Békés Megyei Népújság, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-29 / 203. szám
1961. augusztus 29-, kedd NÉPÚJSÁG 3 Közgyűlésre készülnek a békéssámsoni Kossuth Tsz gazdái A hét elején fejezték be a fcséplést, s most rendbe teszik a Mezőhegyesi Gépállomástól kölcsön kapott két cséplőgépet, abban a széles, tiszta majorban, amelyre joggal büszkék a békéssámsoni Kossuth Tsz gazdái. Komótosan folyik a géptisztítás. Már délfelé jár az idő, s a melegen sütő Nap elbágyasztja az embereket. Onnan az istállókból is ide jönnek az akácok alá hűsölni délidő alatt, s lassan terelődik a szó szövetkezetük helyzetére. Igen megoszlanak a vélemények, de mindegyikből a „mienkről van szó” — ez csendül hi. S még egy, amiben azonosak ezek a "vélemények: abban, hogy nincs minden rendjén a dolog irányításában. Tizenketten ülnek az akáclombok árnyékában, s elsőnek Kovács István, ki egyben a tsz ellenőrző bizottságának is a tagja, kezdi a szót. — Hát bizony Tolna mit javítani nálunk... Hallgatom sokszor a Falurádiót, s mindegyik szövetkezetből azzal dicsekszik az elnök: náluk mennyi mindent osztottak a tagoknak. Mi meg sokan még morzsolt csutkát sem kaptunk. Ha nem lett volna elég belőle, szóvá se tenné az ember, dehát nem itt a baj. — Nem bizony — szól bele Nagy István —, hanem az elosztásban, a munka irányításában. Van bognárunk, kovácsunk, asztalosunk, mégis úgy vesszük a kötelet, a köMost pedig, na szóljatok ti is, álÖregek napja Á Vöröskereszt békéscsabai II. kerületi szervezete augusztus 27-én, vasárnap délután 3 órakor a kerület idős lakói részére öregek napját rendezett. A kerületből mintegy huszonöt idős férfi létrejön a Csabai Gőztéglagyáir Társaság Sukk-Wagner és Tsai Bt. 1908-ban követi Bohn Mihály Gőztéglagyára. Ez utóbbi üzem tulajdonosa ekkor már az ország több helyén jelentős kapacitású téglagyárakkal rendelkezett. A környék agrár j ellegénék megfelelően — de ez jellemző az egész ország ipari fejlődésére — elsősorban helyi terményeket és nyersanyagokat feldolgozó gyáripar vert először gyökeret Békéscsabán. Erre mutat az a körülmény is, hogy 1911-ben a Békés megyei Általános Takarékpénztár Bt megállapította a Békéscsabai Sertóshizlaló Bt-t, amely éiősertés- kivitelre, majd később félig feldolgozott sertésáru-exportálásra is berendezkedett. Az 1911-es esztendő jelentős dátum a békéscsabai gyáripar fejlődésében, mert ekkor alakult a Hubertus Kötött- és Szövöttáru Gyár Bt. is, megvetve az alapját a város gazdasági életében később is anybán volt. Gyula valósággal eltörpül Csaba mellett, hiszen Gyulát Orosháza, sőt még Gyoma is megelőzi az ellenőrzött ipari üzemek és az azokban alkalmazott munkások száma tekintetében. Már csak ez a letagadhatatlan tény is amellett szól, hogy a Kerületi Pénztárt át kell helyezni Csabára, mert annak legtermészetesebb központja csak ez a város lehet. A vármegyében 365 ellenőrzött üzem van, amelyből 94 Csabára esik, javarészt természetesen kisipari üzem ,Gyulán az ilyen üzemek száma mindössze 20. Ez üzemekben összesen 2692 (megyei adat) munkás dolgozott. Csabán 697, Gyulán csak 253. Csabán dolgozik tehát a megyebeli munkások egynegyed része.” Az első világháború kitörésekor a legnagyob munkáslétszámot a Bohn Gőztéglagyár foglakoztatja, bár természetesen idényjelleggel. Főidényben 400—500 munkás dolgozott itt, s a gyár egy tégla- és öt nyira fontos textiliparnak. D ár a felsorolt tőkés ipari vál** lalkozások aránylag kis kapacitású üzemek, együttvéve már a megye legfontosabb ipari központjává avatják Békéscsabát. Erre utal a Békés megyei Közlöny 1913. május 4-i adata. A lap síkra- száll a Munkásbiztosító Pénztár Gyuláról Békéscsabára történő áthelyezéséért a következő indokkal: „A pénztári tagok száma legnagyobb természetesen B ekése sáros ztöst, meg miegymást, amit a műhelyekben is megcsinálnának. És ezek kifizetésére ment el a csutka is.,, — Az asszonyok meg nem tudnak főzni, nincs mivel— — így volt a szénával is, a rossz munkairányítás miatt — mondja Harcsás Sándor, aki most jár traktorosképző iskolába. — Ha részibe nekieresztették volna annak idején kaszálásra az embereket, most lenne három kazal gyepszénánk. De nem adták ki úgy, hát az egészet elrohasztotta a víz. Nálunk nem vezették be az ilyenféle prémiumot, aztán ennek a következménye, hogy a tavaszi árpa is alaposan elpergett, meg a jó széna is odaveszett. De akkor miből legyenek meg a háztáji jószágok? — A Falurádió azt is mondja — veszi át újra a szót Kovács István —, hogy más szövetkezetben mennyire segítik a háztáji jószágállomány fejlődését. Közös haszon az is, főleg az államnak származik belőle haszna. — ...Mind igaz ez emberek — mondja megfontoltan Kovács József. Fogai között elsárgult fűszárat rág, s lassan ejti ki a szavakat. — Azért mégis el kell mondanunk, hogy jÓTal előbbre állunk, mint tavaly ilyenkor Két éve a semmiből kezdtük. Ügy ám, jóformán semmink sem volt, se tehenünk, se disznónk. Békéscsabán és nő jött el a Vörös- kereszt meghívására, s ezen a találkozón a Vöröskeresztszervezet aktívái virággal köszöntötték a vendégeket és uzsonnával fogadták. cseréppréssel működött. A Sukk- Wágner gőztéglagyár munkáslétszáma ugyanebben az időben 100 —150 fő. A termelés mennyisége ekkor a Bohn-gyárban kb. évi 2 millió tégla és 6—8 millió cserép, a Sukk-gyár e mennyiségnek csak kb. egyharmadát termelte, azonban jobb minőségben, mint versenytársa. A Bohn-gyár évi termelési értéke megközelítette a másfélmillió koronát. (Folytatjuk) latgondozók, számoljatok be, hogyan állunk— — Hát az igaz —, húzza ki magát Bagi Antal sertésgondozó. — A környéken mi vezetünk a disznóhizlalásban. Mázsánként 23 kiló szaporodást értünk el és december 31-ig hatszáz darabot fogunk átadni az államnak, — Ez is nálunk van ám, emberek. Még előbbre is vagyunk a tervezettnél — folytatja Kovács József. — Hogy nincs ez-az még? Ügy van az, mint kicsiben. Emlékezhettek, ha azelőtt az ember megvett egy lovat, bizony sokáig szűkölködött miatta. Mert a lóhoz szekér kellett, istráng, meg istálló, az abrakról nem is beszélve. Hát nagyban is így vagyunk valahogy. De azért ma már mindenünk van, s furton-furt folyik most is az építkezés. Pedig már építettünk — no segítsetek összeszámolni —, két fiaztatót,.— két süldőszállást, baromfiólakat,.— s az istállóink is tele vannak. — Tele ám— Egy darab marhánk sem volt két évvel ezelőtt! Ahogy mondja Jóska bácsi. Ma száz van, igaz-e Jani? — fordul egyikük a tehéngondozóhoz. — Igaz. Ebből 42 a tehén, 33 a borjú és vagy 15 hasasunk is van. — Szó, ami szó, nem állunk rosszul általában, csak hát volna azért javítani való is még a vezetésben. — Ez magukon múlik — szól bele Családi Miklós, aki a kígyó- si tangazdaságból kisegítőbe ment a sámsoni Kossuth Tsz-be, merthogy az állattenyésztőjük megbetegedett. — Ha úgy látják, bírálni kell a Hibákért a vezetőséget is. Erre valók a közgyűlések, de meg az ellenőrző bizottság is, Kovács elvtárs... — Az igaz, hogy a mi bizottságunk még nem sokat tett. — Na, látják, ez is hiba — mondja Harcsás. — Tudják mit kellene bevezetni? Ha valaki vét a munkaszabályok ellen, már büntetésben részesítik. Ez igazságos. Kovács Jóska bácsitól is levontak egy munkaegységet, mert egyszer hiányzott a munkából. De ugyanígy kellene eljárni azokkal szemben is, akik mint irányítók,B nem végzik el jól a feladatukat és ebből kára származik a szövetkezetnek. Mennyi zavart csináltak például nálunk a rossz munkaegység-elszámolások, a téves beírások, amelyek aztán csak később derültek ki. De bizony amíg ki nem derültek, alaposan megrontották a hangulatot. Annyira, hogy sokan emiatt nem is akartak dolgozni. És még szóbeli dorgálással sem figyelmeztették azokat, akik miatt megtörténtek ezek a hibák. Nemsokára közgyűlésünk lesz, majd elmondjuk ezeket is — szól Nagy István. — Biztos lesz foganatjuk— így beszélgetnek ebédidő alatt saját dolgaikról a sámsoni Kos- 'suth Termelőszövetkezet gazdái. I Bizakodva néznek a jövőbe. Ha- I vonta 10 forint előleget kapnak j munkaegységenként, s úgy alakult jaz év, hogy ha vannak is még jhibák, bőven meglesz a beterve- jzett 33,40 forintos munkaegység. :Egy év alatt alaposan megerősödtek vagyonban és öntudatban is... i Varga Dezső c/t tzkeiifaz A füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezetben igen sok fiatal dolgozik a különböző munkaterületeken. A termelőszövetkezet vezetősége megbecsüli a fiatalok munkáját és mindenben se-, gíti őket. Képünkön bemutatjuk az állattenyésztésben dolgozók legfiatalabb tagját, a 16 éves Fegyver Sándort. Fiatal kora ellenére a tehenészet egyik legjobb dolgozója. Az elmúlt hónapban 67 munkaegységet teljesített. Mint mondotta, nem is szeretne elmenni a termelőszövetkezetből és nagyon meg van elégedve a kerese- tével. Tapasztalatcsere és értekezlet a nagyszénási Falusi Ifjúsági Szövetkezetben A megyei művelődésügyi osztály, a megyei úttörő elnökség, valamint a MÉSZÖV közös megbeszélést tartottak augusztus 28-án Nagyszénáson a Falusi Ifjúsági Szövetkezet működéséről. Az értekezleten részt vett a megyéből mintegy 25—26 pedagógus is azokból a községekből, ahol jelenleg is működik vagy a közeljövőben alakul meg a Falusi Ifjúsági Szövetkezet. A jelenlevők megtekintették a nagyszénási FISZ működését is, amely az idén dicséretre méltó munkát végzett. Litauszki János, a FISZ elnöke ismertette a résztvevőkkel azokat az eredményeket, amelyeket rövid idő alatt értek el. Az ifjúsági szövetkezet egy évvel ezelőtt kapott a tanácstól három és fél hold elhanyagolt földet a község külterületén. A megalakult vezetőség és a munkára kész aktív tagok hozzáfogtak a föld megműveléséhez. Az idén tavasszal már egy jól felszerelt gazdaságban kezdtek munkához a FISZ tagjai. Jelenleg több mint 200 aktív tagja van a szövetkezetnek, valamennyien úttörők — és több mint 100 ezer forint vagyonuk. Hatvanezer forintot ruháztak be egy öntözőkút és egy szivattyúház építésére. A gazdálkodás jellege főleg kertészet, de foglalkoznak állattenyésztéssel is. Van malac, nyúl, aprójószág, sőt még lovuk is, amelyet a FISZ tagjai nevelnek, gondoznak. Ebben az évben nagy volt a beruházás, ezért csak nyolcezer forint osztható alapra számolnak, ennek egy részét a végzett munka arányában osztják szét, s a többit közös kirándulásokra használják fel. A résztvevők helyszínen is megtekintették az ifjúsági szövetkezet birtokát. A jelenlevők nagy elismeréssel nyilatkoztak arról, amit ott láttak. Hat iskola küldötte jelentette be, hogy most, az iskolaév megkezdésével megalakítják a FISZ-t. Köztük a battonyai nevelőotthon és a kettes számú iskola, a gerendási általános iskola, az orosházi rákóczi-telepi iskola és még más iskolák. A SZÖVOSZ küldöttei az új FISZ szervezeti szabályzatát ismertették, amely eltér a mostanitól, de alaposabb, jobb és segíti az iskolák politechnikai oktatását. cs. a Bővült az élelmiszerek és a kozmetikai cikkek választéka — Több az előrecsomagolt áru — Az élelmiszeripar az idén már eddig is egy sor új készítménnyel bővítette a választékot. A konzervipar például az ipari, vásáron mutatta be a birslé gyümölcslevet és az egyszemélyes, úgynevezett agg, legénykonzervet. A birsléből öt vagonnal, az egyszemélyes kon- zervből pedig 7 vagonnal kaphat már a kereskedelem. A húsiparban megkezdték a pápai préssajt készítését. Igen nagy elismeréssel fogadták a fogyasztók a nemrég forgalomba hozott Camembert sajtot is. A legtöbb új cikket az Élelmezésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó kozmetikai ipar készítette. Négy színnel bővítették például az Opera rúzsok színskáláját, megjelent az üzletekben a folyékony púder és öt szinben a krémrúzs. Megkezdték a szemhéjfesték gyártását, amely háromféle színben került forgalomba. Idei új cikk a Parasol napfénvvédő krém, 3 15 grammos fürdőszappan, s készülnek már különböző virágillatú parfümök is. Az év végéig még tovább bővül a választék. Az új cikkek közül a legérdekesebbeknek ígérkeznek az eredeti csomagolásban melegíthető készételek, amelyeknek forgalomba hozatalára a budapesti Mirelité Mélyhűtő Vállalat készül. A választék-bővítéssel együtt jelentősen növekszik a kis adagokban csomagolt és palackozott élelmiszerek, italok mennyisége. A konzervipar például kétszer ar.y- nyi palackos és két és félszer any. nyi tasakos árut készített, mint a múlt év hasonló időszakában. Több mint 20 százalékkal növekedett a kilós és félkilós adagokban előrecsomagolt zsír forgalma, azonban még ez sem fedezi az igényeket. Ezért az év hátralévő részében még több új zsíresomagoló- gépet állítanak munkába. Huszonnégy százalékkal több palackozott tej és 28 százalékkal több palackozott sör került forgalomba, mint tavaly hasonló időszakban. A sörtermelésnek a tavalyi 25 százaléka helyett majdnem 36 százalékát palackozták. Más élelmiszerek csomagolása is fejlődött a tavalyihoz képest. (MTI)
