Békés Megyei Népújság, 1961. július (16. évfolyam, 154-178. szám)

1961-07-04 / 155. szám

1961. július 4., kedd NÉPÚJSÁG 3 Termővé válnak a szikesek A mezőgazdasági osztály jelenti At ecsegf alvi Egyetértés Tsz egy hatvankilenc holdas tábláján ti­zenöt szkrépert vontató lánctalpas traktor dolgozik. Digóznak. A táb­la egy részén holdanként 200 köb­méter fekete, majd 300 köbméter agyagos sárgaföldet terítenek széj­jel, hogy egyenletes is legyen a talaj a jó termőképessége mellett. A gépek 12 órás műszakban éj­jel-nappal dolgoznak, hiszen az ecsegfalvi Egyetértés Tsz-nek ezenkívül is van még digózniva- lója, de van még elég sok a gyo­mai járásban. A talajjavítást most már igénylik a termelőszövetkeze­tek a látott sok jó példa, a digó- zás termést növelő hatására. ba került, fokozatosan megoldó­dik a belvíz levezetése, s fokoza­tosan javítják a talajt. A korábbi években például egyáltalán nem termett meg a lucerna Dévaványa határában, most, miután mintegy ötezer holdat már megdigóztak, szépen díszük ez a fontos takar­mánynövény, s a lucernamagfogás is biztosabb, mint a feketefölde­ken. A digózás helyességét, szüksé­gességét bizonyítja néhány adat a dévaványai Lenin Tsz-ből. G. Tóth Ferenc, a tsz elnökhelyette­se elmondta, hogy a korábbi évek 4—6 mázsa búzájával szemben ta­valy digózott földön 13 mázsával SEkré perekről készült munka Felvételünk az ecsegfalvi határban dolgozó közben.-A Például Dévaványa határának mintegy 80 százalékán csak 4—6 mázsa gabona termett hosszú év­tizedeken keresztül azért, mert szikes is volt a föld, ráadásul a talajvíz is sok kárt tett a veté­sekben. Mióta Dévaványán meg­alakultak az első termelőszövet­kezetek, s miután a község egész területe nagyüzemi gazdálkodás­fizetett holdanként a búza. A tsz területén eddig mintegy ezer hol­dat digóztak meg, de még folya­matban van 600 hold digózása és 300 hold kémiai javítása. Az ilyen példák hatására vették tervbe a gyomai termelőszövetkezetek is, hogy az idén mintegy hatezer hold gyengén termő szikest javíta­nak meg. Befejeződött a II. országos fúvószenekari találkozó Gyulán A másdöik országos fúvószene­kari találkozót — amely a gyulai várban hangulatos toronyzenével és szabadtéri díszhangversenyek­kel kezdődött szombaton este — az ország njinden tájáról összjese- reglefct zenekarok zenés felvonu­lási parádéjával folytatták vasár­nap délelőtt. A zenekarok megko. szorúztásk a város nagy szülötte, Erkel Ferenc bronzszobrát, vala­mint a felszabadulás és az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság emlék­művét. A legjobb fúvószenekarok országos találkozója a karnagyok ismerkedési délutánjával fejező­dött be. bökik az elismerés jeleként muta­tóujjukat a halántékukhoz és bic­centenek, ami azt jelenti, hogy: — Le a kalappal! — Mennyi krumpli! — kiált fel az, aki engem hellyel kínált. Vé­geláthatatlan burgonyaföld mel­lett száguld a vonat. A németek nagyon szeretik, de nem terem annyi, mint amekkora a fogyasz­tás, sokat importálnak, mondják ők ketten. Mintha csak ezeket a szavakat akarná igazolni az egyik állomáson veszteglő hosszú teher- szerelvény. Német és bolgár ko­csikból áll. Ajtajuk félig nyitva és a sötét háttérből bő szállal kö­tött rózsaszínű zsákokból egészsé­ges, nagy szemű újkrumplik mo­solyognak ránk. Irány: nyugat. Érdeklődésük váratlanul vissza­kanyarodik a „kolhozra” (ahogy ők mondják). Úgy látszik, ez in­gatja képzeletüket legjobban. No­ha városban, építkezéseknél és üzemekben dolgoztak és régesrég megszokhatták a legtermészete­sebb és leghasznosabb társadalmi termelési módot, a közösségi mun­kát, szemléletileg még csak ott tartanak, hogy az egyéni és a szö­vetkezeti mezőgazdálkodás össze- hasonlítgatásával akarják kipuha­tolni magának az egész szocialis­ta társadalmi rendszernek reájuk nézve „veszedelmes” avagy „hasz­nos” voltát. nagyüzemi táblák és a ka­lásztengeren úszó kombáj­nok között robogva, beszélni kez­dek arról, hogy mi is történt itt. 15 év alatt a mezőgazdaságban, és hogy Romániában is hasonlókép­pen kezdődött és fejeződik be a nagy, egészséges átalakulás. Be­szélek nekik egy, a legelsők kö­zött alakult szövetkezetről, a sar- kad-feketeéri Lenin szövetkezet­ről. Ezelőtt másfél évtizeddel azon a vidéken az urasági földek fu­tott gazdáinak béresei, cselédei értették meg legelébb, hogy ha igazán jót akarnak maguknak, és emberséges példát adni mások­nak, hát összefogott erővel kell életet fakasztaniuk a földből. Első erőgépük egy muzeális értékű Cormic traktor volt. Néhány száz holdon az özönvíz előtti traktorral és elnyűtt karjukkal keltek bí­rókra az újért a régi ellen, nyo­morúsággal a közös gazdagodá­sért. Körülöttük a meg nem értés, a közöny, sőt ellenségesség. De kommunisták is akadtak, akik a párt harcos, biztató szavát vitték közibük. Ma ez a termelőszövet­kezet 8000 holdas birodalom, s Gyorsítani kell az őszi árpa és a külföldi búzafajták aratását Az elmúlt héten a növényápolási és takarmánybetakarítási mun­kák folytatódtak és általánosan is megkezdődött az aratás. A ter­melőszövetkezetek, néhány kivé­teltől eltekintve, kapásnövényeik első kapálását befejezték, sőt a második kapálás nagy részét is el­végezték. A kukorica második ka­pálása 76 százalékban, a cukorré­páé 94, a napraforgóé pedig 85 százalékban kész. A sorközöket géppel és fogattal már csaknem minden területen kétszer-három- szor megkapálták. Azokban a tsz- ekben, amelyekben az esőzések okozta munkatorlódás miatt nem látták biztosítva a kukorica idő­beni megkapálását, vegyszeres gyomirtást végeztek. Ezzel elér­ték, hogy a kukorica későbbi kapálása ellenére is gyommentes, és jól fejlődik e növény. Jó termést ígér a lucerna máso­dik kaszálása. Ezzel a munkával az esőzés okozta munkatorlódás miatt egyes tsz-ekben megkéstek, így jelenleg a második kaszálást mintegy 94 százalékban végezték el. A második kaszálást haladék­talanul be kell fejezni, a száraz szénát boglyázni, illetve sürgősen kazalozni kell. Az elmúlt héten az aratási munkák — különösen az őszi árpa és a külföldi búza­fajták aratása — teljes erővel folytatódtak. Az őszi árpát 71 szá­zalékban, a búzát pedig 8 száza­lékban aratták le. Sürgős felada­tok közé tartozik az őszi árpa és a külföldi búzafajták aratásának a befejezése, mivel a legtöbb he­lyen már beérett és nagy a per- gési százalék. Ezért az aratást vég­ző gépeket, de főleg a kombájno­kat a két növény betakarítására kell átcsoportosítani. Szükséges figyelni elsősorban a külföldi bú­zafajtáknál, hogy lehetőleg a teljes vetésterü­letet kombájnnal arassák, mi­vel ezek a búzafajták keresz­tekbe rakva, utóérve, hordás, rakodás következtében na­gyon peregnek. Meg kell gyorsítani az aratást Megyénk termelőszövetkezetei közül mintegy negyvenben korsze­rű telepeket építenek sertésneve­lésre és hizlalásra. A megyei ta­nács mezőgazdasági osztálya számbaveszi elsősorban azokat a közös gazdaságokat, amelyekben továbbá területrendezést nem folytatnak és a távlati telepítési terveknek megfelelően hozzálát­nak központosított gazdasági épü­kiegészítő munkákat: a szalmale­húzást, a tarlóhántást és a nyári mélyszántást. E munkák elvégzé­se jelenleg a lerakott terület­nek csupán tíz százalékát teszi ki. Mivel a jövő évi termést e mun­kák időbeni elvégzésével nagyban tudjuk fokozni, szükséges, hogy az aratást követő nyolc-tíz na­pon belül minden tarlóról le legyen húzva a szalma és ez­zel egy időben a tarlóhántás és a mélyszántás is megkez­dődjék. A kombájnszalma lehúzás azért is szükséges, mert jelenleg kevés elevátor áll rendelkezésre, s ez a nagycséplés idején sok nehézsé­get okozhat a termelőszövetkezet­nek. letek készítéséhez. A negyven szö­vetkezetben már jövőre megvaló­sítják a korszerű sertésnevelést. Innen mintegy 72—73 ezer hízott sertésre számolnak. A megyei szerveket olyan gondolat is fog­lalkoztatja, hogy egyes községek­ben, ahol több szövetkezet műkö­dik, a tsz-ek kérésére lehetővé te­szik a közös állattenyésztő telepek létrehozását és ezek fenntartását. Miért maradt le a tervteljesítéssel a Békéscsabai Vasipari Vállalat? Korszerű telepeket építenek sertésuevelésre és hizlalásra A Békéscsabai Vasipari Válla­lat a múlt évben elnyerte az ól­üzem címet. Az idén viszont nem­csak, hogy a tervüket nem tel­jesítették, hanem az első félév­ben a békéscsabai üzemek közül legjobban ők maradtak le. Mi ennek az oka? Erre keres feleletet a vállalat minden egyes dolgozója, vezetője. A vállalat az első negyedévben 98,6 százalékos tervteljesítést ért el A második negyedév ennél sokkal gyengébben sikerült. Hogy tagjai az összvagypnt tekintve, többszörös milliomosok. És ilyen módon kezdték és itt folytatják az országban a szövetkezetek szá­zai. A kishitűekből szorgalmas szövetkezeti gazdák lettek, s az ellenség fogyadozó, rogyadozó se­regének már csak izzadságos üggyel-bajjal sikerül ez ellen a mindent elöntő életforma ellen prédikálni. „Terror”, „kényszer”, „csajka” és „éhezés” mindmeg­annyi álomképe az ellenünk agi­táló nyugati rosszakaróknak. Czemembe néznek, a világéle­tükben két kezük munká­jából élők becsületes, tiszta te­kintetével, majd kifelé tekintenek a vonatablak előtt vágtató termő­földekre. Az őszinte hang, s a kin­ti valóság munkás énjüket harc­ba küldi, bírókra készteti az on­nan, Nyugatról hozott s még a fe­jükben kavargó dajkamesék el­len. — Békéscsaba következik! — szól be a kalauz. — Gute Reise! Jó utalt! —kö­szönök el tőlük. Baráti kézszorítá­sukból érezni, hogy most már bát­ran, nyílt szívvel, bizalommal utaznak tovább, rég látott hazá­juk felé. Huszár Rezső ez miért történt, annak a vállalat vezetői és munkásai elmondása szerint több oka van. Mit mond a főmérnök ? Szabó Mihály főmérnök, mint a tenyerét, úgy ismeri a vállalatot. Őszinte szavaiból kicseng, hogy sokat töri a fejét és keresi a meg­oldást. — Tavaly elértük az élüzem címet — mondja. — A 18 millió forint tervünket hárommillióval megtoldottuk. Annál is inkább bánt bennünket idei lemaradá­sunk. Ennek több oka van. Első­sorban az anyaghiány. Ez különö­sen megmutatkozik a téglagyári földkotró- és a lakatos-részlegnél. Csak egy példát említek. Tavaly 15 földkotró-gép készítésére kap­tunk megrendelést. Ebben az év­ben összesen hétre. Ez azt jelenti, hogy négy hónapon keresztül a bagger-részleg dolgozóinak alig tudtunk munkát adni. Tervteljesí­tésük ezekben a hónapokban alig érte el a 80 százalékot. Persze ez megmutatkozott a keresetükön is. Két-háromszáz forinttal vittek kevesebbet haza a dolgozók De nemcsak a keresetükön mutatko­zott meg, hanem azon is, hogy sajnos, egynéhány embert elbo­csátottunk. Més megoldást nem találtunk. Ezt viszont a dolgozók nem értik meg. Ugyanebből a problémából adódott az a helyzet, hogy a lakatos-részleg második félévi munkáját a baggeresek elő­re megcsinálták. így nem lehet tervszerűen dolgozni — jegyezte meg a főmérnök. Ml a véleménye a főkönyvelőnek? Apáti Nagy Jenőné is több hi­ányosságot mondott el. — Tessék elhinni, hogy olyan apró dolgok is közrejátszanak, mint például az, hogy a szerviz­nél nincs elegendő víz. Arm volt kút, az elapadt. Űj kutat kellene fúrni, ahhoz viszont nincs költség, vetés. Nem beszélve az autójavító- részlegről, Mi mindenféle rossz kocsi javítását elvállaljuk, ami a százalékúnkat nem nagyon emeli. Több olyan kocsijavítás előfordult már, hogy a szükséges alkatrésze­ket nekünk kellett helyileg meg­csinálni, mert ahhoz az autótípus­hoz alkatrészt kapni nem lehetett. Ez a véleménye röviden a válla­lat két vezetőjének. S minderről hogyan vélekednek a munkások? A bagger-részlegnél Antovszki Já­nos brigádvezetővel találkoztunk. A beszélgetésünk során ő nem so­kat tudott mondani, hiszen 4 hó­napig beteg volt. Annál többet be­szélt Erős Gyula, aki négy hóna­pig helyettesítette a brigádvezetőt, — Baj volt itt kérem a műszaki szervezéssel is — jegyezte meg. — Négy hónapig például nálunk sem volt kinevezett brigádvezető. Ez azt jelentette, hogy a munkaszer­vezés nem volt éppen a legjobb. Nekem az a véleményem, hogy a tervlemaradásnál ludasok a ve­zetők is. Amit egyébként Szabó főmérnök elvárs el is ismert. Nem gondoskodtak időben anyagról, ami természetesen azzal járt, hogy lemaradtunk a tervvel. Azt mondják a vezetők, hogy zúgolód­tunk mi is. Ez természetes, hiszen én kiszámoltam, hogy például az elmúlt hónapban 299 forinttal ke­restem kevesebbet, mint azelőtt. S ha a műszaki szervezés jó lett volna, akkor ilyesmi nem fordul­na elő.' Röviden így néz ki jelenleg a Békéscsabai Vasipari Vállalat munkája. A vezetők most azon tö­rik a fejüket, hogyan pótolhatják a tervlemaradást. Sikerül-e. azt majd év végén megtudjuk, Jantyik Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom