Békés Megyei Népújság, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-23 / 225. szám

1961. szeptember 23., szombat MÉPÚJSÁG 3 §0 ÉVE a kaptafa mellett... Tisztességben, becsület­ben megőszült, alacsony termetű ember ül előttem: a 63 éves Uh- rin Pali'bácsi. Ugye, kedves bé­késcsabai olvasók, ismerik őt? De ha többen mégsem emlékezné­nek rá, szívesen segítek. Ő volt a Békéscsabai Cipész Ktsz VI. rész­legének a vezetője tíz évig. Igen, már csak volt. Ugyanis most, szeptember 18-án... de lépjünk né­hány évtizeddel visszább. s 1912-ben Nagyvárad egyik Igen ismert kisiparosánál még pelyhedző állának is alig mond­ható, serdülő gyermek jelentke­zik, hogy elsajátítsa, megtanulja a cipészmesterség művészetét. S aztán következett a négy kemény esztendő, az akkori inasévek. De sikerült... A legényemberré lett inast — akit még abban az időben Palinak szólítottak — négy évvel később Kecskeméten találják is­merőséi. Itt tölt el nyolc évet a cipészmesterek penészes műhe­lyeiben. Közben minduntalan az a gondolat foglalkoztatja — s ez a felszabadulás előtt, ha sok eset­ben anyagilag nem is, de erköl­csileg felemelkedést jelentett — hogyan, miképpen lehetne önálló­vá, önálló kisiparossá? Olyanná, mint mesterei... Végül 1928-ban ez is sikerült, itt Békéscsabán. Hu­szonhárom, nem éppen könnyű esztendő követte egymást a kap­tafa melett — amint most mond­ja — „maszek” módon. Tíz évvel ezelőtt azonban 5 is az új, a kevesebb gondú, a biztonsá­gosabb élet útját kereste többi ci­pésztársával együtt. Meg is találta. Az egykori nagyváradi inasgyerek, a most 63. évét taposó, ősz hajú ember, aki szeptember 18 óta nyugdíjas, így emlékszik 1951-re: — Amikor a cipész szövetkezet tagja lettem, rövid fél év után szaktársaim részlegvezetőnek lép­tettek elő... Bizony annak már tíz éve— Hogy mit mond rólunk, a javít­ta tokról? — Szeretem az embereket. Igaz, sok türelem kellett egyik-másik­hoz. De én mindig azt vallottam: nekünk azokhoz kell igazodni, akik munkát hoznak... S egy percre elhallgat, cipője orrát nézegeti, de arca el­árulja, hogy a tíz esztendő emlé­kei jutottak eszébe. Majd így folytatja: — Most, mielőtt nyugdíjba mentem, hetekig azt hallottam a műhelyben szaktársaimtól: „Uh- rin bácsi, ne menjen el, ne hagy­jon itt bennünket... hiszen olyan jól megvoltunk egymással...” Mi tagadás, egy kicsit belém martak ezek a szavak. Az igaz, hogy 63 éves koromban már jólesik a pi­henés, de higgye el, az elválás sem könnyű egy kollektívától eny- nyi év után... Akik szövetkeze­tünkbe hozták lábbelijüket javít­tatni, az utóbbi hetekben ők is lépten-nyomon azt hajtogatták: ne menjek még nyugdíjba... Már búcsúztunk egymástól, ami­kor Uhrin Pali bácsi derűs mo­soly közepette megjegyzi: — Most már ráérnék reggelen­ként tovább aludni, pihenni, de nem tudok. Hozzászoktam ahhoz, hogy én soha nem késhetek el... Tegnapelőtt is, amikor felkeltem, akkor jutott eszembe: ráérek még pihenni, hiszen nem kell már a szövetkezetbe mennem.» fi Pali bácsi ötévtizedes, szor­galmas, becsületes munkássá­ga után most élvezi az első na­pokat úgy, mint nyugdíjas. Most is jó egészségnek örvend. Amikor elköszöntünk egymástól, s csak­nem teljesen behúzta maga mö­gött az ajtót, azt mondta: „Én még nem tudom, mi a betegség...” Mi azt kívánjuk volt szaktársai­val és ismerőseivel együtt —. még sok-sok évig éljen erőben, egész­ségben, úgy, hogy ne ismerje meg a betegséget (Balkus) Daróczi Dezső akkor is löttyedt lenne, ha vigyázzban állna. (De még sosem állt és nem is valószí­nű, hogy valaha is fog.) — Razzia van, igazoltatás — mondja gyorsan körültekintve. Kártyák lehullásának halk ne­sze hallatszik. Winklerné ejtett el néhány lapot, zavartan, mosolyog­va kap utánuk, de nagyon sápadt — Maga, Szerén, jobb lenne, ha lemenne a pincébe most — mond­ja udvarias mosollyal, sokat sejte- tően Daróczy és Winklerné, mint akit áramütés ért, gyorsan fel­ocsúdva elbúcsúzik és már el is tűnt Daróczy még mindig az ajtóban, hunyorítva int Winkler felé: — A testvérek a szobámban van­nak... Behívhatom őket egy pohár rumra... Van köztük egy kétméte­res pasas, attól nem szeretnék po­font kapni. A folyosóról a félig nyitva ha­gyott ajtón át most izgatott szó­váltás szűrődik be. Péter Máriára néz, aki egy fo­lyóiratban lapozgat, valami képes­lap, régi nagyon. Amint a lány az asztalra dobja, szétnyílik és ott marad nyitva, ahol egy zömök bástya-szerű torony művészfény­képe tölt be egy egész oldalt. Péter megbabonázva nézi. A kőszegi Jurisics-vár tornya. Felkapja a lapot, nézi — úgy nézi, mintha ismerős vagy távol- baszakadt rokon képét nézné. — Látja? Kőszeg... Itt lakik az édesanyám.... Nagyon drága kis város. — Szép lehet — mosolyodik el a lány. — Jó lenne látni még egyszer — mondja a fiú, egyszerűen, el­halkuló hangon. — Maga nem biztos benne? — Ugyan kérem, miben biztos az ember manapság? — nevet ke­serűen Soós Péter. A lány nem felel. A kis, rövid bundát a pongyola fölé terítve, kifelé indul a szobából. Péter utá­na. — Elkísérhetem? —- Jöjjön, szomszéd úr — néz rá a gesztenyebarna szempár. Aztán, hogy a folyosó végére' ér­nek és felfelé indulnak a lépcsőn, Marika Péter vállára teszi a ke- zét: — Maga nagyon szereti az édes. anyját, ugye? — Tudja, nagyon szeretném, ha maga megismerhetné az anyá­mat — mondja sajátmagának is váratlanul. (Folytatjuk) A Brnoi Nemzetközi Ipari Vásárban (Tudősftőnktől) Engedtessék meg, hogy e né­hány sort e csodálatos várossal kezdjem. A várossal, amelynek nagy múltja van, hasonló a többi ősi európai városéhoz. Itt székel­tek a nagy morva fejedelmek, a Péter-templom helyén már az elmúlt évezredben is vár állt. Majd 1272-ben megépült a Spiel­berg elődje, amelyből a Habsbur­gok építettek fellegvárat. Ez a fel­legvár a magyar történelembe is bevonult Itt sínylődtek a magyar jakobinusok, majd Kazinczy töl­tötte itt várfogságát. Ma is őrzik a fellegvárból alakított múzeum­ban az emlékeket. Még egy dátu­mot a történelemből. 1645-ben a svédek hónapokig tartó ostrommal nem tudták bevenni a várat. Ér­dekes legenda van az akkori sza­badulásról. — „...a morva kémek megtudták: a svéd vezérek meg­állapodtak abban, hogy másnap tizenkettőig ha nem sikerül be­venni a várat, elvonulnak. A vá­ron belül mindenki tudta a hírt, s egymás után verték vissza a ro­hamot, mígnem a harangozó ide­gességében tizenegykor megszó­laltatta a rommá lőtt templom harangjait. A svédek azt gondol­ták, dél van, abbahagyták az ost­romot, és elvonultak. Ennek em­lékére ma is tizenegykor szólnak a harangok Brnoban.” Lépjünk egyet a történelemből a jelenbe. Nagy munkásváros ez. Ór lásd gyárnegyedekkel és nagy­szerű munkásmozgalmi múlttal. 189ü-ben itt ünnepelték a Habs- burg-birodalomban elsőnek má­jus elsejét. A munkásmozgalom emlékeit a volt helytartó tanács barokk épületéből alakított mun­kásmozgalmi múzeumban őrzik. Abban a szobában, ahol régen a helytartó székelt, ma a munkás- mozgalom történelmi zászlóit őr­zik. Különben a város négy mú­zeumából ez a leglátogatottabb. Morvaország fővárosának 307 ezer lakosa van. Kultúrintézményei arról tanúskodnak, hogy az ősi kultúrát ma még magasabbra emelték és közkinccsé tették. Pél­dául hét színháza van. Az egyete­mek egész sora: műszaki egyetem, orvostudományi egyetem, humán egyetem, katonai akadémia, kon­zervatórium. Itt jelenik meg