Békés Megyei Népújság, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-20 / 222. szám
BÉKÉS MEGYEI * Ara SO (liléi * Világ proletárjai, egyesüljetek! 1961. SZEPTEMBER 20., SZERDA AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 222. SZÄM Hit Tárhatunk? Egy esztendővel ezelőtt, az ENSZ 15. közgyűlésének előestéjén sokkal várakozástelibb volt a hangulat, látszatra sokkal jobban várták az emberek a 15. közgyűlés döntéseit, megoldást kereső határozatait a nemzetközi helyzet gyú- pontjainak megszüntetésére, mint napjainkban, amikor már New- Yorkban összeültek az ENSZ-tag- államok küldöttei a 16. közgyűlés több mint száz napirendi pontjának megvitatására. A várakozás nem is volt hiábavaló, mert a Szovjetunió kormányának kezdeményező lépésére az ENSZ-köz- gyűlés 15. ülésszaka az államfők magas szintű értekezeletévé vált, amelyen olyan, az egész világot mélyen érintő kérdésekben hoztak elvi döntéseket, mint a gyarmati uralom megszüntetése, minden nép szabadrendelkezési jogának elismerése, s mindenekelőtt az általános és teljes leszerelés, melynek gondolatáról, a Szovjetunió Hruscsov elvtárs vezetett küldöttségének megfogalmazásában szintén elvi döntés született. Tavaly első ízben vonultak be az ENSZ-be a magukat felszabadított afrikai és ázsiai országok. Velük 99 lett az ENSZ-tagállamok száma. A semleges országok a maguk pozitív politikájuk folytatásával gyógyíthatatlan sebet vágtak az imperialista táboron, megrongálták a korábban olajozottan, gombnyomásra működő amerikai szavazógépezetet, ami által egyszer s mindenkorra megdőlt az Egyesült Államok egyeduralma a világszervezetben. Ez a rendkívül fontos tény az erőviszonyok további balra tolódását eredményezte az ENSZ-en belül, megvetette az alapját a világszervezet demokratizálásának. Nevezetesen annak, hogy minél előbb sor kerüljön a Szovjetunió által javasolt szervezeti változásokra, az ENSZ vezetésének hármas tagozódására, amelyben egyenlő joggal képviselve lesznek a szocialista tábor s a semleges országok érdekei is. Mindez még közelebb hozta a megoldáshoz az olyan kérdéseket, mint Kína felvétele, s mindenekfelett nagy fontosságú lépést jelentett abban az irányban, hogy az egész világszervezetet rátérítsék az alapokmány által megjelölt útra: a béke biztosításának az útjára. Mindennek ellenére nevetséges volna elképzelni, hogy a most kezdődött 16. ülésszak a tavaly napirendre került, de már régóta égető problémákra végleges és egyértelmű döntéseket hoz. Ennek a lehetőség épp oly valószínűtlen, mint ahogy holnap Adenauer sem fog odaállni a német állampolgárok elé, mondván: „Kedves állampolgárok! A leadott szavazatokból kerek egymilliót vesztettem 1957 óta, s 20 képviselőmmel kevesebbet küldhetek most a parlamentbe, mint négy évvel ezelőtt. Ebből azt látom, hogy megrendült irányomban a bizalmatok, nem helyeslitek a fegyverkezési politikámat. Éppen ezért most önkritikát gyakoriok, belátom, hogy a Szovjetuniónak van igaza az általános és teljes leszerelés kérdésében, s holnaptól kezdve én is ennek a harcosa leszek. Annál is inkább ezt teszem, mert a demokratikus Németországban, ahol szintén most tartották a választásokat, a szavazópolgárok 99 százaléka ért egyet a békés politikával, a vitás kérdések tárgyalások útján való megoldásával. Ezt mutatta az ottani szavazás...” S mivel aligha lehet várni a nyugati államférfiaktól ilyen természetű átalkulást még akkor sem, ha maguk is érzik az erőviszonyok megváltozását — arra lehet számítani, hogy a most kezdődött 16. ülésszak még hevesebb viták, még elkeseredettebb diplomáciai harcok csatatere lesz, mint a tavalyi ENSZ-közgyűlés. Éppen ezért elmondhatjuk: a 16. közgyűléssel szemben talán még fokozottabb érdeklődést tanúsíthatunk, mert ismeretes, hogy azóta fokozódott a háborús veszély, s az imperialisták semmit sem valósítottak meg a 15. közgyűlésen elvileg elfogadott határozatokból. Elsősorban azért tekinthetünk fokozottabb várakozással az ENSZ-közgyűlés elé, mert itt lesz a színhelye annak a külügyminiszterek között folytatandó megbeszélésnek, amely a szovjet és amerikai tárgyalásokat készíti elő a német kérdésben. Nem tudjuk: az amerikai kormány valóban komoly félként bocsátkozik-e bele ebbe a megbeszélésbe, vagy csak a régi módszernek megfelelően, a világ közvéleményét akarja becsapni (mint már annyiszor tette), hogy: „Lám, mi nem zárkózunk el a tárgyalásoktól.” Mindenesetre az érintkezés felvétele, az, hogy végül is a tömegeik nyomására kénytelenek tárgyalóasztalhoz ülni, pozitív tény, s elindulási alapja lehet egy gyümölcsözőbb, magasabb szintű tárgyalásnak. Várható, hogy az imperialista hatalmak minden erejükkel azon lesznek, hogy megpróbálják stabilizálni igen erősen megingott helyzetüket a világszervezetben, s megakadályozzanak minden változást, ami tovább gyengítheti pozíciójukat. Ezért lesz — és ehhez nem kell különös jóstehetség — még hevesebb viták színhelye az ENSZ-palota. S még ahhoz sem kell jósnak lenni, hogy mindeféle imperialista erőlködés ellenére az erőviszonyok világméretű eltolódásának közvetkeztében tovább törpül ezen az ülésszakon az Amerikai Egyesült Államok más országokra gyakorolt befolyása, és még egységesebbekké válnak azok az erők, amelyek a józan ész útján akarják kivezetni a világot a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetből. Ennek a törekvésnek adta példáját a nemrég lezajlott belgrádi értekezlet is, ahol a semleges országok államférfiai foglaltak egyértelműen pozitív állást mindazokban a fontos kérdésekben, amelyek foglalkoztatják ma a közvéleményt. Ezeknek az országoknak népes csoportja a most folyó 16. közgyűlésen is hallatja majd a szavát, s a szocialista tábor képviselőivel együtt azon lesz, hogy ne legyen háború Berlinért, hogy ismerjék el a Német Demokratikus Köztársaságot, hogy a népi Kínát vegyék fel az ENSZ-be, s hogy a fegyverkezési hajsza helyett az általános és teljes leszerelés minél gyorsabb végrehatjósában versenyezzenek a naevhatal- mak Varga Dezső A TASZSZ New York (TASZSZ) „Hammarskjöld olyan embei volt, akivel ki tudtunk volna jönni” — jelentette ki hétfőn Csőmbe, a katangai szakadár főnök az észak-rhodéziai repülőtéren, mi- előtf Elisabethville-be repült. Csakhogy az a sajnálkozás, amelyet Csőmbe Hammarskjöld halálával kapcsolatban'kifejezésre juttatott, bajosan fér össze azokkal a jelentésekkel, hogy az ENSZ főtitkárának repülőgépét egy kalózHammarskjöld körülményeiről kodó katangai vadászrepülőgép lőtte le. Az ENSZ léopoldvillei képviselője hétfőn sajtóértekezleten kijelentette, hogy Ndolában hallották, amint egy ismeretlen repülőgép kört írt le a repülőtér fölött, közvetlenül azelőtt, hogy a katasztrófa megtörtént. A megbízott ezzel kapcsolatban rámutatott arra, hogy nem zárhatja ki a diver- zió, vagy a Hammarskjöldöt szállító repülőgép lelövésének lehetőKongói jelentés Léopoldvil'le Az Elisabethvilleből érkezett jelentések szerint folytatódtak a harcok Katanga fővárosában. Mivel a bombázások a rádióadókat is megrongálták, a rádió-összeköttetés sem zavarmentes az ENSZ elisabethvillei képviselete és léopoldvillei központja között. A rádión kapott értesülés szerint az ENSZ elisabethvillei képviseletének székháza súlyosan megrongálódott a Csombe-íéle légierő bomba támadásaitól . mán Léopoldvillebe utazik. Utazásának célja, hogy megállapodjék Adoula miniszterelnökkel az esetleges katangai katonai akciók körülményeiről. Brazzaville Az AP jelentése szerint a léopoldvillei hatóságok a Kongó bel- ügyeibe való beavatkozásnak tekintik Youlon abbé hétfői nyilatkozatát, amelyben követelte, hogy az ENSZ. tartsa távol magát Ka- tangától. (MTI) halálának ségét. Mint hangsúlyozta — aa ENSZ főtitkára —, részben azért utazott éjszaka Ndolába, hogy elkerülje a találkozást két katangai lökhajtásos vadászrepülőgéppel, amelyek már néhány nap óta lövik az ENSZ csapatait és bombázzák az ENSZ repülőtereit. Ezeknek a va. dászgépeknek támaszpontja — jelenti az AP hírügynökség — Kol- wezi repülőterén van és Ndola a repülőgépek hatósugarában fekszik. Ismeretes, hogy a két vadászgépet felváltva ugyanaz a fehér pilóta vezeti, aki feltevések szerint észak-rhodéziai állampolgár. — Az ENSZ főtitkárának repülőgépe — közölte az ENSZ-meg- bízott — akkor zuhant le, amikor a ndolai repülőtérhez közeledett. A rendőrség néhány másodperccel a katasztrófa előtt erős felvillanást látott az égbolton. Az ENSZ-megbízott azt is kijelentette, hogy a lezuhant DC—6 mintájú repülőgépre egy nappal Ndolába indulása előtt Elisabeth- ville fölött is rálőttek. A golyó átütötte a motort. A megsérült alkatrészt Léopoldvilleben kicserélték. A gépet gondosan megvizsgálták. (MTI) Elisabeth vilié O’Brien, az ENSZ katangai megbízóija, aki az ENSZ elisabethvillei székháza ellen intézett repülőtámadás idején sajtóértekezletet tartott — és mint már jelentettük, kishíján életét vesztette —, újságírók előtt elismerte, hogy a Jadotvilleben állomásozó ír ENSZ-egység „lényegében foglya” Csőmbe zsoldosainak. Kami- náról szólva O’Brien azt mondotta, hogy Csőmbe csendőrsége „beszivárgott” az ENSZ-támaszpont- ra, de a támaszpont repülőtere még mindig az ENSZ-csapatok kezén van. Az elisabethvillei helyzetről közölte, hogy hétfőn „gerilla-harcok folytak az utcákon”. Az ENSZ-nek nincs módjában gondoskodni a polgári lakosság elszállításáról, mert sem szállító- eszközökkel, sem a kísérethez szükséges katonákkal nem rendelkezik” — jelentette ki végül. K i t w e Csőmbe kijelentette, hajlandó a tűzszünetről tárgyalni a főtitkár utódjával, de nem áll szóba O’Briennel, az ENSZ katangai megbízottjával. A továbbiakban hangoztatta, hogy az ENSZ akciója következtében eddig ezer személy vesztette életét a katangai harcokban, és Katanga eddig ötvenmillió dollár anyagi kárt szenvedett. Leopoldville Léopoldville-ből érkezett jelentés szerint a hét végén áttelepedtek Kongó fővárosába azok a diplomáciai képviseletek, amelyek korábban Stanleyvilleben működtek. Mint Stanleyvilleből jelentik, Lundula tábornok, a Keleti tartományban állomásozó kongói csapatok főparancsnoka a hét folyaIvóvízhólózat épül Szeghalmon Ez év májusában Szeghalmon megkezdték 12,5 milliós költséggel a vízmű építését. A vállalat dolgozói azt a célt tűzték maguk elé, hogy egy év alatt, vagyis 1962. április 30-ig, 17 kilométer hosszúságban vízhálózatot építenek megfelelő vízművekkel együtt. A munkák igen jól haladnak, ugyanis eddig 10 kilométer hosz- szúságban megépítették a hálózatot. A lakosság több mint 70 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett a földmunkálatoknál. A vízmű építkezésénél dolgozó munkások most nemrég vállalták, hogy az ez évre tervezett feladatokat idő előtt teljesítik. Jánosi László segédmunkás a csövek összeszerelése közben gumigyűrűt helyez a cső végére. Az anyagellátással nincs hiba. Mint a képen látható, a vállalat dolgozói megszakítás nélkül vihetik a csövet a lefektetéshez. (A képeket Moór László készáitotte)
