni. Ebből jó néhány épül me­gyénkben is, több ezer család köl­tözhet majd egészséges otthonba. Rövidesen Üjkígyósról eljut Bé­késcsabára a friss ivóvíz, a jövő esztendőben pedig 14 millió forin. tot költenek a város csatorryízásá­ra. Szebb és csinosabb lesz a me­gyeszékhely, a megye községei is, mint ahogyan az egész ország is fejlődik. A tervtörvényben van egy igen figyelemre méltó mondat. Rövid, tömör, de egy korszak sö­tétségét száműzi vele, amikor kijelenti: Be kell fejezni a falvak villamosítását. Ki tudná hirtelenjében megmondani, hogy mennyi olyan községet örököl­tünk, amelyben csak petróleum- lámpa pislákolt. S ime ennek is már a végén tartunk. A második ötéves terv végére valamennyi ilyen faluban kigyúl a fény. Me­gyénkben már csak három olyan község van, ahová nem értek el a villanyfényt szállító karcsú póz­nák. De jövőre Űjszalontán, Csár­daszálláson és Nagykopáncson is befejezik a villamosítást Ez is része a békés építés ter­vének. Ezért pedig érdemes jól és még jobban dolgozni. Ezzel napjaink közös célját: a békét erősítjük. Podina Péter Rába tehergépkocsi-alkatrészek, Skoda személygépkocsi-alkat­részeik új és használt állapot­ban eladók. 100—125—250 köb­centis motorkerékpárok könyvi óváírással ELADÓK v MÉH Vállalat. Szeged Tábor u. 7/b. Telefon: 27—12. 65524

Next

/
Oldalképek
Tartalom