Békés Megyei Népújság, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-20 / 196. szám

1961. augusztus 20., vasárnap

NÉPÜJSÁg

7

Taglétszám: 25 500

Hogyan dolgozik a Termelőszövetkezeti Tagok Biztosítási

és Önsegélyező Csoportja

% mezőgazdaságban dolgozók régen a nehéz fizikai munka után ritkán jutottak pihenéshez. Hiszen napkeltétől nyugtáig, kora tavasztól késő őszig a földeken dolgoztak, hogy valamennyire is biztosítsák megélhetésüket. Pihenésről, szórakozásról jóformán szó sem lehetett. A termelőszövetkezetek megalakításával és megerősödésével, a fokozatosan emelkedő jólét mellett a pihenésre, szórakozásra, tanulásra is egyre több idő jut. Számtalan példa bizonyítja, hogy a termelőszövetkezeti tagok közül évről évre több azoknak a száma, akik az általános iskolában, ezüstkalászos gazdatanfolyamokon, mezőgazda- sági szakiskolákon képezik magukat, élnek azzal a lehetőséggel, amit alkotmányunk nekik is biztosított. De egyre több idő jut kirándulásra, társas utazásra, üdülésre is. Évről évre nő azoknak a termelőszövetkezeti tagoknak a száma, akik élvezik a jó munka utáni megérdemelt pihenést.

Ezt segítette elő az 1958-ban megalakult Békés megyei Termelőszövetkezeti Tagok Biztosítási és Önsegélyező Csoportja is. A cél először csak az volt, hogy segélyt nyújtsanak az arra rászoruló termelőszövetkezeti tagoknak, s így tegyék lehetővé, hogy jobb legyen az életük. Az alig néhány évvel ezelőtt az országban elsőnek megalakult csoport kezdeményezése jó talajra talált. A megalakulás idején csupán 235 tagja volt, s a mai 25 500-as létszám bizonyítja, hogy milyen rohamosan válik népszerűvé a csoport munkája. Megyénkben már eddig 90 termelőszövetkezetben működik ilyen csoport.

1959 tavaszán született meg a gondolat, hogy a Termelőszövetkezeti Tagok Biztosítási és önsegélyező Csoportja olyan célokat is tűzhet maga elé, hogy biztosítja a termelőszövetkezeti tagok üdültetését, társas utazásokat, kirándulásokat szervez és ezáltal lehetővé teszi azt, hogy a termelőszöNagy sikerrel mutatkoztak be Heves megyében

a szeghalmi Sárréti Népi Együttes tagjai

(Tudósítónktól)

A szeghalmi sárréti ének-zene és táncegyüttese nyolc napon keresztül nagy sikerű műsorral mutatkozott be Heves megyében, ahol többek között Eger-Bélapát- falván és Szilvásvárad üdülőhelyen arattak nagy sikert. Eger városában történt bemutatkozásuk után, az ottani honvédségi alakulatok kérésére újabb ajándékmű- sorral kedveskedtek. A közönség- j nek nagyon tetszett a „Magyar I

táncképek” című táncos műsor és Tóth Anna, Veres Mária monológjai. ,

Az együttes tagjai • 1962. évre újabb meghívást kaptak a Heves megyeiektől.

Az együttes hazaérkezése után sem tart nagyobb pihenőt. Az itthon bemutatott teljes műsorukkal lepnek fel a közeli napokban Vésztő, Körösladány és Körösújfalu községekben.

NÁTOR JANOS

Véradó-napra készülnek a szeghalmi Vöröskereszt tagjai

Augusztus 15-én a községi Vöröskereszt-szervezet afetívaülésón megtárgyalták a szeptember 18-án megrendezésre kerülő díj tálán véradási nap előkészítését, majd értékelték a tisztasági mozgalomban élért újabb eredményeket. Az egészségügyi állomások vezetői által tett javaslatok alapján újabb 50 háznál tűzik ki a „Tiszta udvar — rendes ház” táblákat.

N. J.

vetkezetben legjobban dolgozó tagok részesüljenek a megérdemelt pihenésben. Az első 4 tagú üdülőcsoport 1959 májusában Gyulán kapott kéthetes üdülést. Mint már már annak idején lapunkban beszámoltunk erről, bizony furcsa volt az évtizedeken át szinte egyfolytában dolgozó embereknek az, hogy két hétig gondtalanul pihennek, gondoskodnak róluk az üdülőben. Azóta már Balatonszárszón is létesítettek üdülőt és eddig összesen 620 termelőszövetkezeti tag üdült Gyulán, és 1961 augusztusáig 258 tag üdült a „magyar tenger” partján. Az üdülést ebben az évben terjesztették ki a külföldi üdültetésre is. Már eddig nyolc termelőszövetkezeti tag volt a Szovjetunióban jutalomüdülésen, és még ebben az évben tizenketten mennek a megyéből a Szovjetunióba.

Ugyancsak ebben az évben ismét egy kezdeményezéssel bővült a Békés megyei Termelőszövetkezeti Tagok Biztosítási és önsegélyező Csoportjának programja. Nemrég több mint ezer termelőszövetkezeti tag társas utazását szervezték meg Esztergomba hajókirándulással egybekötve. Erről lapunkban ugyancsak beszámoltunk. A Szegedi Szabadtéri Játékok alkalmával megyénkből száz termelőszövetkezeti tagnak biztosították a jegyet a János vitéz előadására és külön autóbuszokon vitték el őket Szegedre. Még ebben az évben, augusztus végén és szeptember elején három külön autóbuszt indítanak a Mátrába, több mint 120 termelőszövetkezeti taggal.

Az üdülés, társas utazás és kirándulások szervezése mellett továbbra is megmarad a csoport eredeti programjában a tsz-tagok rendkívüli segélyezése betegség, szülés, házasság valamint halálozás esetén. A megalakulás óta 765 tagot részesítettek rendkívüli segélyben, és a csoport tagjainak szülés esetén saját kérésükífe újabban babakelengyét is vásárolnak.

Rádió- és televízió-műsor

HÉTFŐ, 1961. AUGUSZTUS SÍ.

KOSSUTH RADIO: 4.30 Hírek. 4.33 Vidáman, frissen! 8.10 Részletek Husz- ka Szép Juhászné és Kemény Komáromi farsang c. daljátékaból. 9.00 Lányok, asszonyok. 9.20 Zenekari muzsika. 10.00 Hírek. 10.10 Páp_ai óvodások énekelnek. 10.30 Lakatos Vince népi zenekara játszik. 11.00 A tréfakedvelö Jókai. 11.16 Az áriától az együttesig.

12.00 Hírek. 12.10 Szórakoztató zene délidőben. 13.00 A madarunk. 13.20 Tánczene. 13.53 Napirenden... 14.00 Heti zenés kalendárium. 13.00 Hírek. 13.10 Üttörö-hiradó. 15.30 A Magyar Rádió gyermekkórusa énekel. 15.45 Válaszolunk hallgatóinknak. 16.00 Szív küldi...

17.00 Hírek. 17.15 Ötórai tea. 17.40 Magazin. 18.00 Bemutatjuk Fileen Farrel operaénekesnöt. 18.30 Ordasok között.

19.05 Sanzonok. 19.20 Szóljon hozzá! 1935 A Belorusz Állami Népi Együttes műsorából. 19.54 Jó éjszakát, gyerekek! 20.00 Esti krónika. 20.25 A Rá- diőszinház bemutatja: Szól a harang, rádiódráma. 21.30 Vers és dal. 21.40 A Club-együttes játszik, Mátrai Zsuzsa énekel. 22.00 Hírek. 22.15 Sporthíradó. 23.30 A román zenei hét. 24.00 Hírek. 0.10 Bige József furulyázik, Lakatos Lajos cimbalmozik.

PETŐFI RADIO: 5.00 Reggeli zene.

8.00 Hírek. 14.15 Liszt-rapszódiák. 14.40 Ancsi és Jancsi. 15.00 Könnyű zene.

16.00 Hírek. 16.05 A világ minden tájáról. 16.15 Kórusok, hangszerszölők.

16.40 Jan Neruda müveiből. 16.55 Köny- nyű fúvósmuzsika. 17.15 Túl az első 100 kilométeren. 17.25 A Magyar Rádió szimfonikus zenekara játszik. 18.00 Hírek. 18.05 Svájci levél. 18.20 Verbunkosok, népdalok. 19.00 Hírek. 19.05 László Margit és Szebcnyi János hangversenye. 19.35 Juli. 19.55 Tánczene. 20.40 Falurádió. 21.00 Hírek. 21.10 Egyveleg Nedbal operettjéből. 21.40 Kulturális krónika. 22.00 Könnyű zene. 23.00 Hírek.

TELEVÍZIÓ: Adásszünet.

KEDD, 1961. AUGUSZTUS 2 '. .

KOSSUTH RADIO: 4.30 Hírek. 4.35 Vidáman, frissen! 8.10 Olasz operákból. 9.00 Az ágasvári csata. 9.20 Táborozási dalok. 9.40 Egy vidám nap. 10.00 Hírek. 10.10 Tánczene. 11.00 Élő világ- irodalom. 11.20 Zenekari muzsika. 12.00 Hírek. 12.15 Verbunkosnak, népdalok, népi táncok. 12.50 Gilbert, Fall és Lehár operettjeiből. 13.40 Mesélő glóbus.

14.00 Bányászdalok. 14.10 Tegnap történt vagy legfeljebb tegnapelőtt. 15.00 Hírek. 15.10 Egy falu — egy nóta. 15.30 Előszóval — muzsikával. 17.45 A budai Sándor-palotában történt. 18.00 Szimfonikus költemények. 18.35 Magyar nóták. 19.05 Gyári sziréna. 19.25 Szívesen hallgattuk... 22.00 Hirek. 22.15 Mai szemmel. 22.25 Alessandro Scarlatti: A becsület diadala, háromfelvonásos opera. 24.00 Hirek. 0.10 Éneklő csend...

PETŐFI RADIO: 5.00 Reggeli zene.

8.00 Hírek. 14.15 Szórakoztató zene. 15.10 Boszorkányszerek — gyógynövények. 15.25 Kórusok, li.40 Fúvószene a Moszkvai Rádió műsorából. 16.00 Hírek. 16.05 Akombák tanár úr. 16.30 Beszélgetés a zenéről. 17.20 Időszerű nemzetközi kérdések. 17.30 Marczis Demeter és Molnár Anna hangversenye. 18.00 Hírek. 18.05 Opnrettdalok cs kettősök.

18.40 Elő világirodalom. 19.00 Hirek.

19.05 Könnyű zene. 19.25 Közvetítés Debrecenből, a Kossuth Lajos Egyetem aulájából. 20.05 Magyar nóták, csárdások. 20.40 Falurádió. 21.00 Hirek. 21.10 Román zenei hét. 21.45 Gyermek- nevelés. 22.00 Tánczene. 23.00 Hírek.

TELEVÍZIÓ: 18.00 Ifjúsági műsor, 19.15 TV Híradó. 19.30 Hétköznapi tanácsok. 19.45 Veszélyes út, magyarul beszélő szovjet film. 21.05 Telesport. 21.30 Magyar zeneművész a kamera előtt. 21.50 Hírek.

—iliiiniiililluniniHiiiliiimuiuMf

BRIGÁD MOZI, Békéscsaba. Augusztus 17—-33: Matróz & rakétában. Kezdés hétk. fél 6, fél 8, vas. fél 4, fél

6, fél 8,

SZABADSÁG MOZI, Békéscsaba

Aűg. 20—23: A góllövő zenész. K. h:S

6, 8, V.: 4, 6, 8.

A békéscsabai SZABADSÁG és BRIGÁD MOZI közli, hogy a késön érkezők csak a híradó utáni szünetben foglalhatják el helyüket.

TERV MOZI, Békéscsaba, Augusztus 20—23: Alba Regia. K, h.: fel 6, fél 8, V.: Sál 4, fél 6, léi 8;

BRIGÁD KERT-MOZI, Békéscsaba; Aug. 20—21: Gerolsteind kaland. Ki 9;

SZABADSÁG MOZI, Gyoma, Aug. 18—20: Négyen az árban. Kezdés h: 8, vas. 4, 6, 8.

PARTIZÁN MOZI, Orosháza. An®

20—22: Milliók kétingője. K. h.: 6, 8; v,: 4, 6, 3.

béke MOZI, Orosháza; Augusztus

20—23: Vak muzsikus. K. h.: fél 6, fél 8, v.: fél 4, fél 6, fél 8.

PETŐFI MOZI, Gyula. Augusztus

17— 20: Álomrevű. Kezdés hétk, «, 8; vas. 4, 6, 8.

ERKEL MOZI, Gyula. Augusztus

18— 20: Ármány és szerelem. Kezdés hétk. fa 6; fél 8, vas. fél 4, fa 6, fél 8 óraikor.

VÖRÖS OKTOBER MOZI, Mezőko*

vácsháza. Augusztus 18—20, A búcsú; Kezdés: h.: 6, 8, vas. 4, 6, 8. BÁSTYA MOZI, Békés. Augusztus 20—22: Megmérgez a családom, K; h.: 6, 8, v,: 4, 6, 8;

PETŐFI MOZI, Sarkad. Augusztus

16— 20: Állami Áruház. K. h, 8, vas. 4, 6, 8.

TÁNCSICS MOZI, Szarvas. Aug;

17— 20: Feltámadás. Kezdés hétk. 6, 8; vas. 4, 6, 8;

ADY MOZI, Szeghalom; Augusztus

18— 20: Az utolsó és az első nap. K; h. 8, vas. 4, 6, 8.

SZABADSÁG MOZI, Vésztő. Aug;

18—20: Tisztes úrihéz. Kezdés hétk; 8, vas. 6, 8;

Brünn—prágai panoráma

a magyar—cseh történelmi kapcsolatok mozaikjaival

Irta: Virágh Ferenc

III.

Egy G3 méter hosszú reneszánsz terembe léptünik (Ulászló-terem). Itt fogadtak a magyar—cseh királyok a rendek hódolatát koronázásuk után. Majd itt szemlélték meg a lovukra csigával felhúzott páncélos lovagok tornáját. Ezért tölgyfa a terem padlózata. Oldalajtaján a falépcsőkön át, amelyen a páncélos lovagok bevonultak, a Vit székesegyház oldalbejáratához értünk. Belépve a koronázó templomba, Bá- thori Zsigmond erdélyi fejedelem kriptájának vörös márvány emléktáblájára bukkantunk. Szintén itt találhatók I. Ferdinand, Miksa, V. László és II. „órás” Rudolf magyar királyok kriptái is. Ugyancsak a koronázó székesegyházban nyugszik TV. Károly négy feleségével. Az u-ó Obiakat 1934- ben zárta közös koporsóba az utókor. U. Ulászló páholyát magypr címer díszíti. Közelében hull alá a mennyezetről Mária Terézia koronázási vörös baldahinjának négy szárnya. Alatta áll a cseh királyi korona tartója. Ide teszik ki időről időre a Vencel kápolnában őrzött cseh koronát a rajongó turisták kedvéért.

Szűk utcákon át haladtunk. Lábainkban már úgy ültek a kilométerek, mint trombitaihang a katonák szomjas,

cserepes ajkain. A csehek Fekete toronynak hívják azt a vörös bádoggal bevont merev kőtornyot, amelynek ablakait a néphit szerint megkopogtatta Szilágyi Erzsébet levelet hozó hollója. Csehek és magyarok hivatkoztak Arany János „Mátyás anyja” című balladájára, noha a ballada hollója Prágában neon kopog, de idehaza Szilágyi Erzsébet ablakán. Az epikai hitelt tisztelő Arany nem véletlenül hagyja homályban Hunyadi Mátyás fogságának pontos helyét. A történészek szerint ugyanis Pogyebrád György kormányzó palotájában tartózkodott száműzötfcként a későbbi magyar király. Ez a palota viszont a Moldván túl, az Öváros keleti falait Őrzött, ma is fennálló Lőportorony mellett a mai Vigadó helyén volt.

A múlt század végi munkásmozgalom emlékét hirdető Május 1 hídon ót jobbra tértünk a XIX. században átépített Péter Pál templom tövében elterülő nemzeti temetőbe, a Slavinba. Itt nyugszanak Bedrich Smetana és Antönin Dvorak halhatatlan zeneszerzők. Jan Neruda sírjánál a mi Petőfinkre gondoltunk. Kortársak voltak s ha nem is egyek a sorsban, de azonosak az eszmében. Személyében Petőfi Sándor egyik kitűnő ismerőjét és cseh fordítóját tisztelj üki

1942. május 22-én ölte meg két cseh ejtőernyős bombája Heidrich német helytartót. A fasiszták a tetteseket Lidice faluban keresték. Már elpusztították az egész falut, amikor felfedezték őket a prágai Cirill-Metod templom kriptájában. A nyílás fölött, ahol először belövéssel próbálkoztak, majd gumicsövön át vízzel elárasztották a kriptát, bronz dombormű hirdeti a történelmi esemény emlékét.

A szelíden hömpölygő Berounka folyó völgyében 519 méter magas sziklabércen áll a mi Visegrádunkra emlékeztető 600 éves karlsteini vár. IV. Károly német-római császár, cseh király trónralépése után két évvel (1348) rakta le az alapjait a gót falaknak, hogy koronázó ékszereit őrizzék és hirdessék fényét szerte Európában. Szerencsére átépítésére soha nem volt szükség. Így a komor falak, a csipkés bástyák, zegzugos udvarok ma is pontosan úgy néznek ki, mint ahogyan azt IV. Károly látta. A középkorban épült főúri várak formáinak előhírnöke a szabályosan összekapcsolt palota, templom és bástyaszerkezet.

Minket közelebbről a vár magyar vonatkozású műkincsei érdekeltek. A Maria-kápolnában három freskón láthattuk IV. Károly császár-király alakját. Sorrendben először II. János francia trónörökös, majd I. (Nagy) Lajos magyar király társaságában. E freskó láttán nem túlzás tehát azt állítani, hogy a császár külpolitikájának homloktér ében állt a cseh—magyar barátság. Az Öregtorony derekában lévő Kereszt-kápolna leglátványosabb helye a karlsteini büszke várnak. Az oltár

mögött volt a koronázási kincsek és császári jelvények rejtekhelye, ahova az érsek kíséretében csak a császár léphetett, ő is csak saru nélkül. Az aranymennyezerties kápolna falát 132 táblából álló képgyűjtemény díszíti, amely az európai gótika egyedülálló értéke. A királyok képeit Prágai Det- re festette. Köztük van (sorban a második) a mi első királyunk, István hű arcmása is. Zsigmond király, aki elzálogosította magyarországi vagyonait is, itt sem hagyta mozdulatlanul az aranyat. Így történt, hogy az István- kép szögletében ma már csak bronz magyar címer látható.

Sokáig szemlélődtem a XIV. században született Károly-híd később \ díszített barokk szobrai közt.. Előttem állt a Moldva romantikus szigetecskéje, amelyet a Csertovika (ördögárok) alkot. A parton a városkapunál a vízből emelkednek ki a lakóházak. Falaik tövében ringatják magukat a lusta vadkacsák a víz felett. Ügyet sem vetnek a járókra, akik széles aljú csónakokban mindenfelé eveznek a folyóban. A vizet átszelő enyhe emelkedést jelentő mesterséges vízduzzasztón át úgy zuhog alá a víz, mint Smetana Moldva című művének dallama. A „prágai Velencé”-nefc ez a hangulata benne lüktet a nagy mester művének akkordjaiban. — A bő fél óra alatt, amíg itt szemlélődtem, egy londoni és egy lipcsei turistacsoport haladt el mellettem a hídon idegenvezető segítségével. Az előbbi csoportból is beszéltek németül, hozzám hasonló szókinccsel és grammatikával. Láthatóan ők is örültek a néhány barátságos mondatnak, amelyet váltottunk. Angol kisemberek voltak, akik szorgalmasan figyelték és kattingatták fényképezőgépeiket.

F elsétáltam Prága szívébe, a Vencel térre. Megálltam a monumentális márványtömb előtt, amelyre a német megszállás éveiben ismeretlen kezek mindig új és új virágot helyeztek. A Ven- cel-szobor alatt a talapzaton ugyanis egy XIII. századi népének szövege olvasható: „Szent Vencel, a cseh föld vezére és fejedelmünk, ne engedd, hogy elpusztuljunk mi és utódaink!”

A szobor fölött a Museum Regni Bohemia« (Nemzeti Múzeum és Pantheon) lenyűgözően szép épületének homlokzata áll. Fölmentem a lépcsőkön és a szöíkőkútná'I néztem le az 1 kilométer hosszú térre. Prága szívében, az elsőosztályú szállodák és áruházak két oldalán szakadatlanul hömpölygött a népár. Utolsó óráim voltak ezek Prágáiban. Igazán gondtalanul nézegettem zsebemben a maradék 10 hellerrel. Tudtak a csehek várost építeni —gondoltam. De a mi Budapestünk mégis felülmúlhatatlanabb.

Prága—Ruzyny repülőterétől egy

órai út az esztergomi belépő állomás. A mindig derűs és udvarias stewar- dessek megvizsgálták biztonsági öveinket, és jelezték a közeli leszállást. 626 évvel ezelőtt a Károly Róbert kezdeményezte történelmi kereskedelmi út haladt át Esztergomnál a Dunán Buda—Brünn—Prága között. S ma semmi történelmi nem volt abban, hogy alattunk nyúlt el a tompán csillogó fo* lyam!...

— Vége —