Békés Megyei Népújság, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-16 / 192. szám
ft61. augusztus 16., szerda NÉPŰJSÁg 3 Másfél — kétszeresére nő a békésszentandrási November 7 Tsz-ben r-« A mezőhegyes! őszibarack és alma a fermesafiag ezüst érmet nyert Erfurtban Békésszentandrás lakosainak nagyobb része vándorló földmunkás — kubikos volt. Otthon csak télen voltak, amikor kifagyott a csákány a földből, vagy nagyobb ünnepeken, ha futotta a keresetből. így parancsolta az élet, mert a falu szikes földjébe nehezen lehetett megkapaszkodni, még ha valamiképpen jutott is egy darabka belőle. Tragikomikus helyzet volt: porzott a szik, s a falutól északra duzzasztógáttal a Körös vize. Keleti irányban pedig a falu alatt a Körös holtága kanyarog Mintha incselkedett volna a természet azokkal az emberekkel, akiknek elődei, Péró parasztjai kaszát fogtak a földesurak ellen, mert elviselhetetlen volt az életük. Dehát a földesurak azok maradtak, akik voltak, utódaik 300 év múlva se tettek mást: saját henye életükkel törődtek, s pusztulhatott a föld, az ember. S bizony 1945 után a falu felszabadult parasztjai sem tudtak különösebbet tenni, külön-külön nehezen birkóztak meg a szikkel Ä valamiféle tehetetlenséget éreztek, elvesztették önbizalmukat, hogy talán nincs is erejük jobb életet teremteni. Most már nincsenek földesurak, elkergették őket, de ott a szik, azzal nem tudnak boldogulni. Bizony, külön-külön nem is bírtak volna soha. Ehhez nagyobb erő kellett, a közösség ereje. Erre most kezdenek rájönni, amikor már nem 3—5, vagy 6 holdon törik a sziket, hanem együtt ezer holdakon. Ez adta meg a lehetőséget, hogy a 2400 holdas November 7 szövetkezet tavaly már 30 mázsa kukoricát is betakarított egy holdróL Arról van szó, hogy megzabolázzák” a sziket, mégpedig úgy, hogy segítségül hívják a Körös vizét. De ehhez szükséges volt a közösség ereje. Az állam hitellel támogatja a szövetkezeteket, hogy újabb és újabb szikes területeket tegyenek bőven termővé. Ennek az erőfeszítésnek a hasznosságát bizonyítja a November 7 szövetkezet tavalyi példája is, amikor egyszeri öntözéssel holdanként 30 mázsa kukoricatermést tudtak elérni, s a nem öntözött pedig 7 mázsa csövest adott. Igaz, tavaly aszályos esztendő volt, de az úgynevezett „jó esztendőkben” Korszerűsítették az óvodát Zsadánybán A zsadányi Búzaikaiász Termelőszövetkezet gazdái augusztus 10-re befejezték a cséplést, a szalmalehúzást, a tarlóhántást és a nyári mélyszántást. A nagy munkák idején a termelőszövetkezet gazdáinak arra iS volt gondjuk, hogy a zsadányi napközis óvodát koszerűvé tegyék. A termelőszövetkezetiek körülbelül százezer forint értékű segítséget adtak anyagban, és társadalmi munkával az óvoda átalakításához. is csak 16—18 mázsa kukoricater- I mést tudtak elérni. Az idén pedig | 40—50 mázsa kukoricára számítanak holdanként az öntözött részen, mert most már kétszer tudják öntözni. Különben van 40 hold barázdás öntözött földjük és 115 alagcsöves öntözött. A 115 holdból 16 kh kertészet, melyből 5 hold paradicsom, 6 hold uborka. Jó két héttel ezelőtt már 260 mázsa uborkát szállítottak el a Kecskeméti Konzervgyárba. Tervük 59 ezer forint bevételt irányzott elő a kertészetből, és már két héttel ezelőtt 70 ezer forint árút adtak el. Nem csoda, hiszen az egy hold vegyeskertészetből (salátából, paprikából) is 12 ezer forintot árultak. Ez a néhány adat mutatja, hogyan hódítják meg lépésről lépésre a vándorló földmunkás-kubike- sok a sziket, mely reménytelenséget lehelt a felszabadulás után is. Csak a közös erő képes arra, hogy már most kirajzolódik az a jövő, amikor nem a szik szabja meg az emberek életét, hanem az emberek szabják meg, miből mennyit lehet termelni. Ennek megfelelően jövőre már a November 7 szövetkezet 450 holdat öntöz és ahogyan az agronómus mondja: 4—5 esztendő alatt másfél-kétszeresére tudják növelni a jelenlegi átlagtermést. Persze a víz még nem minden. Az idén 230 holdat átlag 180 mázsa istállótrágyával terítenek meg, s ezenkívül még előreláthatólag a háztáji gazdaságokból 20 vagon is tállótrágyát tudnak átvenni, de amint a jelek mutatják, ennek a duplája is meglesz. Természetesen kis büszkeséggel is mondják, hogy a 70 tehénen kívül 51 hízómarhájuk is van, melyből 30-at ebben a hónapban adnak át. A jövőről való gondoskodást mutatja az is, hogy az állatállomány téli takarmányszükséglete nagy részben már megvan, ahogy mondják: 90 százalékig biztosított. Ezt éppen az segítette elő, hogy a 38 hold öntözött lucerna első kaszáláskor 28 mázsa, második kaszáláskor pedig 25 mázsa szárított szénát adott holdanként. Szóval az 500 juh, a 70 tehén és a többi állat fejlődésének megvan az alapja. így nyerik vissza lépésről lépésre a szentandrásiak önbizalmukat, látják nap mint nap, hogy a közös erő olyanra képes, amire régebbel gondolni sem mertek volna. Ez az elő képes arra, hogy a November 7 szövetkezetben munkaegységenként 8 forint előleget adnak, és terv szeri m már ebben az esztendőben 28 forintot osztanak munkaegységenként. Ez az erő változtatja meg az emberek gondolkodását, értik meg mind többen a szövetkezés nagy- szerűségét. Azt, hogy nem lesznek kitéve a szik szeszélyeinek, hanem Nagy érték a mákgubó fontos gyógyszer készül belőle. Minden mennyiséget felvásárolnak a földmQvesszövetkezstek 1,10 Ft-os kilogrammonkénti áron. Férges mákgubót is azonos áron 8538 okos gazdálkodással bő termővé válik. Hiszen jóformán a szövetkezet csak másfél éves múltra tekinthet vissza, tavaly márciusban alakult meg három kisebb szövetkezetből és már 4—5 esztendőre előre látnak. Tavaly még volt úgy, hogy egyik-másik kertészetben dolgozónak az agronómus ötször is szólt, hogy menjen dolgozni, az idén már nem kellett hívni, mert többet lót a jelenben a jövőből is. Most eljön vele a fia, öccse, hogy haladjon a munka; este 7-kor nemegyszer unszolni kellett a kertészetben dolgozókat, hogy hagyják már abba, mert pakolni kell, reggel szállítják az uborkát. így nő az önbizalom az emberekben. Látják, van erejük, megbirkóznak a szikkel, tudnak jobb életet teremteni otthon, nem kell vándorolniok az országban. Cserei Pál A világ kertészeinek erfurti nemzetközi kiállításán és bemutatóján szép számmal szerepeltek hazánk állami gazdaságai és termelőszövetkezetei. A kiállítók, bemutatók között találjuk a Mező- hegyesi Állami Gazdaságot. Egy hónappal ezelőtt korai érésű, ízletes őszibarackot és nyári almát — a Barackpiros fajtából — küldtek. A 25—25 kiló mintakollekció elnyerte a bíráló bizottság tetszését, s a kiváló ízű gyümölcsöket ezüst éremmel díjaztál!. Ennek megfelelően a Mezőhegye» si Állami Gazdaság kertészei Erfurtból két ezüst éremmel térhettek haza. A következő hetekben újabb árumintát küldenek a kiállításra. Zöldpaprikát a cecei fajtából és a szentesiből, valamint Si- monfi piros és Kox-narancs almát, továbbá Ford fajtájú őszibarackot. 4200 hold új öníözőtelep Megyénk közös gazdaságaiban jövőre 21 millió forintos beruházással 4200 hold új öntözőtelepet létesítenek. Kétezer holdon hordozható esőztető berendezést, 2200 holdon pedig mélyvezetésű esőztető berendezést helyeznek üzembe. Az új öntözőtelepek építésénél figyelembe veszik a vízközelséget és általában az öntöz®» ses gazdálkodáshoz szükséges feltételeket, ádottságokat. Ennek megfelelően összpontosítják a beruházást. Nagyobb öntözőtelep épül a gyulavári Lenin Hagyatéka, a békéscsabai Május 1, az ecsegfalvi Egyetértés és a gyulai járás csaknem valamennyi termelőszövetkezetében. A laSfásrongálókról... Lehet-e nagyszerűbb, szívderítőbb látvány, mint amikor egy- egy elkészült új lakás előtt bútorokkal megrakott teherautók állnak meg, s a jövendő új lakók birtokba veszik a lakásokat — beköltöznek. Felemelő érzés szétnézni az új, kényelmes lakásban, s a feleséggel, az egész családdal azon vitatkozni, hogy mit hol helyezünk el, s hová tesszük azokat a bútorokat, melyek az új lakásnak megfelelően kerülnek egy- egy sarokba, a frissen festett falak mellé. Milyen jól hangzik az a rövid, de annyi mindent jelentő mondat, melynek kimondására hosszú évek óta annyira epedve vártak az új lakások új tulajdonosai: A mi lakásunk! A „mi lakásunk” jelző azonban kettős értelemben is igaz és jogos. Először azért, mert a lakásbej elentő-lapra, s a lakásnyilván- tartó-könyvbe már a mi nevünket írják be. De a „mi lakásunk” a szó átvitt értelmében is igaz. Igaz azért, mert az új ház, az új lakás tulajdonosa az állam, az állampolgárok nagy közössége. Mi tagadás, még nagyon sokan várnak a rövid mondat: — „a mi házunk” kiejtésére, kimondására. Fiatal házasok és többgyermekes apák, anyák, megyénkben, s az egész országban. Bár a párt és a kormány nagyszerű programban határozta meg a lakásépítést, s a perspektivikus meghatározás alapján egymás után és rohamosan „nőnek” is ki a földből az új lakások, azonban az úri Magyar- országtól ránk maradt szörnyű lakás-nyomort pótolni, s a rohamosan jelentkező igényt teljesíteni csak nagy-nagy erőfeszítéssel, s hosszabb idő alatt lehetséges. Hiszen az ország bíróképessége nem végtelen — tudjuk jól, hogy a lakásépítésen túl megannyi más feladat is vár megoldásra... E gondolatok jutottak eszembe, amikor Békéscsabán, a Körös-part mentén ismételten új lakásokat vettek birtokukba a lakók, amikor derűs arccal cipekedtek a lépcsőn felfele, izzadva a szekrények és más bútorok súlya alatt. Együtt örültem az új lakástulajdonosokkal, akik azt magyarázták gyermeke iknek: „Kisfiam, ez a mi házunk, itt nőtt'”- ajd naggyá, itt lesztek embu.ci ’... Ezek után az ember úgy gondolná, hogy akik birtokukba vették az új lakásokat, melyek az országnak sok-sok milliókba kerültek, hálásak érte valamennyien, megbecsülik, óvják. Egyrészt azért, mert kultúrált, tiszta környezetben kellemesebb élni, másrészt pedig azért, mert a mi vagyonúnkról, a mi házunkról, az egész társadalom tulajdonáról van sző. Sajnos azonban vannak — nem is kis számmal — olyanok is, akik miután a lakást birtokukba vették, mitsem törődnek annak megóvásával, karbantartásával. Sőt... Láttam Békéscsabán olyan lakót, aki a konyha mozaiklapján vágatta gyermekével télen a fát. S amikor a mozaiklapok összetörtek, hetekig járt az Ingatlankezelő Vállalathoz, hogy javítsák meg, hozzák rendbe konyhája kövezetét. De vannak más példák Is. Békésen az egyik lakó három éve kapott szép kétszobás lakást. Mielőtt beköltözött, csaknem tízezer forintot költött rá az illetékes szerv. S ez a család már több mint egy éve lekiismeretfurdalás nélkül elnézi, hogy a tetőről négy cserép hiányzik, és az eső már jó félig lemosta a falat Vagy egy harmadik példa. Nemrég a véletlen következtében egy olyan családhoz voltam hivatalos, akik két éve költöztek kétszobás, modern, új lakásba. Az előszobában azonban úgy éreztem, mintha legalább ötven éves, elhanyagolt lakásba léptem volna. A sarkokról már a vakolat is régen lehullott. A gondatlanság, a trehány- ság teljessége azonban az egyik szobában tárult elém egészen. A három 4—9 éves gyerek a fellazult, majd az általuk felfeszegetett parketta fáival játszadozott. S az apa — miután észrevette a látottakon való meglepődésem — tettetett bosszankodással így korholta három csemetéjét: „Már megint felszedtétek a parkettát, fene a dolgotokat...” Majd gyorsan „átvágott” támadásba, vagyis dühösen szidni kezdte az építő vállalatot, amiért ilyen hanyag, trehány munkát csinált (?!) De hosszan lehetne még sorolni a hasonló példákat. Lehet, hogy a három említeti eset mindegyike a durvább lakásrongálást példázza. Lehet a lakást rongálni „enyhébb” módon'is. Egy azonban biztos: sok a lakásrongáló. S az is vitathatatlan, hogy az így keletkezett károk helyrehozása nem ezrekbe, hanem milliókba kerül. Sokat írtunk és beszéltünk az általános pazarlásról, az ablakon kidobott pénzekről. Kevés szó esett a lakásrongálásról, az ebből keletkezett károkról, melyekből évenként országosan sok ezer családnak, megyei vonatkozásban is igen sok családnak lehetne új, kényelmes otthont építeni. De amikor idáig . eljutottunk, feltétlenül szólni kell a házfelügyelők, a lakóbizottságok, s nem utolsósorban a lakótársak felelősségérzetéről. Arról, hogy ne tudja senki szó nélkül elnézni a lakások rongálását. Persze, az sem lenne helytelen, ha az ingatlankezelő vállalatok, s a helyi tanácsok lakásellenőrzési körútra indulnának időnként. De úgy, hogy a tapasztalt rongálásokat „kézzel foghatóan” éreztetnék is: pénzbírsággal, avagy pontosabban kártérítéssel. Ügy gondolom, egy tönkrement lakás esetében az alapos kártérítés kiszabása — s annak nyilvánosságra hozása — hatással lenne a lakásron- gálókra, nemcsak anyagi, hanem erkölcsi vonatkozásban is. B. 1. Nagykopáncsról jelentjük A nagykopáncs! Kossuth Tsz szombaton a késő délutáni órákban befejezte a cséplést. A csép- léssel egy időben meghántották tarlójukat is, és igen jó ütemben hordják a trágyát. Eddig 100 holdat szórtak meg istállótrágyával. A felhántott tarlókat szeptember első feléig mélyen felszántják. A mélyszántással olyan jól előrehaladtak, hogy mindössze 200 hold van még hátra. A szövetkezet határában 6 traktor szánt.
