Békés Megyei Népújság, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-30 / 204. szám

1961. augusztus 30., szerda KépOjsáű 3 Negyedszer vált élüzemmé a Gyulai Kertészeti Vállalat A barázdahasítás mesterei Augusztus 26-án, szombaton es­te élüzemavató ünnepséget tartot­tak a Gyulai Kertészeti Vállalat dolgozói. Most negyedízben vívták ki maguknak ezt a büszke cí­met, az ez év első felében elért nagyszerű munkatettekkel. Fél­éves tervüket 110 százalékra telje­sítették, pedig a megengedett lét­számnak csak a 94 százaléka dol­gozott. Az ünnepségen felszólaló Takács János elvtárs, a megyei tanács építési és közlekedési osz­tályának vezetője ezt a sikert a vállalat jó irányító munkájának, a dolgozók lankadatlan szorgal­mának tulajdonította. És annak, hogy a Gyulai Kertészeti Válla­latnak hírneve van nemcsak ha­zánkban, hanem külföldön is. Évek óta a téli hónapokban is ex­portálnak innen szebbnél szebb szegfűt, s emellett rendszeres a virágmag-export is. A szegfű mellett a jövőben rózsát is szál­lít a téli időszakban külföldre a vállalat. Az elmúlt évben láttak hozzá egy új, kétezer négyzetmé­ter belterületű rózsa-hajtatóház építéséhez^ és ez a télen már üzemel. Ezzel az új rózsaházzal az 1958. évi 5 ezer négyzetméter nö­vényházi felület 8 ezer négyzetmé­terre növekedett, de ezenkívül rendelkezik a vállalat 1750 négy­zetméter melegágyi ablakfelülettel is. A mind modernebbé váló Gyu­lai Kertészeti Vállalat dolgozói ta­valy is jelentős sikereket értek el. Év végén csaknem 400 ezer fo­rint tiszta nyereséget tettek az ál­lam kasszájába, s a kapott 14,5 napi fizetésnek megfelelő nyere­ségrészesedés ösztönözte őket az ez évi még jobb eredményekre. Bizonyára az idén is jelentős ösz- szegű nyereségrészesedéshez jut­nak, de a félévi szorgalom elisme­rése sem maradt el: Gál András, a vállalat igazgatója az élüzemavató ünnepségen 12 500 forint jutalmat osztott ki 24 kiugró teljesítményt elérő dolgozó között. Ezenkívül Bíró Pál Kiváló dolgozó jelvényt, Felföldi Ferenc, Mészáros Tiva- darné és Gyármati Béla pedig Kiváló dolgozó oklevelet kapott. Mindez jó ösztönzés az újabb nagyszerű tettekhez. Több és olcsóbb húst ad Felsönyomás A Felsőnyomási Állami Gazda­ságnak terv szerint minden 100 kh szántó után 55 mázsa hízó­sertést kell leadnia a népgazdaság részére, azonban a húsellátás ér­dekében a gazdaság kocalétszá­mát 147 darabbal megemelte, és ezen keresztül mintegy 740 darab­bal nő a sertéslétszáma. Ezen be­lül 4683 darab sertést kíván le­adni 5942 mázsa súlyban. A leadás egy része már megtörtént, és a je­lenlegi állomány biztosítékot nyújt arra, hogy a gazdaság a vállalását teljesíteni tudja. A havi 14 kg-os darabonkénti súlygyara­podással szemben július hónapban a hizlalda dolgozói 16,06 kg-os súlygyarapodást értek el. szerre három betonárugyár indí­totta meg működését közel 150 dolgozóval. Az 1929—33-as gazda­sági válság szinte teljesen elsö­pörte ezt az iparágat. Meg kell je­gyeznünk, hogy a valóságban na­gyobb számú munkás dolgozott főleg nagyobb üzemekben, mint amerinyit a hivatalos kimutatá­sok feltüntetnek, mert sok fiatal­korút — takarékossági okokból a tőkés javára — bejelentés nélkül foglalkoztattak rendkívül ala­csony munkabérért. A békéscsa­bai iparban, különösen a tégla- és textiliparban igen sok volt a nődolgozó is. Az ipari munkásság 1924-ben két és fél ezres létszámával lénye­gesen meghaladta az önálló kis­iparosok és tanoncaik számát, mely együttesen alig haladta meg a 2 ezer főt. Ha átlagban 4 főre becsüljük a munkáscsalád létszá­mát (a szokásos 5-től eltekinthe­tünk, mert sok volt a női mun­kás) kb. 10 ezerre tehetjük az ipari munkássághoz tartozók szá­mát. Ez azt jelenti, hogy a vasúti munkásokkal, iparos segédekkel, tanoncokkal a város lakosságának kb. egynegyede ipari dolgozó munkás. A Horthy-korszakban Békéscsabán az ipari proletariá­tus harcai — a hatalmon lévők legfőbb gondjaként — már rá­nyomják bélyegüket a város tár­sadalmi életére. Az 1929—33-as válság pusztítój­án hatott Békéscsaba ipari terme­lésére is. A Bohn-gyár pl. 1931 és 1934 között teljesen leállította Augusztus 20-án jutalmat ka­pott: Hajdú István, Seben Mihály és Varga András. Nemcsak a júli­us havi eredményük jó, hanem a féléves tervet is túlteljesítették. A gazdaság két akolban önetetős módszert vezetett be, ahol a szá­raz darakeverékből tetszés szerint akkor eszik a hízó, mikor jólesik neki, és akkor iszik, amikor azt kívánja. Az önetetők munkaerő­megtakarítást eredményeztek, a darapocsékolás megszűnt, azonkí­vül a súlygyarapodás a tervezett 14 kg helyett 17,1 kg lett, így a többi akiokban is fokozatosan át­tér a gazdaság az önetető-mód- szerre. a termelést, a munkásokat szél-! nek eresztette és mindössze 201 havidíjast, 5 gépkezelőt és 15 se- | gédmunkást dolgoztatott. A Globus Betonárugyárat első-1 pörte a válság, de a többi üze-! mekben is óriási mértékű lét-1 számcsökkentéssel „hidalták át” | a nehézségeket. 1934-től kezdve j lassú, majd a második világhábo-! rú kitörésének közeledtével na- f gyobb ütemben fejlődik ismét az j ipar. 1937-ben az ipari dolgozók j létszáma nemcsak eléri, de meg | is haladja az 1924-es létszámot. S A z üzemek és gyártelepek szá- f ” ma 1937-ben ipari főcsopor- g tosítás szerint 24 volt. Az üzemek f száma tehát 1924-hez képest csők- i kent, azonban az egyes üzemek! jelentős koncentrációs folyamat g révén átlagban jóval több mun-1 kást foglalkoztatnak. A munkás-« létszám alakulása az ipari főcso-! portok szerinti adatok alapján f 3014 fő volt. Érdemes áttekinteni a munkás-1 létszám növekedését, összehason- a lítva Békéscsaba gyáripari fejlő- * désének három fontos esztendejét j (1913, 1924, 1937) a munkáslétszám | alakulása szempontjából. Békéscsabán 1913-ban 697 fői dolgozott a gyáriparban, 1924-re a | foglalkoztatott munkások száma | 2519 főre növekedett. A két idő- j pont között tehát a munkáslét- J szám csaknem négyszeresére nö-! vekedett. 1937-re a gazdasági vál- I ság éveinek mélypontja után is-jj mét növekedett az ipari munká- g sok száma, meghaladva a 3000 főt. | (Folytatjuk) 1 Egy regi népdal melódiái idé­ződnek emlékezetembe, amikor megpillantom a megyei szántó­verseny színhelyét: Szánt az ökör recece Csireg-csörög a járma.;. Hol vagyunk, meddig jutattunk e dal születésétől? Tizenöt évvel ezelőtt és az azt megelőző évtize­dekben valójában ökör- és tehén­fogattal szántottuk földjeinket. Ma pedig a traktorok tízezrei ha­sítanak kövér barázdát, jobb sor­vezetője, ahogy a szántás mélysé­gét ellenőrzi. Jól sikerült az ösz- szevettetés — mondja a trakto­rosnak, s az elmosolyodik. Egeresi? ... Hol is találkoztunk ezzel a traktorossal? Rövid gon­dolkodás után egyből ismerőssé válik. Kiváló aratógép-kezelő. Az idei nyáron az aratógépesek me­gyei versenyében második helye­zést ért el. Négyszáznegyvenhá­rom holdról takarította be a ga­bonát Körösladány határában. madia Pál, a nagyszénási gépállo*- más traktorosa nagy nyugodtság­gal vezeti a Beloruszt. 1959 óta dolgozik ezzel az igen sokoldalú, több munkára is alkalmas szovjet géppel. A nyári tervét, amint ké­sőbb megtudtam, máris 210 száza­lékra teljesítette. Egy másik par­cellán Szabó József orosházi trak­toros szorgoskodik. Ö egy kicsit izgatott. De hogy nyugodtságát visszanyerje, Kiss János elvtárs, az orosházi Vörös Csillag Tsz el­nöke tartja szóval. A tsz-elnök ta­lán jobban drukkol, mint maga a traktoros. A versenyparcellák egyikén Farkas Károly, a Mező­kovácsházi Gépállomás lánctalpas traktorvezetője igyekszik. — Ifi-traktoros — mondja róla Karakó Imre, a KISZ megyei bi­zottságának dolgozója. — Éves tervét a megyei szántóversenyig 280 normálholddal túlteljesítette. Üzemanyagfelhasználási tervében Traktorosok verseny előtt, sót ért határainkban... De tör­tént itt egyéb változás is. Az em­berek is megváltoztak. Akiknek a felszabadulás előtt cselédeskedés, örökös robot, ökörfogathajtás ju­tott osztályrészül, azok kezében a korda helyett ma gép és szerszám van... Csorvás határában, a Vörös Ok­tóber Tsz földjén, ahol 38 trakto­Arrébb Csemók István szánt, a medgyesegyházi Béke Tsz trakto­rosa. Ö hét éve dolgozik gépem Boldogan jött a megyei szántóver­senyre. Ö is szép munkát csinál. A 8-as rajtszám K. Nagy Lajos gyomai traktorost takarja. Uhrin Mihály, a Békéscsabai Gépállomás Lanz-Bulldog vezetője szintén itt van. A békéscsabai szántóver­Egeresi László szántás közben. A verseny díjai, ros felsorakozva várja a szántó­verseny kezdetét. Megtörtént az eligazítás. Egy kéz magasba emel­kedik, s vakítófényű rakéta adja az ottlévők tudtára, elkezdődött a nagy vetélkedés. Felbúgnak a mo­torok. Lomha porfelhő emelkedik a versenypálya fölé. A traktoro­soknak kedvez az idő. Nincs nagy meleg. Néha-néha egy-két csepp eső is hull, de délfelé kiderül. — Kik szántanak most ezen a táblán? — fordulok Szító József elvtárshoz, a gépállomások me­gyei főagronómusához. — A városi és a járási verse­nyek győztesei mérik össze ügyes­ségüket — kapom a választ, s Szító elvtárs máris továbbsiet, mert két traktoros visszalépett. A versenypályával nem voltak meg­elégedve. (A verseny előkészítése során figyelmen kívül hagyták a terület szalmásságát. Nyilvánvaló, hogy a helyenként vastagon szét­szórt szalma a szántás minőségét jelentősen befolyásolja). .így a 38 traktorosból most már csak 36 dol­gozik. Első feladat az összevettetés el­készítése. Sorra járom a trakto­rosokat, s a 18-as rajtszámú Ege­resi László táblája mellett megál­lók. — Szép munka — mondja Gaj­dács György, a gyomai járási ta­nács mezőgazdasági osztályának 80 százalékkal egyike a legjobbak­nak. Sorolhatnánk tovább a résztve­vőket, a drukkolókat Közben el­készült az összevettetés. A ver­senybírók' bejárják a 36 parcelláit és megejtik a pontozást. Nehéz dolguk van, mert a munka minő­sége kifogástalan. Ezután ismét rakéta röppen a magasba és el­kezdődik a versenyző traktorosok második feladatának teljesítése: a szótszántás és az osztóbanázda meghúzása. Már jó délfelé jár az idő, ami­kor befejeződik a nagy vetélkedés, A bírók bevonulnak a versenypá­lyáról s elkezdődik a versenypon- tök összesítése. A számológépek billentyűi kopognak, kattog az író­gép és máris eredményhirdetésire kerül a sor. A verseny díjad: egy világvevő rádió, egy mosógép, egy férfikerékpár és három karóra, Ezenkívül a szántóversenyek leg­jobb eredményt elért traktorosai arany-, ezüst- és bronzérmet kap­nak. Ezeket is most adják át a legjobbaknak. Közben az emelvényre szólítják Csizmadia Pált, a Nagyszénási Gépállomás Belorusz traktorveze­tőjét, aki az első díjat, a világvevő rádiót nyerte. Utána T. Veres Jó­zsef békési és K. Nagy Lajos gyo­mai traktorosok lépnek a máso­dik, illetve a harmadik legjobb traktoros címet kiérdemlő emel­vényre. Gk mindketten G. 35-ös traktorral versenyeztek, s kiváló munkájukkal nemcsak a verseny­bírák elismerését érdemelték ki,- hanem a népes szurkolótábor szimpátiáját is. A versenybizottság az ered­ményhirdetés után Csizmadia Pál­lal és T. Veres Józseffel közli, hogy augusztus 27-én, vasárnap az országos szántóverseny döntőjében részt vehetnek. Ezzel ért véget a megye legjobb szántó traktorosai­Dupsi Károly senyt ő nyerte. Itt is kiválóan dol­gozik. A területet azonban kifog­ta. Brigádvezetője, Bagi Pál és menyasszonya, Sebők Zsuzsanna és Uhrinné felváltva kézzel kapa­Gajdács György versenybíró munka közben. rásszák össze a szalmát és szór­ják a borozdába, hogy a traktor nak idei versenye, szépen szántson. A sarokban Csíz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom