Békés Megyei Népújság, 1961. július (16. évfolyam, 154-178. szám)

1961-07-27 / 175. szám

BÉKÉS MEGYEI it ára 50 fillér * Világ proletárjai, egyesüljetek! XVI. ÉVFOLYAM, 115. AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA M61. JÜLIUS 21., CSÜTÖRTÖK SZÁM Modern barbárok A francia gyarmatosítók leg­újabb gaztetteiről, melyek két nap alatt több mint 600 halottat és csaknem 1500 sebesültet követeltek Bizertábam, megdöbbenéssel érte­sült a világ. Megdöbbenéssel azért, mert amikor hetekkel ez­előtt a tunéziai kormány elnöke, Burgiba, javaslatot tett a franci­áknak a bizertai kérdés békés rendezésére, De Gaulleék látszatra hajlandónak mutatkoztak tárgya­lásokat kezdeni. A közvélemény is mélyen egyetértett ezzel, hiszen tudvalévő, hogy az algériai kérdés rendezésére is tárgyalásokat kezd­tek a franciák, hogy valamikép­pen kievickél jenek a számukra nem éppen reményt keltő algériai háborúból. De egyetértett Burgiba javaslatával a közvélemény azért is, mert Tunéziának e fontos föld­közi-tengeri kikötővárosából a korábbi egyezménynek megfelelő­en már régebben ki kellett volna menni a francia csapatoknak, te­kintve, hogy Bizerta a független Tunézia elidegeníthetetlen része, s a gyarmatosítók eddig is jogta­lanul tartózkodtak ott. A hajlan­dóság mögött azonban ármány la­pult. A kiürítési tervek helyett az im­perialisták eme támaszpontjuk kiszélesítésére, megerősítésére tö­rekedtek, légierejük megsértette Tunézia szuverenitását. Ejtőer­nyősöket dobtak le a támaszpont területére, tüzet nyitottak a tuné­ziai légvédelemre. A tunéziai ka­tonák és hazafiak azonban, akik már megízlelték a gyarmatosítók­tól független életet, kemény vá­laszt adtak a szuverenitásukat megsértő francia légierőnek és ezt követte az a barbár támadás, me­lyet Bizerta polgári lakossága el­len intézett a francia gyarmati hadsereg. A nyugati lapok drámai hangon számolnak be a bizertai tömeg­merényletről, melyet a békés la­kosság ellen hajtottak végre De Gaulle utasítására. „Lökhajtásos gépek teljes erejükkel rakétatá­madást indítottak, majd tankok és hadihajók védelme alatt ejtő­ernyősök rohamozták meg a ro­mos várost” — írja az angol kon­zervatív lap, a Daily Mail tudósí­tója, aki helyszíni riportot készí­tett Bizerta drámai napjairól. Az Associated Press amerikai tudósí­tója így ír a látottakról: „A bom- bák-lyuggatta úton végesteien vé­gig aszonyok, akik gyermeküket hátukra kötötték és férfiak, akik taligákat tolnak, melyekre felpú­pozták vagyonkájukat: ezek a me­nekülők, akik Bizertából délre tartanak... Ugyanakkor önkéntesek keresik fel a tunéziai állomásokat, jönnek gyalogosan, teherautókon, szekereken. Az önkéntesek azt éneklik: „Na mutü — ha kell, meghalunk...” A tunéziai nép egy emberként áll talpra Bizerta megvédéséért, s az arab világ nemcsak szolida­ritásáról biztosította testvéreit, hanem önkénteseket is küld a tu­néziai hadseregnek a francia ag- resszorok ellen. Ez a barbár tá­madás felnyitotta sokak szemét Észak-Afrikában. Olyanokét is, akik korábban a francia imperia­listákkal kacérkodtak. Ilyen volt maga Burgiba elnök is, aki való­ságos „méze9heteket” élt a fran­ciákkal. Megígérte nekik, hogy az egyezmény ellenére nem követeli Bizerta katonai kiürítését addig, amíg az algériai háború tart. Sőt nyíltan gyengítette az algériai köz. társasági kormánynak a szaharai szuverenitásra vonatkozó állás­pontját, amikor a sivatag Tuné­ziával határos terülétsávjának igé. nyével a francia kormányhoz for­dult, mintegy elismerve a francia imperialisták fennhatóságát a Szahara fölött. Most alapos leckét kapott ő is a gyarmatosítóktól, akik újfent bebizonyították, hogy mire kellenek nekik az idegen te­rületén lévő támaszpontok és mennyit ér az ígéretük a felsza­badult népek függetlenségének tiszteletben tartásáról. A bizertai agresszió még inkább egységfrontba kovácsolta az arab országokat, s legutóbbi beszédé­ben Burgiba is kijelentette, hogy Tunézia szaharai határát majd csak a független Algéria kormá­nyával szándékozik megvitatni és rendezni, semmi köze ehhez a franciáknak. Az egész világ közvéleményét felháborító, barbár támadás elmé. lyítette az ellentéteket a nyugati hatalmak között is. Köztudomású, hogy a tunéziai kormány milyen bensőséges viszonyban áll Wa­shingtonnal. Az amerikai Fehér Ház urpi most igen kényelmetlen helyzetbe kerültek, mert nyíltan mégsem léphetnek fel De Gaulleék ellen, hiszen amúgy is egyik leg­problematikusabb partner a NATO-ban Franciaország. Ugyan­akkor azonban nem közömbös szá. mukra Burgibáék szimpátiája sem, hiszen komoly amerikai tő­keérdekeltségek vannak Tunéziá­ban. Az angolok nyíltan támadják De Gaullet. Persze nekik sem az fáj elsősorban, hogy a kegyetlen terrorbombázásoknak sok száz arab esett áldozatul. Az angol ki­rohanások Bizertával kapcsolat­ban végső fokon azt a tényt akar­ják megerősíteni, hogy a francia partnereknek se legyen több be­folyásuk Észak-Afrikában, mint az angoloknak, más szóval hadd csökkenjen csak állandóan ez a befolyás, mert ezáltal a francia tőke ereje is csökken a világpiaci versenyben. Ezért követelik a Biztonsági Tanácsban az angolok és az amerikai küldöttek is, hogy Tunéziában mindkét fél haladék­talanul vessen véget az „ellensé­geskedésnek”. Ez azonban nem holmi helyi konfliktusból származó ellensé­geskedés, hanem ahogyan az ese­mények azóta is megmutatták: a harc a tunéziai állam létéért fo­lyik, amelynek fiai a modern fegyverekkel ellátott gyarmatosí­tó hadsereg elé állnak puszta tes­tükkel is védve függetlenségüket. Harcukhoz mind nagyobb számban csatlakoznak az afrikai országok önkéntesed, s erkölcsi támogatás­ban részesíti őket az egész haladó világ. A francia agresszorok sorsa nem lehet kétséges Tunéziában sem. Mint ahogyan tárgyalásra kényszerítette őket a szabad algé­riai hadsereg — előbb-utóbb, ha kényszeredetten is. de ki kell ta­karodniuk Bizertából. Varga Dezső 2017 mázsa sertéshús terven felül az első félévben Összeállították a felvásárlás első félévi mérlegét — Az Élelmezésügyi Minisztérium megyei felvásárlási kirendeltsége összeállította felvásárlási cikkenként 1961. első felének mérlegét. Ebben szembetűnő, hogy megyénk termelőszövetkezeteiből és háztáji gazdaságaiból a várt 84 ezer darab hízott sertés helyett 81 834 darabot vásároltak fel. A fel- vásárlási súlyt, a 101 600 mázsát 103 617 mázsára teljesítették. így a felvásárló szervek terven felül kereken 2017 mázsával több sertést vásároltak fel, mint az eredetileg tervezett mennyiség volt. A hí. zottsertés értékesítési eredményétől a vágómarha eladásával elmaradtak. A tervezett darabhoz ké­pest ötszázzal kevesebbet vásároltak fel, ugyanakkor az átadott állatok súlya sem érte el a tervezett mennyiséget. A baromfi értékesítése viszont igen kedvezően alakult. A békési, a gyomai, a gyulai, a sarkad!, a szeghalmi járásban, valamint megyénk három városában — Békéscsabán, Gyulán, Oros­házán — lényegesen túlteljesítették az értékesítési szerződéseket, ugyanakkor a szarvasi, az oros­házi és a mezőkovácsházi járásban tervezett értékesítéstől lemaradtak. H mezőkovácsházi járásban befejezték az aratást Tíz nappal előbb befejezi a cséplést az íijkígyósi Aranykalász Tsz A gyulai járásban az újkígyósi Aranykalász Termelőszövetkezet azzal a felajánlással csatlakozott az országos mezőgazdasági ver­senyhez, hogy már tíz nappal előbb, augusztus 10-ig befejezd a cséplést. A falu egész határát bir­tokló szövetkezetben hót cséplő­gép ontja a magot. Azokból az üzemegységekből, ahol előbb be­fejezik a munkát, átcsoportosítják a cséplőgépeket a többiek segíté­sére. A mélyszántással szintén igye­keznek, két nagy erőgép mintegy 15 holdat hasít naponként, s a cséplőgépeket nappal hajtó ki­sebb körmöstraktorokat éjszaka befogják az elhordott gabonake­resztek helyének szántáséra. A jö­vő héten teljes erővel hozzáfognak a szerves- és műtrágyaszóráshoz is, mintegy 1200 holdnyi földön akarják őszig előkészíteni a jövő évi termés alapját, a szántóföld szervestrágyázását. Az orosházi és a szarvasi járás gépállomásai és termelőszövetke­zetei is csatlakoztak az országos mezőgazdasági versenyhez; a szer­dán délután Szarvason tartott ta­nácskozáson úgy döntöttek, hogy augusztus 20-ig befejezik a csép­lést, túlteljesítik a felvásárlási tervet. A jelenlévő tanácsi mező- gazdasági szakemberekkel, párt­ós tanácsi vezetőkkel együtt meg­tárgyalták a jövő évi termés elő­készítésének megalapozását is: el­határozták, hogy a várható ötven­egy és fél ezer hold mélyszántásból augusztus 31-ig 36 000 holdnyit elvégeznek, ezenkívül csaknem tízezer holdnyi szántóföldet szep­tember elsejéig megtrágyáznak mindkét járásban a termelőszö­vetkezetekben. A két járásban 178 gépállomási erőgép éjjel-nappal műveli a talajt, folytatja nagy ütemben a mélyszántást. A hét végéig a két járásban 160-nál több cséplő-gép ontja a bú_ zát, s az orosházi járásban mint­egy húsz, az aratást befejezett kombájn csépeli a gabonakeresz­teket. Szerdán a déli órákban me­gyénk legnagyobb járásában, a 19 községet és 44 termelőszövetke­zetet számláló mezőkovácsháziban is szintén befejezték az aratást. A múlt hét végén 1300 hold búza és néhány száz hold tavaszi árpa állt még talpon. Szerdán délig az aratógépek és a kombájnok segít­ségével befejezték az összes gabo­na aratását. Harminchétezer-száz hold kalászos területről takarítot­ták be a termést. Az aratás jó ütemét elősegítette a járási mezőgazdasági operatív bizottság, amely az állami gazda­ságokban a munkából felszaba­dult kombájnokat a termelőszö­vetkezetek földjére irányította. Az aratás befejezésével egy idő­ben a járás gépállomásai munká­ba állították a cséplőgépeket. Szer­dán reggelig összesen 76 cséplő­gép kezdte el a munkát. A hét vé­gére még 28 cséplőgépet állítanak üzembe — ezekhez a munkacsa­patok mind megvannak — s a cséplést augusztus 20-ig a járás egész területén be akarják fejezni. A KÉTEGYHÁZI KÖNYVTÁRBAN Szűk kis irodahelyiségben van a kétegyházi népkönyvtár, a Tán­csics Mihály művelődési terem ré­szeként. Nem valami vigasztaló ez egy községi könyvtárnak. Ki­nőtte már Kétegyháza az avult művelődési otthont. Újra, na­gyobbra, korszerűbbre vágynak a helybeliek, ezért a községfejlesz­tési alapból pénzt tartalékol rá a tanács. Amíg felépül az új, a jelenlegit is gyakran látogatják a könyvek barátai. A békéscsabai Rózsa Fe­renc Gimnáziumban az idén érettségizett Dávid Erzsébet, aki a Kossuth Tsz-ben is dolgozik, egyik legszorgalmasabb olvasója a könyvtárnak. Egymás után cse­réli a könyveket, utóbb Stendhal, Thomas Mann, Gorkij és Gábor Andor műveiből vitt haza. Az is­kolát is dicséri, hogy a szintén a békéscsabai gimnáziumban érett­ségizett Lengyel Flóra hasonlóan kedvelője a könyveknek, a szép verseknek, közülük Juhász Gyula és Tóth Árpád költeményeinek. A termelőszövetkezetben gazdálkodó szülei nem ellenzik lányuk iro­dalompártolását, ők is szívesen hallgatják a verseket. Petrusán György, a művelődési terem vezetője helyettesített ép­pen ottjártunkkor a kis könyvtár­ban, ahol még a kánikulában sem volt „uborkaszezon”, Zsurkán Flóra kalandos ifjúsági könyvvel, Tóbiás Erzsiké pedig meséskönyv­vel tért be. Naplemente előtt volt, s igyekeztek. A szép Lengyel Fló­ra és Tóbiás Erzsi mosolyát azon­ban még sikerült megörökítenünk a lérayképezőgéppél. (B. L.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom