Békés Megyei Népújság, 1961. július (16. évfolyam, 154-178. szám)
1961-07-30 / 178. szám
ÉÉKÉS MEGYEI * Ara 60 fillér * Világ proletárjai, egyesüljetek! 1961. JÚLIUS 30., VASÄRNAP AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 178. SZÁM Kaméleonok Az orosházi járási tanács a népművelésről Az orosházi Petőfi művelődési házban szombaton délelőtt járási tanácsülésen tárgyalták meg á járás szocialista mezőgazdasági átalakuláséval kapcsolatos népművelés eddigi eredményeit és tennivalóit. A tanácsülés a végrehajtó bizottság javaslatára elhatározta, hogy — mivel a lakosságnak 27 százaléka tamyavijágban él — új alapokon szervezi meg az olvasóköröket, javítja azok tartalmi munkáját. Az olvasóköröket fokozatosan a községi művelődési otthonok védnökségébe, támogató irányításéba veszik, az eddiginél jelentősebb mennyiségű szak- és szépirodalmi könyv ellátásáról, érdekes ismeretterjesztő és egyéb előadások rendezéséről gondoskodnak. A járási népművelési tanács és a művelődési ház vezetősége a jövőben szorosabban együttműködik a művelődési állandó bizottsággal, amelynek közvetítésével a tanácsülés rendszere, sen foglalkozik a művelődési kérdésekkel. Felmerült az a kívánság is: a művelődési otthonok szakköreit nemzetiségi szakkörökkel is egészítsék ki, hogy a lakosság tanulhassa ott a nemzetiségi nyelveket. A tanácsülés elhatározta, hogy az ilyen igényeket figyelembe veszi, megfelelő számú jelentkező és alkalmas nevelő esetén szlovák nyelvű és más nemzetiségű nyelvet oktató tanfolyamokat, szakköröket indítanak. Augusztus 15-ig befejezik a cséplést a mezőkovácsházi járásban A mezőkovácsházi járási tanács július 28-án ülést tartott. Az ülésen megtárgyalták a nyári betakarítási munkákkal kapcsolatos problémákat, és beszéltek az őszi munkák felkészüléséről is. Ezen az ülésen határozták el, hogy csatlakoznak a esengeri járás csépléssel kapcsolatos versenykihívásához, amely szerint a járás termelőszövetkezetei augusztus 15-re befejezik a cséplést. Ehhez minden feltétel megvan. Jelenleg 104 gép és több mint 40 kombájn csépel. Ezenkívül a járásban megkezdték a trágyakihordást, valamint az őszi mélyszántást is. A járás tsz-eiben a mai napig a cséplést mintegy 60 százalékig befejezték. Nagyszerű eredmények a bánkútí kísérleti gazdaságban k A Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet bánkúti kísérleti gazdaságában pénteken befejezték a cséplést. A gazdaságiban a nagyüzemi táblákban vetőmagnak termesztett B 1201-es és 1205-ós őszi búza 17, az őszi árpa pedig 16,60 mázsányit fizetett holdanként. A gazdaság, fajtakísórleti állomásán egy nagyon kecsegtető új őszi árpa faj ta, a B 14-es első évben szerepelt országos előkísérlet- ben figyelemre méltó sikerrel. A Miseta Vendel tudományos kutató által nyolc év óta nemesített, a jelenlegi köztermesztésű őszi árpáknál szilárdabb szalmájú, gépi- aratásra alkalmasabb új őszi árpa a kísérleti parcellákon 21—22, az újkígyósa Aranykalász Termelőszövetkezet kétholdas táblájában ■pedig 22 holdankénti átlagtermést adott. A kísérleti gazdaságot látogató termelőszövetkezeti vezetők körében is feltűnést keltett egy új faj. tajelölt bánkúti búra is, dir. Bacsa Pál tudományos kutató nemesítése. A tavaszi búzák ősziesítéséből kinemesített új őszi búza a kispar- cellákan, holdakra átszámítva, 28.6 mázsányit termett; a kalász- kákban négy-ötös a maglerméke- nyülés, s A 2-es és B 1-es a lisztminőség, erősen megközelíti a ne. mes bánkúti búza kitűnő minőségét, sikértartalmát, amellett szilárd szalmájú és ellenálló a rozs- dabetegs egeknek. Az új őszá búzából ötven kilogramm vetőmagot bejelentettek országos fajtakísérletre, s az idei őszön 15 fajtakísér. leti állomáson először vetik el kipróbálásra. Nagygyűlés Nkrumah elnök tiszteletére a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban A laoszi, kubai, nyugat-berlini kérdések kommentálásával kapcsolatban napjainkban már a jó- zanaibbul ítélő nyugati sajtóorgánumokban is mind gyakrabban esik szó a nyugati politika csődjéről. Hogy ez a politika súlyos válságban van, azt évről évre többen és tisztábban ismerik fel a kapitalista világban is. Ez a válság nem napjaink jelensége, de évről évre mélyül, számptámáá mind súlyosabbakká válnak, így egyre nyilvánvalóbb a felismerése azok számára is, akik hosszú időn át nem akartak szembenézni a valósággal és igyekeztek nem venni tudomást, az erőviszonyok változáséról. E politika kudarca mutatkozott meg mindennél jobban az esztelen kubai kalandban és ez nyilvánul meg a laoszi kérdésben is. Egyetlen lényeges kérdésben sincs a Nyugatnak kialakult álláspontja, építő javaslata, céltudatos program ja. Csak a leszerelés égető és az egész emberiség által lélegzetvisszafojtva figyelt kérdésről, mint a kaméleonok a színüket, legalább ötször változtatták felfogásukat, amíg aztán — Kennedy legújabb bejelentéseit tekintve — a leszerelést az újra- felfegyverkezés erőfeszítéseivé alakítottak át. Ez nem jelent alapjában véve túlzottan nagy lépést számukra, hiszen féllábbal akkor is az esztelen fegyverkezési hajsza talaján álltak, amikor népeik és a világ közvéleményének megnyugtatására a legkenetteije- sebb békeszólamokat hangoztatták. Számos nyugati lap állapítja meg, hogy a teljes sikertelenség nyomja rá bélyegét az elmúlt évek nyugati politikájára. Elemzésük során rámutatnak, hogy ezt a sikertelenséget nagyrészt azoknak a forrásoknak kiapadása okozza, amelyeknek segítségével hibás céljaikat szerették volna elérni. Kimerültek azok a források, amelyekből a gyarmati háborúikat táplálták, a megvesztegethető rendszerieket támogatták. Fenntartották reménytelen, szélkakas politikájukat például Kína vonatkozásában, segítették az esztelen kalandokat, mint a szuezi vagy. kubai, amelyek a szövetségesek részéről is csak az elégedetlenséget növelték. Talán mindennél világosabban mutatja azonban a nyugati politika válságát, ahogyan a nyugatberlini kérdést immár hetek óta körülköntörfalazzák. Hruscsov nyűt, világos, logikus bejelentéseire, melyek minden jóakaratú, békeszerető ember számára nyilvánvalóvá tették, hogy legfőbb ideje több, mint másfél évtized után eltakarítani a háborús maradványokat, megszüntetni azt a gócot, mely Nyugal-Berlin problémájával a világbékét fenyegeti — riadt kapkodás, j kaotikus hangzavar, tanácstalanság, vagy dühös kardcsörtetés volt eddig minden válasz — beleértve Kennedy nagy reklámrajjal beharangozott szerdai beszédét is. A háborús hisztériakeltés lármája, a felemelt katonai költségvetés millióival való dobálózás vonul végig a beszéden, aminek a nyugati táborban is — melynek egysége egyre nyilvánvalóbban csak fikció — egyedül Bonn tapsol lázasan és fenntartás nélkül. Pedig szinte szükségtelen itt elmondani azt újra és újra, ami ma már minden józanul gondolkozó ember előtt világos, hogy a békekötés ténye a német kérdés 'kapcsán nem jelenthet „fenyegetést” senki számára és a senki által nem veszélyeztetett, ellenkezőleg, nemzetközi garanciákkal körülbástyázott Nyugat-Barlin „szabadságának megvédéséhez” nem kell fegyverkezésbe ölt milliárdo- kat kivenni az amerikai, angol, francia egyszerű ember szájából. Mindez csak ürügy, mohón megragadott alkalom, hogy az amerikai gazdasági élet kátyúba került szekerét megvédjék az elsüllyedéstől s hathatós katonai program millióival próbálják injekciózni a válságba került gazdaságot, ugyanakkor nem feledkezve meg a fegyvergyártó monopóliumok busás profitjáról. Mondanunk sem kell, hogy ezek a mesterséges intézkedések nem a kibontakozáshoz vezető javaslatok az USA gazdasági problémáival kapcsolatban sem. Az igazi megoldást kilátásba helyező javaslatokkal ugyanúgy adós maradt Kennedy beszéde — melynek fegyverkezési adatai között szinte elveszett a tárgyalások készségére utaló néhány mondat —, mint ahogy a válságba süllyedt nyugati politika a nemzetközi életben is évek óta adós maradit minden konkrét kezdeményezéssel, kibontakozást, enyhülést segítő, tárgya, lási alapot nyújtó javaslattal. Ez nem véletlen. E politika válsága mélyen benne gyökerezik a kapitalista rendszer általános válságában s szervesen összefügg azzal. Nevek, személyek változhatnak, vezetők kicserélődhetnek — hiába: az önmagát túlélt, a népek felfogásával szembenálló, így gyökérteten- né vált rendszer nem képes építőcélú javaslatokat, életképes érveket, józan, az élettel, a haladással lépést tartó, a történelem áramával telített indítványokat hozni. Nem képes egyszerűen azért, mert életképtelenné vált, kiapadt, nincs már ehhez ereje és nincs igazsága, amit kifejezhetne. Nem telik tőle más, mint makacs ragaszkodás a ma már túlhaladott módszerekhez, kaméleonkodás, fegyvercsörtetés, háborús hisztériakeltés, míg a népek ereje, a közvélemény hangulata oda nem kényszeríti a tárgyalóasztal mellé. Dr. Nkrumah elnök és kísérete tegnap meglátpgatta a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárat. A látogatókat Kolos Richárd kohó- és gépipari miniszterhelyettes, Kas Oszkár, a gyár főmérnöke, Kalauz István, az üzemi pártbizottság szervező titkára, Németh János, a szakszervezett bizottság termelési felelőse és Varró Vendel, a KISZ- bizottság titkára köszöntötte. Kas Oszkár főmérnök részletesen beszámolt a nagy múltú gyár eddigi munkásságáról, eredményeiről. Dr. Nkrumah elnök nagy érdeklődéssel hallgatta az ismertetést. Az üzemlátogatás során Nkrumah elnök és kísérete a gyár kultúrtermében nagygyűlésen találkozott a dolgozókkal. A naggyűlésen Kiss Károly a magyar dolgozó nép és a kormány nevében szeretettel köszöntötte Nkrumah elnököt és a kíséretében megjelent többi kedves vendéget. Örömét fejezte ki, hogy az afrikai országok függetlenségi harcának első sorában küzdő ' hős ghanai nép vezetője, Nkrumah elnök és kísérete ellátogatott országunkba. Ez lehetőséget biztosit, hogy tárgyalásokat folytassunk, és újabb szálakkal erősítsük a ghanai és a magyar néjj barátságát. Tovább fokozódott a lelkesedés, amikor dr. Kwame Nkrumah, a Ghanai Köztársaság elnöke lépett a mikrofonhoz. Mindenekelőtt átadta a Ghanei Köztársaság dolgozó népének forró üdvözletét, majd így folytatta: — Valóban, rövid időt töltöttünk még magyar földön, de máris annyi élményben volt részünk, hogy alig győzöm felsorolni. A magyar nép igaz emberséggel, barátsággal fogadott bennünket. A szeretet légköre vesz körül mindnyájunkat. Ez annak a jele, hogy Ghana és Magyarország népe között mind szilárdabbá ötvöződik a barátság. Akármerre járunk, mindenütt érezzük ennek a barátságnak ezernyi jelét. Szinte az az érzésünk, hogy otthon vagyunk. Az is rendkívül mély hatást gyakorolt ránk, hogy ebben az országban az emberek — nők és férfiak, öregek és fiatalok egyaránt — boldogok, elégedettek, s a rájuk bízott feladatot örömmel végzik. Bármerre tekintünk is, nem hosz- szúra nyúlt, savanyú arcokkal találkozunk, hanem mosolygó, kedves emberekkel, s érezzük, hogy minket közéjük tartozóknak, barátnak tartanak itt az emberek. Nemcsak értelmükkel, hanem szívük melegével és érzéseikkel is felénk fordulnak. S mi vezetett , arra, hogy ilyen légkörben fogadjanak bennünket? — folytatta Nkrumah. — Ügy vélem, önök olyan társadalmat építettek fel, amely mentes az embernek ember által való kizsákmányolásától, mindattól az embertelenségtől, amely a kizsákmányolás következménye. Mi ugyanilyen fejlődési irányt választunk magunknak, mint önök. Nagy tanulság és követendő példa számunkra az önök műszaki és tudományos fejlődése, az önök mezőgazdasági tudományának fejlődése és az, ahogyan megszervezik mezőgazdaságukat. Ezért nagyon örülünk, hogy Magyarországra is ellátogathattunk, láthatjuk a magyar nép munkáját, s külön öröm meglátogatni egy ilyen gyárat, ahol a dolgozók több mint fele nő. Úgy gondolom, ez külön forradalom. Meghajtom az elismerés zászlaját a magyar nők előtt. A ghanai elnök végezetül a Ghanai Köztársaság és a Magyar Népköztársaság népei közötti barátságot és a világbékét éltette. (MTI)
