Békés Megyei Népújság, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-12 / 189. szám

NÉPÚJSÁa 3 T9G1. augusztus 12., szombat 150 KISZ-fiatal termelési versenye között a legfőbb volt az udvarias Ä Békés megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat Gyulán dolgozó KISZ-fiataljai az év ele­jén versenyt indítottak Növelni a termelékenységet, fejlesz­teni a kereskedelmet” címmel. A gyulai, békéscsabai és orosházi KISZ-fiatalok közül mintegy 150 kereskedelmi dolgozó vett részt ebben a versenyben. Az ered­ményt nemrég értékelték és bebi­zonyosodott, hogy a fiatalok mél­tán helytálltak a versenyben. A verseny eredménye az volt, hogy Orosházán 18,9, Gyulán 19,7 szá­zalékkal nőtt a boltok forgalma A verseny résztvevőinek 12 felté­telt kellett teljesíteniük. Ezek Két-háromszoros fűtermés az öntözött réteken és legelőkön Országszerte 11 megyében, ösz- szesen 12 000 holdon szerveztek az idén öntözött rét- és legelőbemu­tatókat. A rendkívül olcsó csörge- deztető, vagy a kitűnően bevált csőkutas és az esőztető módszer­rel öntözött gyepterületek messzi­ről kitűnnek a nyári tájból üde- zöld színükkel, dús termésükkel. Ezekre az állami gazdasági és ter­Befejezték a cséplést: 400 vagon gabonát eresztettek zsákokba a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz tagjai Nagy öröm érte csütörtökön a Tudatot érlelő szavak a Szlányi-soron füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz tagságát: befejezték a cséplést. A cséplő munkacsapatok részére helyszínre szállítottak tíz hordó sört, hogy „lemoshassák” a csép- lés porát A nagy öröm érthető: a 13 évvel ezelőtt a Sárrét leggyen­gébb szikes talaján alakult szövet­kezetben — ahol annak idején hat mázsa búza jó termésnek szá­mított — most kétezer hold átla­gában 15 mázsás búzatermést ta­karítottak be. Volt olyan tábla, melynek holdja a magyar bánkúti búzából 18 mázsájával fizetett. Ér­demes volt javítani a terméketlen sziket, mélyen művelni a talajt. A füzesgyarmati Vörös Csillag Állanriobizottsági ülések Békéscsabán A megyei tanács titkársága ebben a hónapban valamennyi megyei állandó bizottság részére megbeszélést tart. A megbeszélés célja az állandó bizottsá­gok eddigi munkájának felmérése és a feladatok meghatározása. A megyei állandóbizottsági megbeszéléseket a járásiak, majd pedig a községiek kö­vetik, hogy valamennyi helységben az állandó bizottságok munkáját tovább javítsák. Befejeződött a selyemgubó szárítása A Tiszántúl selyemhernyó-te­nyésztői néhány héttel ezelőtt átadták az idei tavaszon nevelt selyemhernyók gubóit. össze­sen negyvennyolc átvevő helyen vásárolták fel az értékes, se­lyemgyártáshoz nélkülözhetet­len alapanyagot. Az összevásá­rolt gubókat Békéscsabán forró levegős módszerrel szárították és előkészítették a Tolnai Se- lyemfonógyár részére. A se­lyemhernyó-nevelők több száz ezer kiló selyemgubó! adtak át s jóval tízmillió forint feletti bevételhez jutottak. kiszolgálás és a boltok tisztasága. A versenyt egyénenként is érté­kelték és a legjobbak között van Gombkötő István, Albert Katalin, Zvolenszki Sándor, Pank János orosházi tanulók, a gyulaiak kö­zül pedig Búj Sándor, Váradi Já­nos, Stefanovics Piroska került a versenyzők élére. A Kiskereske­delmi Vállalat vezetőiből alakult bizottság most csak a félévi ver­senyeredményeket értékelte, s a fiatalok tovább folytatják a ver­senyt a még nagyobb eredmé­nyek eléréséért. ,We— melőszövetkezeti öntözött gyepte­rületekre nagy számban és szíve­sen jönnek a környék szövetkezeti gazdái tapasztalatokat szerezni. Az eddigi eredmények igen ked­vezőek: kisadagú műtrágyával az öntözővíz általában kétszeresére, de sok helyütt három-négyszere­sére növeli a rétek és legelők ho­zamát, Tsz 200 vagon gabonát adott el az államnak. Bőven jutott kenyér- nekvaló a több mint 1100 család­nak is: csupán a nyugdíjasok és munkaképtelen öregek portáira öt vagonnyi búzát szállítanak a szö­vetkezeti fogatok. A dűlőút porát magasra veri egy robogó Trabant. Benne ül a szövetkezet kertésze. Éppen most jött a városból. A dinnyeszállítást intézte. Gazdag dinnyetermés van a szövetkezetben, s az ízletes gyü­mölcsnek piacot keresett. Boldo­gan újságolta, hogy délután már szállíthatják a sárgadinnyét. . A szövetkezet központjában kü­lönben nagy a sürgés-forgás. Ha­bár itt csak néhányan tartózkod­nak, mégis igen serényen folyik a munka. A jól megtermett Ágoston Mihály, az ellenőrző bizottság el­nöke ellenőrzést tart. A főkönyve­lő munkáját vizsgálja, de megnézi, milyen a rend a közös pénztárá­ban is. A gazdák szemével Ágoston Mihály elmondotta, hogy a tsz ellenőrző bizottsága rendszeresen, terv szerint folytat­ja munkáját. A múltkoriban — amikor elkezdték a trágyahor­dást — a fogatosok a „jó gazda” szemével becsülték egy-egy sze­kér rakományát. Volt olyan foga- tos, aki 4—5 mázsával is több trágyát számolt fel, mint ameny- nyit ténylegesen kivitt. Ezeket a túlkapásokat ott a helyszínen fe­lülvizsgálták, és megbeszélték, ho­vá vezetnek az ilyen dolgok. Meggyőzték az embereket, hogy a munkaegységhígításnak semmi értelme. Megértették, hogy a szö­vetkezetben munkaegységet csak becsületes munka árán lehet sze­rezni. Az ellenőrző bizottság munkája mellett a szövetkezeti munkafe­gyelem megjavítására létrehozták a fegyelmi bizottságot is. A közös­ség ellen vétő tagok ügyében a bizottság ülésein döntenek. Leg­utóbb Ágoston Istvánt, Krizsán Györgyöt, Rapport Antalt figyel­meztették és büntették meg, mert háztáji jószáguk a közösben kárt tett. — De mi nemcsak ilyen mód­szerekkel dolgozunk, nemcsak fe­gyelmi büntetések kiszabásával javítjuk a szövetkezeti munkafe­gyelmet, hanem példamutatással és a meggyőző szó erejével. Talán itt kellett volna kezdeni — ma­gyarázza Ágoston bácsi —, mert mi így kezdjük. Jókor érkezetf segítség A tágas iroda emberséges hang­gal telik meg. A főkönyvelő, a bérelszámoló, az ellenőrző bizott­ság ottlévő tagjai megbecsüléstől fűtött hangon, magabiztosan állít­ják, hogy a párt megyei bizottsá­gának segítsége Lopusnyik Lajos elvtárs személyében jókor érke­zett. S amíg a meggyőző szó ere­jéről beszélnek, azalatt a központ­ba érkezik Lopusnyik elvtárs. Alacsony termete, mosolygós sze­me arról tanúskodik, hogy ő itt a szövetkezetben is megőrizte opti­mizmusát. Még a tavasszal vállal­ta a gyakorlati munkát. Mindenütt ott van, ahol segíteni kell — mondták többen is. (Jó volt halla­ni, amikor róla, a pártfunkcioná­riusról, a Szlányi-sor művelt, nagy szaktudással rendelkező kö­zépparasztjai megbecsüléssel szól­tak.) — Miben adott segítséget Lo­pusnyik elvtárs? — fordulok Ágoston Mihályhoz. — A múltkoriban a lófogatosok kicsit elmaradtak a hordásban. Későn kezdtek, korán végeztek. Itt a vezetőségen belül arról tár­gyaltunk, ha ez így mégy, akkor szeptember 1-re sem csépelünk el. S ez az ember kora hajnalban ki­ment a fogatosok brigádszállására és beszélgetett az emberekkel. Meggyőzte őket, hogy a sajátjuk­ról van szó, a sajátjukat kell men­teni. És tudja milyen eredménye lett? Kora hajnaltól késő estig hordták a kereszteket, és ma ott tartunk, hogy holnap, augusztus 10-én a reggeli órákban már a cséplést is befejezzük. Ez csak egy kis töredék-része annak a munkának, amelyet Lo­pusnyik elvtárs a szövetkezetben csinált. Töredék-része, mert ebben a tsz-ben az idei tavasz óta vala­hogy másképp mennek a dolgok. Tavaly a gazdálkodásukról jól is­mert Szlányi-sori parasztok kö­zött még jócskán akadtak olya­nok, akik a közös munkából ki­vonták magukat. Ma viszont a 450 gazdából talán egy sincs, aki a nötórius mulasztók közé tartozna. Még Lúzó Imre is munkaszerető szövetkezeti gazdává vált, pedig ő tavaly egyáltalán nem dolgo­zott. Közösen a szövetkezetért A gyulai Aranykalász Tsz gaz­dái rátaláltak helyükre. Az em­berekre igen jó hatással voltak azok a meggyőző szavak, amelyek a munka megjavításával kapcso­latban elhangzottak. De ha a meg­győző sző, a saját vagyon melletti érvelés kevésnek bizonyult, akkor komolyabb intézkedésekhez nyúl­tak. És amikor a szövetkezeti gaz­dák látták: a közös vagyon nem csákiszalmája, akkor valamennyi­en gondolkozni kezdtek, s rádöb­bentek: a tsz vezetősége jót akar. Ma ebben a tsz-ben is többé- kevésbé jól mennek a dolgok. A munkában hiba, . fogyatékosság ugyan még akad, de amint a 63 éves Márkus Györggyel, a 70 éves Takács Ferenccel és a 68 éves Vencz Jakabbal a szérűskertben, a törekkazal hajazása közben szót váltottunk, meggyőződtünk: a szö­vetkezeti munkafegyelemben, a közös vagyon gyarapításában, az időszerű mezőgazdasági tenniva­lók gyors befejezésében, a szövet­kezeti demokrácia betartásában igen nagy az egyetértés. Itt a Szlá­nyi-soron talán ez a legfontosabb. — És még egy dolog — állít meg Lopusnyik elvtárs. — A szö­vetkezeti gazdák gondjaival, baja­ival törődik a vezetőség. Például Anuló Györgynek éppen a minap intézték el a föld járadék-ügyét. Itt a tsz-ben azonban nemcsak a tagságnak, a tsz vezetőségének, hanem a pártszervezetnek is igen nagy a tekintélye. Éppen a leg­utóbbi taggyűlésen vetették fel az egyedi takarmányozás bevezetésé­nek fontosságát, mert úgy látták* hogy a szarvasmarha-állományt a kelleténél jobban etetik. A párt­vezetőség javaslatát a szövetkezet vezetősége határozatként fogadta* és szerdán, augusztus 9-én a köz­ponti szarvasmarha-istállóban már kifüggesztették a fejtáblákat, ezen feltüntették, hogy melyik te­hénnek mennyi abrak jár. De nemcsak az abrak túletetésére ügyelnek. Most készítenek egy hídmérleget, hogy a szálastakar­mányt az év minden szakára meg­felelően be tudják osztani. Amire önerejükből telik Lehetne sorolni a Szlányi-soron bekövetkezett változásokat. Feltét­len meg kellene említeni, hogy ta­vasz óta rendszeresen megtartják a tsz-vezetőségi üléseket és a köz­gyűléseket is. A jövő hét keddjén az állattenyésztő ad számot a tervteljesítésről, a tenyésztői mun­káról, a takarmányozásban és a gondozásban elért eredményekről. Itt indítják útjára majd ezt a 450 gazdát átfogó mozgalmat is, amely szerint minden tsz-gazda adjon egy süldőt a közösnek, hogy a mu­tatkozó pénzbevételi kiesést — amit az aszályos időjárás okozott — meg tudják akadályozni. Már eddig nem is egy szövetkezeti gazda ajánlotta fel támogatását. Ki egy, ki kettő vagy három süldő átadásáról biztosította a közöst. A gyulai Szlányi-soron az idei nyáron nemcsak a gabona érett be. Érik az emberek szocialista tu­data is, a szövetkezet, a közösség iránt. Másfél év alatt nagyot vál­tozott a város határának eme ré­sze. Kialakultak a nagytáblák, s a régi kistulajdonosi felfogást fo­kozatosan felváltja a „miénk” fo­galma. Ebben a szövetkezetben is megváltoznak az emberek. Meg­tartják magukban a szorgalmat* amely a korábbi években jelle­mezte munkájukat, és minden erejükkel a szövetkezet egységéért küzdenek. Dupsi Károly Termelőszövetkezetek, figyelem Legújabb ajánlatunk Magasabb egységáraikkal, alacsonyabb súlycsoportokkal meg­kezdtük az új sertéshizlalási akció keretében a szerződéskötéseket 1962. I. félévi átadásra. FELTÉTELEK: fehér hússertés 106—120 kg 15,70 Ft 121— kg 16.50 Ft hús és hűsjellegű 106—130 kg 15,30 Ft 131— kg 16,20 Ft zsír és zsirjellegú 126—140 kg 15,20 Ft 141— kg 16,— Ft tenyésztésbe fogott 170— kg 14,50 Ft koca és kanlott A fenti árakon kívül nagyüzemi felárat és az átadott dara­bok után 15,— Ft kamattérítést fizetünk. Minden meglévő süldőre és malacra haladéktalanul kössenek sertéshizlalási szerződést! BÉKÉS M. ÁLLATFORGALMI VÁLLALAT Látogassa meg folyó hó 12-én és 13-án Ct* CsStCtfocL cfald'&S'CZ'CL&fa'Cifo megre ndezett fagylalt, sütemény, jegeskávé napi különlegességünk .bemutatóját. Mindenkit szeretettel vár a BÉKÉS MEGYEI VENDÉGLÁTÓIPARI VÁLLALAT 47161

Next

/
Oldalképek
Tartalom