a párt legrégibb lapja a Rovnost, 160 ezer példányban. (1885-ben indult) Van irodalmi lapjuk, a mi Élet- és Tudományunkhoz ha­sonló heti újságjuk, önálló radio­es televízióadásuk. Mindent ösz- szevetve olyan város ez, amelyhez hasonlót nem tudunk megnevezni hazánkban. A vásár Elkerülhetetlen, hogy össze ne hasonlítsa a pesti látogató a Bmo-i Nemzetközi Ipari Vásárt a pestivel. (Igaz, a budapesti még Alakuló ülést tart a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület szervezete A Papír- és Nyomdaipari Mű­szaki Egyesület Békés megyei szervezete szeptember 24-én, va­sárnap délelőtt 9 órakor tartja alakuló ülését Békéscsabán, az SZTK Luther utcai épületének kultúrtermében. Az alakuló gyűlé­sen megválasztják a vezetőséget, majd Botyánszki Pál, a Békési Nyomda vezetőjének megnyitója után az egyesület programjavasla­táról Malatyinszky József ad tájé­koztatót Ezután A magyar nyom­daipar helyzete és a szakmai kul­túra fejlődése címmel Haimann György, a Budapesti Nyomdaipari Igazgatóság kiküldötte tart elő­adást nem nemzetközi vásár.) A brnoi vásár javára billen a mérleg. Nemcsak azért, mert sokkal na­gyobb területen fekszik, mint a pesti, hanem azért is, mert egész sor olyan nagyszerű, remekül épí­tett pavilonnal rendelkezik, mint az A) vagy a Z) pavilon. Az A) pa­vilont 1928-ban építették ipari vá­sár céljára. Az E) pavilon viszont az utóbbi években épült Európá­ban talán egyedülálló módszer. A tízezer négyzetméter alapterületű óriási, kör alakú építmény hatal­mas kupola-tetejét a földön szerel­ték össze és egy darabban emel­ték rá a csarnokra. E két hatalmas csarnok mellé odasorakozik a C) pavilon, amely alumínium-vázas, négyszögletes, szintén kupolás. Csodálatosan szép a vásár köze­pén egy felhőkarcolónak is beálló üvegtorony. És nem szabad meg­feledkeznünk a szintén felhőkar­colószerű központi irodaépületek­ről sem. Az utakról meg kell még írni, mert nálunk sajnos, akkora a por, hogy az utóbbi időben a nőlátoga­tók részére lábmosó fülkéket ren­deztünk be. Brnoban minden út burkolt, portalanított és a vásár területe olyan tiszta, mint amilyen ez az ékszeres doboznak beillő szép városka is. A Nemzetek Pavilonjában Elöljáróban itt újra egy érde­kességet kell elmondani. E nem­zetközi vásáron életbe léptettek egy nagy jelentőségű újítást, még. pedig azt, hogy a kiállított tárgya, kát szakmák szerint csoportosít­ják. Ez óriási jelentőségű 3 szak­emberek számára, együtt látják az egész szakma újdonságait, fej­lődését. Persze az olyan látogató­nak, aki egy-egy országot szeretne áttekinteni, megnehezíti a nézelő­dést, mert van olyan ország, mint például a Szovjetunió, amely csaknem minden kiállítási terüle­ten képviselteti magát. Az A) pavilon a Nemzetek Pa­vilonja. Itt az összes kiállító or­szágok, főleg dokumentációban, bemutatkoznak a vásárlátogató­nak. Termékeikből mutatnak be egynéhány darabot. Tehát ha csak ezt néznénk meg, máris né­mi áttekintésünk lenne a világ technikai fejlődéséről. Az A) pavi­lon egy másik szárnyában a Bé- kekiállítás nyert elhelyezést. Cso­dálatos ötlet, a világstatisztika né­hány számának felhasználásával: például naponta 54 millió ember dolgozik építkezésen. Lakóházat, gyárat, munkahelyet épít. A bé­két építi. Vagy óránként tizenegy- ezer nő éli át az öröm, a boldog­ság fájdalmát. Az emberiség két­harmada termel élelmiszert, dol­gozik élelmiszeriparban. Váljék kenyérré az ember munkája. Per­cenként ezer tonna, naponta egy. millió-négyszázezer tonna acél folyik ki a kohókból, szolgálja az ember boldogulását az acél. To­vábbá másodpercenként huszon­hétmillió ember utazik szárazföl­dön, levegőben, tengeren. Mindez a békét szolgálja, az ember bol­dogulását. Ezt hirdeti a Béke-ki­állítás. A mezőgazdasági gépek Hatalmas területen fekszik a mezőgazdasági gépek kiállítása. A csehszlovák élvtársak azt mond­ják, hogy még nagyobb területei is megérdemelt volna, hisz ennek az iparágnak lemaradása a legna gyobb. Felvonulnak itt különbö­ző új traktorok, kombájnok. A sok ismert, tökéletesített gép mel­lett nagy horderejű újításokkal is találkozunk. Ilyen például a vil­lamosvezérlésű kapálógép. Eddig úgy kellett beállítani a sorköz-ka- pákat, hogy az esetleges kisebb sortáncolásoknál ne tegyenek kárt a répában, kukoricában. így el­maradt a veteihénysor két oldalán egy-egy fél kapavágásnyi megmű- veletlen terület, amelyet kézi erő­vel kellett művelni. Most e gép­re tranzisztoros tapogató berende­zést szerelték, amely a kapákat úgy irányítja, hogy azok szinte a répa vagy kukorica tövéig képe­sek fellazítani a talajt. Nagy kézi- erő-megtakarítást jelent ez a me­zőgazdaságnak. Ebben az iparág­ban mi is dicsekedhetünk egypár igen ötletes, jól bevált géppel. Ilyen a KB—2-es traktorvontatá- sú kukoricakombájn. A kukorica- sortávolságnak megfelelően beáL lítható, a csöveket külön gyűjti és a szárat silózza, tehát okos gép. Legalább annyira az, mint a csehszlovákok nagy teljesítményű krumpliszedő kombájnja. Ez a gép két sor burgonyát szed fel egy­szerre és nyolc óra alatt két-há* rom hektárnyi területet képes fel­szedni. Csehszlovákia különböző részeiből idesereglett látogatók talán e területet lepték el legjob­ban. Ahogy nézelődtünk, sokszor olyan érzésünk támadt, mint egy lóvásáron. Azelőtt a parasztembe­rek a lovakat nézték ilyen gyönyö. rűséggel, mint most a gépeket Ezért is nagy jelentőségű az a sza­bály, amelyet a rendezők így fo­galmaztak meg: — csak olyan gé­pet állíthatnak ki a vásár terüle­tén, amely kapható, megrendel­hető a vállalatoknál. A saerszámgép­csarnokban A világ szerszámgép-iparának reprezentatív felvonulása ez. Na­gen sok bmói gyár munkása tölti itt az idejét Ha egy kicsit hall­gatjuk a beszélgetéseket, arról fo­lyik a szó, hogy akár még egy év­tizeddel ezelőtt is egy-egy fél­automata eszterga, marógép vagy köszörű ritkaságszámba ment az üzemekben. Ma már náluk a leg­modernebb géppark van és néhány itt kiállított gépet már ismerős­ként üdvözölnek. De a moszkvai Ordzsonikidze Gépgyár 1722—P jelzésű programvezérlésű félauto­mata másoló esztergapadja neskik is ismeretlen, s az iparban is új irányzatot képvisel, mert nem kell hozzá mesterdarab, egy kapcso­lótáblán beállítják az alkatrész méreteit, és a többit elvégzi a gép. E kiállításon egész sora van a világviszonylatban is jóhírű ma­gyar szerszámgépeknek. Például láthatjuk az EM—500-as másoló esztergapadunkat. Az esztergomi­ak híres gyalugépjét, a légpárnás köszörűket stb. A vendéglátó csehszlovákok egy nagy jelentősé­gű automata-gépsort is kr'’lítot- tak. • Amint az írásból látszik, csak ízelítő a Brnoi Nemzetközi Ipari Vásárról ez a rövid ismertetés. Mint ahogy egy-két nap eltöltése is csak ízelítő lehet a vásár meg­ismeréséhez. De még egyszer szükségesnek tartanám aláhúzni, hogy sikert hozott a bmóiak újí­tása, a szakmák szerinti csopor­tosítás. És nagyon nagyjelentősé­gű az is, hogy ez a vásár már nem prototípusok kiállítása, ha­nem a ténylegesen megvásárolha­tó, megrendelhető gépek bemutar tása. Mindent összevetve: — tanulha­tunk a csehszlovák elvtársaktól rendezésben, szervezésben, de utolérni csak akkor tudjuk majd őket, ha végié elkészül majd a lágymányosi vásárváros. ahol ,nem a Városligettől kell elhódí- . tani újabb aprócska területet. Sz. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom