Békés Megyei Népújság, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-19 / 221. szám
IMI. szeptember 19., kedd NÉPŰJSÁO 3 Szépen dolgozik a magyar gyártmányú új babcséplőgép Pusztaföldváron A gépek törése ellen Megvizsgálták a szövetkezet talaj. Hazánk különböző tájain évente több ezer vagon fajtabab-vetőma- got termesztenek, aminek jó részét főleg nyugati államokba exportálják. Megyénkben nagy feladatot vállalnak ebből a termelő- szövetkezetek, pedig a bab osép- lése eddig igen komoly gondokat okozott. Különösen a szálkamenA Sárrét szikes talaján alakult füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet határában 12 év alatt talajjavítással, mélyműveléssel, sok pillangóstakarmány- termesztéssel és gondos növény- ápolással jó termőfölddé varázsolták a silány talajt. Ez év nyarán például kétezer hold átlagában 14,5 mázsás búzatermést takarítottak be. A bő termésből minden család megkapta újig a kenyérnekvalót, a vetőmagon kívül megfelelő tartalékról is gondoskodtak, a többit pedig eladták az államnak. Az adógabonával és cséplőrésszel együtt 185 vagon búzát szállítottak a Terményforgalmi Vállalat magtárába. Csupán szabadértékesítésre 130 vagon kétes zöldbab magjának a betakarítása látszott szinte megoldhatatlannak, mert a régi módszerekkel legalább 30 százalék mag összetörött, vetés céljára alkalmatlanná vált. Érdekes új masina dolgozik most a pusztaföldvári Dózsa Tsz szérűskertjében, s ha beválik, nyérgabonát adtak a népgazdaságnak. Minden beszállított búza hektolitersúlya meghaladta a 83-at, ezért mázsánként tíz forint minőségi felárat is kaptak. A füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz tagjai szabadon értékesített kenyérgabonáért több mint 3 millió forintot kaptak, ami egyenkint tíz forinttal emeli a munkaegység értékét. A Vörös Csillag Tsz-ben előreláthatólag háromszáz lesz az átlagos munkaegység-jóváírás. A füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz nagytábláin éjjel-nappal dolgoznak a gépek, a nagy szárazság ellenére kitűnő magágyat készítenek az őszi kalászosok alá, hogy jövő nyáron ismét sok kenyérgabonát értékesíthessenek. megoldódik a legkényesebb bab cséplése is. Keiper Ede főmérnök, a Mezőgépfejlesztési Intézet munkatársának tervei alapján elkészült a BCS babcséplő mintapéldánya a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyárban. A vil- lanymeghajtásos gép munkáját maga a tervezőmérnök irányítja. Kostyán Miklós kutatómérnök naponta többször ellenőrzi a cséplé- si időt, a magból helyszíni laboratóriumi vizsgálattal állapítják meg, hogy milyen tisztaságú, mennyi a törött szem és mennyi a repedt. Ezenkívül az orosházi kertimagtisztító telep modern laboratóriumába is küldenek be mintákat. A több napi munka aprólékos megfigyelése azt igazolja, hogy jól dolgozik a kísérleti babcséplő. Tízórás műszakban a szálkamentes szaksza zöldbab magjából — aminek a vékony héjú hüvelye valósággal rátapad a magra, s igen nehéz lefejteni róla — 50—60 mázsát képes zsákokba ereszteni. A többszöri mérés eredménye: az elcsépelt mag 96 százalékos tisztaságú, a törött szem mindössze másfél százalék, a repedt szem pedig 1,6. A legutóbbi tsz-elnökök értekezletén — amelyet Békéscsabán, a Május 1 Tsz-ben tartottak a város szövetkezetednek vezetői részére — Szabó János, a Békéscsabai Gépállomás igazgatója az őszi mezőgazdasági munkákkal kapcsolatban igen érdekes jelenségre figyelmeztetett. Elsorolta, hogy több éven át megfigyelte, melyik termelőszövetkezetben következik be legtöbb géptörés, géphiba az aratás időszakában. Békéscsaba termelőszövetkezeteiben általában kevés volt a géptörés, s ennek a kevés géptörésnek a túlnyomó része a Kossuth Tsz-ben fordult elő. A kiváló állattenyésztéséről híres Felsőnyomási Állami Gazdaságban 146 holdon 8 fajta fűmagból mesterséges legelőt telepítenek. Az értékes magvak gyors kelését, a herefüves keverék erősödését úgynevezett kelesztő öntözéssel biztosítják. Az új mesterséges legelőre csőkútas öntözéssel több mint 40 milliméteres esőt permeteznek, s a kertszerűen előkészítési módszerét. A vizsgálat egy sor olyan problémát tárt fel, amely szerint a szövetkezet vezetői nem követelik meg a pontos és a minőségi munkát a traktorosoktól. Sok a vakbarázda és az osztóbarázdákat sem húzzák be, ami miatt aratás közben géptörés keletkezik. A gépállomás vezetőd a nyári gondon most úgy próbálnak könnyíteni, és a géptörések okát elhárítani, hogy azokkal a traktorosokkal takaríttatják be a kalászosokat, akik a területet szántották. megmunkált, nedves talajban gyorsan csírázik a mag. Az új legelőn jövő nyáron villanypásztor „felügyelete” alatt 320 tehén kora tavasztól késő őszig rendszeresen dús, zsenge fűhöz jut a szakaszos legeltetéssel. A szarvasi tapasztalatok szerint ezzel a módszerrel abrak nélkül 15—16 liter tejet adnak naponta a tehenek. Villanyt kap az endrődi faluvég 10 forinttal emeli a munkaegységek értékét a szabadgabonából származó jövedelem a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben Kelesztő öntözés a Felsőnyomási Állami Gazdaság mesterséges legelőjén Meggyorsul a tsz-ek építkezése A megyei tanács mezőgazdasági osztálya a közelmúltban felülvizsgálta a termelőszövetkezetek építkezésének helyzetét. Megállapította, hogy a 6250 szarvasmarha részére készülő istállók megyei átlagban 56,1 százalékos, az 58 420 sertés elhelyezésére alkalmas épületek 59,6 százalékos, a 61 ezer baromfi elhelyezését biztosító ólak 69,2 százalékos készültségben állnak. Ugyanakkor 600 juh részére hodályt kellene építeni. Ehhez a munkához még hozzá sem fogtak. Az építkezés legelőrehaladottabb a terménytárolók esetében. Itt 14,3 sivatagában, mint valami jótékony oázis. S már kalauzolja is, főúri, tessékelő mozdulattal. A kocsi felé. Vajsárga, szép Opel-Kapitän áll a járda mellet, Péter eddig észre sem vette. — No, szállj be, megiszunk valahol egy konyakot. Péter áll a kocsi előtt és szinte hipnotizáltan mered a szélvédőüvegre. A szélvédőn fehér papírlap, a közepén sasos horogkeresztes pecsét. Német nyiltparancs. De aztán legyint erre is, mert minden mindegynek látszik. Ülnek a Naresca vörösbársony plüss székein. — Te mi az istennek vagy ilyen levert? — töri meg a csendet Tamás. — Miért? Minek örüljek? Nincs mindenkinek német-passzusos kocsija. — Ez a mondat nagyon keserűen csendül. És kissé vád is. Tamás szeme előbb összeszűkül, aztán elkerekedik. Nevet. — Hát ez a bajod, te hülye? Hány ilyen nyíltparancsot akarsz? Magam csinálom.« Csak írógép kell hozzá. Hányat akarsz? Igen, ez már mintha a régi Tamás. A jóbarát. Az Opel-Kapitän nélkül, okos, művelt, fölényes és ugyanakkor a magabiztosságon túl is kalandvágyó Tamás. Neki már el lehet mondani, mi a baj. A belépést”, a házmester-ügyet. százalékos készültségi fokot állapítottak meg. Ugyanakkor 230 vagon kukorica befogadására alkal- mos góré készültségi foka alig haladja meg a 3 százalékot. A felmérés után a mezőgazdasági osztály szakemberei az építkezés ütemét lassúnak találták és arra a megállapításra jutottak, hogy a szövetkezetek házi építőbrigádjai több helyen igen sok munkát vállaltak, amellyel az év hátralévő részében nem tudnak megbirkózni. Az építkezés ütemének gyorsítására a megyei mezőgazdasági osztály több intézkedést tett. Tamás nevet az egészen, legyint. — Bár ez lenne a legnagyobb bajunk, fiú. Pénzed van? Szabadkozó mosoly. — Ne légy gyerek... Mennyi kell? Százpengősök. Kötegnyi, csak úgy, zsebből. A kis mérnök még mindig értetlen. — Honnan van ennyi pénzed, Tomi? — Élni tudni kell, öregem — zárkózik el udvariasan a részletes válasz elől. Más már rendelkezik is! Hazamész a csomagodért és bejössz a Hungáriába. A portásnak megmondod, én kéretem, adjon szobát. Megnyugtatlak, jó szobát kapsz. Ha beköltöztél, a többit elintézzük, iratokat meg a többi marhaságot. És este hat óra tájban egy kis kofferrel Soós Péter megá'l a Grand Hotel Hungária márványoszlopos halijában. Az egyenruhás portás beidegzett pillantással méri fel. Nagyon kicsi az a koffer. De a hangja udvarias, bár megadóan emeli fel a karját: — Szobánk, sajnos, nincs uram... — Romhányi főhadnagy úr... — kezd rá Péter. — Ja, már tudom... kérem, el van intézve — hangzik a válasz. És már csörren is a tábláról leakasztott nehéz kulcs. A 216-os. (Folytatjuk) A felszabadulás előtt, sőt még ezt követően is néhány évig helyi energia-fejlesztésen keresztül történt Endrőd község világítása, áramellátása. Sőt talán kissé helytelen is ez a megállapítás, hiszen abban az időben csak a falu szívében, a főbb utcákban volt villanyvilágítás. A mellékutcák, az úgynevezett „ újtelep”, a nagyla- posi lakótelep csak az utóbbi években lett a villanyhálózatba bekapcsolva, akkor, amikor már az áramot hosszú vezetékeken keresztül Salgótarjánból kapta a község. A tanács jelentős pénzt fordított ezekre a beruházásokra. A községfejlesztési alapból tekintélyes összeget használtak fel a régi villanyvezetékek felújítására, korszerűsítésére és új hálózat építésére. A „keret” azonban még a múlt évi hálózatbővítés során is „szűknek” bizonyult. Még akkor is maradtak ki olyan utcák — különösen a faluvégen —, ahová nem jutott el a fény, de még csak betonjárdára sem tellett. így aztán a kettő együttvéve bizony szólásra bírta nemegyszer a „mostohagyereket”. Mert annak érezték magukat. Az elmúlt hónapok során szinte napirend volt a tanácstagi beszámolókon a Vorosilov és a Somogyi Béla utca lakóinak a problémája. Ez mégiscsak bosszantó. Mi is éppen úgy fizetjük a községfejlesztési hozzájárulást, mint a falu többi lakója és nekünk nem jár se járda, se villany? Hányán vannak még a községben, akiknél világvevő rádió teszi szórakoztatóvá az estéket, televízióból láthatják a jobbnál jobb műsorokat, sporteseményeket, villanyvasaló, mosógép könnyíti a házimunkát és villanytűzhely teszi könnyebbé a főzést. Mi pedig még mindig petróleumlámpa mellett vakos- kodunk és szenes vasalóval „simogatjuk” mosott ruháinkat. Gondoljanak miránk is a tanácsnál, elvtársnő! — mondogatták nemegyszer kissé türelmetlenül Hornok Imréné körzeti tanácstagnak, aki rövid magyarázat '•után, néhány felvilágosító szó után mindig csak ennyit mondott: LegyeVWWVWVWVWNAA/WWVWWWVWWWSAAAArfW nek nyugodtak az elvtársak. A tanácsülés napirenden tartja panaszaikat. Merem ígérni valameny- nyiüknek, hogy hamarosan eljut a fény a faluvégére is. És Hornok Imréné tanácstag szavai nem üres szólamok maradtak A körgáttól ölelt Vorosilov utcában és az akácsoros Somogyi Béla utcában a frissen hantolt földből betonoszlopok nőttek az ég felé, tetejükről a feszülő drótok muzsikáját viszi messzi az őszi szél. Kulik István, a községi tanács titkára mondotta, hogy a két utcának a villamosítása 162 ezer forintba került és még ebben a hónapban be lesz kapcsolva a hálózatba. Úgyhogy akik a nevezett utcákban laknak, már biztos reménnyel vásárolhatják a villanyvasalót, rádiót, lemezjátszót vagy éppen a televíziót. Van azonban egy másik jelentős villanyhálózati fejlesztésük is. Ez az öregszőlősi lakott területen kezdődött meg. Itt a 200 ezer forintos beruházásból 1000 méter villanyhálózat épül és egy transzformátor, mely maga 50 ezer forint. A tanács nagy jelentőséget tulajdonit a hálózat kiépítésének* mert az itteni lakásokon kívül eljut a fény az ide tartozó középületekbe, például a két iskolába, az óvodába, tömegszervezeti helyiségekbe, az italboltba, tejcsamokba, sőt a hamarosan felépülő orvosi rendelőbe is. Sztanyik Károly A pénz a földön hever! Használja kt a kedvező kereseti lehetőséget és GYŰJTSE a kocsányos tölgymakkof Minden mennyiségben felvásárolja a kocsányos tölgymakkoit a Békés megyei Állami Erdőgazdaság 200,— forintos mázsánkénti egységárban. Atvevőhelyek: Pós- teleki Erdészet Póstelek, faraktár Gyula, csemetekert Sarkad- Remete és minden erdószház. 470 Tanácsok, üzemek, vállalatok részére útépítési, járdaépítési, udvar- és teremburkolási és csatornázási munkálatokat 1962. évre elvállal az Aszfaltútépítő Vállalat, Budapest, Lenin krt. 96. Megkereséseket és építmény-jegyzékeket sürgősen kérjük az AszfaltútépítS Vállalat építésvezetőségére, Szeged, Bajza u. 2. Telefon: 12—62. 46534
