Békés Megyei Népújság, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-18 / 246. szám

1961. október 18., szerda NÉPÚJSÁG 11 Körutazáson a Német Demokratikus Néhány napja ünnepelte fenn­állásának 12. évfordulóját a Né­met Demokratikus Köztársaság. Ennek a nagy, sorsdöntő esemény­nek az évfordulóját nemcsak ün­nepélyes szónoklatokkal ülték meg a német dolgozók, hamm fe­gyelmezett, a szocialista jövőt építő munkával. Ez a tevékenység az ország minden részében érzé­kelhető, megfogható eredménye­ket mutat fel. Az elmúlt nyáron tanulmányi út keretében alkal­mam volt erről meggyőződni, és néhány részletéről mutatok képe­ket az alábbi sorokban. A Harz-hegységben A ragyogó napsütésben csillogó természet csodálatos szépsége, me­redek hegyoldalak, mély völgyek, égbenyúló, karcsú fenyvesek, amik megragadnak az első per­cekben a Harz-hegység bércei kö­zött, melyek fölött mély zengéssel száguld a szél. Arra gondolok, nem csoda, ha az itt élő emberek képzeletvilága mesés tarkasággal fonta körül a fantasztikusan ki­alakult hegycsúcsokat, a mély völgyben kígyózva szaladó folyót, boszorkányok, királykisasszonyok meséjével, mert valóban megka­pó, nagy változatossággal kiformá­lódott, de a belsejében is értékes ásványi kincseket rejtő hegység­ben járunk. A Harz-hegység a Német De­Dreztiai városrész mokratikus Köztársaság egyik legértékesebb ipari területe. A me­sés szépségű völgyekben minde­nütt gyárkémények ontják a füs­töt, jelezve a szocialista építő­munka ütemét. Egymást váltják a szén-, vasfeldolgozó, elektromossá­gi gépeket, motorokat előállító üzemek, amelyek nemcsak hazai, hanem külföldi fogyasztásra is dolgoznak, és távoli országok is jól ismerik értékes gyártmányaikat. Ezek a gyárak az NDK dolgozói­nak szorgalmas munkája nyomán jöttek létre. Nagy részük új léte­sítmény, de a régieket is mind új­já kellett varázsolni, mert telje­sen tönkrementek a fasiszta hábo­rú következtében. Új és ragyogó minden az üzemekben. A munkás­arcokat is az alkotó tevékenység derűs békéje ragyogja be, és öm­lik szorgalmas kezük alól a mun­ka eredménye, és teszi szebbé éle­tüket. A síkságon Utunk végigvitt az NDK alföldi részén is. Jól gondozott nagyüze­mi mezőgazdaságot láttunk. Igen sok gép dolgozott a földeken. A legelőkön villanypásztor vigyázta a nyugodtan legelésző fekete-tar­ka szarvasmarha-csordákat, me­lyeknek tejéből készül a kitűnő ízű vaj, ami egyik fő kelléke a né­met étkezésnek. Nagy táblákat foglalt el a rózs­ás árpaföldek között a burgonya is. Ez naponta az asztalra kerül, de utolérhetetlen íze és változatos elkészítése következtében nem le­het megunni. A földek terméshozama magas a gondos művelés nyomán. A szoci­alista nagyüzemi mezőgazdaság terméseredményei méltó módon zárkóznak fel a szocialista ipar eredményei mellé. A tengerparton Az országban mindenütt nagy tempót diktáló, lüktető élettel ta­lálkoztunk. A rostocki hajógyár munkásai egyszerre 7—8 hatal­mas hajót építenek a világ külön­böző országaiból érkezett megren­delés szerint. Szerelőműhelyük, hajódokkjuk Európa egyik legkor­szerűbb üzeme. A hajógyár mun­kásai nemcsak kifogástalan mun­kájukkal, hanem hazájuk iránti áldozathozatallal is kitűnnek. Fel­ajánlott munkájuk nyomán elér­ték, hogy dán, svéd hajókat vásá­rolhattak, ezzel hajóparkjuk gyor­sabb ütemben gazdagodott, ami az ország erősödését szolgálja. Rostocki tartózkodásunk ideje alatt nagy élményben volt ré­szünk. Akkor rendezték a „Keleti tenger hetét?’. Zászló- és virág­díszbe öltözött az egész város, összefűzött zászlósorok ékesítet­ték keresztben az utcákat. A szél­ben lengő kis zászlók között a vi­lág minden békére törekvő orszá­gának zászlója képviselve volt. A sokféle szín egy ütemre lengett, egy eszmét képviselt: a békét. Az utcákon dán, svéd, finn, nor­vég, orosz, angol beszédet fogott fel a fülünk, tudtul adva, hogy a Keleti-tenger térségének népei bé­ketalálkozóra jöttek, a békét óhajtják. Ennek a jegyében folyt le az ünnepi est is a Sportcsar­nokban. Különböző nemzetek mű­vészei, művészeti csoportjai szóra­koztatták a hatalmas termet meg­töltő, soknyelvű hallgatóságot. Az előadás szünete közben egy ceylo­ni férfi lépett csoportunkhoz és szólított meg bennünket, hallván a magyar beszédet. Örömmel mond­ta el, hogy volt nálunk Budapes­ten, nagyon megszerette a várost, és újra él fog jönni hozzánk. Most a „Népek barátsága hetére” érkezett Rostockba. Nagy a béke ereje, ha a Keleti-tenger térségé­ben rendezett béke-barátság ün­nepi napok magukhoz szólítják az Indiai-óceán távoli szigetének dol­gozóját is! Ez mutatja azt, hogy az a jelszó, mely ezekben az ün­nepi napokban hatalmas plaká­tokról, feliratokról olvasható volt: „Die Ostsee: ein Meer des Frie­dens!” (A Keleti-tenger a béke tengere!), valóban igaz, és az NDK népe komoly elszántsággal törek­szik is arra, hogy a béke tengere maradjon, országuk pedig a béke megőrzője. A városokban Városaik szép tiszták, gondozot­tak. A háborús pusztítás követ­keztében tönkrement épületek, ut­casorok helyett már sok új épüle­tet, egész utcasorokat emeltek. Gyönyörű az új lipcsei Operaház, amely kívül-belül, így színpadi megoldásában is Európa legmoder­nebb operája. Nagyrészt helyre­állították a világhírű drezdai kép­tárat, a Zwingert is, de még a kül­A rostocki hajóblokk ső díszítésül szolgáló szobrok ere­deti formájában való elkészítésé­vel a művészemberek egész cso­portja foglalkozik. A háborús pusztulás nyomait ma is legjobban őrzi Berlin. Ott még a város egyes részein eleven erővel hatnak a szemlélőre a há­borús romok. De a Stalin Allee, az Unter den Linden újjáépített és újraépített gyönyörű épületei, házsorai méltán bámulatba ejtik a szemlélőt nemcsak szépségükkel, hanem a beleépített áldozatos emberi munkával is.' Mert nem­csak a város házsorait kellett újra megépíteni, hanem a gyárakat, üzemeket is, hogy a termelőmun­ka elkezdődhessék és a vérkerin­gés megindulhasson az ország szí­vében. Ez pedig sok áldozattal járt. Berlin gyárnegyedében látja legjobban a látogató, hogy nagyot alkotott ez a nép, az NDK népe. Szakítva a sötét múlt kapzsi, má­sok életére, biztonságára törő im­perialista törekvéseivel, békejob­bot nyújtva és várva a világ jó szándékú népeitől, békés termelő- munkát végez. Erőfeszítéseket tesz, sokszor lemondást követelve egy-egy nagy alkotás megvaló­sításakor. Az üzemek gyors fejlő­dése következtében a terület egy­re szűkül, és ma már gondot okoz, merre is terjeszkedjenek, vagy ho­gyan tudják megoldani a nyers­anyag és áru szállítását, mert a vasút és az utak kiszorulnak a gyárak területéről. Kállay Istvánná : . ..... . jÉ% l><> . ^ M ■ U . .'«í Aiií ■ .JS ; .. * t * :! ^liffÉSíí Berlin egyik legszebb sugarútja: a Stalin Allee. Tudósítóink jelentik: Külföldi kirándulást szerveznek a szeghalmi gimnázium tanulói A szeghalmi gimnázium tanulói igen sokat segítettek a terme* iőszövetkezeteknek a mezőgazdasági termények betakarításában. Mintegy 440 tanuló összesen 200 holdon törte le a kukoricát. Dol­goztak a Szeghalmi Állami Gazdaság három üzemegységében, az Űj Barázda, valamint a Magyar—Vietnami Barátság Termelőszö­vetkezetben. A diákok összesen 38 ezer forintot kaptak* munkáju­kért, s ebből az összegből országjáró tanulmányi kirándulásokat szerveznek, de tervbe vettek egy külföldi tanulmányutat is. A diákok munkáját a szeghalmi Űj Barázda Termelőszövetke­zet tagsága a kifizetett munkadíj mellett levélben is megköszönte. (r—s) Ünnep a Sarkadi Földnmvesszövetkezetnél A napokban nagy volt a sürgés, tatta a köznevelés terén végzett forgás a Sarkadi Földművesszövet- eddigi munkájukat, kezet központjában, mivel a dől- A dolgozók nevében Sz. Kovács gozók ünnepi szakszervezeti tag- Mihályné kultúrvezető vette át és gyűlésére készültek. fogadalmat tett, hogy az ajándék Este az étterem különtermében és az oklevél kötelezni fogja őket közel 150 dolgozó gyűlt egybe, a jobb és eredményesebb munká- hogy meghallgassa Borbély elv- ra. társnak, a szakszervezet elnöké- Az ünnepséget fokozta még az nek beszámolóját az elmúlt évi is, hogy elbúcsúztatták Matus Jó. munkákról. zsefnét, a szövetkezet régi dolgo­A beszámolót komoly vita kö- zóját. A szövetkezet és a szakszer­vette. Több felszólaló elmondta, vezet ajándékkal jutalmazta meg. hogy még fokozottabban kívánja A meghatottságtól az idős dolgo- kivenni részét úgy a gazdasági, zó szólni sem tudott, amikor a mint a társadalmi munkából, kis, szerény ajándékcsomagot át- Felszólalt Horváth elvtárs, a szak- vette. Érezte a fiatalabb munka- szervezet megyei titkára is. Ér- társak simogató, de nem véglega- tékelte a jelenlegi nemzetköti sen búcsúzó tekintetüket. Hatal- helyzetet. Utat mutatott a szak- más tapssal köszöntötték a mun- szervezeti munkára, a még jobb kában becsülettel megöregedett eredmények elérésére. nyugdíjas munkatársukat. A SZÖVOSZ által adományozott Ezen a szakszervezeti gyűlésen díszoklevelet és kristályvázát a még tizennyolc dolgozót jutalmaz- sokrétű kultúrmunka terén vég- tak meg. Olyanokat, akik a szak- zett tevékenységért Back Gyula, szervezeti és kultúrmunka vona- a MÉSZÖV szövetkezetpolitikai Ián kiemelkedő munkát végeztek, főosztály dolgozója adta át. Mél- B. Gy. Egészségügyi előadásokat szerveznek a szeghalmi járásban A közalkalmazottak szakszer­vezete szeghalmi bizottsága a napokban értekezleten beszélte meg, hogy októberben az egész­ségügyi hónap keretében úgy a járási tanácsnál, mint a községek­nél több egészségügyi előadást szervez. Ezenkívül kiállítást is rendeznek, melyen egészségügyünk helyzetét ismertetik. Október 23-án Szeghalmon a járási művelődési házban Az idegrendszeri megbetegedések és azok megelőzése címmel tarta­nak előadást. A rák- és tüdőszű- rés fontosságáról dr. Jánvári Zol­tán járási főorvos tart előadáso­kat a járás községeiben. Nátor János Vasárnapi élet a MÁV békéscsabai kultúrolihonában Élénk az élet vasárnap délelőt­tönként, de egész nap is a MÁV békéscsabai kultúrotthonában. A felnőttek itt töltik pihenőnapju­kat, sakkoznak, biliárdoznak és egyéb szórakozással töltik idejü­ket. Az otthon vezetősége meg­szervezte a gyermekek foglalkoz­tatását is. Petrovszki Pálné, a kultúrcsoport vezetője irányítá­sával vasárnaponként 45—50 gyermek részére szervezik meg a televíziós előadások közös meg­tekintését. Ezenkívül kérdezz-fe- lelek délelőttöket, társasjátékokat és mesefelolvasást is tartanak. A gyermekek rövidesen egy ifjúsági színdarabot is betanulnak, ame­lyet a téli hónapokban mutatnak be. A vezetőség ezenkívül még közös múzeumlátogatást és film- ankétokat is rendez. Borbiró Lajos Lehetne... A napokban ruccantam le Pest­ről, ide Csabára, a szülővárosom­ba. A Sztálin úton jövet eszembe jutott, hogy sürgős ügyben telefo­nálnom kell. Már tantuszért kezd­jem kotorászni a zsebemben, mi­kor hirtelen úgy éreztem ma­gam, mint a lekésett utas, akinek fsak fél nap múlva megy a vona­la. Ugyanis sem közel, sem távol nem láttam nyilvános telefonfül­két. Késő este lévén, már az üz­letek is zárva voltak, pedig vala­melyikből „távbeszélgethettem” volna, bizonyára. Másnap arra is rájöttem, hogy másutt sincs tele­fonfülke, sem utcákon, sem tere­ken. A megye „fővárosa” kényte­len ezt a közhasznú alkalmatossá­got nélkülözni. Hiába látom és tudom ezt, azért napközben nem­egyszer nyúlok a zsebembe gépi­esen telefonérméért. Hiába, így jár az, aki megszűnt csabainak lenni. Sz. I. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom