Békés Megyei Népújság, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-31 / 205. szám

1961. augusztus 31., csütörtök NÉPŰJSÁG 9 Miért csak 5 vagon búzát adott az államnak Békés? Vándorzászlóval Hintették ki a kétegyházi földmüvesszövetkezetet Sokat bírálják Békést mostaná­ban: kevés búzát adott el az ál­lamnak, nem teljesítette a tervét, s ez a nagy községnek szégyenére válik. A tények valóban elszomorító­ak. öt vagon búzát adtak el a tsz- ek és a járás miattuk nem tudta még teljesíteni a tervét. A kép még inkább furcsa, ha a 110 va­gont felvásárló Mezőberénnyel, vagy a kis Csárdaszállással hason­lítjuk össze, ahol 30 vagonnal di­csekedhetnek. Ügy döntöttem, hogy utánajárok a dolognak. Elmentem Pataki elv­társhoz, a községi pártbizottság titkárához megkérni: mondja el a kevés búza okát. Csendes, gondolkodó ember a békési párttitkár, s elnézem, ahogy beszél. Látom, minden szót súllyal tesz elém. — A problémáról — kezdi — bármennyire is nehezünkre esik, sokat kell beszélni. És még többet tenni — teszi hozzá egy kis hall­gatás után. — Bennünket sokat szidnak, de hidd el, néha igazta- lanul is. Tény, hogy S vagon búza nullával egyenlő ebből a nagy községből. Különö­sen úgy, ha mi is részesei vagyunk annak a területnek, amelyet ha­zánk éléskamrájának szoktak ne­vezni. Valahol hibáztunk — s ke­zét elhúzza a homlokán, mintha a barázdákat akarná letörölni on­nan. — De nem a felvásárlás megszervezésében, hanem még ősszel, a vetésnél. Kimutatásokat tesz elém, szá­mításoktól, skiccektől díszelgő, gyűrött papírt. Nem dossziéba ké­szült — látom rajta, hanem okos, számító munkára. — Itt vannak a tények — mond­ja. — Harmincegyezerkétszáz má­zsa búzánk termett. Vetőmagnak, adógabonának, géprésznek kell 17 ezer mázsa. A kiosztásra maradt 15 200 mázsa, ami nem is elég 7027 családtagnak. — Hát így állunk — koppant rá a kimutatásra. Ezért nem tudtuk teljesíteni a tervünket. Hiába szer­vezzük mi a felvásárlást, ha nincs, nem tudunk adni. — Keveset vetettetek? — kér­dem. — Keveset is, meg rosszul is. Tavaly elmaradtunk az őszi mun­kákkal. Néhol még decemberben is lábán állt a kukorica, későn vetettünk. Jó pár hold gabonát úgy „dagasztottak” bele a sárba. Ezért lett csak 9 mázsa az átlag­termésünk. — Amit elmondtam* az nem mentegetődzés, hanem tény. Nem vagyunk nyugodtak és tudjuk, hogy az idén mindent jobban kell csinálni És egy kicsit felderül az arca, amikor a tervekről beszél. — Előzetes tárgyalásokat foly­tattunk a tsz-elnökökkel. Őszintén beszéltünk, és ők egyetértettek ve­lünk. Újra számításokat vesz elő és azt mutatja. — Látod, nagyobb lesz a vetés- területünk is. És ami a legfon­tosabb: a terület 40 százaléka kül­földi búzával lesz bevetve. Szá­moltunk mi sokat, összeadtunk, szoroztunk, osztottunk és ha ma­gyar búzatermésünk alig lesz jobb, mint az idén, a külföldi bú­za segítségével akkor is 12 mázsás átlagtermést tudunk elérni. így több kenyeret fogunk tenni a munkások asztalára. Beszéltem aznap másokkal is, olyanokkal, akik bírálják a béké­sieket, olyanokkal is, akiket bí­rálnak. Benyomásokat, tapasztala­tokat szereztem tőlük, melyekről most nem írok. De azt elmondha­tom, hogy Pataki elvtárssal együtt felelősségük tudatában nagyon komolyan készülnek a jövő évre Békés község vezetői. Kiss Máté Nagyrészt román lakta község Kétegyháza, a magyar és román határ közvetlen közelében. Lakói szorgalmas emberek és nagyon kedvesek. A faluba tévedt ide­gennek legelőször az tűnik fel, hogy mindenki régi ismerősként előre üdvözli. E kedves falu föld­művesszövetkezetének igazgató- sági elnöke Kalcsó András, az egykori gróf Almássy birtok volt részesmunkása. Olyan egyszerű ember, mint amilyen nagyon sok ezer van nálunk. Nap mint nap járja a ha­tárt, szerződtet baromfira, tojás­ra és egyéb szárnyasra, vagy ha éppen az áruellátásban merül fel kifogás, azonnal intézkedik. Az ő intézkedése folytán volt zavarta­lan a nyári nagy munkákban a sör-ellátás. Több mint tíz éve intézi Kalcsó elvtárs a fmsz ügyeit, hol egyik, hol másik helyen. Almássy egy­kori intézője csak a robotoló zsel­lért, az olcsó munkaerőt látta benne és ha Kalcsó András képes­ségéről kérdezték volna, a véle­ményből nem tűnt volna ki, hogy egv község áruellátásának a gond­ját rá lehet bízni. Pedig alkalmas erre, hiszen ezt bizonyítja az el­múlt tíz esztendő, ezt igazolják az igazgatóság tagjai és az fmsz dol­gozói egyaránt. Sokszor három ember munkáját is végzi. Feltétel nélkül el lehet fogadni az egyik dolgozó véleményét, aki azt mond­ja, hogy szorgalma kifogyhatat­lan. S a szorgalom párosul KalcsS elvtárs szakértelmével. Több mint 10 év megtanította őt a szakma minden fogására, mindenhova a legjobbkor érkezik és orvosolja a bajokat. Szorgal­mánál csak a szerénysége na­gyobb. Az fmsz-nél elért eredmé­nyeket maradék nélkül munka­társai számlájára írja, pedig igen nagy része van abban is, hogy a kétegyházi fmsz addig jutott, hogy a Kiváló fmsz szint határát súrol­ja, s megkapta a MÉSZÖV igaz­gatósága és a KPVDSZ megyei bizottságának Vörös Vándorzász­laját. Helyesen döntött a MÉSZÖV igazgatósága és a szakszervezet, amikor őket tüntette ki, mert munkájukkal rászolgáltak erre. Kalcsó elvtárs és az fmsz min­den dolgozója most igen nagy munkában van. A választott veze­tőségi tagokkal közösen az év vé­gi fmsz-választásokat készítik elő. Minden erejükkel biztosítják, hogy a tagság legszélesebb rétege tájékozódjon a választásokig az fmsz. eredményeiről, munkájáról és azok kerüljenek a vezetésbe, akik munkájukkal azt az elmúlt időben kiérdemelték. Most, amikor a megérdemelt munka jutalmául az ünnepélyes termelési tanácskozáson az illeté­kesek átadják a vándorzászlót és jutalmat Kalcsó Andrásnak és a szövetkezet többi dolgozójának* azt kívánjuk, érjenek el még jobb eredményeket Héjjá Sándor Az endrődi Cipész Ktsz-ben Az endrődi Cipész Ktsz-ben dolgoznak Kolányi Zoltánná, Zsibii Mária, Sárhe­gyi Andrásné és Fe- kécs Magdolna tűzök. Egy negyedévben 5000 pár cipőt tűztek meg a ktsz tűzői. Köztük is élen jár a munká­ban a képen látható asszonybrigád. o 267 vagon gabona az államnak munkanélküliség gyakran ösztö­nözték a békéscsabai munkásokat is megmozdulásokra, sztrájkokra. E harcokban döntő szerepet ját­szottak az illegalitásban működő csabai kommunisták. A második világháború ismét haditermelésbe vonta a legtöbb csabai iparágat is. Különösen az élelmiszeriparnak nőttek meg a feladatai, hiszen az egymást kö­vető kormányok az ország sorsát a hitleri és az olasz fasizmus há­borújához kötve, óriási mennyisé­gű élelmiszert exportáltak első­sorban Németországba. Különösen a gőzmalmok kapacitását növel­ték. Valamennyi békéscsabai ma­lom szinte éjjel-nappal őrölt, hogy a magyar fasiszta vezetés kötele­zettségeinek segítsen eleget tenni. A textilipar is jelentős háborús megrendeléseket kapott, bár a nyersanyaghiány időnként nehéz­ségeket okozott a termelőmunká­ban. Egyelőre csak nagyon hiányos adatok állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy milyen mérté­kű volt az ipari foglalkoztatottság, továbbá, hogy a termelés vo’u- mene az egyes iparágakban ho­gyan növekedett. Mindenesetre becslések alapján hozzávetőlege­sen megállapítható, hogy az üze­mek munkáslétszáma meghaladta az 1937. évit és ezzel egyben el is érte a Horthy-korszak csúcsered­ményét. Ez a növekedés nem volt azonban nagyarányú, hiszen a konjunktúra nem érintette vala­mennyi iparágat. A háborús szükségletekre törté­nő termelés módot adott a tőké­seknek hogy „nemzeti érdekekre” való hivatkozással megfelelő el­lenszolgáltatás nélkül növeljék a munka intenzitását és a munka­időt. Ennek tudható be, hogy bár a háború folyamán a munkabérek névleges értéke valamelyest növe­kedett, a reálbérek a valóságban csökkentek, hiszen kezdetben las­sú, de később egyre gyorsuló inf­lációs folyamat verte fel az árakat és csökkentette a pénz vásárló­erejét. A baromfifeldolgozó telepen például a legnagyobb fizetések 1941—42-ben sem haladták meg csak a legritkább esetben a neti 40 pengőt, de sokan voltak, akik­nek heti keresete alig emelkedett a 10 pengő fölé, holott a munka­idő — szezonmunka lévén — 10— 12 órát vett igénybe. A téglagyárakban és a baromfi- feldolgozó telepen októbertől áp­rilisig csak a dolgozók 5—8 száza­léka dolgozhatott karbantartóként. A munkabérek alakulása a Horty-korszakban: a textilipar­ban például 1927—36-ig a legma­gasabb órabér 30—32 fillér, a a legalacsonyabb 16 fillér 1936— 38-ig a legmagasabb órabér 41 üILj A békési járás felvásárló szer­vei 267 vagon kenyérgabonát vet­tek át a termelőszövetkezetek magtáraiból. Ez a mennyiség a járás tervének 82 százalékát teszi ki. Mezőberényből idáig 110 vagon gabonát vásároltak fel. A járás legkisebb községéből, Csárdaszál­lásról 30 vagonnal adtak el. A já­rási mezőgazdasági osztály és a felvásárlási szervek terve szerint a hét végéig teljesítik vállalt köte­lességüket. Tízezer forintot kerestek eddig az okányi Alkotmány Tsz fiataljai Az okányi Alkotmány Termelő- szövetkezet nagytábláin Békés megyében az elsők között készül­a legalacsonyabb 21 fill. 1942-ben, a háború időszakában a legmaga­sabb órabér 45 fillér, a legalacso­nyabb 25 fillér, s a háború végső szakaszában a legmagasabb óra­bér 52 fillér, a legalacsonyabb 33 fillér volt, természetesen a szak­munkások, illetve a betanított munkásoknak. Mindebből megál­lapítható, hogy a bérek alacsony szinten mozogtak és hullámzásuk, illetve emelkedésük a háború éve­iben csupán a névleges értéket, nem pedig a tényleges vásárlóér­téket érintette. Közismert tény, hogy a felsza­badulás előtti Magyarországon az élelmiszerek ára az iparcikkek árához képest alacsony volt. Ennek ellenére 1943-ban egy jól fizetett textilmunkásnak 1 kg ser­tészsír áráért körülbelül 8 órát kellett dolgoznia, s a legkisebb fizetésű textilmunkás vagy mun­kásnő óránként még a 2 tojás árát sem kereste meg. A békéscsabai ipart és az ipari munkásságot ilyen viszonyok között érte a fel- szabadulás 1944 októberében. • Békéscsaba ipari fejlődésével, annak rövid feldolgozásával a felszabadulásig, Békéscsaba dol­gozói elé szerettem volna feltárni azt a fejlődést, s munkásosztá­lyunk helyzetét, amin keresztül­ment két és fél évszázad alatt. — Vége— i nek el minden időszerű munkával, s ennek köszönhető, hogy bő ter­mést takarítanak be. A jó mun­kában nagy szerepe van a 70 fia­talnak. Az ifjúsági munkacsapa­tok hétköznap, vasárnap megta­lálhatók a legnehezebb fizikai munkán, ha a szükség úgy kíván­ja. örömmel dolgoznak az Alkot­mány Tsz-ben a fiatalok, mert havonta rendszeresen kapnak előleget. Átlag 280 munkaegysé­get szereztek augusztus végéig, ami legalább 10 ezer forintot ér náluk. A jól dolgozó fiatalokról nem feledkezik meg a vezetőség: helyi­séget és különböző szórakozási eszközöket biztosít számukra. A színjátszó- és tánccsoport, a saját zenekar rendszeresen próbál, s sok kellemes estét szerez műsorá­val az okányi termelőszövetkezeti parasztságnak. A bányásznap tiszteletére Az Alföldi Kőolajfúrási Üzem orosházi kirendeltségének 21 tagú Vl-os, lyukbefejező berendezést készítő Tóth-brigádjának augusz­tus havi terve szerint öt réteg­vizsgálatot kellett elvégeznie. A bányásznap — szeptember 3 — tiszteletére még a hónap elején vállalták, hogy hat rétegvizsgála­tot fejeznek be. Vállalásukat azonban jóval túlteljesítették. Már augusztus 20-ra nyolc réteg- kivizsgálással készültek el. MÉSZÖV, Békéscsaba Szarvasi Építő Ktsz, Szarvas Bajcsy Zs. u. /. telefon: I—55 Vállalja a lakosság részére: Családi házak építését, ta* tarozását, javítását és sze­relését kulcsátadásig, OTP- kölcsönnel vagy anélkül. Szövetkezetünk mindenne­mű anyagot biztosít a meg­rendelőnek. Azonkívül vállal a szövet­kezet szobafestést, mázolást, kőműves- és ácsmunkát, valamint mindennemű asz­talosmunkát. A lakosság érdekében elvál­lal a szövetkezet bármilyen új munkát segédmunkással vagy anélkül. Tervezési költség díjtalan! Keresse fel bizalommal szövetkezetünket! (X)

Next

/
Oldalképek
Tartalom