Békés Megyei Népújság, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-22 / 224. szám

2

NÉPÚJSÁG

1961. szeptember 22., pintek

0 KSST szerepe

a szocialista tábor országainak fejlődésében

zánte naponta olvashatunk a sajtó hasábjain azokról a megállapodásokról, melyeket a szocialista országok kötnek egymással gazdaságuk lendületesebb fejlődése végett. Legutóbb Szófiában üléseztek a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) országainak képviselői, ahol nagy fontosságú intézkedéseket hoztak a mezőgazdasági termelés emelésére. A bizottság, mint azt a sajtó hírül adta, megvitatta a KGST-tagállamok szakértőiből alakult munkacsoportok jelentését, és javaslatot fogadott el a mezőgazdaság gépesítésének, valamint villamosításának terveiről. Ugyanakkor megvizsgálták annak a korábbi tervjavaslatnak a végrehajtását, mely a baráti országok gyapjú, növényolaj, gyümölcsös zöldségfélék termelésének növelésére vonatkozott. Elhatározták továbbá, hogy az 1962-es évben megszervezik a növényi kártevők és betegségek ellen használt vegyianyagok nemzetközi vizsgálatit.

Hasonló nagy fontosságú határozatok százai születtek az ipari termelés fellendítése, s a kulturális cserék megvalósítása területén is az elmúlt tíz év során, amióta működik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, amelynek óriási szerepe van a szocialista tábor országainak a fejlődésében. Szerepe napjainkban különösen megnőtt, mert a szocializmus világa gigászi léptekkel halad az új gazdasági magaslatok felé. Ezt a feltartóztathatatlan haladást biztosítja a szocialista tábor országainak szoros gazdasági együttműködése, egymásnak nyújtott baráti segítése. Ez az együttműködés azzal a ténnyel, hogy ma már valamennyi testvéri országban lerakták a szocializmus gazdasági alapjait, új szakaszhoz érkezett: a szocialista táborban kialakuló nemzetközi munkamegosztás szakaszához. Teljes egyenjogúság, a függetlenség és a szuverenitás tiszteletben tartása, testvéri segítségnyújtás egymásnak — így határozza meg az SZKP programtervezete a szocializmust építő országok között kialakult kapcsolatok jellemző vonásait. Soha a világtörténelem folyamán államok közti gazdasági vagy kereskedelmi kapcsolatok nem voltak még olyan tiszták és emberségesek, mint a KGST-or- szágok közötti kapcsolatok. A kapitalista világban,, ahol farkastörvény uralkodik, és ahol egyoldalúan előnyös kereskedelmi szerződéseket kényszerítenek a gyengébb országokra a nagyhatalmak, egyenesen elképzelhetetlen az egyenjogúság elvén alapuló együttműködés.

A z újszerű formák mellett, melyeket a nemzetközi munka- megosztás tűzött napirendre, jelentős szerepet játszik a gazdasági kapcsolatokban a hagyományos külkereskedelem is a szocialista országok között. De az új helyzetnek megfelelően ebben is megváltozott a struktúra. Hiszen a tízegynéhány évvel ezelőtti agrár-országok — éppen a kölcsönös segítés révén — ipari jellegű országok lettek, melyek behozatal helyett késztermékeket és fogyasztási cikkeket exportálnak már. A Szovjetunió és a mi hazánk közötti áruforgalom is példázza a fejlődésnek ezt az ütemét. Ötéves tervünk időszaka alatt a Szovjetunióval kétszeresére nő az áruforgalom. Hangsúlyozni kell azonban, hogy nemcsak a mennyiségi növekedés a lényeg. Éppen a nemzetközi munkamegosztás kapcsán már nem is csak kereskedelemről van szó az áruforgalom lebonyolítása terén, hanem elsősorban arról, hogy hazánk — csakúgy, mint a többi szocialista ország — természeti adottságait, termelési apparátusát és munkaerő-tartalékait a legcélszerűbben használhassuk fel az egyetemes szocialista fejlődés, a szocialista gazdasági világrendszer továbberősödése érdekében.

E tényezők figyelembevételével egyeztetik össze a KGST-orszá- gok a gépek, berendezések, nyersanyagok, fűtőanyagok, gabonafélék és egyéb fogyasztási cikkek kölcsönös szállításának a programját. Hosszúlejáratú szerződések alapján mindenekelőtt az olyan fontos követelményt tartják szem előtt, mint a fűtőanyagok és más nékülözhetetlen nyersanyag (vas, alumínium stb.) szállítása, mely első feltétele az ipar előirányzott tervei teljesítésének. A Szovjetunió, mint a fűtőanyagokban leggazdagabb ország öt év alatt például 55 millió tonna kőolajat szállít az európai szocialista országoknak, köztük hazánknak is. Ugyanakkor tovább fejlődik a fogyasztási cikkek cseréje, főleg azokban az országokban, amelyek ezen a téren némileg elmaradtak az általános fejlődéstől, elsősorban természeti adottságaik miatt, vagy azért, mert eddig még nem kerülhetett sor ezen iparágak jelentős fejlesztésére. Mi főleg bauxitot, GANZ-vagonokat, autóbuszokat, gépeket, villamossági berendezéseket szállítunk a szomszédos országokba. Cserébe egész gyárberendezéseket, vasércet, fémlemezeket, fa- és építőanyagokat kapunk. És emellett nem kevés segítséget az olyan világszínvonalú nagyüzemek felszereléséhez, mint a Sztál invárosi Vasmű, az Inotai Erőmű, vagy szűkebb hazánkban, a KGST- országok mintatelepeként épülő Békéscsabai Hűtőház, melynek belső szerelési munkáiban csehszlovák dolgozók segítenek majd. Ugyanakkor fejlődnek a Szovjetunióba történő szállítások is. Csehszlovákia például öt év alatt 53 millió pár lábbelit, Románia 105 millió rűbel értékű bútort, Magyar- ország pedig 64 millió rubel értékű konfekcióárut szállít a Szovjetunióba.

Vf onatok, autó- és légiutak tucatjai szelik át a baráti országok határait, kötik össze a Szovjetuniót a szocialista tábor testvéri országaival. Ezek az útvonalak a barátság útjai. Olajat és gabonát, cukrot és lábbelit, szerszámgépet és fémeket szállítanak ezeken az útvonalakon. S ez nem csupán barátságunk szimbóluma, hanem a szocialista tábor valamennyi országának internacionalista hozzájárulása a béke biztosítá sához, e tábor gazdasági erőinek gyarapításához. \

* Varga Dezső

Tapasztalatcsere Kamuion

Ma, pénteken délelőtt Kamuton a Béke Termelőszövetkezetben a békési járási nőtanács szervezésében tapasztalatcserére jönnek össze a járás termelőszövetkezeteiben dolgozó baromfitenyésztők.

Ez alkalommal a gyulai Erkel Fe- renc Termelőszövetkezet 25 tagú nőküldöttsége is ellátogat a ka- muti Béke Tsz-be, ahol a gazdaságot tekintik meg az asszonyok és ők is részt vesznek a baromfi tenyésztési ankéton.

Szovjet jogász

az ENSZ reformjának szükségességéről

Moszkva (TASZSZ)

A Novoje Vremja legújabb számában cikket írt Korovin jogász, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagja. A cikk megállapítja, hogy az ENSZ szerkezetét szükségszerűen meg kell változtatni ahhoz, hogy a szervezet valóban tükrözze a világban kialakult tényleges helyzetet, és a különböző államcsoportok érdekeit. A szerző az egyszemélyű főtitkárság helyett háromtagú testület létrehozását javasolja, amely a meglévő három államcsoportot képviselné.

Korovin megállapítja, hogy egyes nyugati politikusok azzal érvelnek a szovjet javaslat ellen, hogy az ENSZ végrehajtó szervének testületi irányítása a tagok vétójogának következtében az ENSZ megbénulásához és tétlenségéhez vezetne. Ezzel az érvvel vitázva a szerző rámutat, hogy a testületi irányítás csak annyiban korlátozná a titkárság tevékenységét, amennyiben megszabadítaná azt a főtitkár diktatórikus funkcióitól.

Ami pedig a „vétójogot” illeti — folytatja a cikk — az ENSZ- titkárságának átszervezéséről szóló szovjet javaslatokban ilyen kitételt nem találunk. Nyilvánvaló, hogy bármiféle nemzetközi testületi szerv egyenjogú tagjai kölcsönösen elfogadható, összeegyeztetett határozatokat hoznak. Akik nem kívánják az ilyenfajta megegyezést, vagyis az őszinte együttműködés és a kölcsönös engedmények politikáját, azok

Prága (TASZSZ)

A Nemzetközi Újságíró Szervezet nyílt levelet intézett a Nemzetközi Újságíró Szövetséghez, amelyben felhívja a figyelmet a nyugatnémet újságírók bonni szervezetének határozatára. Ez a határozat megtiltja, hogy a Német Demokratikus Köztársaság sajtójának és rádiójának képviselői részt vegyenek a sajtóértekezleteken.

Az ilyen intézkedés — hangoztatja a levél — kiélezd az ellentéolyan politikát szeretnének folytatni az ENSZ-ben, amely elfogadhatatlan az emberiség kétharmad részének.

Az ENSZ átszervezése megfosztaná a nyugati hatalmakat a dik- látum-politika lehetőségétől. Az átszervezés ellenfelei most azt kezdik hangoztatni, hogy ez az átszervezés — Dean Rusk szavaival élve — az „ENSZ öngyilkosságához” vezetne. Ezzel szemben éppen az ENSZ jelenlegi helyzetének fenntartása gátolja meg a szervezetet abban, hogy fő célkitűzéseinek megfeleljen. Az ENSZ

Párizs (TASZSZ) A francia elnöki hivatal szerda este nyilatkozatot tett közzé, mely szerint De Gaulle tábornok elhatározta, hogy szeptember végétől felfüggeszti az alkotmány 16. paragrafusának hatályát.

A francia alkotmánynak ezt a paragrafusát, amely teljhatalmat biztosít az elnöknek, az ez évi április 23-i algériai pucés következményeképpen léptették érvénybe. Annak ellenére, hogy a Challe- Salan-féle kalandot néhány napon belül meghiúsították, az alkotmány 16. paragrafusa mindmáig érvényben tnaradt.

Franciaország uralkodó körei öt hónap leforgása alatt széleskörűen alkalmazták ezt a cikkelyt az ország demokratikus erői ellen,

tekef a két német állam között és újabb ürügyet szolgáltat a hidegháború folytatásához. A Német Szövetségi Köztársaságban évek óta betiltották a haladó sajtót és üldözik a békét következetesen védelmező újságírókat.

A Nemzetközi Újságíró Szervezet felhívja a Nemzetközi Újságíró Szövetséget, hogy a tájékoztatási és sajtószabadság érdekében hívja fel a nyugatnémet újságírók szervezetének figyelmét a fenti határozat következményeire.

gyakorlata meggyőzően bizonyítja* hogy nem elég csak jó határozatokat hozni, hanem biztosítani is kell ezek pártatlan végrehajtását. Az elfogulatlanságot azonban nem lehet garantálni akkor, amikor a határozatokat csak egy csoport — méghozzá az imperialisták csoportjának képviselője biztosítja.

Az ENSZ jelenlegi formáját fenntartani annyi, mint a nemzetközi szervezet szétesését és pusztulását előidézni. Ezzel szemben a szovjet javaslatok megvalósítása az ENSZ-t a nemzeteket valóban egyesítő szervezetté alakíthatja.

X

amelyek az algériai gyarmati háború tárgyalások útján történő megszüntetését követelik. A hatóságok erre a paragrafusra támaszkodva rendszeresen tiltották be a tömeggyűléseket, tüntetéseket, kobozták el a demokratikus sajtótermékeket stb. Ezenkívül a 16. paragrafust a parlament jogainak további megnyirbálására használták fel.

Ugyanezen idő alatt azonban a 16. paragrafus, a tények világánál — nem akadályozta meg az ultrák terrorista tevékenységét, akik büntetlenséget élveztek, és egészen a De Gaulle elleni merénylet szervezéséig mentek el.

Az a tény, hogy az alkotmány 16. paragrafusának érvényessége több hónapra tolódott ki, és gyakorlatilag törvényesítette a hatóságok erőszakosságát, Franciaország legszélesebb rétegeinek határozott tiltakozását váltotta ki. Ilyen körülmények között még azok is kénytelenek voltak a népszerűtlen 6. paragrafus hatályának megszüntetéséért fellépni* akik annak idején előmozdították az egyszemélyi hatalmi rendszer létrejöttét.

Franciaország népi erői az elnök döntését a maguk győzelmének, a demokratikus szabadságjogok visszaállításáért folytatott harcuk győzelmének tekintik. (MTI)

Ä tájékoztatás szabadságáért

Felfüggesztik a francia elnök teljhatalmát

VVWWNAAAAAAAAAAAAAAA/WSAAAAAAAAA/SAAAAA/»WWWSAAAAAAA<SAAAAA^

HUNGÁRIA*

===• &AUA ■====

&AKTAI TEftßVc

RlFORTReee'NYE -Z-.

4. Fejadag: hét lövedék

Nem szól már a szaxofon a Negrososban. Az üvegajtó elé — (régen ripityára ment) odahajtották a vaslemezeket. Lakat fityeg rajtuk, láncon. Az utca: csupa törmelék, üvegcserép.

Buda felől pedig a szovjet tüzérség ágyúi szólnak és végig- végigpásztázzák a Duna-partot.

Ha egyszer megkezdődik a tüzelés: szinte mértani pontossággal ki lehet számítani, mikor, hová vágódnak a következő gránátok.

Péter ragyogó téli délelőtt napfényében áll az ablaknál, a kezében borotvapamacs, az ablakpárkányon egy nagy tubus Savolin. Miért borotválkozik? Inkább

olyan maga-megnyugtatására, hogy minden a normális mederben folyik, hogy ki ne zökkenjen a megszokott tempóból.

Az ajtóban kopognak, s Péter az ivóvizes kancsóban maradt csöppnyi vízzel éppen csak leöblíti az arcán maradt habot.

— Bocsánat, uram — mondja egy csendes, nyugodt hang.

Péter erre a nyugodt hangra figyel fel. Sokkal figyelemre méltóbb hang, mintha valaki segítségért kiabálna — mert most a segítségért kiabálás a természetes.

Ez a nyugodt hang nem.

Az ajtóban szürke nadrágos, kék köpenyes férfi áll. Okos, barna szem, magas homlok. Körülpillant a szobában, és felméri a helyzetet, akár valami javítanivaló munkadarabot. Az ablak: sehol, oda furnérlemez kell. A kis mosdó fölötti tükör megrepedt, azt meg kell ragasztani. Ezt jelenti be és már szöszmötöl is, kalapál, szöggel a foga közt morogja: — Tessék cdébbmenni egy kicsit. — Péter nézi és úgy érzi magát, mint gyermekkorában, ha valami mesterember járt a háznál és Anyu megengedte, hogy nézze a bácsit. Ez is olyan bácsi. Még dudorász is a foga közt, egy távoli gépágyúsorozattól sem zavartatva magát.

— Mert, tudja kérem — néz aztán fel, amikor a furnérlemez már a helyén van — azért megfagyni mégsem kell... Ugyan a nóta azt mondja, egy nap a világ, no de, hátha nem mindenkinek egy nap?

Péter leül az ágy szélére, úgy hallgatja a barna szemű férfi monológját. Illetve hallgatná, mert bátortalanul kopognak az ajtón és gesztenyebama hajú, kék szemű, fürdőköpenye fölé kisbundát borított lány lép be. Gyorsan beszél, sietősen.

— Legyen szíves átjönni ide a 215-ösbe is... Láttam, hogy ide jött be... Bocsánat a zavarásért. Jaj, de jó, hogy itt találom, nálam is törött az ablak és úgy fúj a szél. A víz se jön. Legyen szíves...