Békés Megyei Népújság, 1961. július (16. évfolyam, 154-178. szám)
1961-07-12 / 162. szám
1961. július 12., szerda tsÉPűJSÁ a 3 A KGST-államok szakembereinek látogatása Ecsegfalván A baráti országokból érkezett, talajjavítási kutatók nagy érdeklődéssel tanulmányozták a számukra szokatlanul vegyes összetételű ecseg- falvi talajt és a szelvényekről több felvételt készítettek. Nagyon megnyerte a külföldi szakemberek tetszését a Prettenhoffer . Imre, egyik neves szikjavítónk által konstruált altalaj lazító, amelynek nemcsak a különböző szikes- és kötött talajok javításánál, hanem a belvízvédelemben is nagy hasznát lehet venni. Vendégeink nagy érdeklődéssel és elismeréssel szemlélték annak a 15 különböző gépnek a munkáját, amelyek az ecsegfalvi határban egy 49 holdas táblát digóztak, s bemutatták a talajjavítás minden munkafázisát. (Juhos Sándor felvételei) — Ejnye Barna elvtárs — fordult felé a szervező titkár —, gondolkodjon csak egy kicsit. Az Ön sógora, úgy tudom, jó munkabíró ember és kétholdas létére csak a múlt évben lépett be a termelő- szövetkezetbe. Igaz? — Ügy van. A múlt évben lépett be — bólintott a kérdezett. —<• És mikor kezdett dolgozni a közösben? — Hát úgy .,. most az aratáskor. — Nos, az a gazda, akit a másik termelőszövetkezetben megteltek brigádvezetőnek, három éve dolgozik a közösben, egész családjával együtt, és úgy dolgozik, hogy már többször is megdicsérte a vezetőség. — Színészkedik — legyintett Barna. — Az ottaniak, akik ismerik, azok az ellenkezőjét mondják. Azt beszélik róla, már azt is szégyeli. hogy régebben kulák volt. Most a közösségben akarja leróni az adósságát. Hát ilyen ember. Rájött, mi a becsület. — Van ilyen köztük is — vélekedett Németh János, majd óvatosan hozzátette: csakhogy Lenin másként mondta annak idején, mint ahogyan most mi tartjuk. Azt tanította, támaszkodjunk a szegényparasztságra, kössünk szövetséget a középparasztsággal és harcoljunk a kulák ellen. — Ez igaz. így szól a hármas jelszó, Németh elvtárs. Harcoltunk is ezzel az elvvel éppen elég sokáig, amíg a viszonyok azt követelték — válaszolta Vidó elvtárs, majd az újságra mutatva folytatta: Lenin — írja Kádár elvtárs — sehol és soha nem mondotta, hogy támaszkodj a volt szegényparasztra, lépj szövetségre a volt középparaszttal és harcolt a v olt kulák ellen... — Hű az árgyélusát! — robbant ki a hang Barnából —. ami az igazságot illeti, tényleg mindenki csak volt, ami volt, de most mindegyikünk a közösben van. Igen- ám, de mi van a gondolkodással?! Azzal mi van?! Mert kutyából aztán nem lesz szalonna. Erre válaszoljon, ha tud, Vidó elvtárs, — lendített egy kihívót a kezével Barna Géza. — Erre is válaszol Kádár elvtárs — mutatott az újságra a szervező titkár. — Kádár elvtárs a párt álláspontja alapján azt írja, hogy a termelőszövetkezetben mindenkit elsősorban aszerint kell megítélni, hogy mit és mennyit tészta közös ügyért, milyen a képessége, a munkája és a magatartása. Tehát eszerint kell megítélni az embereket a közösben és nem aszerint, hogy azelőtt kevesebb vagy több földje volt, szegényebb vagy móA tarlóvetések jelentősége tsz-einkben A tarlóvetéseknek termelőszö- vetkezeti gazdaságainkban kettős jelentősége van. Egyrészt a másodnövények az állatállomány folyamatos takarmányellátását biztosítják, másrészt a zöldtrágyának vetett növények pótolják a talaj táperejét. A jól szervezett takarmányellátás az állattenyésztést jövedelmezőbbé teszi, a növénytermesztés nagyobb hozama viszont növeli a termelőszövetkezeti gazdaság közös bevételét, s emelkedik a tagság jövedelme is. Az őszi gabonafélék betakarításával jelentős területek szabadulnak fel termelőszövetkezeteinkben. A learatott területek megfelelő hasznosítása döntően attól függ, hogy a legrövidebb időn belül el tudjuk-e végezni a szükséges talajmunkát. A kalászosok közül tarlóvetésre az őszi árpa tarlója igen alkalmas, mert ez előbb kerül le, mint az őszi búza, vagy mint a későbben aratott zab. Ebből következik, hogy a letakarított táblákon a tarló előkészítésével nem lehet késedelmeskedni. Különben kiszárad a talaj és a megfelelő csapadék hiánya miatt a vetés nem sikerül. A takarmány-másodvetések eredményesebb termesztésének alapfeltétele a csapadékos időjárás. Amennyiben erre lehetőség van, elsősorban takarmánytermesztés céljára vessünk másodnövényeket. A takarmánynak vetett másodnövényeket jól értékesíti az állattenyésztés, s ahol megoldható, előnyösebb ezek feltakarmányozása, mert így istállótrágyaként a talajba juttatása jobban gazdagítja a termőerőt, mint a kizárólagos zöldtrágya. O ár az időjárás nem minden esetben biztosítja a másodvetések eredményességét, mégis a jól kiválasztott agrotechnikai beavatkozással nagyban elősegíthetjük a kettős termesztés sikerét. A talaj korszerű művelésével biztosíthatunk nyirkosabb talajréteget az elvetésre kerülő mag csírázásához. A tarló felszántásával a talajt fellazítjuk, ezért vetés előtt hengert kell járatni. Száraz időjárás mellett a vetés után is dosabb volt. így alakul ki az egységes paraszti osztály ... — Hát ez logikus — lépett közelebb a vitakozókhoz Kemény János bácsi, aki eddig csak figyelte a fejleményeket. Az viszont nem logikus (láthatóan n igyon tetszett az öregnek az a szó, hogy: logikus), hogy egyes agrárproletárok, ráadásul párttagok, nem tanulmányozzák az ilyen fontos cikkeket, aztán csapkodnak jobbra- balra, vakon, mint a ménkű. Ebből lehet aztán a legtöbb baj — magyarázta az öreg és dühösen feltette a fekete kalapját, mutatva, hogy most már ideje lenne hazaindulni. — Aztán a rossz gondolkodású volt kulákkal mi legyen? — akadékoskodott Barna Géza. — Mi lenne? — vont vállat az öreg Kemény János —, az van vele, mint a rossz gondolkodású szegényparaszttal. Meggyurkáljuk a fejét, hogy egyenesbe jöjjön, aztán ha ez nem használ, hát egyedül marad, mint Móri Tamás .,. — Az hogy maradt egyedül? — kérdezték egyszerre többen is. — Majd holnap délben elmondom — hunyorított egyet az öreg a szervező titkárra—, de most aztán menjünk, mert éjfél van és korán reggel folytatjuk az aratást. Boda Zoltán kell hengert használni. Ha a mag a vetésnél elég mélyre, nedvesebb talajrétegbe kerül, vagy esős az idő, akkor a vetés után csak köny- nyű boronát használjunk. Az öntözéses gazdálkodás mind szélesebb elterjedésével a szárazabb időjárás mellett is biztonságosan foglalkozhatunk másodvetésű takarmánynövények termesztésével. A tarlóvetéseknél takarmánynak számításba jöhet: a kukori- ca-csalamádé, a naprgforgó-csala- mádé, az édescirok-csalamádé, öntözésre a siló-kukorica; a muhar, a köles, a szudáni fű a szára- zab időjárás mellett is sikerrel termeszthető. Homokon az édes csillagfürt és a csibehúr, amely kiváló tejtermelő takarmány és mindkettő jól tűri a szárazságot is. A rozsos repce is a homoktalajok biztos másodvetésű takarmánynövénye. A felsorolt növények közül az üzem talajadottságainak legmegfelelőbbeket kell kiválasztani — figyelemmel változó tenyészidejűkre. A tarlóvetések zöldtrágyának is nagy fontosságúak — mint már előbb említettem —, a talaj termőerejének fokozása szempontjából. A kettős termesztésnél a későbbi időre kitolódó másodvetések a zöldtrágya biztosítását célozhatják. Különösen termelőszövetkezeteinkben, ahol még a jelenlegi állatállomány megfelelő mennyiségű istállótrágyával nem tudja a földek termőképességét ellátni, nem lehet a zöldtrágyázás hatásosságát figyelmen kívül hagyni, de különösen a homoktalajokon — ha a szükséges agrotechnikai előfeltételeket megteremtettük — a zöldtrágyázás nagyobb és gyorsabb eredményeket biztosít, mint az istállótrágya. A tarlóba kerülő zöldtrágya- növények helyes megválasztására különösen nagy gondot kell fordí- t, ni. A gyakorlat azt igazolja, hogy zöldtrágyának elsősorban a pillangós növények a legalkalmasabbak, de az utóbbi évek kísérleti eredményei bebizonyították, hogy a zöldtrágyának vetett, nem pillangós növényeknek is is van termésfokozó hatása. A talajba jutó nagy tömegű szervesanyag zöldtrágya hatása 2—3 évre is kiterjed. De meggyorsíthatjuk a nem pillangós zöldtrágyanövé- nyek termésfokozó hatását, ha a zöldtrágya leszántásakor nitrogén- műtrágyát is használunk. (Általában holdanként 100—150 kilogramm pétisóval kiegészítve szántsuk a talajba.) Az orosházi járás földművesszövetkezetei az első félévben összesen 1271 mázsa baromfit vásároltak fel, és több mint 650 mázsa csirkére, 60 500 libára, 36 500 kacsára kötöttek szerződést a termelőkkel. Tojásból kilenc és fél millió darabnál többet vásároltak fel. A járás egyik legjobb íöldmű- vesszövetkezete a békéssámsoni, amely féléves tervét baromfiból 107, tojásból pedig 101 százalékra teljesítette. Jó eredményeket értek el a csanádapácai és a geren- dási földművesszövetkezetek felvásárlói is. Virók Péter és LenA zöldtrágyanövények termesztésének kiválasztásakor a talajnak megfelelően mindig a helyi körülményeket vegyük figyelembe. Az eddigi kísérleti eredmények szerint például mezőségi vályogtalajon alkalmazott szegleteslednek zöldtrágya termésfokozó hatása 25,6 százalék volt, a napraforgó, valamint a repce katasztrá- lis holdanként 100 kilogramm pétisóval alátámasztva 20,5 százalékos többlettermést eredményezett. A homoktalajok másodvetésű zöldtrágyázására a csillagfürt alkalmas. A szöszösbükköny rozzsal meszes és savanyú talajokon egyaránt megterem. A fehér mustár előnye a rövid tenyészidő (elvethető még augusztus végén is.) A zöldtrágyának vetett másodnövények termesztésénél is döntő jelentőségű a tarlók gyors elmun- kálása és a talajok megfelelő nedvességtartalmának biztosítása. A zöldtrágya-növényeket legkésőbb augusztus 20-ig vessük el. A tarló-zöldtrágyanövények közül a pillangósok után ősszel is vethetünk, de helyesebb, ha ezek után is tavaszi növényt termesztünk. A nem pillangós zöldtrágya-növényeket elsősorban a rossz fizikai tulajdonságú talajok megjavítására használjuk. A tarlóvetéseknél kötött talajokon zöldtrágyának a beigazolódott eredmények alapján a napraforgó és szegleteslednek vetése célszerű, mindkét növény jól tűri a szárazabb időjárást. Még száraz nyáron is biztonságosan termeszthetők és megfelelő zöldtömeget adnak. A napraforgó-zöldtrágya a kötött talajt is kedvezően lazítja, tarlóvetések idejében való elvégzése termelőszövetkezeteink soron következő feladatai kell hogy legyenek. A helyi körülményeknek megfelelően legalább kísérlet céljára végezzenek zöldtrágyázást, mert saját üzemi tapasztalataik fogják megmutatni, hogy talajaikon zöldtrágyázásra mely növények a legalkalmasabbak és melyek termesztése gazdaságosabb. Termelőszövetkezeteink tehát a kettős termesztés módszerének helyes alkalmazásával használják ki a mezőgazdasági termelés fokozásának egyik lehetőségét, mind a közös vagyon gyarapítására, mind a tagság nagyobb jövedelmének biztosítására. Kalmár Dezső kutató Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet gyei Andrásné nem sajnálják a fáradságot, nap mint nap járják a termelőket és kötik a szerződéseket. Az ő munkájuk nagyban segítette a földművesszövetkezetet abban, hogy tervüket tojásból 101, illetve 124 százalékra tudták teljesíteni. Kevés baromfi híján fel- vásárlási tervüket is teljesítették. A gádorosi és kardoskúti földművesszövetkezetről már nem tudunk az elismerés hangján szólni, mert ez a két fmsz a sereghajtó szerepét tölti a jásában, pedig a lehetőségeik a felvásárlásra és a termeltetésre azonosak, mint a többi községben. Learatott a gyulai Zöld Mező Tsz Gyula termelőszövetkezeti város határában elsőnek a Zöld Mező Tsz fejezte be az aratást. Hétf őn estig csaknem 700 holdról aratták le a bőtermő kalászokat s teljes lendülettel megkezdték a hordást. 1271 mázsa baromfit vásároltak fel az orosházi járásban
