Békés Megyei Népújság, 1961. július (16. évfolyam, 154-178. szám)
1961-07-21 / 170. szám
2 NÉPÚJSÁS 1961. július 21., péntek Falusi arcképek c^L p á rilUk ár fl Kárpáti rapszódiában Illés Béla ilyennek ábrázolta a ruszin favágót. Egyenes kari- májú, erősen viseltes, zsíros szélű, hátratolt kalap; alóla az izzadságtól nedves, kuszáit, ősz haj lóg a barázdált magas homlokra. Az arc külön tanulmány. A széles homloktól lefelé szinte egyenes vonalban úgy keske- nyedik, mint amilyen hirtelen és vele harmóniában hegyesül a vastag tőtől előre az orr. A jellegzetesen széles, de szabályos ajkakat ovális alakban zárja körül mindkét oldalon egy-egy egészen az orrnyereg közepéig ívelő szokatlanul mély barázda. Az ajkakon erőtlen mosoly terül, amitől gyengéh összehúzódnak a világoskék szemek. Az összkép valami ősi fáradtságot sugároz ... évtizedek, de talán évszázadok szenvedéseinek, győztes és elvesztett csatának lenyomatát... Cselédsorsot, urak elleni lázadozást, haj- szoltságot, az illegális kommunista rcpiratokból csillanó reményt, harcot az életért, majd börtönt, a deíf-legények gumibotos ütlegelt, majd újból menekülést és felszabadulást a kínzó évszázadok alól. Igen. Badár Bálint arcáról mindezt le lehet olvasni, mint nyitott könyvből az elnyomottak történelmi harcát a szabadságig. S az azutáni évek nem hagytak nyomot ezen az arcon? Hagytak bizony, de mennyire, hogy hagytak. A szemek körül húzódó finom szarkalábak, az elmélyülő barázdák nemcsak az ötven év törvényes kísérői. Igazolja ezt az a kis, már bevarasodott seb, mely az alsó ajkat tarkítja, s ha el is tűnik onnan időnként, újból és újból visszatolakodik mintegy figyelmeztetésül, hogy: „Badár Bálint. ne csak az emberekkel törődj! Gondolj magadra is, mert mi lesz, ha egyszer a gyomrodban maradok és annak a falát roncsolom meg?!’1 Tizenkét éve párttitkár Gádoroson Badár Bálint.’Tizenkét évi lelkiismeretes, mindig a mások sorsával való törődés, az emberekkel történő aprólékos foglalkozás, az éjszakába nyúló megbeszélések a község ügyeiről, de sokszor elvette étkezési, pihenési idejét, hogy egyéni szórakozásáról ne is beszéljünk. Tizenkét esztendő alatt mindössze kétszer volt szabadságon. Akkor is csak azért -T— mondja —, mert úgy volt, hogy „menni kellett”. Egyik alkalommal kétheti beutalást kapott a balatonaligai üdülőbe. Elutazott, de közben állandóan furdalta a lelkiismeret, hogy míg ő pihen, addig felesége a termelőszövetkezetben, mint fejőnő, nehéz fizikai munkát vegez. S a többiek is, elvtársai, barátai, ismerősei, az egész község, amelynek sorsával, bajával hétköznapjaival és ünnepeivel annyira összeforrott — fáradhatatlanul dolgozik, teszi, amit tenni kell... Egy hétnél nem bírta tovább. Vissza jött Aligáról és beállt a többiek közé a tsz-be, pótolni az egyheti kiesést. Pedig de ráfért volna a pihenés! — Az emberekkel való foglalkozás a _ legszebb feladat — mondja. — De a jogtalan és igazságtalan vádaskodások, sértegetések, melyekre egy „funkciós" nem válaszolhat úgy, amilyen durván érik őt sokszor ezek a hangok — megviselik az idegeket Az embert megsértik, de barát, régi cselédtárs bántja meg, tudatlanságból, még csak nem is rosszindulatból és mégis milyen rosszul esik. Le kell nyelni a durva szót és türelemmel magyarázni: „Nézd elvtárs, valójában így és így van ez ” De közben a sértés belül marad, kikezdi a gyomrot, az idegeket..; Badár Bálintnak igen magasfokú gyomoridegességet okozott az a munka, melyet oly szívvel-lélekkel és oly lelkiismeretességgel végez tizenkét esztendő óta. Mostanában már elég gyakran dönti ágyba betegsége, de még most is csak ilyenkor keresi fel az orvost. — Pihenni kellene, Badár bácsi — tanácsolja a doktor. — Pihenni? Nem nekünjc találták azt ki, elvtárs. . . Egyszer pihent igazán, szívből, pedig néhány ezer forintjába került. Akkor, amikor két hétre az IBUSZ-szal a Szovjetunióba utazott, hogy közelről megismerhesse azoknak az embereknek az életét, akik felszabadulást hoztak nekünk. — Tizenkét évi pártmunkám koronája volt ez az út, életem vágya teljesedett be, amikor szovjet földre léptem ■— meséli a visszaemlékezéstől szinte megfiatalodva Badar elvtárs. Utána új erő gyűlt benne azok láttán, melyet a szovjet elvtársaktól hallott küzdelmes életükről, a második világháború borzalmai utáni hatalmas fejlődésükről. Mikor erre uonrinii»!» és arra, hogy a mi községünk is milyen mélyről indult el, amíg a Werner uraság idejétől idáig jutottunk, nem érzek fáradtságot a tagjaimban... Nem sajnálom, hogy odalett az egészségem, mert nézze elvtárs a mi községünket. A sok cseléd í ma gazda lett, gazdája az egész í határnak, s gyermekeink nemi libapásztorok lesznek, mint mi = voltunk már tizenegyéves ko-f runkban, hanem orvosok, taní-| lók, mérnökök vagy egyszerű, | de művélt szövetkezeti gazdák, j Mindezeket a lehetőségeket kö-f zös erőfeszítéssel apáik biztosi-1 tolták számukra ... Szociális reformok helyett fegyverkezés és névekvő adóterhek Nyugat-Néaetországbai Bonn A bonni kereszténydemokrata kormányzat „ellenzéke”, a szociáldemokrata párt a választások közeledtével igyekszik a választók előtt minél bírálóbb színben feltűnni. E törekvésében néha akaratlanul is lerántja a leplet a kereszténydemokratákról. Ismeretes, hogy Adenauerék négy éve, a legutóbbi választások előtt „nagy szociális reformokat” ígértek. Mommer, a szociáldemokrata parlamenti frakció helyettes vezetője csütörtökön a müncheni rádióban kijelentette, hogy „a nagy reformokból csak foltozgatás lett”. Szó sem volt például a betegbiztosítás átfogó megreformálásáról, sem a családi pótlék- rendszer lényeges megváltoztatásáról. A balesetbiztosítás égető kérdései egyáltalán szóba sem kerültek. Mommer „elégtelen fol- tozgatásnak” nevezte a kereszténydemokraták pénzügyi politikáját, amely a fegyverkezéssel párhuzamosan gyorsan növekvő adóterhekhez vezetett. Äz algériai nép az utolsó csepp véréig harcol hazája területi integritásáért Kairó (Üj Kína) Az Algériai Köztársaság Hangja rádióadó megjegyzéseket fűz a hamarosan újrakezdődő franciaII Áz osztrák semlegességet sértő bajtársi találkozó" elien tiltakoznak az osztrák kommunisták Bécs Felső-Ausztria demokratikus érzelmű lakosságát érezhetően nyugtalanítja, hogy a volt hitlerista Wehrmacht 100-as vadászhadosztályának volt tisztjei és katonái július 22-én és 23-án kétnapos bajtársi találkozót és nagygyűlést akarnak rendezni Rled- ben, ahová a nyugatnémet bajtársi szövetségek 400 tagja demonstratív bevonulást készít elő. A jelek szerint a találkozó főrendezői Nyugat-Németországban szerkesztették az ünnepség plakátjait is, amelyek Hitlert magasztalják és egyebek között az- za' mentegetik, hogy „A Führer politikájának alapgondolata a bolsevizmus legyőzése volt”. Az Osztrák Kommunista Párt felső-ausztriai tartományi vezetőTUnfefés a párizsi spanyol követség előtt Párizs (TASZSZ) Több mint 400 ember tüntetett á párizsi spanyol követség előtt a spanyolországi polgárháború kitörésének 25. évfordulója alkalmából. A tüntetők a követség kerítésére felakasztottak egy Francot ábrázoló bábut, az ablakokra pedig „Franco gyilkos!” feliratú plakátokat ragasztottak. (MTI) sége illetékes osztrák helyen erélyes tiltakozást jelentett be a veterán-találkozó ellen és az Ausztria semlegességét sértő provokatív nagygyűlés betiltását követeli. (MTI) algériai tárgyalásokhoz és hangsúlyozza: A tárgyalásokat az algériai nép ugyanolyan harcnak tekinti, mint amilyet már hét év óta vív hazája szabadságáért és függetlenségéért. Ha az ellenség nem hajlandó tudomásul venni a történelem logikáját és nem ismeri el népünk alapvető jogait, akkor Algériában tovább folyik _ a fegyveres harc — mutat rá a rádióadó. „Népünk bebizonyította a világnak, hogy az alapvető jogokban nem fogad el félmegoldást és az utolsó csepp véréig harcol az ország integritásáért”. (MTI) Varsó népe izzó lelkesedéssel fogadta Gagarint Varsó (MTI) Július 20-án a lengyel kormány meghívására Varsóba érkezett Jurij Gagarin őrnagy, a világ első űrhajósa. Érkezését feszült érdeklődéssel várta a lengyel nép. A csütörtöki lapok első oldalán pirosbetűs szalagcímek hirdetik: Szeretettel üdvözöljük lengyel földön a kozmosz hősét, és a vezércikkek felidézik a történelmi 108 perc eseményeit. Az utcákon Gagarin életnagyságú portréi és színpompás dekorációk láthatók. Már egy órával az érkezés előtt Varsó lakói zászlók és transzparensek alatt ellepték az útvonalat, amelyen a régenvárt vendég elhalad. A repülőtéren sok ezer ember gyűlt össze. Ott volt Zénón Kliszko és Ignacy Loga-Sowinski, a LEMP politikai bizottságának tagja, Pjotr Jaroszewicz miniszterelnökhelyettes, a diplomáciai képviseletek számos vezetője, a lengyel és a külföldi sajtó több száz munkatársa. Amikor Jurij Gagarin vidáman integetve és mosolyogva megjelent a repülőgép ajtajában, felzúgott a taps és az éljenzés. A LEMP és a kormány vezetői üdvözölték a vendéget, aki hosszú percekig képtelen volt kiszabadulni a fotóriporterek és mindazok gyűrűjéből, akik kezet akartak szorítani a kozmoszt járt emberrel. A repülőtér dísztribünjéről Pjotr Jaroszewicz miniszterelnökhelyettes forró szeretettel üdvözölte azt az egyszerű szovjet embert, aki az új korszak jelképévé vált. Gagarin válaszában átadta a szovjet nép üdvözletét és megköszönte a lengyel kormány meghívását. (MTI) Kollárik fános:- -^AKCIÖBA • LÉP S Kein úgy mcKiüs. hogy hanem: apáik. Tóth La-f jós, Maiorüs Páli-Bába István,! s a többiek, póttagok és t>ár-| tonkívüiiek. akik közül valói Badár Bálint párttitkár. Varga Dezső A% or szóiggyíílés elnöke fogadta a guatemalai parlamenti képviselőket Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke csütörtökön délután fogadta a hazánkban tartózkodó guatemalai parlamenti képviselőket és közéleti személyiségeket: Francisco Vüligran Kramert, Julio Enrique Valladares Castil- lot, Cesar Mezat és Francisco Mendez Escobart. Rónai Sándor tájékoztatta a guatemalai vendégeket az ország- gyűlés munkájáról és szívélyesen elbeszélgetett velük. (MTI) (6) A csapatvezető elgondolkozik, majd halkan szól: — Szóval, ma hatkor találkoznak újra? — Igen. Ügy beszélték meg. Most hozzák el, amit az útra akarnak vinni. — És ■ ti... ti négykor tartjátok az őrsi ülést? — Igen. Titkos ülés lesz. — Te Laci... mondd, féltek ti ezektől... ezektől a rablólovagok- tól? — kérdezi a tanár hosszú gondolkodás után. — Mi? — Igen. Az őrsöd. A Párduc! őrs. — Nem — ugrik fel Laci a székről... a Párduc-őrs nem fél tőlük. Ebben biztos vagyok. Volt már az őrs előtt nehezebb feladat is... tetszik emlékezni... a tábor- ,ban. — Ne heveskedj, ide most megfontolás kell. Az őrs leapadt. Azok öten vannak. És ti? — Mi nyolcán — vágja rá Laci. — Hát nyolcán voltatok fiam, az igaz. 4De Sanyi az... az velük van, nem? öt hova soroltad? — Sanyi velünk lesz. Ö a nyolcadik. Úttörő! Ma ott lesz az őrsi ülésen. Velünk marad. Nem engedjük vissza azokhoz. — Gondolod, hogy elmegy? — Ügy érzem, Sanyi az őrs legjobbja volt,., csak ezek belerántották ebbe a... disznóságba... És úgy látom, nagyon fél Totyaktól... biztosan meg is verte már. — Hát figyelj ide, Laci — ül mellé a csapatvezető. Én rátok bízom ezt az ügyet. A ma esti találkozójukat ügyesen meg kell zavarni. Megijesztitek őket. Figyelj! Elmondom mit képzelek. Ismered a kastélyt? — Igen — válik izgatottá a fiú. —• Az alagsort is? — Összejártuk egypárszor. — Akkor tudod, hogy az alagsorban van egy nagyobb helyiség, középen. — Igen, mindig ott szoktak találkozni ezek a lovagok. — A kis helyiségek, amelyek a középsőből nyílnak, tele vannak omladékokkal és nem is világosak, mert az ablakokat elfedi az omladék. így van? — Igen... igen. — Hát akkor... ma este szellem- járás lesz a kastélyban, Laci. — Sze... szellemjárás? — Igen. Tudod, ezeket a kastélyokat nagyon szeretik a szellemek és ehhez a kastélyhoz is fűződik ilyen szellemmese. Nem hallottad még? — De igen, a sánta gróf... aki... — Igen, igen. A sánta gróf, aki visszajár kísérteni és minden éjszaka kijön a pincéből, körüljárja a kastélyt. — Nem tudom, hogy tetszik gondolni. Ez csak mese, hiszen tanár bácsi mondta, hogy szellemek nincsenek. — De ma este legyenek! Ma este csak hadd kopogjon a sánta
