Békés Megyei Népújság, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-30 / 204. szám
2 fi ÉP ÚJS ÁG 1961. augusztus 39., szerda A Daily Herald szerint szeptember 19-én kezdődnek a német kérdésben tartandó kelet —nyugati tanácskozások London (MTI) „ Szeptember 19-én kezdődnek a Berlinnel kapcsolatos tárgyalások” — kiabálja a Daily Herald főcíme. A lap idézi Rusk amerikai és Brentano nyugatnémet külügyminiszter nyilatkozatát, majd közli, hogy Párizsban meglepetést okozott a hír. Különösen Brenta- nonak az a határozott állítása lepte meg illetékes francia köröket, hogy néhány nap múlva a három nyugati nagyhatalom javaslatot tesz a Szovjetuniónak tárgyalásokra. „Ez még mindig vita tárgyát képezi” — mondották Párizsban. Washingtonban viszont úgy döntöttek — írja Ewer, a Daily Herald politikai kommentátora —, hogy az angolok és az amerikaiak Franciaország nélkül is kezdeményezni fogják a tárgyalásokat. Goulart átélnek kedden Párizsban tanácskozik brazíliai politikusokkal A brazil katonai vezetők igyekeznek megakadályozni az alelnök visszatérését Rio de Janeiro (MTI) Goulart brazíliai alelnök — mint már korábban jelentettük — meglátogatta Barcelonában tartózkodó családját, és kedden visz- szamegy Párizsba, hogy találkozzék a tájékoztatására Franciaországba utazó brazíliai parlamenti küldöttséggel. Rio Grande do Sul tartomány kormányszóvivője közölte, Goulart alelnök Brizzola kormányzóval folytatott telefonbeszélgetése alkalmával megígérte, hogy visz- szatér Brazíliába a hatalom átvételére. Hétfőn a brazíliai hadügyminiszter, a haditengerészet és a légierők minisztere közös nyilatkozatot intézett a parlamenthez, Az NDK Legfelsőbb Bírósága elnökének nyilatkozata a szocialista országok ellen folyó nyugat-berlini felforgató tevékenységről Berlin (ADN) Dr. Töplitz, a Német Demokratikus Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnöke a sajtó képviselőivel folytatott beszélgetése során részletesen ismertette, milyen felforgató tevékenységet folytatnak Nyugat-Berlinbén a szocialista országok ellen. Az imperialista titkosszolgálatok Nyugat-Berlint nemcsak az NDK, hanem valamennyi európai szocialista ország ellen irányuló ellenséges tevékenység kiindulópontjává tették. Az imperialista politikusok most nagy lármát csapnak ama védelmi intézkedések miatt, amelyeket az NDK kormánya a varsói szerződés tagállamaival egyetértésben hozott. Ezek az intézkedések azért váltak szükségessé, mert az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és a nyugatnémet állam Nyugat-Berlinben már évek óta béke- és jogellenes cselekményeket követ el. Mint a törvény előtt bebizonyosodott, nyugat-berlini amerikai titkosszolgálati szervek hazaárulásra bújtó leveleket küldtek szét szovjet, lengyel, csehszlovák és magyar állampolgároknak. Ezeket a többnyire emigránsok által fogalmazott leveleket az amerikai titkosszolgálat ügynökei továbbították a demokratikus Berlinbe. Hasonló tartalmú leveleket kaptak a szocialista országok berlini diplomáciai képviseletei is. E tevékenységet összehangolták az imperialista államok ellenforradalmi akcióival. Például a Magyarországon lezajlott ellenforradalom után nagy számmal küldtek leveleket magyar állampolgároknak. Az amerikai titkosszolgálat utasítást adott a Német Demokratikus Köztársaság Lengyelországra és Csehszlovákiára nyíló határainak kikémlelésére, hogy ügynököket csempésszen ezekbe az országokba, illetve, hogy csehszlovák és lengyel állampolgárokat hozasson illegálisan Nyugat-Ber- linbe. Az amerikai ügynökök megkísérelték, hogy kapcsolatba kerüljenek népi demokratikus országokból jövő tudósokkal és hazaárulásra akarták őket rávenni. Külföldi szakembereknek a Német Demokratikus Köztársaságban tett látogatását is ilyen kapcsolatok felvételére használták fel. Az amerikai titkosszolgálatnak külön részlege foglalkozik a népi Lengyelország ellen irányuló aknamunkával. A titkosszolgálat ügynökei azon fáradoznak, hogy azokat a lengyel állampolgárokat, akik hivatalos vagy magánlátogatásra érkeznek Nyugat-Berlinbe, meggátolják hazatérésükben vagy beszervezzék őket a kémszolgálatba. Dr. Töplitz végezetül hangsúlyozta, az amerikai titkosszolgálatra vonatkozó megállapítások érvényesek a Nyugat-Berlinben lévő többi imperialista kémközpontra is. (MTI) bejelentve, hogy ellenzik Goulart alelnök visszatérését. A nyilatkozatot a parlament nagy tiltakozással fogadta. Maga Mazzili, a parlament elnöke, aki ideiglenesen a köztársasági elnöki tisztet látja el, kijelentette, hogy lemond, ameny- nyiben a parlament támogatja a katonai vezetők állásfoglalását. Dutra munkáspárti képviselő bejelentette, inkább lemond képviselői mandátumáról, semhogy részt vegyen egy „gépfegyverrel támogatott demokráciában”. A szenátusban Alfonso Arinos volt külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Brazíliát anarchia és polgárháború fenyegeti annak következtében, hogy elfogadták Quadros elnök lemondását. Brazíliai megfigyelők szerint abban az esetben, ha a parlament teljesíti a katonai vezetők követelését és megtiltja Goulart alelnök visszatérését Brazíliába, továbbá, ha Mazzili ideiglenes elnök is lemond, akkor az alkotmány értelmében két hónapon belül újabb választásokat kell tartani. A felnőtteket is várja az iskola Amióta a világ világ, mindig az volt az erősebb, aki többet tudott. Ezért nem adtak régen a népnek az urak tudást. Tisztában voltak vele, hogy uralmuk csak addig tart, míg a nép sötétségben van. Erezték, hogy a nép hatalmas, erős és ha egyszer tudni fog, megdönti az urak világát. Félelmük nem volt alaptalan. Sokáig tartott a sötétség, de végre is oszladozni kezdett. A nép részt kért az urak kiváltságából: a tudásból, s amint annak egy szikrája eljutott hozzá, tüzet szított belőle. Ez a tűz volt az, ami 1917-ben kitört az orosz nép leikéből, és Oroszországban elsöpörte a cárizmust, ennek köszönhető, hogy '— mint ma már egy sor országban — hazánkban is a nép került hatalomra. Sokat kellett tanulnia, hogy sorsának urává, irányítójává vál- hassék, de képes volt rá. És most itt az új feladat: uralmát erősítenie, védenie kell. A világnak azon a részén, ahol a népeket még elnyomás alatt tartják, vannak, akik szeretnék, ha a mi népünk se lenne szabad. Ezek erőszakkal is megfosztanának bennünket szabadságunktól, ha gyengébbek volnánk, mint ők. De mi erősebbek vagyunk. Nálunk a nép tanulhat. Nehéz do’ga van, mert évszázadok mulasztását kell pótolnia, de szorgalma nem ismer akadályt. Itt a szeptember, kezdődik a tanév, a gyermekek mellett a felnőttek ezrei mennek újra az iskolákba, hogy tanuljanak. Pótolni akarják mindazt, amit gyermekkoruktól elvettek a régi világ urai. Ez a szorgalom minden elismerést megérdemel.. lila, amikor a világon oly problémák várnak megoldásra, mirt a német békeszerződés megkötése, nekünk eddigi szorgalmunkat meg kell dupláznunk. Országunkban, megyénkben az iskolai évvel egy időben indul a politikai oktatás is. Egy népnek, aki a maga ura akar lenni, ismernie kell a világ politikai eseményeit. Ahhoz pedig, hogy ezt jól ismerjük, őszinte igyekezettel kell elsajátítanunk a politikai szemináriumok tananyagát. Nem elég az, hogy ezekre a szemináriumokra beiratkozunk. Az sem elég, ha pontosan megjelenünk azokon. Azt keli elérnünk, hogy az előadásokat pontosan, felkészülten látogassa mindenki, az anyagot a legjobb képessége szerint sajátítsa el minden hallgató. Gál Attiláné a Nasszer elnök nyitotta meg casabiancai országok” értekezletét Kairó Mint már jelentettük, hétfőn este hivatalosan megkezdődött a casabiancai értekezleten részt vett államok kétnapos kairói tanácskozása. Szocialista brigád Az Alföldi Kőolajfúrási Üzem orosházi kirendeltségének toronyszerelő csoportja nemrég nyerte el a szocialista brigád címet. A 14 tagú csoport vezetője D. Bandi Gábor. Jó munkájáért külön is dicséretet érdemel Erdélyi Károly, Schüller Béla és Dobi Bálint. nylA tanácskozást Nasszer elnök tóttá meg. A megnyitó beszéd után az elnök javasolta, hogy a Politikai Bizottság külügyminiszteri szinten tanácskozzék. A marokkói küldött javaslatára Mahmud Favzát, az EAK külügyminiszterét választották a bizottság elnökévé. Ben Jusszef Ben Khedda, az algériai ideiglenes kormány új miniszterelnöke hétfőn este tanácskozást folytatott a casabiancai értekezlet országainak Kairóban jelenlevő államfőivel. (MTI) Békéscsaba ipari fejlődése a’ felszabadulásig Összegyűjtötte és feldolgozta: Dr. Szekeres Béla (2.) A világháborús szükségletek ” Békéscsabán elsősorban a malomipart lendítették fel. Az Első Békéscsabai Gőzmalom, mely Ro- senthál Márton személyében vérbeli tőkés vállalkozó gazdát kapott, lényegében a háború idején fejlődött az ország egyik legnagyobb malomvállalatává. Annak ellenére, hogy 1915-ben óriási tűzvész pusztította el gépeinek és berendezésének nagy részét, hatalmas állami szubvenciókkal igen gyorsan rekonstruálták és kibővítették oly módon, hogy 1916-ban már a napi 15 vagonos őrlési kapacitást is elérte. Korántsem gyakorolt ilyen kedvező hatást az imperialista háború az alig megszületett békéscsabai textiliparra. így pl. a selyemfonoda 1916-ban megszüntette működését és helyiségeiben hadikórházat rendeztek be. A kisipar nagyjában régi pozícióit tartotta. 1913-ban 768 iparos dolgozott 538 tanonccal. A háború végéig némileg növekedett az iparengedéllyel rendelkezők száma. 1918-ban 814 iparost tartottak nyilván. A gyári munkások munka-, bér- és életviszonyaira vonat kozóan kevés adattal rendelkezünk. A téglagyári munkások fizetése a világháború kitörésekor heti 12—13 korona volt, a munkaidő hivatalosan 10 óra, de főszezonban ennél hosszabb ideig dolgoztak a munkások. 1914. nyarán a nagy bevonulások idején a téglagyári munkások 80 százaléka frontszolgálatra ment, helyettük lényegesen alacsonyabb munkabérrel nőket alkalmaztak a megerőltető munkában is. Ez a körülmény kezdetben a termelés nagyarányú csökkenésére vezetett, később azonban a betanított nőmunkások munkaintenzitását növelve, újra megemelték a termelés meny- nyiségét. A háború idején a hadiszük- ** ségletre termelő üzemek tulajdonosai — Békéscsabán elsősorban a gőzmalmok — milliós haszonra tettek szert és „katonai érdekből” sokoldalú állami kedvezményben részesültek. Az elmondottakból kitűnik, hogy Békéscsaba az első világháború kitörésekor már a megye legjelentősebb ipari centrumává fejlődött. A távolabbi vidék ipari központjaival, Nagyváraddal, Araddal, Temesvárral azonban nem vehette fel a versenyt. E jelentős ipari és közlekedési centrumok versenyét megérezte Békéscsaba egész fejlődése. A trianoni határok folytán megnövekedett Békéscsaba ipari és kereskedelmi vonzóköre és egészbenvéve kedvező hatást gyakorolt az immár 45 ezer lakost számláló város fejlődésére. Jelentős területek, amelyek korábban a piaci forgalom tekintetében Arad és Nagyvárad felé orientálódtak, most Békéscsabán találták meg az új gazdasági központot. Elsősorban Békéscsaba lett a mezőgazdasági termékek felvásárlója és közvetítője, másrészt iparcikkekben közvetlen ellátója a távolabbi környéknek. Mindenekelőtt ezzel függ össze, hogy Békéscsabán a két világháború között az ipar gyarapodása viszonylag nagyobb lendületet vett és a gyáripar fejlődésének üteme meghaladta mind az országos átlagot mind pedig a távolabbi vidékek nagyobb központjainak ipari növekedését. Kedvező körülményt jelentett a tőkés vállalkozások számára, hogy Békéscsabának és környékének nagyszámú agrárproletár lakossága szinte korlátlanul szolgáltatta a kizsákmányolható olcsó munkaerőt. Az első világháború után különösen a textilipar fellendülése és növekedése szembetűnő. Már 1920-ban megalapítják a Rokka Kötszövőgyár Rt-t, s ugyanakkor az egykori selyemfonoda helyiségében is felszerelik a Mercur Szövődét. A legtöbb ipari vállalkozás bankalapítvány, a finánctőke hegemóniája korlátlanná válik a békéscsabai gyáriparban is. így pl. a Magyar Általános Hitelbank, Békéscsabai Takarékpénztár tőkéi a legkülönbözőbb vállalkozásokban működnek közre, akár téglagyártásról, akár kötöttárutermelésről van szó. Bankalapítás a húszas évek elején megindult Excelsior Harisnyagyár Rt. is. E vállalkozások kihasználták a világháború katonai- ipari rablásainak a forrását is. így pl- a, német és az osztrák— magyar csapatok 1916-os romániai „organizálásaiból” származó, az ország különböző helyén elfekvő gépeket és felszereléseket is, amelyeket a háború befejezése után nagyobb számban javíttattak ki és helyeztek üzembe. Az ellenforradalmi rendszer ideiglenes konszolidálása idején, 1924—25-ös években Békéscsabán 31 ipari üzemet tartottak nyilván. Ebből mindössze 7 üzem volt, mely száznál több munkást foglalkoztatott és 10 üzem dolgozott húsznál több munkással. Ezeknek a gyáraknak azonban nagyrészt külön hajtóenergiát szolgáltató berendezései és közös meghajtású munkagépei voltak. A legnagyobb munkáslétszámmal továbbra is a Bohn-téglagyár termelt, de újra hangsúlyoznunk kell a téglagyártás idényjellegét. Feltűnő egyes iparágak konjunkturális, rövid életű fellendülése is. így pl. egy-
