Békés Megyei Népújság, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-31 / 205. szám
1961. augusztus 31., csütörtök NÉPŰJSÁG 9 Miért csak 5 vagon búzát adott az államnak Békés? Vándorzászlóval Hintették ki a kétegyházi földmüvesszövetkezetet Sokat bírálják Békést mostanában: kevés búzát adott el az államnak, nem teljesítette a tervét, s ez a nagy községnek szégyenére válik. A tények valóban elszomorítóak. öt vagon búzát adtak el a tsz- ek és a járás miattuk nem tudta még teljesíteni a tervét. A kép még inkább furcsa, ha a 110 vagont felvásárló Mezőberénnyel, vagy a kis Csárdaszállással hasonlítjuk össze, ahol 30 vagonnal dicsekedhetnek. Ügy döntöttem, hogy utánajárok a dolognak. Elmentem Pataki elvtárshoz, a községi pártbizottság titkárához megkérni: mondja el a kevés búza okát. Csendes, gondolkodó ember a békési párttitkár, s elnézem, ahogy beszél. Látom, minden szót súllyal tesz elém. — A problémáról — kezdi — bármennyire is nehezünkre esik, sokat kell beszélni. És még többet tenni — teszi hozzá egy kis hallgatás után. — Bennünket sokat szidnak, de hidd el, néha igazta- lanul is. Tény, hogy S vagon búza nullával egyenlő ebből a nagy községből. Különösen úgy, ha mi is részesei vagyunk annak a területnek, amelyet hazánk éléskamrájának szoktak nevezni. Valahol hibáztunk — s kezét elhúzza a homlokán, mintha a barázdákat akarná letörölni onnan. — De nem a felvásárlás megszervezésében, hanem még ősszel, a vetésnél. Kimutatásokat tesz elém, számításoktól, skiccektől díszelgő, gyűrött papírt. Nem dossziéba készült — látom rajta, hanem okos, számító munkára. — Itt vannak a tények — mondja. — Harmincegyezerkétszáz mázsa búzánk termett. Vetőmagnak, adógabonának, géprésznek kell 17 ezer mázsa. A kiosztásra maradt 15 200 mázsa, ami nem is elég 7027 családtagnak. — Hát így állunk — koppant rá a kimutatásra. Ezért nem tudtuk teljesíteni a tervünket. Hiába szervezzük mi a felvásárlást, ha nincs, nem tudunk adni. — Keveset vetettetek? — kérdem. — Keveset is, meg rosszul is. Tavaly elmaradtunk az őszi munkákkal. Néhol még decemberben is lábán állt a kukorica, későn vetettünk. Jó pár hold gabonát úgy „dagasztottak” bele a sárba. Ezért lett csak 9 mázsa az átlagtermésünk. — Amit elmondtam* az nem mentegetődzés, hanem tény. Nem vagyunk nyugodtak és tudjuk, hogy az idén mindent jobban kell csinálni És egy kicsit felderül az arca, amikor a tervekről beszél. — Előzetes tárgyalásokat folytattunk a tsz-elnökökkel. Őszintén beszéltünk, és ők egyetértettek velünk. Újra számításokat vesz elő és azt mutatja. — Látod, nagyobb lesz a vetés- területünk is. És ami a legfontosabb: a terület 40 százaléka külföldi búzával lesz bevetve. Számoltunk mi sokat, összeadtunk, szoroztunk, osztottunk és ha magyar búzatermésünk alig lesz jobb, mint az idén, a külföldi búza segítségével akkor is 12 mázsás átlagtermést tudunk elérni. így több kenyeret fogunk tenni a munkások asztalára. Beszéltem aznap másokkal is, olyanokkal, akik bírálják a békésieket, olyanokkal is, akiket bírálnak. Benyomásokat, tapasztalatokat szereztem tőlük, melyekről most nem írok. De azt elmondhatom, hogy Pataki elvtárssal együtt felelősségük tudatában nagyon komolyan készülnek a jövő évre Békés község vezetői. Kiss Máté Nagyrészt román lakta község Kétegyháza, a magyar és román határ közvetlen közelében. Lakói szorgalmas emberek és nagyon kedvesek. A faluba tévedt idegennek legelőször az tűnik fel, hogy mindenki régi ismerősként előre üdvözli. E kedves falu földművesszövetkezetének igazgató- sági elnöke Kalcsó András, az egykori gróf Almássy birtok volt részesmunkása. Olyan egyszerű ember, mint amilyen nagyon sok ezer van nálunk. Nap mint nap járja a határt, szerződtet baromfira, tojásra és egyéb szárnyasra, vagy ha éppen az áruellátásban merül fel kifogás, azonnal intézkedik. Az ő intézkedése folytán volt zavartalan a nyári nagy munkákban a sör-ellátás. Több mint tíz éve intézi Kalcsó elvtárs a fmsz ügyeit, hol egyik, hol másik helyen. Almássy egykori intézője csak a robotoló zsellért, az olcsó munkaerőt látta benne és ha Kalcsó András képességéről kérdezték volna, a véleményből nem tűnt volna ki, hogy egv község áruellátásának a gondját rá lehet bízni. Pedig alkalmas erre, hiszen ezt bizonyítja az elmúlt tíz esztendő, ezt igazolják az igazgatóság tagjai és az fmsz dolgozói egyaránt. Sokszor három ember munkáját is végzi. Feltétel nélkül el lehet fogadni az egyik dolgozó véleményét, aki azt mondja, hogy szorgalma kifogyhatatlan. S a szorgalom párosul KalcsS elvtárs szakértelmével. Több mint 10 év megtanította őt a szakma minden fogására, mindenhova a legjobbkor érkezik és orvosolja a bajokat. Szorgalmánál csak a szerénysége nagyobb. Az fmsz-nél elért eredményeket maradék nélkül munkatársai számlájára írja, pedig igen nagy része van abban is, hogy a kétegyházi fmsz addig jutott, hogy a Kiváló fmsz szint határát súrolja, s megkapta a MÉSZÖV igazgatósága és a KPVDSZ megyei bizottságának Vörös Vándorzászlaját. Helyesen döntött a MÉSZÖV igazgatósága és a szakszervezet, amikor őket tüntette ki, mert munkájukkal rászolgáltak erre. Kalcsó elvtárs és az fmsz minden dolgozója most igen nagy munkában van. A választott vezetőségi tagokkal közösen az év végi fmsz-választásokat készítik elő. Minden erejükkel biztosítják, hogy a tagság legszélesebb rétege tájékozódjon a választásokig az fmsz. eredményeiről, munkájáról és azok kerüljenek a vezetésbe, akik munkájukkal azt az elmúlt időben kiérdemelték. Most, amikor a megérdemelt munka jutalmául az ünnepélyes termelési tanácskozáson az illetékesek átadják a vándorzászlót és jutalmat Kalcsó Andrásnak és a szövetkezet többi dolgozójának* azt kívánjuk, érjenek el még jobb eredményeket Héjjá Sándor Az endrődi Cipész Ktsz-ben Az endrődi Cipész Ktsz-ben dolgoznak Kolányi Zoltánná, Zsibii Mária, Sárhegyi Andrásné és Fe- kécs Magdolna tűzök. Egy negyedévben 5000 pár cipőt tűztek meg a ktsz tűzői. Köztük is élen jár a munkában a képen látható asszonybrigád. o 267 vagon gabona az államnak munkanélküliség gyakran ösztönözték a békéscsabai munkásokat is megmozdulásokra, sztrájkokra. E harcokban döntő szerepet játszottak az illegalitásban működő csabai kommunisták. A második világháború ismét haditermelésbe vonta a legtöbb csabai iparágat is. Különösen az élelmiszeriparnak nőttek meg a feladatai, hiszen az egymást követő kormányok az ország sorsát a hitleri és az olasz fasizmus háborújához kötve, óriási mennyiségű élelmiszert exportáltak elsősorban Németországba. Különösen a gőzmalmok kapacitását növelték. Valamennyi békéscsabai malom szinte éjjel-nappal őrölt, hogy a magyar fasiszta vezetés kötelezettségeinek segítsen eleget tenni. A textilipar is jelentős háborús megrendeléseket kapott, bár a nyersanyaghiány időnként nehézségeket okozott a termelőmunkában. Egyelőre csak nagyon hiányos adatok állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy milyen mértékű volt az ipari foglalkoztatottság, továbbá, hogy a termelés vo’u- mene az egyes iparágakban hogyan növekedett. Mindenesetre becslések alapján hozzávetőlegesen megállapítható, hogy az üzemek munkáslétszáma meghaladta az 1937. évit és ezzel egyben el is érte a Horthy-korszak csúcseredményét. Ez a növekedés nem volt azonban nagyarányú, hiszen a konjunktúra nem érintette valamennyi iparágat. A háborús szükségletekre történő termelés módot adott a tőkéseknek hogy „nemzeti érdekekre” való hivatkozással megfelelő ellenszolgáltatás nélkül növeljék a munka intenzitását és a munkaidőt. Ennek tudható be, hogy bár a háború folyamán a munkabérek névleges értéke valamelyest növekedett, a reálbérek a valóságban csökkentek, hiszen kezdetben lassú, de később egyre gyorsuló inflációs folyamat verte fel az árakat és csökkentette a pénz vásárlóerejét. A baromfifeldolgozó telepen például a legnagyobb fizetések 1941—42-ben sem haladták meg csak a legritkább esetben a neti 40 pengőt, de sokan voltak, akiknek heti keresete alig emelkedett a 10 pengő fölé, holott a munkaidő — szezonmunka lévén — 10— 12 órát vett igénybe. A téglagyárakban és a baromfi- feldolgozó telepen októbertől áprilisig csak a dolgozók 5—8 százaléka dolgozhatott karbantartóként. A munkabérek alakulása a Horty-korszakban: a textiliparban például 1927—36-ig a legmagasabb órabér 30—32 fillér, a a legalacsonyabb 16 fillér 1936— 38-ig a legmagasabb órabér 41 üILj A békési járás felvásárló szervei 267 vagon kenyérgabonát vettek át a termelőszövetkezetek magtáraiból. Ez a mennyiség a járás tervének 82 százalékát teszi ki. Mezőberényből idáig 110 vagon gabonát vásároltak fel. A járás legkisebb községéből, Csárdaszállásról 30 vagonnal adtak el. A járási mezőgazdasági osztály és a felvásárlási szervek terve szerint a hét végéig teljesítik vállalt kötelességüket. Tízezer forintot kerestek eddig az okányi Alkotmány Tsz fiataljai Az okányi Alkotmány Termelő- szövetkezet nagytábláin Békés megyében az elsők között készüla legalacsonyabb 21 fill. 1942-ben, a háború időszakában a legmagasabb órabér 45 fillér, a legalacsonyabb 25 fillér, s a háború végső szakaszában a legmagasabb órabér 52 fillér, a legalacsonyabb 33 fillér volt, természetesen a szakmunkások, illetve a betanított munkásoknak. Mindebből megállapítható, hogy a bérek alacsony szinten mozogtak és hullámzásuk, illetve emelkedésük a háború éveiben csupán a névleges értéket, nem pedig a tényleges vásárlóértéket érintette. Közismert tény, hogy a felszabadulás előtti Magyarországon az élelmiszerek ára az iparcikkek árához képest alacsony volt. Ennek ellenére 1943-ban egy jól fizetett textilmunkásnak 1 kg sertészsír áráért körülbelül 8 órát kellett dolgoznia, s a legkisebb fizetésű textilmunkás vagy munkásnő óránként még a 2 tojás árát sem kereste meg. A békéscsabai ipart és az ipari munkásságot ilyen viszonyok között érte a fel- szabadulás 1944 októberében. • Békéscsaba ipari fejlődésével, annak rövid feldolgozásával a felszabadulásig, Békéscsaba dolgozói elé szerettem volna feltárni azt a fejlődést, s munkásosztályunk helyzetét, amin keresztülment két és fél évszázad alatt. — Vége— i nek el minden időszerű munkával, s ennek köszönhető, hogy bő termést takarítanak be. A jó munkában nagy szerepe van a 70 fiatalnak. Az ifjúsági munkacsapatok hétköznap, vasárnap megtalálhatók a legnehezebb fizikai munkán, ha a szükség úgy kívánja. örömmel dolgoznak az Alkotmány Tsz-ben a fiatalok, mert havonta rendszeresen kapnak előleget. Átlag 280 munkaegységet szereztek augusztus végéig, ami legalább 10 ezer forintot ér náluk. A jól dolgozó fiatalokról nem feledkezik meg a vezetőség: helyiséget és különböző szórakozási eszközöket biztosít számukra. A színjátszó- és tánccsoport, a saját zenekar rendszeresen próbál, s sok kellemes estét szerez műsorával az okányi termelőszövetkezeti parasztságnak. A bányásznap tiszteletére Az Alföldi Kőolajfúrási Üzem orosházi kirendeltségének 21 tagú Vl-os, lyukbefejező berendezést készítő Tóth-brigádjának augusztus havi terve szerint öt rétegvizsgálatot kellett elvégeznie. A bányásznap — szeptember 3 — tiszteletére még a hónap elején vállalták, hogy hat rétegvizsgálatot fejeznek be. Vállalásukat azonban jóval túlteljesítették. Már augusztus 20-ra nyolc réteg- kivizsgálással készültek el. MÉSZÖV, Békéscsaba Szarvasi Építő Ktsz, Szarvas Bajcsy Zs. u. /. telefon: I—55 Vállalja a lakosság részére: Családi házak építését, ta* tarozását, javítását és szerelését kulcsátadásig, OTP- kölcsönnel vagy anélkül. Szövetkezetünk mindennemű anyagot biztosít a megrendelőnek. Azonkívül vállal a szövetkezet szobafestést, mázolást, kőműves- és ácsmunkát, valamint mindennemű asztalosmunkát. A lakosság érdekében elvállal a szövetkezet bármilyen új munkát segédmunkással vagy anélkül. Tervezési költség díjtalan! Keresse fel bizalommal szövetkezetünket! (X)
