Békés Megyei Népújság, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-29 / 230. szám

1*61. szeptember 29., péntek H ÉPŰJSÁG 3 TERYEK Hárman ülünk az irodá­ban, de közben belép a párt­titkár, így most már négyen be­szélgetünk. A szövetkezet jövő évi terve kerül szótól, mert most itt Nagykopáncson ez a legérde­kesebb, legújabb. Beszélgetésünk azonban szőrös összefüggésben áll a napi munkával, hisz a jövő évi gazdálkodás, mint mindenhol, úgy ebben a községben is a jól szervezett őszi munkákon alapul. A község határa, a Kossuth Tsz földjei igen népesek. Naponta rendszeresen 180—200 ember is szedi a hagymát, vágja a napra­forgót, töri a kukoricát, vagy ép­pen ott dolgoznak, ahol legsürgő­sebb a munka. Itt, a megye déli csücskében már túljutottak a só- és petró- vásárláson. A bolt készlete még­sem merült ki, legfeljebb a boltos örül, mert a forgalomról kedve-1 zőbb statisztikai jelentést küld-1 hetett a járásra. Ebben az isten I háta megetti községben, éppúgy, mint máshol, elszámították magu­kat a háború hisztérikusai és most már mind gyakrabban kerül szóba, mi legyen a hazavitt 15— 20 kiló sóval? Egyesek — amint hallottam — eladásra ajánlották az fmsz-nek olyan formában, aho­gyan a cukrot is felvásárolják. De az fmsz eddig nem reagált a só visszavételére. így hát nem maradt más hátra, mint a szorgo- sabb őszi munka, hogy a só meg a petró ára még az idei őszön jjkigazdálkcRlósra” kerüljön. Balgaság lenne arra gon­dolni, hogy Nagykopáncs ha­tárában csak ezért mennek jól a dolgok. Itt a tanyavilágban egé­szen másról van szó. Az embe­reknek terveik vannak, ezek meg­valósítására pedig habozás nél­küli, megfontolt munkára van szükség. Ehhez tartják is magu­kat. Szorosan idetartozik, hogy ez a község az idei őszön jubilálja az első évét a közös gazdálkodásnak. Az első év és máris ilyen sokra vitték! Hizlalda, fiaztató, süldő­szállás, csibeól, tehénistálló, gép... és a szövetkezeti gazdál­kodásba vetett szilárd bizalom. S mi lesz jövőre? Erről beszéljen Oláh Sándor főagronómus. — Hózzálátunk az állatállo­mány nagyobb mérvű fejlesztésé­hez. Jövő év végére 430-ra tervez­zük a szarvasmarhaállomány da­rabszámát, szemben a járás 305- ös javaslatával. Kilencvennégy tehén helyett — ez szintén a já­rási tanács javaslata — 120-at szeretnénk. Módunk van arra is, hogy 161 sertéssel, közte 20 ko­cával többet tartsunk, mint amennyit javasolnak. Megterem a mi földünkön minden, csak egy kis építkezésre lenne szükség. — Üj szövetkezet vagyunk — szól közbe Szabó Sándor párt­titkár. — Ennek ellenére a jövő évi beruházásból mindössze 30 vagonos magtárt kaptunk. Mit je­lent ez 5000 holdon? Varga István állattenyésztő is ha_ sonlóan vélekedik. Igazuk megcá­folhatatlan, mert itt a tanyavi­lágban nagyüzemi épület — akár állatszállásnak, akár magtárnak — alig akad. Még csak fájuk sincs, hogy valamilyen szerfás al­kalmatosságot csináljanak — mutatnak az ablakon át egy pár árva tanyára. Épületből amit le­hetett, már eddig is összehoztak, de most már úgy látják, sürgős a tennivaló. Sorjában ellenek a te­henek, és a szaporulat felnevelé­séből jövő ilyenkorra 430 marha lesz. Férőhelyük viszont alig fo­gad be 300-nál többet. Hogy mi lesz a sorsa a 130 borjúnak, még nem tudják. Az azonban bizo­nyos, hogy az állattenyésztés ro­hamosabban fejlődhet, mint aho­gyan a járási tanácsnál látják. A szövetkezetben így is számolnak. Figyeljük csak Szabó elvtárs szavait! i— Mi már 430 szarvasmarhá­nak, a járási tervnél 700-zal több juhnak, 1090 sertésnek és 31—32 ezer baromfinak készítjük elő a jövő évi takarmányt Ezekből akarunk 1962-ben pénzt csinál­ni— magyarázza —, erre lehető­ségünk is van. — Ezért tervezzük 500 holdról a kukoricaszár-siló készítését is, hogy legyen elegendő takarmány — veszi át a szót az agronómus... Azóta már törik a kukoricát és silóznak is. A szavakat tettek kö­vetik. A silókombájn után trak­tor szánt, készíti a vetőágyat, hogy az idei száraz őszön Nagy­— Vagyok olyan, mint akárki más. — Valamire meg szeretném kér­ni. — Az meglehet. — Segíteni kellene. — Már miért ne, emberek va­gyunk, segítünk, attól függ, mi­ben. — Ez fontos, nemzeti ügy, test­vér. A népünk megrontására tö­rő zsidóság ügynökeinek, a bolse­vista-plutokrata kútmérgezőknek a megfékezéséről van szó. Érti? — Hogyne érteném. — No látja. Szóval van itt va­lami mérnök, olyan szőke fiatal­ember. Lehet, hogy valami zsidó­lányt rejteget itt a környéken, az alagsorban. Nézzen utána, érti? Egy óránként jelentse, itt van-e még a házban. Aztán én este in­tézkedem, szólok Nidosi testvér­nek és elintézzük az egész társa­ságot. No, érti? — Minden világos. Én akkor mennék is, kérem. — Ez igen — állapítja meg önnön szervezőkészségének magas színvonalát Müller testvér. És egész nap elégedett. Mert valóban kapja a jelentést: meg­vannak, még a házban vannak. Béla bácsi komorra, suttogóra fogja a hangját, mint valami szín­padi összeesküvő, úgy közli a hí­reket Müllerrel. Délután négykor újra jön. Ki­hívja a „testvért”, s izgatottan suttogja a fülébe: — Jó lenne, ha most kijönne velem az utcára... Mondanék valamit, de nem itt... Müller izgatottan indul. A sötét, néptelen utcán néha egy-egy ké­sei akna huhog végig. Mint vala­mi temető. — No, szóval, mit akar monda­ni? A szerelő a zsebébe nyúl — de mi az? Pisztoly? Pisztoly. Egyetlenegyet dör­ren. Ki törődik egy pisztollyövéssel Budapesten? • — Köszönöm, mérnök úr — teszi vissza a kékes-acélfénnyel csillogó jószágot Péter éjjeliszek­rényére Béla bácsi. — Látta azt a kislányt más is „Müller testvéren” kívül? — Nem hinném... — Hát akkor már nincs tanú — mondja a másik. Péter felkapja a fejét — idege­nül, megütődött pillantással néz rá. Az megérti a pillantást is. — Ja, mérnök úr, háború van — mondja csendesen és kiballag a szobából. (Folytatjuk) kopáncs határában is jól elkészí­tett talajba hulljon a mag. Szép tervek, reális elgondolá­sok! — így jellemezhetnénk a nagykopáncsiak bizakodását. Bá­tor kezdeményezésük több fi­gyelmet, megértést, segítséget kaphatna a járástól is meg a me­gyétől is, hogy a legszükségesebb feltételek a terv vállalt túlteljesí­téséhez meglegyenek. Egy pillanat, egy villanás mindez a nagykopáncsi Kos­suth Tsz életéből, a tervekről és a lehetőségekről, amelyek feltárá­sára már az idei őszi munkák so­rán buzgalommal, szeretettel gon­dolnak. Dupsi Károly Naponta 3-4 vagon borsó . A termelőszövetkezetek évről évre nagyobb területen termesz­tenek különböző fajta borsóból magot, aminek jó részét főleg Angliába, Németországba, Hollan. diába exportálják. A kiváló minő­ségű borsóból és egyéb kertimag­ból naponta 3—4 vagonnal tisztí­tanak és fémzárolnak Orosházán, a Kertimag Vállalat magtisztító üzemében. A modem gépi beren­dezéssel, szeparátorokkal szép tisz­ta magot eresztenek zsákokba, de a jégverte borsó rnagvát kézzel is megválogatják, hogy véletlenül se kerüljön törött szem a külföldi szállítmányba. Az orosházi mag­tisztító üzemben ez évben leg­alább 220 vagon magot tisztítanak és fémzárolnak. Egy téves nézetről A napokban találkoztapi egyik ismerősömmel. Szóba hozta a háború kirobbanásának veszé­lyét. Mérlegeltük a béke megőr­zésének lehetőségeit. A kormá­nyok felelősségéről vitatkoztunk. Ö a világháború esetleges ki­robbantását illetően a felelősség­ről szólva a Szovjetuniót és az Amerikai Egyesült Államokat egy nevezőre hozta. Szerinte, ha a német békeszerződés megköté­se miatt vagy bármi más okból termonukleáris világháború rob­banna ki, ebben a Szovjetunió is bűnös lenne, csakúgy, mint Ame­rika. E nézet kétségkívül téves és káros, mert elhallgatja és elta­karja egyrészt a Szovjetunió és a szocialista országok őszinte bé­keharcát, másrészt leplezi az imperializmus legreakciósabb köreinek háborús, agresszív, tá­madó szándékú magatartását. E ködösítő téves szemléletet erősí­teni látszik egy, a napokban le­zajlott nemzetközi esemény, ami­kor is a semleges országok bel­grádi értekezlete azonos szövegű levelet intézett N. Sz. Hruscsov szovjet miniszterelnökhöz és John Kennedy hez, az Egyesült Államok vezetőjéhez. Ez az azonosítás azonban tényleg csak látszat, a valóság­ban szó sincs ilyesmiről. Az im­perialista háborús körök nem véletlenül háborodtak fel, ami­kor az el nem kötelezett orszá­gok belgrádi értekezletükön a béke megőrzéséért emelték fel szavukat. A semleges országok kormányfőinek békés szándéka nem kis jelentőséggel bír, még­pedig a béke őszinte híveinek a javára. Hruscsov elvtárs őszinte öröm­mel üdvözölte a kormányok kép­viselőinek közös levelét, mely a béke megvédésére és a tárgya­lások felvételére szólította fel a két nagyhatalom kormányfőjét A békére szólító azonos tartal­mú levelet nem fogadták öröm­mel az imperialista körökben. Ebből is látható, hogy az elkül­dött levelek azonos tartalma nem jelenti azt, hogy a Szovjet­unió kormányát a józanul gon­dolkodó, tájékozott, becsületes szándékú emberek közül bárki is azonosítaná az imperialisták kor­mányaival. Egyenlőségjelet tenni a Szov­jetunió, a társadalmi haladás egészséges útját járó szocialista országok, és a velünk szemben­álló, történelmileg idejétmúlt kapitalista rendszerek, a döglő- dő imperializmust görcsösen vé­dő agresszív, támadó szellemű kormányok, a két világrendszer közé, súlyos tévedés. A tények megcáfőlhatatlanul bizonyítják, hogy a kialakult éles nemzetközi helyzetért, a feszültségért, a háborús veszé­lyért egyedül és kizárólag azon imperialista tőkés köröket ter­heli a felelősség, amelyeknek minden egyéb érdeke, csak nem a tartós béke, s akik esztelenül, háborúval szeretnék megállítani az emberiség fejlődését. Boda Zoltán A gyulai termelőszövetkezetek erősítéséről tárgyalt a városi pártbizottság A Magyar Szocialista Munkás­párt városi bizottsága Gyulán megvizsgálta és a napokban meg­vitatta a gyulai termelőszövetke­zetek fejlesztésére készített intéz­kedési tervek végrehajtásának helyzetét. A pártbizottság a brigádvizsgá­lat alapján megállapította, hogy a Politikai Bizottság 1960. április 12-i határozata után a termelő- szövetkezetek politikailag, szerve­zetileg és gazdaságilag gyorsan fejlődtek. A pártbizottság a termelőszö­vetkezetek politikai megszilárdí­tásáról szólva részletesen foglal­kozott a pártalapszervezetek meg­erősítésével. Többek között hangsúlyozták, hogy az új termelőszövetkezetek­ben, ahol kis létszámú a párttag­ság, van lehetőség tagfelvételre. Ezzel a lehetőséggel bátran élje­nek az Aranykalász, a József At­tila, az Űj Élet és a Zöld Mező Termelőszövetkezetben. Bírálták azokat a pártszerveze­teket, ahol a tagfelvételeknél lát­szat-eredményekre törekedtek. Olyanokat is javasoltak a pártba, akik nem méltóak arra, hogy a dolgozók legjobbjainak soraiba lépjenek. — öncélú, karrierista, iszákos és rendezetlen családi életű embere­ket sehol ne vegyenek fel a párt- szervezetekbe. Ne törekedjenek látszat-eredményekre... — hang­súlyozta a plénum. Az összefogás eredménye Füzesgyarmaton Az elmúlt héten ünnepélyesen átadták Füzesgyarmaton a leg­újabb önkiszolgáló háztartási bol­tot. A helyi földművesszövetkezet­nek mindössze 52 ezer forint be­ruházási kerete volt a bolt átala­kításához, ezért a kollektíva vál­lalta, hogy társadalmi munkával járulnak hozzá a hiányzó összeg el ©teremtéséhez. Elgondolásukat a SZÖVOSZ V. kongresszusának tiszteletére meg is valósították, mivel a községben sürgős volt egy ilyen új típusú ke­reskedelmi egység létrehozása. A dolgozók felbuzdulásán a válasz­tott tagok is vállaltak társadal­mi munkát. Több mint 10 ezer fo­rinttal járultak hozzá az új bolt létrehozásához. Így az asztalos, a kőműves-, a festő-, a mázoló-, és a takarítási munkák nem okoztak gondot. Ez a helytállás bebizonyí­totta: a szakszervezeti bizottság foglalkozik a társadalmi munka fontosságával. Meg tudja a dol­gozókkal értetni az új kereskedel­mi formák kialakításának szüksé­gességét. Dicséret illeti a társadalmi mun. kában részt vevő dolgozókat, szö­vetkezeti tagokat, akik példamu­tatóan segítették községükben a szocialista kereskedelem kultúrá­jának fejlődését. Segítették szö­vetkezetüket, hogy 300 ezer forin­tos raktár várja a község dolgo­zóit, és kulturáltabb viszonyok mellett elégítsék ki igényeiket. BACK GYULA MÉSZÖV, Békéscsaba A pártbizottság felhívta a párt- szervezetek figyelmét, többet tö­rődjenek a nők társadalompoliti­kai nevelésével. Hangsúlyozták, hogy a nők munkájának jelentős szerepe van a termelőszövetkeze­tek megerősítésében. A tanácskozáson részletesen fog­lalkoztak a pártonkívüli aktívák munkájával. A város termelőszö­vetkezeteiben csaknem kétszáz pártonkívüli aktíva dolgozik, akik pártmegbízatások teljesítésével is erősítik a gazdaságokat. A párt- bizottság az alapszervezeteknek feladatul adta az aktívák sorai­nak kibővítését. Rendszeresen tá­jékoztassák őket az időszerű kér­désekről, lássák el aktíváikat fel­adatokkal, segítsék fejlődésüket. A tanácskozáson szó volt a KISZ-alapszervezetek munkájá­ról, a nők helyzetéről, és a terme­lőszövetkezeti gazdák kulturális fejlődéséről, valamint részletesen foglalkoztak a termelőszövetkeze­tek további szervezeti megszilár­dításával és az őszi betakarítási munkák megszervezésével. B. Százezer liier tejjel több A mezőkovácsházi Üj Alkot­mány Termelőszövetkezet két­száz darab fejőstehenére 527 ezer liter tejet tervezett. Ezt a mennyi­séget a napokban teljesítették. Ügy számítanak, hogy az év végé­ig összesen 630 ezer liter tejet fognak fejni, ami több mint száz­ezer literrel több a tervezettnél. Ezt a szép eredményt úgy tudták elérni, hogy bevezették a fejőgu­lyások eredményességi munka­egységét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom