Békés Megyei Népújság, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-16 / 192. szám

BÉKÉS MEGYEI * Ara 50 fillér * Világ proletárjai, egyesüljetek! ♦> 1961. AUGUSZTUS 16., szerda AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 192. szám Helyiipar! vállalataink 11,3 százalékkal növelték félévi termelésüket — Ülésezett a megyei tanács v. b. — Határozott 'Adenauer kormánya „vasárnap a Brandenburgi kapunál választ kapott tizenkét éven át folytatott helytelen politikájára. Szétrepede­zett a nyugatiak németországi po­litikájának alapja.’’ Ezekkel a sza­vakkal kommentálta Gustav Hei­nemann nyugat-németországi szo­ciáldemokrata képviselő azt a nagy jelentőségű intézkedést, melyet a varsói szerződés tagálla­mainak javaslatára hozott a Né­met Demokratikus Köztársaság kormánya a nyugat-berlini hely­zet normalizálásának fontos lépé­seként. Köztudott dolog, hogy Nyugat-Berlint diverzáns kém­központnak építették ki a nyugati hatalmak, s a számukra erről a stratégiailag is rendkívül fontos bázisról irányítják mindenekelőtt az NDK ellen folyó aknamunkát, nem utolsósorban pedig a nyugat­berlini kémközpontokból küldik különlegesen kiképzett ügynökei­ket a szocialista államok terüle­tére. Nemrégiben Adenauer azt követelte a nyugati hatalmaktól — amelyek Nyugat-Berlinből kiin­duló aknamunkája az utóbbi idő­ben amúgyis fokozódott —, hogy növeljék a diverziós ténykedés­re fordított összeget. Nyugat- Berlin a diverziós és kémcsopor­tok kiképzésén túl gazdasági és pénzügyi vonatkozásban is fontos eszköz a bonni vezetők kezében a Német Demokratikus Köztársaság ellen. A nyugatnémet lapok már nyíltan cikkeztek arról, hogy az a Nyugat-Berlinből irányított em­bercsempészés, felforgató tevé­kenység, a keletnémet márka mesterséges kivonása a forgalom­ból a zugbankárok manipulációi folytán, előbb-utóbb a csőd szélé­re juttatja majd a Német Demok­ratikus Köztársaságot. Az ellenséges tevékenység ilyen arcátlan fokozódása láttán kény­szerült arra az NDK, hogy erélyes intézkedéseket hozzon Nagy-Ber- lin nyugati övezetének határán az ellenőrzési rendszer megszigorí­tására. Mikből állnak ezek az in­tézkedések? Abból, hogy a Német Demokratikus Köztársaság saját védelmére és a szocialista tábor országainak a biztonsága érdeké­ben nem engedi át Berlin keleti övezetébe a revans-politikusokat, azokat, akik tudatosan zavart akarnak kelteni vagy felforgató tevékenységet akarnak folytatni. Berlin a Német Demokratikus Köztársaság területén fekszik, a fővárost mintegy 160 kilométer térség választja el a Szövetségi Köztársaság határától. Ennek el­lenére azonban a rendelkezések továbbra is biztosították a zavar­talan átmenő forgalmat, s a jövő­ben sem akadályozzák meg a be­csületes szándékkal utazó embe­rek látogatását a keleti övezetbe. De Nyugat-Berlin határainak át­lépéséhez augusztus 12-től kezdve külön igazolásra, külön engedély­re lesz szükség. Nyugat-Berlinből a kijelölt tizenhárom «-kelő pon­ton mehetnek csak at a Német Demokratikus Köztársaság terüle­tére. A rendelkezések alapján a jövőben a demokratikus Berlin­ben lakó polgárok sem vállalhat­nak munkát Nyugat-Berlinben, s akik korábban ott dolgoztak, azok számára a képzettségüknek meeiv4elő lehetőségiét biztosi­külpolitika tottak a lakóhelyükön történő el­helyezkedéshez, A fenti intézkedések lehetetlen­né tették az utóbbi hetekben és hónapokban már nyíltan folyta­tott aknamunkát, melyeket, Bonn­ból irányítottak, a nyugat-berlini kémközpontok hajtottak végre. Az intézkedések nyomán fejvesz­tett zavar keletkezett Nyugat-Ber- linnek azokon a helyein, ahol a zugbankárok pérzbeváltó helyei voltak, minden spekuláns ígyeke zett megszabadulni nyugati már­kájától, mert lehetetlenné vált, hogy pénzügyi manővereikkel to­vábbra is rontsák a keleti márka értékét. A bonni vezetők, egye­temben a nyugatnémet reakciós és revansista körökkel megpró­bálták ügynökeiken keresztül Berlin lakosságának hangulatát az intézkedések ellen fordítani, de ahol ilyen kísérletek történtek, ott a munkások erélyesen lesze­relték azokat. A nyugati országok kormányköreit nemigen lepte meg az NDK intézkedése. Ez vár­ható volt — állapították meg a diplomáciai megfigyelők. A bonni kormány azonban agresszív ellen- intézkedéseket követel a NATO- országoktől. Az ideges embernek rosszul esik, ha figyelmeztetik és fizikai­lag is fájdalmat okoz, ha lefogják a kezét, nehogy valami kárt okoz­zon idegességében. Valahogyan így érezhetik magukat most Ade- nauerék is, akik hiába követelőz­nek vagy hangoskodnak, a nyu­gati országokban józanabból fo­gadták az NDK intézkedéseinek végrehajtását. Az angol és francia lapok úgy kommentálják az ese­tet, hogy „a bevezetett ellenőrzés­nek az a célja, hogy megszűnje­nek azok a nyilvánvaló provoká­ciós hadjáratok, amelyeket a hi­degháborús nyugati ügynökségek az utóbbi időben folytattak és fo­koztak”. És általában arra a vég­következtetésre jutnak, hogy ezután még sürgősebben le kell ülni a tárgyalóasztalhoz. Akárhogy is vesszük, az NDK kormányának intézkedése annak a határozott külpolitikának egyik állomása, melyet a Szovjetunió és a szocialista országok folytatnak a Német Demokratikus Köztársa­sággal történő békeszerződés alá­írásának előkészítése útján. Ez a határozott külpolitika meghátrá­lásra készteti az agresszorokat, hátrább veti őket állásaikból. És ez az erélyes külpolitikai vonal- vezetés ébresztheti csak rá a nyu­gati országokat annak a felisme­résére: itt az ideje, hogy haladék­talanul változtassanak a német kérdésben eddig folytatott politi­kájukon, mint ahogyan az angol Daily Express nyíltan le is írja: „A keletnémet rendelkezés nem változtatja meg a tárgyalás kér­désében elfoglalt álláspont érvé­nyességét. Éppen ellenkezőleg, megerősíti azt. A berlini helyz-t ideges bizonytalanságát csakis a tárgyalóasztal mellett lehet meg­szűntetni. Mind Kelet, mind Nyu gat sokat nyerhet az azonnali tár­gyalásokon. A józan ész és a kö­zös érdek arra a következtetésre vezet, hogy itt az idő a tárgyalás­ra”. A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága augusztus 15-én délelőtt 9 órakor ülést tartott. Az ülésen dr. Kertész Márton v. b. elnök- helyettes beszámolt a v. b. előző ülésén hozott határozatok végre­hajtásáról, majd vitát indítottak a napirendi pontok felett. Első napirendi pontként tárgyalták a költségvetési bevételek alakulá­sát, a vállalatok első félévi gaz­dálkodásának eredményeit. Ki­rály József, a megyei tanács v. b. pénzügyi osztályának vezetője el­mondotta, hogy az 1961. évi ösz- szesített tanácsi költségvetésben az előző évvel szemben lényege­sen nagyobb összeget biztosítot­tak egészségügyi, szociális, kul­turális és kommunális feladatok­ra. A tanácsaink saját bevételként 44 299/m forintot terveztek, amely időközben 44 655/m fo­rintra módosult — mondotta Ki­rály elvtárs. Ezután arról beszélt, hogy a helyiipari, élelmiszeripari és épí­tőipari vállalatok már 1960 első félévében az 1949 év hasonló idő­szakához viszonyítva, de az ez év­re tervezett termelésben kima­gasló teljesítményt értek el. Vál­lalataink többsége a termelékény- ség vonalán is túlteljesítette az előző évi szintet. A helyiipari vál­lalatok 1960. első félévéhez viszo­nyítva termelésüket 11,3 százalék­kal teljesítették túl, a tervteljesí­tésük is meghaladja a 100 százalé­kot. Több helyen azonban lemara­dás van. így például az Orosházi Vas. és Kályhaipari Vállalat a tervezett kettőszáz export-satu helyett mindössze 99-et készített el. A Békés megyei Tanács Bánya- és Építőipari Egyesülés a féléves tervét 5,3 százalékkal teljesítette túl. A Gyulai Bútoripari Vállalat a terv szerinti 1100 garnitúra he­lyett 1961. június 30-ig csak 989 garnitúrát, és a tervezett 600 da­rab TV-asztal helyett csak 412 da­rabot gyártott. Ezzel ellentétben az élelmiszeripari vállalatok közül a Sütőipari Vállalat az időszaki Megyénkben befejezéshez köze­ledik a cséplés, a kalászos termés több mint 95 százaléka már mag­tárba került. Tizenöt olyan terme­lőszövetkezetbe, ahol jelentősebb mennyiségű gabona vár még csép. lésre, több mint ötven cséplőgé­pet irányítottak át. A Füzesgyar­mati Gépállomás például hét csép­lőgépet vontatott új szérűskertbe. A füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz — amely egy héttel ezelőtt be­fejezte a cséplést — három csép­lőmunkacsapatát átküldte a szom­szédos szeghalmi Űj Barázda Tsz- be segíteni, hogy szombatra ott is termelését 7.7 százalékkal teljesí­tette túl. Süteményből például 696 millióval készítettek többet a ter­vezettnél. Király elvtárs ezután beszélt a takarékossági intézkedési tervek teljesítéséről és a munkaverseny­ről. Többek között elmondotta, hogy a takarékossági intézkedési terv teljesítését, valamint a mun- kaversenymozgalom eredményét a helyiipari, élelmiszeripari és ke­reskedelmi vállalatok negyedéven­ként is értékelik A vállalatok kö­zül a Békés megyei Tanács Bá­nya- és Építőipari Egyesülése a termelékenység növelésére tett felajánlását 118,8 százalékra telje­sítette — mondotta befejezésül. Harmadik napirendi pontként tárgyalta a v. b. a termelőszövet­kezeti beruházások állásának ala­kulását. Dr. Pusztai Ferenc a me gyei tanács v. b. tervosztály veze­tője többek között beszélt arról, hogy megyénkben eddig 142 szer­A forradalmi munkás-pa­raszt kormány a magyar nép nevében meghívta Jurij Alek- szejevics Gagarin őrnagyot, a világ első űrhajósát, hogy al­kotmányunk ünnepe alkalmá­elcsépelhessék az utolsó kéve ga­bonát. A dévaványai Aranykalász, a murányi Lenin és a vésztői Aranykalász Tsz portáira újabb öt-hat cséplőgépet vontattak. A Kondorosi Gépállomás kör­zetében már nincs szükség átcso­portosításra, mert csütörtökön az utolsó gép is befejezi a cséplést. Kedden szinte óránkint vontatták a gépállomásra azokat a gépeket, amelyek a körzetben befejezték a cséplést. Az erőgépek pár órai karbantartás után hozzáláttak a szántáshoz. fás épület építéséhez még nem fogtak hozzá. Ez többek között azért történt, mert a fa- és vas- anyagok leszállítása körül problé­mák vannak. Ezzel kapcsolatban az illetékes vállalatokkal megbe­szélték a problémák kijavításának módját. Ezután Pusztai elvtárs aa öntözőtelepek helyzetéről beszélt. Többek között elmondotta, hogy ebben az évben 4719 katasztrális hold öntözőtelep építését tervez­ték be. Szám szerint ötvenegyet. Ennek költsége 16 millió 244 ezer forint. Az élővízről táplálkozó ön­tözőtelepek száma 36, míg a csó- kútról táplálkozó öntözőteiepeké 15. Végezetül Pusztai elvtárs el­mondotta, hogy a mezőgazdasági öntözőtelepek belső berendezései június hónapban elkészültek. Utolsó napirendi pontként tár­gyalták a jövő évi mezőgazdasági; termelési és felvásárlási tervek já­rásokra való lebontását, majd be­jelentések következtek. — tyik ból látogasson el hazánkba. £ Szovjetunió kormánya közöl­te, hogy Jurij Alekszejevics Gagarin őrnagy a meghívást örömmel elfogadta és augusz­tus 19-én Budapestre érkezik, (MTI) A termelőszövetkezetek többsé­gében örömmel veszik a felkínált segítséget, a kertészszigeti Béke Tsz vezetői azonban visszautasí­tották. A kertészszigeti Dózsa Tsz. bői a cséplőgéppel együtt jó szív­vel átment volna segíteni a mun­kacsapat is, de a Béke Tsz-ben sem a gépet, sem a munkásokat nem fogadták. — Inkább később csépelnek el — mondták —, de saját erőből. Ennek ellenére Békés megyében a hét végére befejezik a kalászo­sok cséplésáf. Átadták a nemzetközi Lenin-díjat Sekou Touré guineai elnöknek Conakry (TASZSZ) D. V. Szkobelcin, a nemzetközi Lenin-békedíj bizottság elnöke augusztus 13-án Conakry-ban, a Guineái Köztársaság fővárosában mintegy harmincezer ember jelenlétében adta át a nemzetközi Le- nin-békedíjat Sekou Tóménak, a Guineai Köztársaság elnökének. Sekou Touré elnök beszédében megjegyezte, hogy erre a magas kitüntetésre a legjobb válasz „töretlen hűségem lesz pártom politi­kai irányvonalához, a guineai népi forradalom teljes győzelmének kivívásához, a testvéri népekkel kiépített együttműködésihez”. (MTI)-------------* A hét végére befejeződik a cséplés Tizenöt tsz-be ötven cséplőgépet csoportosítottak át Szombaton Magyarországra érkezik Jurij Alekszejevics Gagarin őrnagy, a világ első űrhajósa (vd)

Next

/
Oldalképek
Tartalom