Békés Megyei Népújság, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-27 / 228. szám

XVI. ÉVFOLYAM, 228. SZÁM 1961. SZEPTEMBER 27., SZERDA AZ MSZMP MEGYE! BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA BÉKÉS MEGYEI it An 50 miét * Világ proletárjai, egyesüljetek f Adottságok és tervek A korábbi évek gyakorlatától, módszerétől sok mindenben kü­lönbözik a termelőszövetkezetek jövő évi termelési tervének meg­szerkesztése, összeállítása. Néhány évvel ezelőtt, sőt több helyen még tavaly is a zárszámadás elkészíté­se utáni időszakra csúszott át az egész tervezés. Ennek a csúszás­nak olyan előzményei voltak, hogy az őszi szántás és vetés fel­adata kívül esett a tervszerűség határán. Emiatt több szövetkezet­ben — amire az idei aratás során is rájöttek — nem vetették be azt a kenyérgabona-területet, amelyet tőlük a népgazdaság az ország ke­nyérellátásának biztosítására el­várt. Tervkészítés közben a kü­lönböző termeltető vállalatok egész inváziót indítottak a tsz-ek- ben a vállalati termelési feladatok teljesítésére, s egyik vállalat a másik ellen agitált. Mindezek a tények bonyolulttá tették a szö­vetkezeti gazdálkodás tervezését. A kapkodás, a sok futkosás felap­rózta a közös gazdaság vezetőinek, gazdáinak erejét, és végül még a termelési tervben megszabott fel­adatok teljesítésében is elmarad­tak. Ez az elmaradás egy egész se­reg pénzügyi bonyodalmat okozott s nem utolsósorban több helyen a szövetkezeti parasztok bevételé­nek csökkenését eredményezte. A szövetkezeti mozgalom előre­törésével a régi és az új termelő- szövetkezetek gazdálkodásának to- vábbszilárdítása végett szakítani kellett a tervezés kevésbé jó ha­gyományaival. Megyei és járási szerveinknek rövid idő alatt olyan tervezési módszer kialakításáról, elterjesztéséről kellett gondoskod­niuk, amely lényegében már az idei őszön a tervezés korábbi fo­gyatékosságaitól mentessé teszi e munkát. A tervezés tavaly még szórvá­nyosan, az idén pedig már széles körben alkalmazott módszere — az országos tervek ránk eső részé­nek járásokra bontása, a szövet­kezetek termelési elgondolásainak összesítése, egyeztetése a népgaz­dasági szükségletekkel — jó ered­ménnyel járt. A szövetkezetek többsége jól látta, mire van szük­sége a népgazdaságnak. Ez a több­ség nem csinált problémát a ke­nyérgabona-vetéstervből és mind­azoknak a cikkeknek a megter- mesztéséből, amelyeket a terv tár­gyalása során felvetettek és amire megegyeztek. Viszont néhány he­lyen, így Sarkad környékén gon­dot okozott a cukorrépa és a ken­der termesztése; Békéscsabán, Gyulán és Békésen pedig a zöld­ségtermesztés területének, színvo­nalának növelése, habár mindhá­rom helyen a zöldségtermesztés­nek hagyományai vannak. Ezek nem véletlenül alakultak ki és mégis bizonyos fokú merevség volt tapasztalható. A munkaerő­ellátottság is megfelelő. Az öntö­zéshez víz is van, a palántát is elő tudják nevelni, a zöldségért pedig summában kapnák a pénzt. Mégis csak nagyobb nehézség árán sikerült átszakítani a megkövült- séget, máshol viszont még mindig tart a termelés szélesebb skálájá­nak jövő évi szervezése. Az idei tervezésnek talán éppen az a legfőbb jellemző sajátossága, hogy igyekszik helyére rakni a megyén belüli táj termelést, a le­hetőségek maximálisabb kihasz­nálására mozgósít. Ez nagyon lé­nyeges, mert a népgazdaság teher­mentesítését éppen úgy szolgálja, mint az ország jobb ellátását. Az idei tervkészítés olyan célok elérését vette számba, amelyek a termelési adottságok jobb kihasz­nálását szolgálják. Még a laikus szemében is nyilvánvaló, hogy a cukorrépát és a kendert általában a feldolgozó üzem szoros értelem­ben vett körzetében kell megter­melni. Cukor- és kendergyárat azért építettek többek között Sar­kadon, mert a községi és a kör­nyékbeli földek igen alkalmasak e két fontos ipari növény előállítá­sára. Ezt a puszta tényt figyelmen kívül hagyni és valamelyik buda­pesti vállalattal szerződve, ezen a határrészen virágmagot, export­igényes kerti magvakat és cirkot termeltetni nem lenne a legsze­rencsésebb. De a békéscsabai, a bé­kési és gyulai tsz-ek sem járnak el helyesen, amikor a zöldségtermő terület növelésére tett ajánlatokat nem fogadják el. Gondoljuk csak el: mi lesz abból a paradicsom­ból, amit a Békéscsabai Konzerv­gyárba Battonyáról szállítanak ... Ezért szükséges, hogy a Békés­csabán most épülő új konzervgyár — amelyért oly sokat hadakoztak megyénk vezetői — ne csak új munkaalkalmat jelentsen a városi lakosságnak, hanem új életet, tar­talmat, távlatot, termelési struk­túrát hozzon létre a szorosabb ér­telemben vett konzervgyári kör­zetben. Ez a termelési struktúra majd kialakítja a maga embereit, akik a meglévő öntözőberendezése­ket az ideinél is gazdaságosabban üzemeltetik. Többre törekedni, minden év­ben többet termelni és adni a népgazdaságnak — nagyszerű cél­ja a mi társadalmunk emberének. Ezt a többtermelést felszabadulá­sunk óta szövetkezeteinkben si­kerrel valósítottuk meg. Közös gazdaságaink a népgazdaság kéré­sét lehetőségeikhez mérten még minden évben teljesítették És most, amikor a többtermelés útja már járt út, a megye elé állított feszes tervszámok újabb termelési sikerek elérésére ösztönöznek. A termelés feltételei: a jó termőföld, a gépi berendezés, a hozzáértő szakértelem — adottak. Csak az egyszerű emberek buzgalmán, hoz­záértésén a sor, hogy a bel- és külföldi vásárlók felállította mér­cét jövő ilyenkorra magunk mö­gött hagyjuk. Dupsi Károly A külföldi búzák vetésterülete tízezer holddal meghaladja a tervezettet ■— Ülésezett a megyei tanács végrehajtó bizottsága — Tegnap, szeptember 26-án dél­előtt Békéscsabán ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizott­sága. Arany Tóth Lajos, a végre­hajtó bizottság elnöke ^leszámolt a v. b. előző ülésein hozott határo­zatok végrehajtásáról, majd az őszi mezőgazdasági munkák, a be­takarítás, a szántás és a vetés helyzetét, e munkákban elért eredményéket, jelentkező problé­mákat Supala Pál, a megyei ta­nács mezőgazdasági osztályának vezetője terjesztette be. A végre­hajtó bizottság megállapította, hogy az őszi mezőgazdasági mun­kákban a jelen időszakban lénye­gesen előrébb állunk, mint a múlt év azonos időszakában. Amíg ta­valy a silókukorica 66 százaléka volt szeptember 20-ig betakarítva, addig most szeptember 20-ra a ve­tésterület 93,7 százalékáról került Vándorkiállítás a sarkadi járás fejlődéséről A sarkadi járási új művelődési ház amatőr fotoszakköre a fény­képezés két lelkes művelőjének, Kegyesy Lászlónak, a Sarkadi Cu_ korgyár fővegyészének és Megyeri István járási népfront-titkárnak kezdeményezésére kétszáznál több szép fényképfelvételt készített a járás 11 községének mezőgazdasá­gi, ipari és kulturális fejlődéséről. Többek között bemutatják a képe. ken az egykor „sötét bihari rész­nek” gúnyolt vidék lakóinak mostani életét, az úttörő-ifjúság­nak az ország leszebb tájain tar­tott táborozásait is. A kiállítást Sarkadon mintegy ötezren nézték meg, és most sorban bemutatják a járás többi községeiben is. silózásra a takarmány. Hasonlóan szembetűnő eredményeket értek el közös gazdaságainkban a cu­korrépa és a napraforgó betakarí­tásában. Az őszi szántás és a ve­tés helyzete is kedvezőbb, mint a múlt évben volt. A' vetések előké­szítésével kapcsolatban a végre­hajtó bizottság megállapította, hogy termelőszövetkezeteinkben az eredetileg tervezett 60 ezer hold magas terméshozamú kül­földi búzavetéssel szemben a sa­ját vetőmagvak felhasználásával az idén mintegy 70 ezer holdat vetnek be. A mezőgazdasági munkák hely­zetének megvitatása után Kruzs- litz Tibor, az ipari osztály veze­tője a szövetkezeti és a magánkis­iparosok helyi tevékenységéről tartott beszámolót, majd a me­gyei tanács 1961. évi szeptember hó 13-án tartott ülésen hozott ha­tározatok végrehajtásával kapcso­latos feladatokat beszélték meg. Fegyveres erők napja ünnepség Békéscsabán Baráti segítség Háromszáznyolcvan hold cirkot ermeltek az idén a mezőkovács­házi Üj Alkotmány Termelőszö­vetkezetben. A napokban befejez­ték a cirok betakarítását. Tíz vagon cirokmagot adtak a üzesgyarmati Aranykalász Tsz- nek a takarmánybázis növelésére. Az Üj Alkotmány úgy tervezi, hogy leveles kukoricaszárat is ad a rászoruló termelőszövetkezetek­nek. Az 1848-as pákozdi győzelem emlékére a már hagyományossá vált fegyveres erők napját az idén is megrendezik. Békéscsabán szeptember 29-én, pénteken este 6 órakor ünnepi gyűlést rendez­nek a győzelmi nap emlékére. Az ünnepi gyűlésen, melyet a Balassi művelődési otthonban tartanak, Such János elvtárs, az MSZMP békéscsabai városi bizottságának titkára mond beszédet. A meg­emlékezés után a Szegedi Nem­zeti Színház művészei, a Bartók Béla zeneiskola szimfonikus zene­kara és szólistái, valamint a Bé­késcsabai Irodalmi Színpad elő­adói szórakoztatják az ünnepség résztvevőit. A fegyveres erők napjának ün­nepségei másnap, szeptember 30- án folytatódnak. Délután 2 órakor a helyőrség fegyveres testületé­nek válogatott csapatai a lőtéren lóversenyt rendeznek. Este fél 6 órakor fáklyás felvonulás teszi színessé a napot. A Felszabadulási emlékmű megkoszorúzása alkal­mából Baukó Mihály elvtárs, a KISZ Békés megyei bizottságénak titkára mond beszédet. Október 1-én, vasárnap délelőtt a Kossuth téren térzene szórakoz­tatja a város lakosságát. Délután 2 órakor pedig a Kazinczi utcai sporttelepen katonai és honvé­delmi sportbemutatót rendeznek. Ökölvívás, torna, birkózás, csel­gáncs, atlétika, fegyveres váltófu­tás, modellező és honvédelmi be­mutatókat láthatnak az érdeklő­dők. Á bemutatók után a Békés­csabai Építők és az Orosházi Ki­nizsi NB III-as bajnoki mérkőzést játszik, majd este 7 órakor a sza­badtéri színpadon bemutatásra keitilő Ballada a katonáról című szovjet film zárja az ünnepi mű­sort. 500 gyulai városépítőt tüntetnek ki október 6-án Gyulán évek óta a legpéldásabb a lakosság összefogása a város fejlesztéséért. Az idén különösen figyelemre méltó eredményről számolhatnak be a gyulaiak: az eltelt nyolc hónapban 1 090 887 fo­rint értékű társadalmi munkával is építették városukat, mintegy ötszázezer forintnyi értékűvel töb­bel, mint amennyit egész évre terveztek. A- Körös-közi város kb. huszonötezer főnyi lakosságára el­osztva, majdnem 44 forint értékű elvégzett társadalmi munka jut így minden gyulaira. Legtöbbet a gyógyfürdő-telep építésében, a vil­Kitüntették Bujdosó Józsefet, a bátor autóbusz-vezetőt Tegnap délelőtt Kossá István, közlekedés- és postaügyi minisz­ter a Szocialista Munkáért Ér­demérmet nyújtotta át Bujdosó József autóbusz-vezetőnek, aki az égő autóbuszból élete kockázta­tásával vezette ki a vak zenésze­ket. Kossá István miniszter meleg szavakkal méltatta Bujdosó Jó­zsef helytállását, hőstettét, és példaképül állította őt a közleke­dés dolgozói elé. (MTI) lanyvilágítás korszerűsítésében, a parkosításban és a fásításban se­gítettek, százötvenezer forint ér­tékben támogatták az iskolák és az óvodák tatarozását, rendbeho­zását; jelenleg pedig korszerű lámpaoszlopok, játszótéri felszere­lések, új üdülőtelepi 'tervek ké­szítésében, pártszékház, új zene­iskola és iskolai politechnikai mű­hely építésében, művelődési ház bővítésében működnek közre. Azt tervezik, hogy a tavaly végzett 700 000 forint értékű társadalmi munkát az idei év végéig megkét­szerezik. A városi tanács, a pártbizottság és a Hazafias Népfront városi bi­zottsága a legkiválóbb városépí­tőket Gyula felszabadulásának 17. évfordulóján, október 6-án meg­jutalmazza; ötszáz gyulai lakos — aki ötven óránál többet teljesített a városfejlesztésben — szép ki­tüntető jelvényt és egy idényre érvényes strandfürdő bérletet kap ajándékként az ünnepségen.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom