Békés Megyei Népújság, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-22 / 224. szám

6 NÉPŰJSÁG 1961. szeptember 88., péntek HÍREK Egy kis félreértés Megérkezik a vonat, csupa csók, ölelés az egész pályaudvar. Mellet­tem is nagy örömmel borul egymás nyakába a viszontlátás örömétől ki­pirult arcú, jól öltözött anya, és nagyon csinos leánya. ... és hol aludtál? — kérdezi az anya aggódó hangon. — Hát a Matyinál — csilingelt a leány hangja. — Kinél?! — nyúlik meg az anya szava riadtan és furcsa tekintettel mered leányára. Kis csend. Aztán a leány észbekap és bugyborékolva tör elő belőle a megértés jóízű kacagása. Alig tudja kimondani: — Oh, édesanyám... Hát a Matilduál voltam... De Matyinak becé- íem. — Mire a végére ért, már összecsengett kacagásuk... OKI. — JÁRÁSI ÉS MEGYEI első­segélynyújtó versenyt rendeznek az 1961—62-es oktatási évben me­gyénk ifjúsági Vöröskereszt-szer­vezetei. A legjobb eredményeket elérő csoportokat díjazzák. — TÖBB MINT tízezer ember TBC szűrővizsgálatát végezték el a gyomai járási TBC Gondozó In­tézet munkatársai az elmúlt he­tekben Dévaványán. A szűrővizs­gálatokon a lakosság 98 száza­léka jelent meg. — MEGKEZDŐDÖTT a dolgo­zók általános iskoláinak foglalko­zása. A MÁV békéscsabai főnök­ség dolgozói közül az általános is­kola különböző osztályain kilenc­ven fő vesz részt. — GYERMEKMÜVÉSZEK nem. zetközi kiállítását nyitották meg szeptember 14-én Londonban. A kiállításon 35 országból több mint 400 festményt mutattak be, ame­lyeket gyermekek készítettek. Száraz idő Kevés felhő, eső nélkül. Néhány he­lyen reggeli köd. Mérsékelt keleti szél. Erős éjszakai lehűlés. Várható legala­csonyabb éjszakai hőmérséklet 5—9, legmagasabb nappali hőmérséklet 22— 25 fok között. Távolabbi kilátások: a hét végén is száraz idő. ö—----—■ — FENNÁLLÁSÁNAK 50 éves jubileumát ünnepli a dévaványai önkéntes tűzoltótestület októ­ber 8-án. Az évforduló alkalmából nagyszabású ünnepséget rendez­nek, melyen kitüntetéseket adnak át az alapító tagoknak és jutalma­kat a legjobban dolgozó egyesü­leti tagoknak. — 169 ISMERETTERJESZTŐ előadásra kötöttek szerződést az 1960—61-es oktatási évben a szeg­halmi járás községei. A legtöbb szerződést a füzesgyarmatiak és a körösladányiak kötötték. — DECEMBER utolsó feléig 100 vagon vágóbaromfit ad az állam­nak a körösladányi Magyar—Viet­nami Barátság Termelőszövetke­zet. — ŰJ ÉPÍTŐANYAGOT dol­goztak ki a prágai Csehszlovák Tudományos Akadémia elméleti és alkalmazott mechanikai inté­zetében. Az új anyag furol-gyan- tával megkötött, zúzott kőből és homokból áll. A közönséges be­tonnal szemben négyszer jobban ellenáll a nyomásnak, hatszor tar- tósabb nyújtás esetén és tízszer jobban kötődik a vasvázhoz. — HUSZONNÉGYEZER csirkét és 6300 pulykát nevel jelenleg a_ körösladányi Űj Barázda Tsz. A baromfiakat folyamatosan adják át a feldolgozó vállalatnak. „Miéri nem válaszolnak az illetékesek?” A Népújság szeptember 14-1 s tárná­ban a fenti cím alatt Csabay Lajos új­kígyóst v. b.-titkár elvtárs tollából egy közlemény jelent meg, melyben az új- kígyósi MÁV WC dolgában nehezmé­nyezi, hogy a KÖJÁL nem Intézkedett annak áttelepítése érdekében és a vég­rehajtó bizottság beadványát mind a mai napig válaszra sem méltatta. Eb­ben az ügyben a tényállás a követ­kező: Újkígyós község végrehajtó bizott­ságának MÄV-hoz intézett, de hoz­zánk is megküldött beadványára 1959. február 6-án dr. Bereczky Péter, a MÁV Szegedi Üzletigazgatóságának fő­orvosa az újkígyősi állomáson vizsgá­latot tartott. Ezen részt vett a KÖJÁL képviselője, aki a v. b.-tltkár elvtársat is felkereste ebben a kérdésben. Ek­kor a MÄV főorvosa intézkedésén felül mi is átiratot intéztünk a békés­csabai vonalfőnökséghez, melyben a WC lebontását és más helyre való át­telepítését szorgalmaztuk. Mivel a MÁV ennek ellenére nem In­tézkedett, újabb helyszíni vizsgálatot BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Az MSZMP megyei bizottsága és a megyei tanács lapja. Felelős szerkesztő: Cserei Pál Szerkesztőség: Békéscsaba, Szabadság tér 19., III. em. Telefon; 21—96, 22—96 Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat. Békéscsaba, Szt. István tér a Felelős kiadó: Lehóczky Mihály. Telefon: 10—21. Békés megyei Nyomdaipari Váliaiai Békéscsaba. Felelős nyomdavezető Kendra György. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesítőknél. tartottunk dr. Bártfai József MÄV ke rületi orvossal s az ekkor készített jegyzőkönyv alapján a KÖJÁL 1960. október 15-én 222—3/1960. szám alatt határozatot hozott. Ebben az állomás több hiányosságának megszüntetését rendeltük el, s a többi között azt is, hogy: „Soron kívül hitelkeretet kell biztosítani az utasközönség részére közegészségügyi szempontból megfele­lő helyen épülő, új WC létesítésére. A WC megépítésének végső határideje: 1961. április 30. Ezt a határozatunkat megküldöttük a postakönyvünk tanú­sága szerint még aznap vétívvel, 2 pél­dányban Kovalcsik Pál állomás-elöl­járónak, ezenkívül a MÁV Szegedi Igazgatósága Főorvosi Hivatalának, Bártfai József dr. MÁV kerületi or­vosnak, Heim Vilmosné dr. áll. közeg, felügyelőjének és Üjkígyós Község Ta­nácsa Végrehajtó Bizottságának. Az utóbbiaknak azért, hogy tudomásul ve­gyék az intézkedést és ellenőrizzék határozatunk végrehajtását. Szóval a határozatunknak és ezzel válaszunknak tó, idestova egy éve ott kell lennie Üj­kígyós község irattárában. Természe­tes, hogy ugyanezeket, amennyiben el­kerülték a határozatunkban foglaltak Üjkígyós község végrehajtó bizottsá­gának figyelmét, amint hogy úgy látszik elkerülték, szívesen közöltük volna, ha megkérdeznek személyesen vagy távbeszélőn, vagy írásban is, aminthogy a tanácsoknak, ha hozzánk fordulnak, kötelessé gszerűen mindig a rendelkezésükre állunk. Arra ké­rünk azonban mindenkit, hogy mi­előtt nyilvános kritikát gyakorolna, alaposabban nézzen utána a dolgok­nak és olyanokat ne állítson, amiről nem szerzett biztos meggyőződést. Kü­lönben fenti határozatunk végrehaj­tása érdekében más irányban, újabb intézkedést teszünk. DR. SZENTKERESZTY LÁSZLÓ Békés megyei KÖJÁL igazgató. Az első kiképzési nap A békéscsabai munkásőr zászlóalj életéből Megkezdődött a kiképzés. A bé­késcsabai munkásőr zászlóalj kör­lete pattogó vezényszavaktól han­gos. A hétköznapok munkásai egy­szerű egyenruhájukban feszesen, fegyelmezetten hallgatják pa­rancsnokaik előadásait. Látszólag olyan ez a mai nap, mint a többi, mégis valami ünnepélyesség tük­röződik az arcokon. Megkérdez­zük Giózik Judit gépészmérnököt, a törzs egészségügyijét, hogy érzi Giózik Judit gépészmérnök — munkásőr, a TT-pisztoly szétsze­dését gyakorolja. magát, s amit válaszol, magya­rázatul szolgál az ünnepélyesség­re- is: — Jól érzem magam — mondja. Jó itt az elvtársak között, mert a nyári kiképzési szünetben már egy kicsit hiányoztak. Amott a nehézfegyver-rajnál Krisztoff András rajparancsnok a Gorjunov részeit magyarázza. Komoly arcú elvtársnő szinte áhí­tattal hallgatja az előadást. A raj­parancsnok felesége. — Hiába, az élet megvicceli né­ha az embert — mondja Rákóczi elvtárs, a raj egyik tagja. — Ott­hon az asszony a parancsnok, itt az ember. A másik szakasz az Ifjúsági Házban tartja foglalkozását. Fajó András szakaszparancsnok, az István-malom dolgozója, büszkén mondja: — Tavaly kiváló szakasz vol­tunk, Az idén is beneveztünk a kiváló mozgalomba, s remélem, nem fogunk szégyent vallani. Botyánszky Pál elvtárs nem­rég, az ősszel lett munkásőr, alig hogy leszerelt a katonaságtól. Fia­tal, bizakodó ember. Az István­Krisztoff András a Gorjunov zárszerkezetéről beszél egyik be­osztottjának — a feleségének. A békéscsabai munkásőr zászló^ alj megkezdte a kiképzést. Az el­ső nap még csak frissítő. TT-pisz­toly, karabély, nehézgyalogsági fegyverek részeit elevenítik fel. A harcászat később kezdődik. Meg­kérdezem Gabnai elvtársat, a zászlóalj parancsnokát, hogy nem unalmas-e a munkásőröknek újra kezdeni az alapfogalmakat? — Nem — válaszolja. — A fegy­malomban a szocialista brigád tagja. Még csak a KISZ-be jár, nem párttag, de fegyelmezett ma­gatartása, nagy akarása kommu­nista jellemvonásra vall. — Jó itt — mondja —, nagysze­rű emberek tanítanak engem, s szeretném, ha nem hoznék szé­gyent korosztályomra. — Nagyszerű elvtársak tanítanak engem — mondja Botyánszki Pál fiatal munkásőr. verek részeit, hatásukat nagyon kell ismerni és erről soha sem le­het eleget beszélni. Kiss Máté (Foto: Kocziszki László) Takács István rajparancsnok Blaskó Lajos munkásőrtől a golyószó. ró adatait kérdezi. VAWUWWWVUWmiWNUWUWJ'UVWMWnM ÄWWWUVWWWW .(WVWVW^W^WÄ Tétovázás HATALMASAT szusszant a te­herautó légfékje. A fiatal sofőr ideges mozdulattal nyitja ki az ajtót. — Részeg... — dünnyögte kiha­jolva, hogy jobban lássa a sötét­ben az országút mellett fekvő em­bert. Pillantása az útszéli fához támasztott kerékpárra esett. — Lefeküdt... részeg — sziszeg­te dühösen, s hirtelen rántással becsapta az ajtót. Ismét felbúgott a motor, a lám­pák fénye széles sávban vetődött előre az országút szalagjára. Nem tudta volna megmondani, mennyit robogott. Talán tíz per­cig, vagy csak ötig? Nem érezte az idő múlását. Furcsa, nyomasztó érzése támadt. — Lehet, hogy nem részeg... — villant agyába. MÉRGESEN hessentette el a gondolatot, álmatlanságtól égő szemeit mereven előreszegezte. — Leissza magát... én meg vi­gyem haza... — harapta össze aj­kát. Nem tudott nyugodtan ve­zetni. Úgy érezte, követik. A visz- szapillantó tükörben sötét árnyak íutóttak... nem követték... — Mégis... — meg kellett volna nézni — ötlött fel benne újra a nyugtalanító gondolat. — Marhaság! — szaladt ki a száján. Gázt adott. Az. üres gép kocsi valósággal nyelte a kilomé­tereket. A sebességmérő mutatója ug­rálva szökkent felfelé. Az útszéli fák rohanó árnyékként tűntek el mellette, a lámpák fényében szin­te hullámzani látszott az ország­út szalagja. — Követnek... — szorult ed a sofőr torka. Lába lassan nyomta le a fé­ket. A száguldás megszakadt, egyenletes tempóvá szelídült. . Kezében remegett a kormány. Egy pillanat alatt ezernyi gondo­lat rajzott fejében, ezernyi két­séggel, a rajtakapott ember iz­gatottságával. — Rendőrök... — gyorshajtás... cserbenhagytam azt az embert... Legszívesebben gázt adott volna. — Menekülni — súgta ösztöne. — Eltűnni egy mellékúton!.­Néhány másodperc telhetett el azóta, hogy észrevette üldözőjét, a kis személygépkocsit. Halántéka fájón dobolt. Hirtelen fékezett. Nem nézett ki, lecsukódó szeme mögött mégis látni vélte az elhú zó gépkocsit. Nem, nem állt meg. — Ma nehéz szolgálatom volt — próbálta nyugtatni magát. — Otthagyta... a kis autó is ott­hagyta... döbbent rá és röpke öröm érzése futott át rajta, aztán még jobban elfogta az előbbi két­ségbeesés. GYORS ELHATÁROZÁSSAL indított, indexlámpái villogva jelezték, hogy fordul. És robogott ismét, de visszafe­lé az ismeretlen emberért, aki tehetetlenül feküdt az országút mellett. Sohasem érezte még olyan las­súnak kocsiját, mint most. Sze­meit meresztgetve igyekezett fel­fedezni az út szélén fekvőt. Lassí­tott. Több mint tíz kilométert tett meg visszafelé és nem találta. Újra és újra végigrobogott az útszakaszon. Nem tévedhetett, jól emlékezett a helyre. — Megvan... nyögte rekedten. A lámpák fénye egy fá­hoz támasztott kerékpáron csillant, meg. KIUGROTT az autóból. Této­ván tett pár lépést. A fekvő em­ber eltűnt. Csak a lenyomott fű mutatta, hol feküdt a kerékpárja mellett és kicsiny vértócsa... Ká­Butaság volt az egész csupán bultaa ült vissza a volán mellé, s csak képzelődött, hogy öt üldözi, úgy érezte, sohasem tudja jóvá- Rettenetes fáradtnak érezte ma-- tenni ■> néhány percig tartó gát. tétOTÚ/ást. Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom