Békés Megyei Népújság, 1961. július (16. évfolyam, 154-178. szám)

1961-07-05 / 156. szám

1961. július 5., szerda NÉPŰJSÁG 9 Az agronómusnő A hófehér, keményített blúzá­ban, pirospettyes kartonszoknyá­jában olyan, mint egy fiatal kis­lány. Csak napbarnított arca árul­kodik arról, hogy nem a hűvös irodában tölti ideje nagy részét, hanem kint a határban az arató­gépek, kombájnok mellett. S na­ponta lehet vele találkozni a ku­koricaföldön, a kertészetben és az állattenyésztésben. Szinte csodál­ni való. hogyan bírja ez a töré­keny fiatalasszony ezt az igazán talpig férfi munkát. Mert nem kis dolog 3200 hold föld szakmai irányítása. Kerekesné vagy aho­gyan itt híviák a békéscsabai Ku- lich Gyula Tsz-ben — Marika —, szívvel csinálja. Szereti a szakmáiét és ez minden akadályt elhárít. Szinte csodálkozik azon a kér­désünkön, hogy miért éppen az agronómusi szakmát választotta, Nyitnak az ifjúsági táborok Vasárnap ünnepélyesen meg­nyitották a KISZ Központi Bi­zottságának nyári önkéntes ifjú­sági építőtáborait. A huszonöt tá­borban a vakáció idején körülbe­lül 28 ezer egyetemista és közép- iskolás dolgozik majd. Hétfőn megkezdik a munkát az építőtá­borok lakói a Berentei Vegyimű­vek, a Fűzfői Vegyiművek épít­kezésén, a bodrogkeresztúri, a sze­gedi, a jánkmajtisi, a kisújszállá­si és a balatonlellei belvizes, lapos területek lecsapolását. hiszen nő létére könnyebb munkát is találhatott volna. — Már gyermekkoromban meg­szerettem a kertészetet. Édesapám tanyasi tanító volt Gyula-remetén, s ott, az iskola mellett volt egy kertészeti tangazdaság. Nyári szü­netben oda jártunk dolgozni. Ne­kem nagyon tetszett. De egy másik élethivatás is nagyon élt bennem. Orvos szerettem volna lenni. Ami­kor leérettségiztem, két egyetem­re adtam be kérvényt azzal, hogy valamelyik úgyis sikerül. A Kerté­szeti Főiskoláról kaptam értesí­tést, hogy felvettek, őszintén, na­gyon örültem. 1953-ban végeztem a férjemmel együtt, aki szintén ott tanult. Békéscsabára helyeztek bennünket. A gépállomás állomá­nyában voltunk, de az Üj Élet Tsz-ben dolgoztam, mint kihelye­zett agronómus. (A mostani Ku- lich Gyula Tsz tagjai lettek több­ségben.) Azután nem sokkal egy talajvizsgáló laboratóriumot állí­tottak fel a gépállomáson, és an­nak lettem a vezetője 1957-ig. Három évig kikapcsolódtam a szakmából, mert a megyei nőta­nácsnál voltarr politikai munka­társ. Az elmúlt év őszén mentem ki, az akkor még ezer holdas Ku- lich Gyula Tsz-be. Azóta sokat gyarapodtunk. Több mint 3200 holdra nőtt a földterületünk. Egy idős, tízéves szövetkezettel, a Vö­rös Október Tsz-szel házasodtunk össze. Megháromszorozódott a munkánk. így a jó, legalább nem tétlenkedünk. — Hogyan fogadták az első na­pokban, mint női agronómust? ért cigarettázom és miért haszná­lok rúzst. Már nem feltűnő. Úgy érzer , meg is szerettek. Valóban megszerették rövid tíz hónap alatt a női főagronómust a termelőszövetkezetben. Szereti és szívvel végzi munkáját. Előtte nincsenek akadályok. Nem tartja vissza a térdig érő sár, a 30 fokos hő, ha kell, lóháton, ha kell mo­torkerékpáron járja a határt. Ha a szükség úgy hozza, hajnali 3—4 órakor is ott van, és este 10—11 óráig is, pedig férje és két kislá­nya van. Hogy mikor végzi el az asszonyi, az anyai kötelességeit?! Marika erre is talál időt, sőt arra is, hogy időnként fodrászhoz jár­jon. Éjjel és vasárnap mos, taka­rít. Van ideje újságot olvasni, tanulni is Különösen a folyóiratokat szereti, és azokból is az új módszereket, amelyek a termelőszövetkezetet segítik fejlődésében. A télen főleg az állattenyésztés naevüzemi mód­szereit tanulmányozta, mert a kertészeti főiskolán ezzel keve­sebbet foglalkoztak, s ma már úgy megszerette, hogy jobban ked­veli, mint a kertészetet. Amikor ott jártunk, éppen a te­henészetbe indult az esti fejést el­lenőrizni. Az acélszürke Panni motorkerékpár repítette. A mel­lette elhaladó kocsisok megje­gyezték: a mi agronómusnőnk- nek mindig sürgős a dolga. Csepkó Eta Óvjuk az ország1 ken veret! A hirtelen beköszöntött nyári meleg, a szárazsággal párosulva* az átlagosnál korábban érlelte meg a kalászosokat. Ez azt jelenti, hogy igen nagy gondot kell fordítani a mezőgazdasági termények tűzvédelmére, mert a száraz időben a legkisebb szikra is elegendő ahhoz, hogy súlyos károkat okozzon. A megyei tűzvédelmi bizottság kellő időben felhívta a vasúttal szomszédos földterületek tulajdon osait, hogy a gabona beérésétől szervezzék meg a vasút melletti figyelőszolgálatot. Ennek a leg­több gazdaságban nem tettek eleget. Csak ezzel magyarázható, hogy az utóbbi három napban közel tiz esetben keletkezett tűz ga­bonatáblákon a mozdonyokból kipattanó szikrától. A legsúlyosab­ban a halasi és a Mezőhegyesi Állami Gazdaság károsodott, de több termelőszövetkezetben is kár keletkezett emiatt a mulasztás miatt. A megyei tűzvédelmi bizottság felhívja a vasúttal határos gaz. daságok vezetői ég dolgozód figyelmét, kövessenek el mindent, hogy a mozdonyszikrából keletkezett tüzek száma tovább ne sza­porodhasson. Maradéktalanul be kell tartani az erre vonatkozó ren­deleteknek a vasút mellett történő aratásról szóló részét. Az ara­tást minden esetben a tábla vasút felől eső végén kell megkezdeni. A vasút és a kereszt, illetve boglyasarok között legalább négy ba­rázda széles védőszántást alkalmazzunk, a kereszteket a vasúttól legalább 60 m-re el kel.1 hordani és amennyiben a tarlóhántás há­rom napon belül nem fejeződik be, a kereszteket legalább négy ba­rázda szélesen körül kell szántani. A fenti előírásoknál is fontosabb azonban, hogy minden ga­bonatáblán, amely a vasúttal határos, megszervezzék az éjjel-nap­pali figyelőszolgálatot, amelynek feladata, hogy minden elhaladó vonat után a tábla egész hosszúságában megvizsgálja, nem okozott- e valahol tüzet a mozdonyból kipattanó szikra. Amennyiben a szolgálatba beosztottak ilyet észlelnek, szikracsapókkal, ásóval la­páttal, esetleg letört lombos fagallyakkal a tüzet, még mielőtt az kárt okozhatna, oltsák él. Ha a tűz rendkívüli körülmények ha­tására gyorsan terjedne, értesíteni kell az állami tűzoltóság egysé­geit. A tűz jelzésére ezeken a helvcken legcélszerűbben a MÁV szolgálati távbeszélő vonalai vehetők iffénvbe. A tűz elleni védekezés minden időben társadalmi feladat Kü­lönösen azzá teszi azonban a nyári időszakban a körülmény, hogy egész évi kenyerünkről van szó. Megyei Tűzvédelmi Bizottság A tervezettnél jóval előbb elkészülhet a békéscsabai csatorna első üteme 11 Ganz-MÁVÜG 1964 decembere helyett 1962 júniusára szállítja le a gépészeti berendezéseket Békés megyei festők kiállítása A gyulai Erkel Ferenc Múze­umban vasárnap délután öt óra­kor megnyílt a Békés megyei fes­tőművészek nyári nagy grafikai kiállítása. A tárlaton 15 viharsar­ki festő mintegy negyven leg­újabb grafikai alkotását mutatják be a közönségnek: pasztell-, szén-, ceruza-, kréta-, tusrajzokat, mono- tipiákat, gouache-, olajfestménye­ket a Körösvidék életéről, hangu­latáról, dolgozóinak munkájáról. Legutóbb, amikor a posta előtt találkoztam vele, munkaruha volt rajta, hóna alatt táskáját szoron­gatta. Jó kedvében volt. Nem tudtam mire vélni örömét. Ö azonban nem késlekedett a ma­gyarázattal. — Megint dolgozok — újságolta, s borostás arcán önfeledt boldog­ság ömlött szét. Meg sem várta, hogy megkérdezzem, hol dolgozik, máris folytatta: — Meguntam a tétlenséget. Tudja, amikor nyugdíjba mentem, utána vagy három hónapig teng- tem-lengtem. Sehogy sem találtam a helyemet. Rájöttem, nem nekem való az. Most a rendőrségtől jö­vök, a gépjárművek vizsgáztatásá­nál én ütöm bele a rendszám- táblába a számokat. Nem nehéz munka, szívesen csinálom. Örö­möm telik benne. Hetenként egy napot dolgozok. Ezt mindig ki­mondhatatlan sóvárgással várom. Havonta 180 forintot keresek vele. Jól jön a nyugdíj mellé. Belenéztem fiatalosan csillogó szemébe, amellyel olyan de­rűsen pillant az emberre. Szeret­tem volna valami szépet mondani neki, de míg ezen törtem a fe­jem, újból megelőzött. — Tudja — kacsintott —, az asszony az úr! Ne értsen félre azonban, nem ö unszolt, hogy dolgozzak. Magam kerestem az alkalmat, mert nem tudok munka — Soka», nem örültek nekem Nem a munkám és tudásom mi­att, hiszen azt még nem tudhat­ták, hogyan értek a szakmámhoz. Az idősebb parasztemberekben még megvan az a régi, elavult tu­dat, hogy egy nő nem ér annyit, mint egy férfi. Ezt elejében mon­dogatták is, ma már megszokták, és jól kijövök az idősebbekkel és különösen a nőkkel, az asszonyok­kal jól megértjük egymást. Elejé­ben azt is kifogásolták, hogy mi­nélkül meglenni. Igaz, a kereset is elkel, mert így a nyugdíj.al együtt összejön havonta az 1200 forint. Szeretem mostani munká­mat. Szívesen csinálom — ismé­telte el még egyszer. — Tudja mi­ért? — Majd elmondja Feri bácsi. — Azért, mert megint hasznos embernek érzem magamat, látom, hogy szükség van még rám. Ezekkel a keresetlen, őszinte szavakkal magyarázta meg, miért örül, hogy ismét dolgozhat. Néhány percig még beszélget­tünk az utcasarkon, majd Feri bá­csi, aki biztosan megéhezett, ke­zet nyújtott és kényelmes léptek­kel hazafelé indult. Sokáig néztem széles, munkában meggörnyedt hátát. Közben arra gondoltam, vajon mi ad neki erőt ahhoz, hogy most, amikor nyugodtan pi­henhetne, élvezhetné a nyugdíj gondtalan napjait — ismét dol­gozzon? Sokféle magyarázatot le­hetne találni rá. Az unalom, á 42 év alatt megszokott állandó munkábajárás, az emberek társa­sága utáni vágy. Mindegyik része az egésznek. A legfőbb azonban egy szóba is belefér: kommunis­ta. Azt hiszem, ez magyarázza meg a legjobban, miért nyughatatlan ember most is Feri bácsi. Podina Péter Békéscsabán előreláthatóan ebben a hónapban megkezdik a csatorna első ütemének építé­sét. Hétfőn délután ezzel kap­csolatban a megye és a város párt- és tanácsi vezetői tanács­koztak a városi pártbizottságon. A megbeszélésen részt vett Ma- usz Péter, a Ganz-MÁVAG ve­zérigazgatója és Németh Béla, a vállalat pénzügyi igazgatója is. Dr. Pusztai Ferencnek, a me­gyei tanács tervosztály vezető­jének tájékoztatása szerint a Ganz-MÁVAG készíti el a csa­tornázáshoz szükséges gépé­szeti berendezéseket. Ezt a vál­lalat eredetileg 1964. december 3.1-re igazolta vissza. A megye és a város vezetőinek kérésére azonban módosították a határ­időt, s ez elősegíti a csatorna el­ső üteme építésének meg­gyorsítását. Mausz Péter vezér- igazgató ígéretet tett a tanács­kozás részvevőinek, hogy a gé­pészeti berendezéseket, mégpe­dig a négy átemelőtelep összes fféni berendezését: nagy teljesít­ményű szivattyúkat, villanymo­torokat és egyéb felszereléseket 1962. június 30-ra leszállítják. Az eredeti határidőt ítrv mint­egy két és fél évvel csökkentik a budapesti üzem vezetői és munkásai. Ez azt is lehetővé te­szi, hogy a megyeszékhelyen a vásárteret, amely a második öt­éves terv idején az egyik leg­nagyobb lakásépítési terület lesz, 1962 végére bekapcsolják a közművekbe. A Szövetkezetek Békés megyei Értékesítő Központjának gyulai kirendeltsége első félévi tervét túlteljesítve mintegy száz vagon vitamindús konyhakerti növényt szállított országszerte és külföldre Gyermek- és féríipulóvereket gyártanak A Békéscsabai Kötöttáru- gyárban a második félévben rá­térnek a téli holmik gyártásá­ra. Különösen megnőtt az ex­port-tervük. Főleg a nyugati or­szágokból érkezett sok megren­delés. Ennek keretében ötven­ezer gyermek- és férfipulóver gyártásához is hozzáfognak. Szép példája ez az elvtársi se­gítségnek. A Ganz-MÁVAG ve­zetői és munkásai a határidő le­rövidítésével jelentősen hozzá­járulnak a békéscsabai csator­na építésének meggyorsításá­hoz. megyénk termelőszövetkezeteiből, veteményeskertjeiből. Jelenleg is naponként nyolcvan-száz mázsa uborkát küldenek mindkét Né­metországba és az ország ipari vi­dékeire, a fővárosba, azonkívül kb. 25 000 darab zöldpaprikát bél­és külföldre. A Német Demokrati­kus Köztársaságba ezenkívül min­den másnaponként hűtőkocsik­ban 10—15 000 töltenivaló zöld­paprika és egyéb vitamindús szál­lítmány indul Gyuláról. A primőrökön kívül most már mind több szárazföldi zöldséget adnak át a termelőszövetkezetek, sok tízezer zöldpaprika, nyolcvan­száz főzőtököt naponként, a lőkös- házá tsz-ek pedig megkezdték a szárazföldön termesztett jóízű pa­radicsom szedését. BÉKÉSCSABÁN, SZENT ISTVÁN TÉR 20. SZÁM ALATT MEGNYÍLT Edény-, háztartási fa, zsák, zsineffáru SZAKÜZLET NAGY VÁLASZTÉKBAN KAPHATÓ. kerti bútor konyhaszék kosáráru zsák-zsiwieg leértékelt edényáru 8418 Mintegy száz vagon „vitamint" adtak az első félévben a megyei tsz-ek és kertészetek

Next

/
Oldalképek
Tartalom