Békés Megyei Népújság, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-30 / 204. szám
1961. augusztus 30., szerda KépOjsáű 3 Negyedszer vált élüzemmé a Gyulai Kertészeti Vállalat A barázdahasítás mesterei Augusztus 26-án, szombaton este élüzemavató ünnepséget tartottak a Gyulai Kertészeti Vállalat dolgozói. Most negyedízben vívták ki maguknak ezt a büszke címet, az ez év első felében elért nagyszerű munkatettekkel. Féléves tervüket 110 százalékra teljesítették, pedig a megengedett létszámnak csak a 94 százaléka dolgozott. Az ünnepségen felszólaló Takács János elvtárs, a megyei tanács építési és közlekedési osztályának vezetője ezt a sikert a vállalat jó irányító munkájának, a dolgozók lankadatlan szorgalmának tulajdonította. És annak, hogy a Gyulai Kertészeti Vállalatnak hírneve van nemcsak hazánkban, hanem külföldön is. Évek óta a téli hónapokban is exportálnak innen szebbnél szebb szegfűt, s emellett rendszeres a virágmag-export is. A szegfű mellett a jövőben rózsát is szállít a téli időszakban külföldre a vállalat. Az elmúlt évben láttak hozzá egy új, kétezer négyzetméter belterületű rózsa-hajtatóház építéséhez^ és ez a télen már üzemel. Ezzel az új rózsaházzal az 1958. évi 5 ezer négyzetméter növényházi felület 8 ezer négyzetméterre növekedett, de ezenkívül rendelkezik a vállalat 1750 négyzetméter melegágyi ablakfelülettel is. A mind modernebbé váló Gyulai Kertészeti Vállalat dolgozói tavaly is jelentős sikereket értek el. Év végén csaknem 400 ezer forint tiszta nyereséget tettek az állam kasszájába, s a kapott 14,5 napi fizetésnek megfelelő nyereségrészesedés ösztönözte őket az ez évi még jobb eredményekre. Bizonyára az idén is jelentős ösz- szegű nyereségrészesedéshez jutnak, de a félévi szorgalom elismerése sem maradt el: Gál András, a vállalat igazgatója az élüzemavató ünnepségen 12 500 forint jutalmat osztott ki 24 kiugró teljesítményt elérő dolgozó között. Ezenkívül Bíró Pál Kiváló dolgozó jelvényt, Felföldi Ferenc, Mészáros Tiva- darné és Gyármati Béla pedig Kiváló dolgozó oklevelet kapott. Mindez jó ösztönzés az újabb nagyszerű tettekhez. Több és olcsóbb húst ad Felsönyomás A Felsőnyomási Állami Gazdaságnak terv szerint minden 100 kh szántó után 55 mázsa hízósertést kell leadnia a népgazdaság részére, azonban a húsellátás érdekében a gazdaság kocalétszámát 147 darabbal megemelte, és ezen keresztül mintegy 740 darabbal nő a sertéslétszáma. Ezen belül 4683 darab sertést kíván leadni 5942 mázsa súlyban. A leadás egy része már megtörtént, és a jelenlegi állomány biztosítékot nyújt arra, hogy a gazdaság a vállalását teljesíteni tudja. A havi 14 kg-os darabonkénti súlygyarapodással szemben július hónapban a hizlalda dolgozói 16,06 kg-os súlygyarapodást értek el. szerre három betonárugyár indította meg működését közel 150 dolgozóval. Az 1929—33-as gazdasági válság szinte teljesen elsöpörte ezt az iparágat. Meg kell jegyeznünk, hogy a valóságban nagyobb számú munkás dolgozott főleg nagyobb üzemekben, mint amerinyit a hivatalos kimutatások feltüntetnek, mert sok fiatalkorút — takarékossági okokból a tőkés javára — bejelentés nélkül foglalkoztattak rendkívül alacsony munkabérért. A békéscsabai iparban, különösen a tégla- és textiliparban igen sok volt a nődolgozó is. Az ipari munkásság 1924-ben két és fél ezres létszámával lényegesen meghaladta az önálló kisiparosok és tanoncaik számát, mely együttesen alig haladta meg a 2 ezer főt. Ha átlagban 4 főre becsüljük a munkáscsalád létszámát (a szokásos 5-től eltekinthetünk, mert sok volt a női munkás) kb. 10 ezerre tehetjük az ipari munkássághoz tartozók számát. Ez azt jelenti, hogy a vasúti munkásokkal, iparos segédekkel, tanoncokkal a város lakosságának kb. egynegyede ipari dolgozó munkás. A Horthy-korszakban Békéscsabán az ipari proletariátus harcai — a hatalmon lévők legfőbb gondjaként — már rányomják bélyegüket a város társadalmi életére. Az 1929—33-as válság pusztítóján hatott Békéscsaba ipari termelésére is. A Bohn-gyár pl. 1931 és 1934 között teljesen leállította Augusztus 20-án jutalmat kapott: Hajdú István, Seben Mihály és Varga András. Nemcsak a július havi eredményük jó, hanem a féléves tervet is túlteljesítették. A gazdaság két akolban önetetős módszert vezetett be, ahol a száraz darakeverékből tetszés szerint akkor eszik a hízó, mikor jólesik neki, és akkor iszik, amikor azt kívánja. Az önetetők munkaerőmegtakarítást eredményeztek, a darapocsékolás megszűnt, azonkívül a súlygyarapodás a tervezett 14 kg helyett 17,1 kg lett, így a többi akiokban is fokozatosan áttér a gazdaság az önetető-mód- szerre. a termelést, a munkásokat szél-! nek eresztette és mindössze 201 havidíjast, 5 gépkezelőt és 15 se- | gédmunkást dolgoztatott. A Globus Betonárugyárat első-1 pörte a válság, de a többi üze-! mekben is óriási mértékű lét-1 számcsökkentéssel „hidalták át” | a nehézségeket. 1934-től kezdve j lassú, majd a második világhábo-! rú kitörésének közeledtével na- f gyobb ütemben fejlődik ismét az j ipar. 1937-ben az ipari dolgozók j létszáma nemcsak eléri, de meg | is haladja az 1924-es létszámot. S A z üzemek és gyártelepek szá- f ” ma 1937-ben ipari főcsopor- g tosítás szerint 24 volt. Az üzemek f száma tehát 1924-hez képest csők- i kent, azonban az egyes üzemek! jelentős koncentrációs folyamat g révén átlagban jóval több mun-1 kást foglalkoztatnak. A munkás-« létszám alakulása az ipari főcso-! portok szerinti adatok alapján f 3014 fő volt. Érdemes áttekinteni a munkás-1 létszám növekedését, összehason- a lítva Békéscsaba gyáripari fejlő- * désének három fontos esztendejét j (1913, 1924, 1937) a munkáslétszám | alakulása szempontjából. Békéscsabán 1913-ban 697 fői dolgozott a gyáriparban, 1924-re a | foglalkoztatott munkások száma | 2519 főre növekedett. A két idő- j pont között tehát a munkáslét- J szám csaknem négyszeresére nö-! vekedett. 1937-re a gazdasági vál- I ság éveinek mélypontja után is-jj mét növekedett az ipari munká- g sok száma, meghaladva a 3000 főt. | (Folytatjuk) 1 Egy regi népdal melódiái idéződnek emlékezetembe, amikor megpillantom a megyei szántóverseny színhelyét: Szánt az ökör recece Csireg-csörög a járma.;. Hol vagyunk, meddig jutattunk e dal születésétől? Tizenöt évvel ezelőtt és az azt megelőző évtizedekben valójában ökör- és tehénfogattal szántottuk földjeinket. Ma pedig a traktorok tízezrei hasítanak kövér barázdát, jobb sorvezetője, ahogy a szántás mélységét ellenőrzi. Jól sikerült az ösz- szevettetés — mondja a traktorosnak, s az elmosolyodik. Egeresi? ... Hol is találkoztunk ezzel a traktorossal? Rövid gondolkodás után egyből ismerőssé válik. Kiváló aratógép-kezelő. Az idei nyáron az aratógépesek megyei versenyében második helyezést ért el. Négyszáznegyvenhárom holdról takarította be a gabonát Körösladány határában. madia Pál, a nagyszénási gépállo*- más traktorosa nagy nyugodtsággal vezeti a Beloruszt. 1959 óta dolgozik ezzel az igen sokoldalú, több munkára is alkalmas szovjet géppel. A nyári tervét, amint később megtudtam, máris 210 százalékra teljesítette. Egy másik parcellán Szabó József orosházi traktoros szorgoskodik. Ö egy kicsit izgatott. De hogy nyugodtságát visszanyerje, Kiss János elvtárs, az orosházi Vörös Csillag Tsz elnöke tartja szóval. A tsz-elnök talán jobban drukkol, mint maga a traktoros. A versenyparcellák egyikén Farkas Károly, a Mezőkovácsházi Gépállomás lánctalpas traktorvezetője igyekszik. — Ifi-traktoros — mondja róla Karakó Imre, a KISZ megyei bizottságának dolgozója. — Éves tervét a megyei szántóversenyig 280 normálholddal túlteljesítette. Üzemanyagfelhasználási tervében Traktorosok verseny előtt, sót ért határainkban... De történt itt egyéb változás is. Az emberek is megváltoztak. Akiknek a felszabadulás előtt cselédeskedés, örökös robot, ökörfogathajtás jutott osztályrészül, azok kezében a korda helyett ma gép és szerszám van... Csorvás határában, a Vörös Október Tsz földjén, ahol 38 traktoArrébb Csemók István szánt, a medgyesegyházi Béke Tsz traktorosa. Ö hét éve dolgozik gépem Boldogan jött a megyei szántóversenyre. Ö is szép munkát csinál. A 8-as rajtszám K. Nagy Lajos gyomai traktorost takarja. Uhrin Mihály, a Békéscsabai Gépállomás Lanz-Bulldog vezetője szintén itt van. A békéscsabai szántóverEgeresi László szántás közben. A verseny díjai, ros felsorakozva várja a szántóverseny kezdetét. Megtörtént az eligazítás. Egy kéz magasba emelkedik, s vakítófényű rakéta adja az ottlévők tudtára, elkezdődött a nagy vetélkedés. Felbúgnak a motorok. Lomha porfelhő emelkedik a versenypálya fölé. A traktorosoknak kedvez az idő. Nincs nagy meleg. Néha-néha egy-két csepp eső is hull, de délfelé kiderül. — Kik szántanak most ezen a táblán? — fordulok Szító József elvtárshoz, a gépállomások megyei főagronómusához. — A városi és a járási versenyek győztesei mérik össze ügyességüket — kapom a választ, s Szító elvtárs máris továbbsiet, mert két traktoros visszalépett. A versenypályával nem voltak megelégedve. (A verseny előkészítése során figyelmen kívül hagyták a terület szalmásságát. Nyilvánvaló, hogy a helyenként vastagon szétszórt szalma a szántás minőségét jelentősen befolyásolja). .így a 38 traktorosból most már csak 36 dolgozik. Első feladat az összevettetés elkészítése. Sorra járom a traktorosokat, s a 18-as rajtszámú Egeresi László táblája mellett megállók. — Szép munka — mondja Gajdács György, a gyomai járási tanács mezőgazdasági osztályának 80 százalékkal egyike a legjobbaknak. Sorolhatnánk tovább a résztvevőket, a drukkolókat Közben elkészült az összevettetés. A versenybírók' bejárják a 36 parcelláit és megejtik a pontozást. Nehéz dolguk van, mert a munka minősége kifogástalan. Ezután ismét rakéta röppen a magasba és elkezdődik a versenyző traktorosok második feladatának teljesítése: a szótszántás és az osztóbanázda meghúzása. Már jó délfelé jár az idő, amikor befejeződik a nagy vetélkedés, A bírók bevonulnak a versenypályáról s elkezdődik a versenypon- tök összesítése. A számológépek billentyűi kopognak, kattog az írógép és máris eredményhirdetésire kerül a sor. A verseny díjad: egy világvevő rádió, egy mosógép, egy férfikerékpár és három karóra, Ezenkívül a szántóversenyek legjobb eredményt elért traktorosai arany-, ezüst- és bronzérmet kapnak. Ezeket is most adják át a legjobbaknak. Közben az emelvényre szólítják Csizmadia Pált, a Nagyszénási Gépállomás Belorusz traktorvezetőjét, aki az első díjat, a világvevő rádiót nyerte. Utána T. Veres József békési és K. Nagy Lajos gyomai traktorosok lépnek a második, illetve a harmadik legjobb traktoros címet kiérdemlő emelvényre. Gk mindketten G. 35-ös traktorral versenyeztek, s kiváló munkájukkal nemcsak a versenybírák elismerését érdemelték ki,- hanem a népes szurkolótábor szimpátiáját is. A versenybizottság az eredményhirdetés után Csizmadia Pállal és T. Veres Józseffel közli, hogy augusztus 27-én, vasárnap az országos szántóverseny döntőjében részt vehetnek. Ezzel ért véget a megye legjobb szántó traktorosaiDupsi Károly senyt ő nyerte. Itt is kiválóan dolgozik. A területet azonban kifogta. Brigádvezetője, Bagi Pál és menyasszonya, Sebők Zsuzsanna és Uhrinné felváltva kézzel kapaGajdács György versenybíró munka közben. rásszák össze a szalmát és szórják a borozdába, hogy a traktor nak idei versenye, szépen szántson. A sarokban Csíz-
