Békés Megyei Népújság, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-02 / 128. szám

1961. .mains 2., péntek KÉPÚJSÁG 8 yffccmel wÓHyMködtetó. a (foidai jdltami G&’ida&eq- tála Amerre a szem ellát, min- I A megértés gyümölcse ott lát- deníelé gondozott, jól bemüvelt szilt a kukoricatáblákon. Minden nagy táblák tárulnak az ember méterben 3—3 kukoricatő levelét ringatja a szél. A gyomnak híre- hamva sem látszik. — Hogyan lehet ez — kérdez­zük a főagronómustól? — összesen 380 hold kukorica­talaját vegyszereztük simasin ké­szítménnyel. 70 holdon viszont még kapáljuk a kukoricát. Erre a területre nem tudtunk vegyszert szerezni. De nem is baj, mert dol­gozóinknak, ha ez a 70 hold ka­pálás nem lenne, egyszerűen nem tudnánk munkát adni. A föagronómus fiatal em­ber. Magas és szőke. Arcát a tava­szi nap és a szél pírral hintette be. Rugalmas, rendkívül mozgékony, sokoldalúan képzett. S már fiata­lon is közmegbecsülésnek örvend. A városban hallottuk, hogy hozzá elé. A Gyulán Állami Gazdaság határában járunk. A búza ember­magasságú. Hatalmas kalászokat ringat itt a szél. A múlt évben or­szágos rekord eredményt értek el ebben az üzemben. Az egyik táb­láról holdanként 41 mázsa búzát takarítottak be. A kukorica is szé­pen fejlődik, 430 hold vetésiből nem lehet kiválasztani a legszeb­bet, mert minden tábla szép. — Holdanként 20—22 ezer ku- koricatövet hagytunk meg — mondja Pepó Pál föagronómus. — Jó brigádjaink vannak, különö­sen a kiszisták megértették, hogy 40 mázsa májusi morzsolt kuko­ricát egy-egy holdon csak akkor termelhetünk, ha az említett ma­gas növényszámot biztosítjuk. MÓDOSÍTOTTAK Dikonirt- vegyszeres gyomirtászer használatát­A vegyszeres gyomirtást ma már úgyszólván minden mező- gazdasági nagyüzem kiterjedten alkalmazza — elsősorban a gabo­nafélékben —, de használják a rizsvetésekben, legelőkön, kuko­ricavetésekben stb. is. A hormonos hatású gyomirtó­szerek közül az 1954. év óta ha­zai gyártású szer Dikonirt néven van forgalomban. A szerrel eddig folytatott kísérletek, valamint több éves gyakorlati alkalmazása alatt-szerzett tapasztalatok alap­ján a Földművelésügyi Miniszté­rium Növényvédelmi Szolgálata a Dikonirt használatát az alábbi­ak szerint módosította: Őszi gobanaíélék vetésterületén (búza, árpa, rozs) kát. holdanként 1—1,3 kg 150 liter vízben, a ga­bona 16—20 cm-es fejlettségi ál­lapotában a teljes bokrosodásig. Repülőgéppel kát. holdanként: 70—80 liter, háti permetezqgéppei holdanként 400 liter. Nagy termőerejű külföldi búza­fajták és tavaszi gabonafélék ve­tésterületén (arpa, zab. búza) kát. holdanként 1 kg. 150 liter vízben a gabona lö—20 cm-es fejlettségi állapotában a teljes bokrosodásig, Repülőgépes és hátigépes perme­tezés ugyanaz, mint az őszi gabo­naféléknél. Sörárpa vetésterületben Diko- nirttal gyomirtást végezni tilos. Rizsvetésekben kát. holdanként 1,5—1,75—2 kg. bokrosodás idején, repülőgéppel 70—80 liter vízben. Két kg adagolása esetén 100 liter víz szükséges kát. holdanként. Kukoricánál a kelés előtt (pre- emergens kezelés) kát. holdanként 1.6 kg 150 liter vízben, amikor a csíranövény még kb. 2 cm-re a talajban van, kelés utáni (poszt- emergens kezelésnél) kát. holdan­ként 1—1,25 kg 150 liter vízben a kukorica 10—20 cm-es fejlettségi állapotában, beleértve a hibrid és silókukoricát, valamint csalamá- dét is. Csemege kukorica vetésterüle­ten Dikonirttal permetezni tilos. Legelőkön kát. holdanként 1 6— 2 kg 0,15 százalék lemezes Nip ­pon vagy 0,25 százalék pasztás Ni- kepon hozzáadásával 150—200 li­ter vízben. Első alkalommal má­jus 10-től június 20-ig, második alkalommal június 20-tól augusz­tus 10-ig terjedő időközben a fü­vek virágzása előtt. A permetlevet úgy kell elkészí­teni, hogy a szükséges szermeny- nyiséget néhány liter vízben jól elkeverjük, majd néhány percig ülepítve a tiszta oldatot az üle­dékről a permetezőgépbe öntjük. Ezt mindaddig ismételjük, amíg a kimért szer teljesen feloldódik. A permetezést plusz 8—25 Cel­sius fok közötti hőmérsékleten szabad végezni. Nyolc-tíz Celsius fok hőmérséklet esetén a gyom­irtás csak akkor végezhető, ha a permetezést megelőző éjszakán vagy napon fagy nem volt. A permetezést úgy kell elvégez­ni, hogy a kezelt táblán permete- zetlen sávok ne maradjanak vissza, mert ez a gyomirtás sike­rét a megmaradt gyomok egy ré­szének megkötése miatt nagy­mértékben veszélyezteti. Vigyázni kell arra, hogy a permedé ne jus­son nem kívánt területekre. Varga Mihály szakmérnök Békés megyei Növényvédő Állomás. s a gazdaságba bizalommal és szí­vesen mennek a szövetkezetiek. Alig másfél hete a mezőgazdaságii állandó bizottság is a gazdaságban tartotta ülését. Határszemlét tar­tottak. Amikor a tsz-elnökök, ag- ronómusok és az állandó bizottság tagjai meglátták a gazdaság hatá­rát, szinte szóhoz sem tudtak jut­ni. Megcsodálták a szépen fejlődő gabonát, az altkor kelésben lévő kukoricát, a kiegyelt s már akkor mélykapált cukorrépaterületeket. S aki kétkedve fogadta a főagro- nómus előadásában a termésátla­gok növelésének egyik feltételét, a magas tőszám biztosítását, az a gyakorlatban láthatta, meggyőződ­hetett, hogyan lehet egy holdon 68 ezer cukorrépát meghagyni. És akik termésbecslést akartak tar­tani. azok ceruzát, papírt vettek elő és számolták, mit várhat a gazdaság búzából, őszi árpából. A számolás, végeredménye: cukor­répából 300 mázsa fölötti termés, az őszi árpa 24—26 mázsa termést mutatott, a búza pedig — a kül­földi magasterméshozamúak — át­lagban 32, a hazai búzafajták pedig 18—20 mázsa átlagterméssel ke­csegtették a szemlélőket. — Szinte hihetetlen — mondot­ták a szövetkezetiek, de elhitték, mert két szemükkel látták, s meg­győződtek, hogy az állami gazda­ságban a tudomány felhasználásá­val milyen óriási eredményeket lehet elérni. A gyulaiak immár nemcsak városukra, a bútoriparra, a szalá­migyárra, fürdőjükre lehetnek büszkék, hanem büszkék lehetnek a Minisztertanács és a SZOT vö­rös vándorzászlajaval kitüntetett állami gazdaságukra is, amely a város teimelőszövetKezetei előtt mint bemutató gazdaság állan­dóan nyitva áll. A gazdaság ve­zetői szívesen segítenek az érdek­lődőknek, elmondják a gazdálko­dásban szerzett tapasztalatokat, hogy a közös gazdaságok mihama­rabb felzárkózhassanak, hasonló terméseredményeket érjenek el. Dupsi Károly Iskolások ismerkednek a termelőszövetkezettel Java virágzásban vannak az út- széli akácok, amikor a központi telep felé robog a mezőberényi Előre Tsz teherautója. Negyven­négy iskoláslányt hívtak meg, hogy ismerkedjenek a közösben végzett gazdálkodással. Csak ak­kor hallgat el a nóta, amikor be­kanyarodik a telepre a jármű. Ol­dalt sárga vil ágtenger kelleti ma­gát, sokat ígér az első évben szer­ződésre termelt mustár... Az Előre Tsz nagy munkában van. 1960-ban nagyértékű beruhá­zást végzett (gépek beszerzése, építkezések, állatiéi vásárlás, kút­fúrás stb.) Ennek előnyeit már az idén élvezni fogjak. Korszerű is­tállók és ólak adnak jó pihenést a nagyszámú jószágnak. Még nem teljes a létszám, éppen emiatt a baromfitenyésztésre különös gon­dot fordítanak. Ennek jövedelmé­ből akarják teljessé tenni a szarvasmarhaállományt. Eddig 1700 csirkét adtak el ki­logrammonként 2-9 forintos áron. Már elszállításra vár az újabb 1950 csirke, átiagsúlya 80 deka. Folytatólagosan még négyezret kapnak a gyomai keltető állomás­ról. A keltető állomásra adták' el a tenyészpulykák tojásait, mintegy 5500-at 7 forintos áron, s most várnak 4 ezer kispulykát Az idén 12 ezer baromfi felnevelését és húsra való értékesítését vállalták. 415 tyúk tojása is sokat vet a lat­ba. Eddigi rész-tervüket túltelje­sítették és ígérik év végén is. Szá. mításuk szerint a baromfihús ér­tékesítésében legalább 150 száza­lékot éi-nek el. A baromfiak ta­karmányozásánál figyelembe ve­szik a tudomány legújabb vívmá­nyát. A daraeleséghez olyan por­alakú szert kevernek, ami az álla­tok ellenálló- és fejlődőképességét nagyszerűen szolgálja. Egyébként a baromfiállomány rendszeres vérvizsgálaton esik át és így el tudják érni, hogy fertőző beteg­ség nem pusztíthatja az állo­mányt. A tanulók a kultúreremben pi­hentek meg, ahol havonta film­vetítéssel kapcsolatos időszerű is­meretterjesztő előadás szokott lenni. A filmvetítés annyira oda­szoktatta a tagokat és a környék érdeklődőit, hogy sokszor szűknek bizonyul a helyiség. Ma még nincs áramszolgáltatá­suk, de mivel a közelben fut a magasfeszültségű vezeték, Vágyuk bizonyára rövidesen valóra válik és minden helyiség ki lesz vilá­gítva. Az Előre Tsz-ben alig akad tag, aki húzódozik a munkától. A nö­vényápolásban dolgozók átlagosan 350 munkaegyseget értek el 1960- ban, amelyeket még lényegesen szaporított a családtagok munká­ja. Az állattenyésztésben dolgo­zóknál a munkaegység á 650-et is elérte. 1949-ben alakult a tsz 27 taggal, 250 katasztrális hóid földdel, az idén 3452 katasztrális holdon gaz­dálkodnak s a tagok száma 448, amihez még 83 pártoló tag is já­rul. Kezdettől fogva fizetik a'föld- járadékot, melynek 1960. évi ősz- szege 348 ezer forintót tett ki. A látottak meggyőzték a tanuló­kat arról, hogy a jól irányított és munkaszerető tagokkal bővelkedő Előre Tsz évről évre jobb megél­hetést biztosít azoknak, akik a mezőgazdaságban dolgoznak. Boross Mihály mezőg. méinök-tanar Mezóbereny Felépültek és megteltek a* új termelőszövefkezetek első óljai, istállói Az új termelőszövetkezetekben a megalakulás után mindjárt munka láttak minden területen. Az első fel­adatok * közé tartozott a saját épúö- brígáciok megalakítása. férőhelyek biztosítása, hogy mielőbb megteremt­99Felejthetetlen élményben volt részünk A békéscsabai nőtanács a közel- | zeti asszonyoknak volt sok látni­99 múltban 35 aktívát — közöttük számos termelőszövetkezeti pa­rasztasszonyt, háziasszonyt ás üzemi munkásnöt — vitt fel Bu­dapestre, egynapos kirándulásra. A békéscsabaiakat a Pénzügymi­nisztérium látta vendégül: autó­buszt bocsátott rendelkezésükre, városnézésre, az ipari vásárra vit­te őket. A felejthetetlen élmé­nyekről Pintérné, az egyik részt­vevő így nyilatkozik: — Én már többször jártam a fő­városban. de nekem is nagy él­mény volt ez a kirándulás. El tu­dom képzelni, mennyivel megle­pőbb lehetett azoknak, akik még nem jártak Pesten, mert akadt kö­zöttünk ilyen is. Elsősorban dr. Terpitkó András főfináncnak sze­retnék köszönetét mondani, aki Békéscsabáról került a minisztéri­umba, s ma sem feledkezik meg szűkebb hazájának lakóiról. Jól­esett, hogy hajnali öt órakor a vonatnál már három elvtársnö várt ránk. ők velünk maradtak este tíz óráig, amíg el nem indul­tunk hazafelé. A nevüket elfe­lejtettem megkérdezni, de nagyon aranyosak voltak, sokat köszönhe­tünk nekik. — Az autóbusz elvitt bennün­ket a János-hegyi kilátóhoz, vol­tunk a Lágymányosi Dohánygyár­ban, ahol főleg a termelöszövetke­való, akik nem .jártak még üzem­ben. Amikor látták, hogy á do­hánygyári asszonyok nem a friss, szabad levegőn dolgoznak, s 8 órán at fáradhatatlanul csinálni kell akár esik, akár fúj, akkor megjegyezték: mégis csak jobb nekünk a szabadban. Már csak ezért is megérte Pestre menni. Jobban megbecsüljük egymás munkáját, ha ismerjük. Délben a minisztériumban kaptunk nagyon ízletes és kiadós ebédet, utána pa­tyolat-fehér ágyakban pihentünk egy kévéséit, s tovább mentünk. Jártunk az Országházban is. Meg­csodáltuk a szép kupolacsarnokot, a gobelintermet, az országgyűlési teremben pedig néhány percre elfoglaltuk Kádár, Münnich és a többi vezető elvtársak helyét. Meg­néztük a csodálatosan szép ipari vásárt is. A békéscsabai nőtanácsnak és a Pénzügyminisztériumnak hálásan köszönjük ezt a szép napot. A. R. hesfvék a közös állatállományt. Buesán a néhány hónapos múlttal rendelkező Béke Termelőszövetkezetben már tető alá emeltek egy 30 íérőhelyes lóis­tállót. 105 sertés részére nyári szállást, 200 férőhelyes juhhodályt és átalakí­tással biztosítják a helyet a hasas- üszők számára. AZ1 újdonsült .terme­lőszövetkezetben már megtöltötték az első ólakat, istállókat. A pusztaföldvári Aranykalász Tsz portám szintén jól dolgoznak az épí­tők. Negyven anyakocát már elhelyez­hettek az új fiaztatóba, ugyanennyi hasasüsző részére pedig üresen ma­radt háztáji ólakat építettek át. A kö- röstarcsai Üj Elet Tsz-ben szintén a sertésszállás építésével kezdték a munkát a szövetkezet építői, de ha­marosan átalakított ólakba kerülhet­nek a szarvasmarhák is. A Körös-vidék új termelőszövetkeze­tei példamutatóan járnak élen a nö- vényápolási munkákban is. A család­tagok sokat segítenek, így érték eí, hogy másodszor kapálják a naprafor­gót, a cukorrépát és a kukoricát. Kísérletező mezőgazdasági szakkör a szabadkígyós! Szabad Föld Tsz-ben A szabadkígyósi Szabad Föld Tsz tagsága elméletben és gyakor­latban sok segítséget kap a szom­szédos Szabadkígyósi Tangazda­ság szaktanáraitól; mezőgazdasági szakembereitől. A tangazdaságban jól bevált üzemszervezési és ter­melési módokat helyszínen tanul­mányozzák, s amit lehet, megvaló­sítanak szövetkezetükben. A hosz- szú téli hónapokban sok érdekes szakelőadást hallgattak a szövetke­zet tagjai a növénytermesztés és az állattenyésztés szakszerű kér­déseiről, később pedig mezőgazda- sági szakkört alakítottak, s Timkó Béla, a tangazdaság igazgatójának irányításával különböző kísérletre és megfigyelésre rendezkedtek be. A termelőszövetkezet 28 tagja — főleg vezetőségi tagok és szak­emberek — a mezőgazdasági szak­kör keretében megszervezte a lucernaszéna gépi betakarítását, s jó minőségben, kézi munkaerő igénybevétele nélkül került kazal­ba. Elhatározták, hogy földfeletti silót építenek, s a lédús takar­mány betakarítását szintén gépesí­tik. Fajtá-összehasonlító telepet rendeztek be. ahol megfigyelhetik a sajátos talaj- és éghajlati adott­ságok, a szerves- és istállótrágya kis- és nagyadagú alkalmazása melyik fajtánál milyen mértékben emeli a termésátlagot. A szakkör tagjai talajtérképezést tanulnak, a műtrágyával leszórt kukorica­szár alászántásának és egyéb trá­gyázásnak a hatását figyelik meg saját területükön. Munkájuk­hoz nemcsak elméletben, de gya­korlatban is kapnak gépi segít­séget, vetőmagot a patronáló tan­gazdaságtól, s a kis területen be­vált jó módszereket a következő években nagytáblákon haszno­sítják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom