Békés Megyei Népújság, 1961. július (16. évfolyam, 154-178. szám)
1961-07-04 / 155. szám
1961. július 4., kedd NÉPÚJSÁG 3 Termővé válnak a szikesek A mezőgazdasági osztály jelenti At ecsegf alvi Egyetértés Tsz egy hatvankilenc holdas tábláján tizenöt szkrépert vontató lánctalpas traktor dolgozik. Digóznak. A tábla egy részén holdanként 200 köbméter fekete, majd 300 köbméter agyagos sárgaföldet terítenek széjjel, hogy egyenletes is legyen a talaj a jó termőképessége mellett. A gépek 12 órás műszakban éjjel-nappal dolgoznak, hiszen az ecsegfalvi Egyetértés Tsz-nek ezenkívül is van még digózniva- lója, de van még elég sok a gyomai járásban. A talajjavítást most már igénylik a termelőszövetkezetek a látott sok jó példa, a digó- zás termést növelő hatására. ba került, fokozatosan megoldódik a belvíz levezetése, s fokozatosan javítják a talajt. A korábbi években például egyáltalán nem termett meg a lucerna Dévaványa határában, most, miután mintegy ötezer holdat már megdigóztak, szépen díszük ez a fontos takarmánynövény, s a lucernamagfogás is biztosabb, mint a feketeföldeken. A digózás helyességét, szükségességét bizonyítja néhány adat a dévaványai Lenin Tsz-ből. G. Tóth Ferenc, a tsz elnökhelyettese elmondta, hogy a korábbi évek 4—6 mázsa búzájával szemben tavaly digózott földön 13 mázsával SEkré perekről készült munka Felvételünk az ecsegfalvi határban dolgozó közben.-A Például Dévaványa határának mintegy 80 százalékán csak 4—6 mázsa gabona termett hosszú évtizedeken keresztül azért, mert szikes is volt a föld, ráadásul a talajvíz is sok kárt tett a vetésekben. Mióta Dévaványán megalakultak az első termelőszövetkezetek, s miután a község egész területe nagyüzemi gazdálkodásfizetett holdanként a búza. A tsz területén eddig mintegy ezer holdat digóztak meg, de még folyamatban van 600 hold digózása és 300 hold kémiai javítása. Az ilyen példák hatására vették tervbe a gyomai termelőszövetkezetek is, hogy az idén mintegy hatezer hold gyengén termő szikest javítanak meg. Befejeződött a II. országos fúvószenekari találkozó Gyulán A másdöik országos fúvószenekari találkozót — amely a gyulai várban hangulatos toronyzenével és szabadtéri díszhangversenyekkel kezdődött szombaton este — az ország njinden tájáról összjese- reglefct zenekarok zenés felvonulási parádéjával folytatták vasárnap délelőtt. A zenekarok megko. szorúztásk a város nagy szülötte, Erkel Ferenc bronzszobrát, valamint a felszabadulás és az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság emlékművét. A legjobb fúvószenekarok országos találkozója a karnagyok ismerkedési délutánjával fejeződött be. bökik az elismerés jeleként mutatóujjukat a halántékukhoz és biccentenek, ami azt jelenti, hogy: — Le a kalappal! — Mennyi krumpli! — kiált fel az, aki engem hellyel kínált. Végeláthatatlan burgonyaföld mellett száguld a vonat. A németek nagyon szeretik, de nem terem annyi, mint amekkora a fogyasztás, sokat importálnak, mondják ők ketten. Mintha csak ezeket a szavakat akarná igazolni az egyik állomáson veszteglő hosszú teher- szerelvény. Német és bolgár kocsikból áll. Ajtajuk félig nyitva és a sötét háttérből bő szállal kötött rózsaszínű zsákokból egészséges, nagy szemű újkrumplik mosolyognak ránk. Irány: nyugat. Érdeklődésük váratlanul visszakanyarodik a „kolhozra” (ahogy ők mondják). Úgy látszik, ez ingatja képzeletüket legjobban. Noha városban, építkezéseknél és üzemekben dolgoztak és régesrég megszokhatták a legtermészetesebb és leghasznosabb társadalmi termelési módot, a közösségi munkát, szemléletileg még csak ott tartanak, hogy az egyéni és a szövetkezeti mezőgazdálkodás össze- hasonlítgatásával akarják kipuhatolni magának az egész szocialista társadalmi rendszernek reájuk nézve „veszedelmes” avagy „hasznos” voltát. nagyüzemi táblák és a kalásztengeren úszó kombájnok között robogva, beszélni kezdek arról, hogy mi is történt itt. 15 év alatt a mezőgazdaságban, és hogy Romániában is hasonlóképpen kezdődött és fejeződik be a nagy, egészséges átalakulás. Beszélek nekik egy, a legelsők között alakult szövetkezetről, a sar- kad-feketeéri Lenin szövetkezetről. Ezelőtt másfél évtizeddel azon a vidéken az urasági földek futott gazdáinak béresei, cselédei értették meg legelébb, hogy ha igazán jót akarnak maguknak, és emberséges példát adni másoknak, hát összefogott erővel kell életet fakasztaniuk a földből. Első erőgépük egy muzeális értékű Cormic traktor volt. Néhány száz holdon az özönvíz előtti traktorral és elnyűtt karjukkal keltek bírókra az újért a régi ellen, nyomorúsággal a közös gazdagodásért. Körülöttük a meg nem értés, a közöny, sőt ellenségesség. De kommunisták is akadtak, akik a párt harcos, biztató szavát vitték közibük. Ma ez a termelőszövetkezet 8000 holdas birodalom, s Gyorsítani kell az őszi árpa és a külföldi búzafajták aratását Az elmúlt héten a növényápolási és takarmánybetakarítási munkák folytatódtak és általánosan is megkezdődött az aratás. A termelőszövetkezetek, néhány kivételtől eltekintve, kapásnövényeik első kapálását befejezték, sőt a második kapálás nagy részét is elvégezték. A kukorica második kapálása 76 százalékban, a cukorrépáé 94, a napraforgóé pedig 85 százalékban kész. A sorközöket géppel és fogattal már csaknem minden területen kétszer-három- szor megkapálták. Azokban a tsz- ekben, amelyekben az esőzések okozta munkatorlódás miatt nem látták biztosítva a kukorica időbeni megkapálását, vegyszeres gyomirtást végeztek. Ezzel elérték, hogy a kukorica későbbi kapálása ellenére is gyommentes, és jól fejlődik e növény. Jó termést ígér a lucerna második kaszálása. Ezzel a munkával az esőzés okozta munkatorlódás miatt egyes tsz-ekben megkéstek, így jelenleg a második kaszálást mintegy 94 százalékban végezték el. A második kaszálást haladéktalanul be kell fejezni, a száraz szénát boglyázni, illetve sürgősen kazalozni kell. Az elmúlt héten az aratási munkák — különösen az őszi árpa és a külföldi búzafajták aratása — teljes erővel folytatódtak. Az őszi árpát 71 százalékban, a búzát pedig 8 százalékban aratták le. Sürgős feladatok közé tartozik az őszi árpa és a külföldi búzafajták aratásának a befejezése, mivel a legtöbb helyen már beérett és nagy a per- gési százalék. Ezért az aratást végző gépeket, de főleg a kombájnokat a két növény betakarítására kell átcsoportosítani. Szükséges figyelni elsősorban a külföldi búzafajtáknál, hogy lehetőleg a teljes vetésterületet kombájnnal arassák, mivel ezek a búzafajták keresztekbe rakva, utóérve, hordás, rakodás következtében nagyon peregnek. Meg kell gyorsítani az aratást Megyénk termelőszövetkezetei közül mintegy negyvenben korszerű telepeket építenek sertésnevelésre és hizlalásra. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya számbaveszi elsősorban azokat a közös gazdaságokat, amelyekben továbbá területrendezést nem folytatnak és a távlati telepítési terveknek megfelelően hozzálátnak központosított gazdasági épükiegészítő munkákat: a szalmalehúzást, a tarlóhántást és a nyári mélyszántást. E munkák elvégzése jelenleg a lerakott területnek csupán tíz százalékát teszi ki. Mivel a jövő évi termést e munkák időbeni elvégzésével nagyban tudjuk fokozni, szükséges, hogy az aratást követő nyolc-tíz napon belül minden tarlóról le legyen húzva a szalma és ezzel egy időben a tarlóhántás és a mélyszántás is megkezdődjék. A kombájnszalma lehúzás azért is szükséges, mert jelenleg kevés elevátor áll rendelkezésre, s ez a nagycséplés idején sok nehézséget okozhat a termelőszövetkezetnek. letek készítéséhez. A negyven szövetkezetben már jövőre megvalósítják a korszerű sertésnevelést. Innen mintegy 72—73 ezer hízott sertésre számolnak. A megyei szerveket olyan gondolat is foglalkoztatja, hogy egyes községekben, ahol több szövetkezet működik, a tsz-ek kérésére lehetővé teszik a közös állattenyésztő telepek létrehozását és ezek fenntartását. Miért maradt le a tervteljesítéssel a Békéscsabai Vasipari Vállalat? Korszerű telepeket építenek sertésuevelésre és hizlalásra A Békéscsabai Vasipari Vállalat a múlt évben elnyerte az ólüzem címet. Az idén viszont nemcsak, hogy a tervüket nem teljesítették, hanem az első félévben a békéscsabai üzemek közül legjobban ők maradtak le. Mi ennek az oka? Erre keres feleletet a vállalat minden egyes dolgozója, vezetője. A vállalat az első negyedévben 98,6 százalékos tervteljesítést ért el A második negyedév ennél sokkal gyengébben sikerült. Hogy tagjai az összvagypnt tekintve, többszörös milliomosok. És ilyen módon kezdték és itt folytatják az országban a szövetkezetek százai. A kishitűekből szorgalmas szövetkezeti gazdák lettek, s az ellenség fogyadozó, rogyadozó seregének már csak izzadságos üggyel-bajjal sikerül ez ellen a mindent elöntő életforma ellen prédikálni. „Terror”, „kényszer”, „csajka” és „éhezés” mindmegannyi álomképe az ellenünk agitáló nyugati rosszakaróknak. Czemembe néznek, a világéletükben két kezük munkájából élők becsületes, tiszta tekintetével, majd kifelé tekintenek a vonatablak előtt vágtató termőföldekre. Az őszinte hang, s a kinti valóság munkás énjüket harcba küldi, bírókra készteti az onnan, Nyugatról hozott s még a fejükben kavargó dajkamesék ellen. — Békéscsaba következik! — szól be a kalauz. — Gute Reise! Jó utalt! —köszönök el tőlük. Baráti kézszorításukból érezni, hogy most már bátran, nyílt szívvel, bizalommal utaznak tovább, rég látott hazájuk felé. Huszár Rezső ez miért történt, annak a vállalat vezetői és munkásai elmondása szerint több oka van. Mit mond a főmérnök ? Szabó Mihály főmérnök, mint a tenyerét, úgy ismeri a vállalatot. Őszinte szavaiból kicseng, hogy sokat töri a fejét és keresi a megoldást. — Tavaly elértük az élüzem címet — mondja. — A 18 millió forint tervünket hárommillióval megtoldottuk. Annál is inkább bánt bennünket idei lemaradásunk. Ennek több oka van. Elsősorban az anyaghiány. Ez különösen megmutatkozik a téglagyári földkotró- és a lakatos-részlegnél. Csak egy példát említek. Tavaly 15 földkotró-gép készítésére kaptunk megrendelést. Ebben az évben összesen hétre. Ez azt jelenti, hogy négy hónapon keresztül a bagger-részleg dolgozóinak alig tudtunk munkát adni. Tervteljesítésük ezekben a hónapokban alig érte el a 80 százalékot. Persze ez megmutatkozott a keresetükön is. Két-háromszáz forinttal vittek kevesebbet haza a dolgozók De nemcsak a keresetükön mutatkozott meg, hanem azon is, hogy sajnos, egynéhány embert elbocsátottunk. Més megoldást nem találtunk. Ezt viszont a dolgozók nem értik meg. Ugyanebből a problémából adódott az a helyzet, hogy a lakatos-részleg második félévi munkáját a baggeresek előre megcsinálták. így nem lehet tervszerűen dolgozni — jegyezte meg a főmérnök. Ml a véleménye a főkönyvelőnek? Apáti Nagy Jenőné is több hiányosságot mondott el. — Tessék elhinni, hogy olyan apró dolgok is közrejátszanak, mint például az, hogy a szerviznél nincs elegendő víz. Arm volt kút, az elapadt. Űj kutat kellene fúrni, ahhoz viszont nincs költség, vetés. Nem beszélve az autójavító- részlegről, Mi mindenféle rossz kocsi javítását elvállaljuk, ami a százalékúnkat nem nagyon emeli. Több olyan kocsijavítás előfordult már, hogy a szükséges alkatrészeket nekünk kellett helyileg megcsinálni, mert ahhoz az autótípushoz alkatrészt kapni nem lehetett. Ez a véleménye röviden a vállalat két vezetőjének. S minderről hogyan vélekednek a munkások? A bagger-részlegnél Antovszki János brigádvezetővel találkoztunk. A beszélgetésünk során ő nem sokat tudott mondani, hiszen 4 hónapig beteg volt. Annál többet beszélt Erős Gyula, aki négy hónapig helyettesítette a brigádvezetőt, — Baj volt itt kérem a műszaki szervezéssel is — jegyezte meg. — Négy hónapig például nálunk sem volt kinevezett brigádvezető. Ez azt jelentette, hogy a munkaszervezés nem volt éppen a legjobb. Nekem az a véleményem, hogy a tervlemaradásnál ludasok a vezetők is. Amit egyébként Szabó főmérnök elvárs el is ismert. Nem gondoskodtak időben anyagról, ami természetesen azzal járt, hogy lemaradtunk a tervvel. Azt mondják a vezetők, hogy zúgolódtunk mi is. Ez természetes, hiszen én kiszámoltam, hogy például az elmúlt hónapban 299 forinttal kerestem kevesebbet, mint azelőtt. S ha a műszaki szervezés jó lett volna, akkor ilyesmi nem fordulna elő.' Röviden így néz ki jelenleg a Békéscsabai Vasipari Vállalat munkája. A vezetők most azon törik a fejüket, hogyan pótolhatják a tervlemaradást. Sikerül-e. azt majd év végén megtudjuk, Jantyik Tibor
