Békés Megyei Népújság, 1961. július (16. évfolyam, 154-178. szám)
1961-07-07 / 158. szám
4 MÉPŰJSÁG 1961. július 7., péntek Egy grafikai kiállítás A múzeumban vasárnap nyílt meg a Békés megyei művészek legújabb műveiből rendezett grafikai kiállítás. A kiállított képeket a Képzőművészeti Alap mellett működő zsűri bírált el. Ezen a kiállításon megyénk csaknem minden képzőművészének munkájából találunk, sok esetben meglepően nagyszerű képeket. Koszta Rozália munkáiból az olaj-portrékat lehet kiemelni. Mindkét portré könnyű ecsetvo- násokal megoldott mű, finom arckifejezéssel, lágy vonalakkal. Gyönyörködtető munka, kár, hogy az ábrázolt arcokba nem vitt több színt, több életet. Figyelemre méltó a „Konflis” című akvarellje is. A kép mondanivalója gazdag, és az álló konflisló ellenére mozgalmas képnek tűnik. Nemcsak az elhagyatottság, hanem a lassan letűnő múlt kissé romantikus alkotása. A többi képei is figyelemre méltóak. Garabuczi Károly „Olvasó lány”-a felüdíti az embert. A napsugaras, levegős kép, a fény, az élet, a fiatalság tükröződése. Szerkezetileg is kifogástalan felépítésű — bár kissé naturális — mű. A „Kreml” című képe még így, kicsinyben is monumentálisán hat. A színek kiválasztása mellett a nagyszerű kompozíció is dicséretet érdemel. Bíró György munkái a természet végtelen szeretetéről tesznek tanúbizonyságot, élénk színei, sajátos akvarelltechnikája jól érvényre jut a „Kikötő” című képen, míg a „Gémeskút”-nak az égboltja megkapó. A „Tavasz” is érdekes kép, bár a kompozíció nem mondható a legsikerültebbnek. Lipták Pál furcsa hangulatú képei közül a „Cséplés”-t kell kiemelnem, bár egy kissé levegőtlen és színeiben sajátos kép, mégis az ábrázolás egyik legszebb és legnehezebb témájával birkózott meg, könnyed technikával. Érdekes a „Ház” című képe, amely a szén és az akvarell keveréke. Kissé ridegen hat a fárasztó kék színekkel megoldott • „Utca”, amelyben az egyhangúságot a narancsszínű ház és a sárga kontú- rozott fa töri meg meleg színekkel. Az „Emberek” című képe rajzos, könnyed munka, bár mondanivalóját nehéz lenne meghatározni. Csányi Béla „Öreg juhász”-a ceruzával, játszi könnyedséggel megoldott munka. Puha hajzat és szakáll, messzenéző, figyelmes, lágy tekintet életet ad az arcnak. Szép, de főleg a rajzosság dominál a „Május 1 Tsz” udvarát ábrázoló képen, viszont érdemes megállni egy percre a „Vízvezeték építése” című munkájánál. Az új élet építése, a megfeszített munka, az ember, a küzdő ember igaz megmintázása ez a könnyed rajz. A főalakok elhelyezkedése, a feszülő izmok, a lendülő kezek szinte egy pontra kényszerítik a szemet, a mély árokba lefektetett csatornára. Külön dicsérni kell a sokalakos, mozgalmas kompozíciót. Ceruzarajz, de a kiállítás egyik eszmeileg leggazdagabb képe. @jj%dálat&3 oiláq Csodálatos világ! Kalandok, izgalmas útleírások, ismeretlen egzotikus tájak és emberek. Az egyik kötetben Zétának, a művelt görög ifjúnak és Emőkének, a gyönyörű hun leánynak szerelme. A másik könyv hőse Emil, a ti- zenkétéves kisfiú, aki Berlinbe utazik a nagymamához és az úton ellopják tőle a rábízott pénzt. A kötetek a szivárvány minden színében pompáznak. De még százszor színesebb, érdekesebb a tartalmuk. Elviszik olvasóikat a világ minden tájára, olyan kalauzok vezetésével, mint Walter Scott, Dickens, Gárdonyi Géza vagy Jack London. Az a szép, világoskék kötet a lopás gyanújába keveredett Nyilas Misiről szól, mellette a hajótörést szenvedett matróz; Robinson kalandos története. Aztán a ma már világhírű történet a vidéki orvos két imposztor fiacskájáról, akik új földrészt „fedeztek fel” és birodalmat alapítanak rajta; Svambrániát. Nini! Itt meg a két koldusdiák örökszép története, amely a debreceni kollégiumból indul el és Rákóczi fejedelem udvarában ér véget! És itt van a németek Háry Jánosának, a híres-neves, nagyotmondó, lódító Münchausen bárónak fantaszikus históriája, az angol hajóorvos; Gulliver kalandjai a törpék országában és a Pál utcai fiúk hősi harcai Ács Feriék, a vörösingesek ellen. És folytathatnánk tovább a magyar és a külföldi ifjúsági irodalomnak gondosan összeválogatott gyöngyszemeit. Verne Gyula és Karinthy Frigyes művei mellett ott találjuk Jókai Mór, Selma La- gerlöf és Beecher-Stove, a Tamás bátya kunyhója szerzőjének nevét is. A szebbnél szebb köteteket szebbnél szebb rajzok díszítik és teszik vonzóbbá az olvasók számára. Ez az ötven kötetből álló díszes sorozat: „Az én könyvtáram”. Szebb ajándékot nem is kaphat szüleitől, rokonaitól egyetlen gyerek sem, mint ezt a gyönyörű könyvsorozatot, melynek első kötete, Gárdonyi Géza örökbecsű műve, A láthatatlan ember, most jelent meg. Az Állami Könyvterjesztő békéscsabai üzletében a napokban jegyezték fel a 280-ik megrendelő nevét. De — amint mondják — rövidesen háromszáznál többen is megrendelik az új, érdekes és gyermekek számára valóban értékes könyvsorozatot. Városi ifjúsági kórus alakult Orosházán Orosházán nemrégiben megalakult Békés megye első városi KISZ vegyeskórusa. Az ifjúsági énekkart a helyi állami zeneiskola pedagógusai készítik elő a fellépésekre, Kovács József zeneiskolai igazgató a kamagyi teendőket látja el, Fazekas Mária tanárnő zongorán kíséri a kórust, a szólószámokban pedig a zeneiskola több növendéke működik közre. Az együtes klasszikus énekszámokat, valamint munkásmozgalmi és népdalokat tűzött műsorába, s nagy sikerrel mutatkozott be a megyei ifjúsági találkozón. Az orosházi ifjú dalosok azt tervezik, hogy minden jelentős ünnepségen szerepelnek, s városukon kívül a járás falvaiban és a megye más helységeiben is hangversenyeznek. A rendszeres próbákon kívül zeneismereti kirándulásokat is programjukba vettek: legutóbb együttesen nézték és meghallgatták a Szegedi Operaház egyik előadását. Az így szerzett zenei élményekről klubjukban eszmecserét tartanak. margójára Dénes János munkái szintén figyelemre méltók. A „Női fej” érdekes, de természetes beállítása, a szomorú vagy inkább szemérmes fej tartása, életet, érzelmet tükröző munka. Az „Építkezés” monumentális hatású alkotás. A sokalakos kép mozgalmas figurái élő, dolgozó, építő emberek. Ezüst György „Vásár”-ja köny- nyeri, mozgalmas kép, ellentétben az illusztrációival, amelyek vonalasak, merevek. Gracza Ferenc „Balaton”-ja szép, nyugalmas kép, szinte pihenteti a szemet. Az erősen megrajzolt csónakkal ügyesen teremti meg a kép egyensúlyé; és szinte szimbolizálja a végtelen nyugalmat. Jenei István „Ivó borjú”-ja érdekes megrövidülésben készült, arányos felépítésű munka, ahol főleg a rajzosság dominál. József Dezső „Arcképtanulmá- ny”-a kifejező. A szemben mintázott élő arc fáradtnak látszik. Miklós István „Alkonyat”-a meleg hangulatú kép. A „Nyári színek” pasztell-megoldása már kicsit ellentmondó a kép címével. Az „Alföldi táj” és a „Piacon” című képei sajátos hangulatú munkák. Petrovszky Pál „Leányfej”-e kissé merev beállítású. „Eső után” című képe viszont tökéletesen tükrözi az eső utáni hangulatot. „Kertrészlet”-e jó hatású, levegős kompozíció. Vágréti János „Néma táj”-a, „Emlékezés”-e és „Büszke re- mény”-e borús hangulatú képek. Bessenyei Antal „Munkában” című képe érdekes kompozíció. Bátor munkaábrázolás, bár kissé levegőtlen, merev és aránybeli hibák is találhatók rajta. Zsáki István képe, a „Csónakban” és a „Házak”, gyakorlott festő művei, aki szereti az ellentéteket és jól bánik a hideg és meleg, a világos és sötét színek kontrasztjával. Erősen kontúrozott képei furcsa hatásúak. Ez a kiállítás alkalmat ad arra, hogy megyénk képzőművészeinek munkáival közelebbről is megismerkedjünk, figyelemmel kísérjük törekvéseiket, kísérletezéseiket, amelyeknek szép termékeit itt is megcsodálhattuk. örvendetesen sok a munkaábrázolás, bár e kiállítás egyik hiányossága, hogy keveset foglalkozik szocialista parasztságunk életével. K—k A közlekedésről Gyula — szomorúan közlöm, de — országosan is az első helyen áll a közlekedési balesetek tekintetében. Pedig itt sincs több kerékpár, motorkerékpár és autó, mint az ország más városaiban. Itt sem rosszabbak az utak. Akkor... miért hát ez a szomorúan „előkelő’’ helyezés? Azt hiszem, leghelyesebb, ha őszintén és nyíltan megmondjuk: a vigyázatlanság, a felelőtlenség, a könnyelműsködések miatt. A hiba bennünk van, itt is kell keresni. Kezdjük talán a gyalogosokkal, hisz a legtöbb balesetet ők idézték elő, igaz, ezek a legenyhébbek is voltak. Nem állítok példákat — ezt megtette már az élet —, de nézzük csak meg, szánjunk rá egy tíz percet, mondjuk a kőhíd gyalogos forgalmára. Én megtettem, tegyék meg önök is. Tíz percig álltam ott és számolgattam a járókelőket, hány férfi, hány nő, hány gyermek halad át a hídon, és hány megy rajta szabálytalanul. Bizony, én megijedtem ezen a tízperces statisztikán, de hát hadd mondjam el, mi is történt. Ez alatt a tíz perc alatt tizenhárom autó (három teher), huszonkét kerékpár, öt motorkerékpár, valamint 163 gyalogos haladt át a hídon. De maradjunk a gyalogos-forgalomnál, ott is azoknál, akik a kőhíd előtt vagy a kőhídon mentek át az úttesten. Ilyen csak negyvenöt fő volt. De ezek közül szabálytalanul ment át huszonkét fő, a gyalogosok csaknem ötven százaléka. Hét férfi, kilenc nő és hat gyermek. A legtöbben ezek közül — a forgalom miatt — szaladva mentek át, főleg a gyermekek. A legsúlyosabb hiba az, hogy csaknem mind az utat akarta rövidíteni, és átlós irányban, szabálytalanul, lelépés előtt hátra sem nézve. Szóval a gyalogosoknál is van hiba. A kerékpárosok? Ez alatt a rövid idő alatt kétszer történt meg, hogy a hídon előzték egymást, sőt egyet még egy autó is megelőzött, pedig köztudomású, hogy hídon nem szabad előzni. De megemlítek még egy másik esetet, amely e héten történt, a Csabai úton. Jánoszugnál több kerékpáros haladt — mint szokásos: szabálytalanul — egymás mellett. Egy Trabant kürtjeiére azután libasorba próbáltak vergődni és összeakadtak. Az egyik kerékpáros a gépkocsi elé esett, és ha a vezető nem csapja félre a volánt, elüti a könnyelműskö- dőt. Folytassam a sort a járdán vakmerőén kerékpározó ifjoncokkal, akik bármelyik házból kilépő személyt elüthetnék? Soroljam fel azt a statisztikát, amely a balesetek városává tette Gyulát? Nem teszem. Sajnos, ismerjük őket, hisz e lapunk éppen egy ilyen halálos végű balesetről ad hírt. A közlekedésnek szabályai vannak, amelyeket a testi épségünk védelme érdekében alkotott népi államunk. Csak egy feladatunk van: okuljunk e szomo- r' statisztikákon, és vigyázzunk saját és mások testi épségére. Kollárik János Több mint héfszáz tárgy nyeremény a lottó jntalomsorsolásán A lottó júniusi jutalomsorsolását, amelyen a 23. játékhét szelvényei vesznek részt, ma, pénteken rendezi a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. A húzáson 713 értékes tárgy nyeremény jut a szerencsés lottózóknak. Ezúttal nyolc főnyereményt sorsolnak ki: öt öröklakást, egy két és fél szobás, étkezőfülkés, Termelőszövetkezetek, figyelem! Legúfabb ajánlatunk! Magasabb egységárakkal, kedvezőbb súlykategória előírásokkal 1961. július hó 1-én megkezdi az Állatforgalmi Vállalat az új sertéshizlalási akció keretében a szerződéskötéseket 1962. I. félévi átadásra. FELTÉTELEK: fehér hússertés hús és húsjellegű ssír és zsirjellegű 106—120 kg 15,70 Ft 121— kg 16,50 Ft 106—130 kg 15,30 Ft 131— kg 16,20 Ft 126—140 kg 15,20 Ft 141— kg 16,— Ft 170— kg 14,50 Ft tenyésztésbe fogott koca és kanlott Fenti árakon kívül nagyüzemi felárat és az átadott darabok után 15,— Ft kamattérítést fizet a vállalat. Meglévő süldőkre és malacokra haladéktalanul kössenek sertéshizlalási szerződést! BÉKÉS M. ÁLLATFORGALMI VÁLLALAT 314 kertes lakást, egy bárhol felépíthető kétszobás családi házat és egy War szava személygépkocsit. Ezeken kívül többek között harminckét motorkerékpár, 8 szoba- és két konyhaberendezés, 44 televízió, 24 lemezjátszó és 141 rádió, harminc mosógép, tíz villanytűzhely, 26 hűtőszekrény, öt sátor teljes felszereléssel és tizennyolc tízezer forintos nyári vásárlási utalvány szerez majd örömet a lottózóknak. (MTI) Gondatlan előzésből baleset A Telekgerendás és Békéscsaba közötti országúton jött egy szekszárdi tehergépkocsi július 5-én. Az úton állt Kunos Pál, telekge- rendási lakos lovaskocsija, amelyet a tehergépkocsi előzni akart. Mivel a gépkocsivezető szabálytalanul előzött, nekiment a lovaskocsinak, melyen Kunos Pál és felesége ült. A lovaskocsi hátsó kereke az ütközés közben eltört, Kunos Pál felesége pedig megsérült. Gyakorlott gyors- és gépírónőt felveszünk Békési Nyomda Békéscsaba, Lenin a. 9-11 (x)
